Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-18 / 41. szám
Közvéleménykutatást tartott a NEB Nem elégíti ki a lakosság igényeit a javító-szolgáltató tevékenység A járási népi ellenőrzési bizottság értekezletet tartott a város és járás ellenőrzési csoportja részére. Az értekezleten megtárgyalták a lakoság részére végzett javítószolgáltató tevékenység helyzetével kapcsolatos vizsgálatok tapasztalatait. A csoport tagjai ellátogattak az üzemekbe, intézményekbe, tsz- ekbe, hivatalokba, megkeresték a gépek és az íróasztal mellett dolgozókat. A közvéleménykutatás során sok problémával, megoldatlan kérdésekkel találkoztak az aktívák. A községekben általános jelenségként tapasztalták, hogy a szolgáltató ipari tevékenység végzéséhez a meglevő személyi feltételek nem elegendőek. Sem a helyiipari vállalatok, sem a ktsz-ek, sem a magániparosok nem tudják a felmerült igényeket kielégíteni. Albertirsán például kevés a villany- és vízvezetékszerelő, nincs tvés háztartási gépjavító szolgálat. Ugyanez a helyzet a többi községekben is. Panaszolták a községek lakói azt is, hogy — annak ellenére, hogy egyes szövetkezeteknek fő profiljuk lenne a lakosság igényeinek kielégítése — nem tekintik fontosnak, hanem a gazdaságosabb megoldás érdekében „a nagyüzemi termelést kultiválják”. Például Abonyban és Albertirsán az építőipari szolgáltatójavító ktsz elvonja az ottani erőket és a Cegléden történő sorházépítkezésekhez küldi, azzal a jelszóval, hogy ez is a „lakosság ellátási tervéhez tartozik”. A tanácsok a lakosság fontosabb igényeinek kielégítése érdekében már tettek hathatós intézkedéseket, azonban — helyiség hiányában — ez a probléma még korántsem megoldott. Ennek kapcsán merült fel az a tény is, hogy a községekben igen sok a kontár, annak ellenére, hogy az elmúlt évben szép számmal adtak ki iparengedélyeket. A városi lakosság igényei fejlettebb formában jelentkeznek, mint a községekben. Igénylik, hogy a kölcsönzőbolt tartson boyszolgálatot. Bár a kölcsönzőbolt készletei az előző évekhez viszonyítva megnövekedtek, egyes gépekkel való ellátás még mindig nem megfelelő (porszívó, padlókefélő). Némely cikkekből a szükségleten felüli készletek vannak, ugyanakkor a keresettebbeknél hiány mutatkozik. Régi óhaja a lakosságnak — és ez szinte minden háztartás kérése —, hogy a tüzelőanyag hazaszállításánál ne csak a pince elé, hanem a pincébe való berakást is végezzék el a BELSPED dolgozói. Felmerült az a panasz is, — jogosan —, hogy a jobbfajta szenekhez miért kell megvenni a lignitet is. Nem kevésbé jogos az a kérés sem, hogy a városban miért nincs éjjeli taxi- és autó- buszjárat. A legsürgősebb igény a Cipőipari Vállalat dolgozói részére autóbuszjáratok megindítása. A ceglédi lányok, asszonyok régi kérése: vasárnap a városban legalább egy női fodrászüzlet tartson nyitva, tejet a Népbolt ne csak a piacon, hanem valamelyik tej boltban, vagy üzletben is árusítson vasárnap és a húsboltok és zöldségesboltok egyike is tartson „vasárnapi műszakot”. Uj igényként jelentkezett több üzem dolgozói részéről a pótmamaszolgálat bevezetése, valamint takarító vállalat szervezése. Nem új keletű, de megoldatlan kérdés Cegléden a szemétgyűjtés is. Többen kifogásolták azt is, hogy nincs a városban nyilvános telefon. Kérték hogy az éjjel is dolgozó üzemek területén helyezzenek el nyilvános telefont. Ismeretes az is, hogy a városban egyetlen vegytisztító kisiparos van, aki a fokozódó igények következtében csak egy-két hónapra vállal tisztítást. A Patyolat Vállalatnál sem jobb a vállalási idő, nem beszélve a minőségi problémákról. A NEB-aktívák és a községekben levő népi ellenőrzési csoportok tagjai lelki- ismeretesen végezték „közvélemény-kutatói” munkájukat — s mint mondották —, „a többi az illetékesekre tár- tozik”. (csatáriné) Idejében észrevették Tegnap reggel a vasútállomás épületének homlokzati részén az odaérkező bádogosok gyanúsan szivárgó füstöt vettek észre. Kiderült, hogy egy meghibásodott kémény okozott tüzet, s nyomban értesítették a tűzoltóságot. A tűzoltók a vasút műszaki dolgozóival együtt gyorsan eloltották a tüzet, s így csupán egy hatméteres gerenda égett el. