Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Húsz ho'd mák — Monoron A monori Kossuth és az Uj Élet Tsz tervében tíz­tíz hold mák vetése szere­pel. A szemtermés egy részét, a gubótermést pedig, amely igen fontos gyógyszeralap­anyag, teljes egészében az fmsz-nek adják át. I ifjyázat! Elvtwsaély ! A hirtelen olvadás követ­keztében több ház víz alá ke­rült, sok helyütt feljött a ta­lajvíz. Elsődleges kötelezett­sége minden háztulajdonosnak és lakónak, hogy az elővigyá­zatossági intézkedést megte­gye olyan esetben, ha lakó­háza romos, omladozó vagy rosszul szigetelt. A napokban jutott tudomásunkra olyan eset, amikor az utolsó pilla­natban költöztették ki a bent­lakókat — életveszélyes hely­zetből. A hirtelen olvadás követ­keztében különösen a mélyen fekvő területeken igen magas szintű a talajvíz. Az óvintéz­kedéseket idejében meg kell tenni az élet és vagyonbizton­ság érdekében. xHJ) A P ES T MEG Y Él HÍ RLAP K jj L ÖN KI A P Á S A VIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1966. FEBRUAR 18., PÉNTEK Több saját termelésű Teljesítette 1965. évi tervét az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz Még gyerek ? Minden évben ilyenkor tár­gyalják meg a különböző szin­tű szervek az elmúlt év gaz­dálkodását. így volt ez az Ül­lő és Vidéke Körzeti Fmsz legutóbbi igazgatósági ülésén is, ahol Ferenc András, a kereske­delmi osztály vezetője szá­molt be az igazgatóságnak az 1965. évi kiskereskedel­mi és vendéglátóipari munkáról. A tervteljesítésben — kis­kereskedelmi egységek közül — a legjobb eredményeket a következő egységek érték el: VELEMENY ÚJRA ÉLÜNK Megszoktuk már, hogy a lengyel filmeknek kevés a cselekménye, inkább a hite­les lélektani ábrázolásra tö­rekednek. Az Újra élünk, időben elég sokat magába foglal: Varsó felszabadulásának napjaitól — napjainkig játszódik. A sze­mélyi kultusz éveit idézi — azokat az éveket, amikor az emberek elhallgatták leg­őszintébb gondolataikat — mert az örökös gyanakvás az igazsággal szemben fé­lelemérzetet alakított ki ben­nük. Három emberi sors játszódik előttünk — három emberi tragédia. Janusz Mor­genstern rendező jól