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE <3 t-SP VÁROS R ESZ. ERE X. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1966. FEBRUAR 18., PÉNTEK A fsz-ek közölt elsők és utolsók — a felvásárlásban Az 1965. évi felvásárlás teljesítésében méltán érdemelte ki az első helyet a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet: 156 százalékra teljesítette az évi felvásárlási tervet, ami forintösszegben meghaladja az egymilliót. A második helyen áll 128.6 százalékkal az abonyi Kossuth, és a harmadik az abonyi József Attila 122.4 százalékos teljesítésével. Az utolsó helyen szerénykedik a nyársapáti Kossuth Tsz. Érdekesen alakul azonban az első helyezés a kenyérgabona értékesítésében. Itt 374,5 százalékos értékesítéssel első a csemői Rákóczi, a második az abonyi Lenin 183.4 százalékkal és csak két százalékkal alacsonyabb teljesítéssel harmadik a dánosi Micsurin. Sereghajtó a kocséri Petőfi. A napraforgó termelés élén a dánszentmiklósi Micsurin áll, a második az abonyi Űj Világ és harmadik az abonyi József Attila. A többi közös gazdaság már a tervezésben lemaradt, hét tsz pedig egyáltalán nem szállított öt egyáltalán nem is termelt napraforgót. Az utolsó helyen áll a törteli Aranykalász Tsz. A hízott sertés szállításban majdnem 300 százalékos teljesítéssel áll az élen a kocséri Petőfi, mögötte második a törteli Rákóczi 142,9 százalékkal és a harmadik a jász- karajenői Lenin 129,3 százalékkal. Sereghajtó itt is a nyársapáti Aranyhomok, amely nem Is tervezett, de nem is szállított hízott sertést. A vágómarha értékesítésében első helyet érdemelt a csemői Szabad Föld 162.7 százalékkal. Második a kocséri Üj Élet 155,4 százalékkal és a harmadik helyen áll 150 százalékkal a törteli Rákóczi. Utolsó itt is a nyársapáti Aranyhomok. A baromfiszállításban első az abonyi József Attila 120.2 százalékkal. 113.1 százalékkal második az abonyi Lenin és alig egy százalékkal alacsonyabb teljesítéssel harmadik a kocséri Üj Élet. Kilenc gazdaság nem tervezett és nem szállított baromfit. Utolsó helyen áll a törteli Aranykalász. Tojás értékesítésben vezet a kocséri Petőfi 201.2 százalékkal. A második helyen áll 141 százalékkal a nyársapáti Aranyhomok, harmadik helyezést ért el az albertirsai Dimitrov Tsz. A járás tizenhét gazdasága nem foglalkozott tojástermeléssel. Burgonya szállításban szép eredményt ért el a ceglédber- celi Egyetértés: 129.7%-os eredménnyel kiérdemelte az első helyet. Második az albertirsai Dimitrov és harmadik a kocséri Üj Élet. Tejértékesítésben első a csemői Rákóczi Tsz 137.5 százalékkal. Követi a sorrendben a nyársapáti Haladás és harmadik 107.7 százalékos eredménnyel az abonyi Kossuth Tsz. (—ssi) Veiik a zöldborsót A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezetben elkezdték a tavaszi munkákat. Tegnap hozzáfogtak a borsóvetéshez. Az a tervük, hogy mintegy 20 holdnyi területen termelnek zöldborsót. Tavaszi túrák előtt Bár szokatlan a korai tavaszígéret, a személygépkocsik tulajdonosai azért már a tavaszi túrákra készítik elő gépkocsijaikat. Előnyös helyzetben vannak a Magyar Autóklub ceglédi csoportjának tagjai. Március 6-án, vasárnap járműveiket műszaki vizsgálatra vihetik a Gépjavító Állomásra, a Külső Kátai útra. Ez a vizsgálat az üzemeltetés közben előforduló hibákra terjed ki, s a klub tagjainak balesetmentes közlekedését kívánja elősegíteni. Azok a klubtagok, akik ezt az ingyenes szolgáltatást igénybe veszik, legkésőbb i február 25-ig írásban jelentsék az autóklub helyi csoportjának. A jelentkezéskor közöljék a gépkocsi gyártási évét, típusát és a klubtagsági számukat nevükön és lakhelyükön kívül. FIATALOK ÉS A DIVAT Milyen ruhát szeretnének s igényelnek a fiatalok? Ezernél több fiatal véleményét kérdezte meg a közgazdász, a pszichológus, egy igen hasznos, érdekes piackutatás keretében. A kapott válaszokat feldolgozták. A Beloiannisz Gyárba, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre és a főként vidéki fiatalokat alkalmazó Vörös Csillag Traktorgyárba mentek ki a kereskedelem szakemberei. Örvendetes a piackutatás egyik összegezése: nincs nagy eltérés a fizikai és a szellemi munkát végző fiatalok válaszai, kívánságai között. A traktorgyáriak nem kívánják sem az oldalt, sem a hátul slicceit zakókat, az egyetemisták viszont az egészen újszerűre, a legmodernebbre adták szavazatukat. Az egyetemisták, de ugyanígy a Beloiannisz-beli szerelők, technikusok, szakmunkás fiatalok is Mentik a Kernács-telepet A Szücs-telepröl mentik a Kernács-telepet. Amikor arra jártunk, éppen a harmadik szivattyút szerelték össze. Kiöntött a vízlevezető árok, a házak mentén dolgoztak a szivattyúk. így mentették a Kemács- telepi felázott falú vályogházat is, amelyet már elhagytak lakói, s üresen áll a nagy víz közepén. A kis piros szivattyú perlekedő hangja messze kiált, s reménnyel tölti meg a környék háztulajdonosait. Percenként 3600 liter vizet továbbít ez a kis masina. A házak kertjeiből, egykori vályogvetésre emlékeztető II. Ha egy halomban feküdne előttünk az a sok élelem, takarmány, erdeifa, kender, tetőfedőnád, amit határunk a történelmi idők folyamán termett, jókora hegynek látszana. Az úgynevezett „történelmi osztály” tagjai az elmúlt idők folyamán siettek volna hozzánk — nem bányász csákánnyal — hanem vadászfegyverrel erdei vadakat és vadregényes látványosságot keresni és csak akkor fordultak volna vissza bánatosan, amikor látták volna, hogy az a hegy nem kősziklából, hanem kenyérből van. A ceglédi kenyér tömege viszont mozgékony fizikai és szellemi dolgozókat vonzott ide. Segítik fejleszteni városunkat, ha mi régi ceglédiek nem hátráltatjuk őket törekvéseikben. A termővé tett földünk jósága, apáink szorgalma, városunk kedvező földrajzi fekvése a nagy várossá való fejlődés parancsát írta elő Ceglédnek. Ezt a parancsot azonban hosszú időn át nem értettük meg. Cegléd népe és vezetői közismertek voltak hazafiasságukról, szabadságszeretetük- ről a két világháború előtti időkben. Elismerték rólunk, hogy hazánk függetlenségéért életünket is kockára tesszük. A munkában is becsülettel helytálltunk. A ceglédi gazda termésének, a ceglédi kovács kocsijának, a ceglédi lisztnek messze földön híre volt. Sokkal inkább, mint itthon. Gazdáink hizlaldát, malmot, téglagyárat, tej szövetkéz etet alapítottak. Iparosaink is vállalkozó szelleműek voltak. Mindezen sok jó tulajdonságunk mellett volt egy nagyon nagy hibánk: nem volt városépítő készségünk. Nem értettünk gazdasági téren a nagy vonalakhoz, a távlati tervekhez. A fejlődés kérdésében kicsinyes érdekeinket az egyetemes érdek elé helyeztük. A városfejlesztés parancsait a vasúthálózatunk bővítésére, a nagyüzemek létrehozására nézve sem értettük meg. Nem járultunk hozzá, hogy a két világháború között a Szolnoki út mentén szövőgyárat építsenek, nehogy emelkedjen a munkaerő iránti keresőt, ezzel együtt az arató és :selédbér is. Elvetettük a mikebudai és sőgödrökből, valóságos tengerszemekből továbbítják a vizet szabad területre. — Azért, mert ő még nincs bajban, segíthetne rajtunk. Ilyenkor össze kell fogni minEgy asszony lépett hozzánk, s elpanaszolta, hogy a szomszéd nem akarja megengedni, hogy az ő kertjén vezessék keresztül a vizet. denkinek — mondotta, s tanácsot kérve nézett ránk. A kerteknél azóta alig apadt a víz. A helyzet változatlan. több alkalmi öltönyt kémek a konfekcióipartól. Alpaikkaszerű alkalmi ruhákat és: szmokingot. (A nagykereskedelmi vállalat a kívánságokat meghallgatta, s máris több száz szmokingot rendelt az egyik kisipari szövetkezetnél). Üj fogalom, új szó született a divatban. A szabadidő öltözködés. Külföldön már évek óta divat, kereskedelmünk most ösztönzi, sürgeti az ipartól ezeket a könnyű, munka utánra, kirándulásra, sportra alkalmas kulikat, blasereket. Az első széria tavaszra hamarosan meg is jelenik belőlük: a habszivacs kuli. A fiatalok kifogásolták a konfekcióipari méreteket. A ránkillő zakónak, — mondják a fiatalok — nincs meg a nekünk való nadrágja. Egy másik kívánság: — ez szintén új igény — legyen különbség ismét a tavaszi— nyári és az őszi—téli színék között. Vagyis, ismét a világos vagy legalábbis a középszínek domináljanak. A nagykereskedelem már megrendelte a világos színű kelméket az ipartól: idén még csak kevesebb lesz belőle, 1967 tavaszára ígérik az igények kielégítését a világos színű kelmékből. A kívánságok meghallgatása után a kereskedelem is Ígéretet tett: gyorsabban követi a divat változását. (kőbányai) Ismét Kulcskérdés Statiszták jelentkezhetnek Az elmúlt év végén többször foglalkoztunk lapunkban a városunkban készülő filmmel. Altkor a keményre forduló időjárás megakadályozta a forgatás folytatását, s erre a jövő héten ismét sor kerül. A film gyártásvezetője elmondotta, hogy a Kossuth Művelődési Házban február 18-án, pénteken délután 5 és 6 óra között fiatal és idősebb statiszták ismét jelentkezhetnek a felvételekhez. A március elejéig tartó ceglédi forgatáshoz mintegy 250—300 személy statisztálá- sára van szükség. Hálás köszönetét mondunk rokonainknak. jó ismerőseinknek, szomszédainknak, a nyugdíjas kartársaknak, akik szeretett édesapánk, nagyapánk és testvérünk, id. Kovács Ferenc MÁV-nyugdíjas temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára köszörűt helyeztek. A gyászoló család Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett jó feleségem. és édesanyánk, Berényi Ignácné. szül. Szirgyi Mária elhunyta alkalmából részvétüket nyüvánították, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút helyeztek. Berényi Ignác és a gyászoló család regi vicinális vasút építésé- \ nek tervét is, mert a vezsenyi! vasút gazdálkodása deficittel $ járt, noha a veszteség keres- 5 kedelmi forgalmunk emelke- \ désével sokszorosan megté- \ rült. Ugyanakkor a vasút- $ menti birtokok gazdálkodása \ is hasznosabbá vált. El- \ szánt ellenállásra készültünk, $ amikor arról volt szó, hogy 5 az országunk északi és déli \ részét összekötő vasút váró- \ sunkon megy át, és itt lesz \ egyik fő állomása. Arról pe- \ dig hallani sem akartunk, \ hogy a Duna—Tisza-közi csa- § tornát városunk alatt vezes- 5 sék el, mert a kiásása sok $ munkaerőnket vonta volna el. \ Bántott bennünket az is, § hogy a vágóhíd, a hűtőház, a $ szeszgyár létesítése ellen már^ semmi komoly érvet nem 5 tudtunk felhozni, pedig ezek\ az üzemek is növelték a $ munkaerő iránti keresletet. \ Ellenére voltunk annak az^ elgondolásnak is, hogy az öt- \ ezer holdas vallásalapít- § ványt saját tulajdonba kap- ^ ják a kisparasztok, ne pedig $ haszonbérbe. Attól féltünk, § nagy lesz a munkáshiány, ha \ annyi földön majd hozzá kéz- \ denek a szőlő- és gyümölcs- $ telepítéshez. Csala István a ceglédi Petőfi Tsz $ elnöke 5 S (Folytatjuk.) 5 Gondolatok városunkról
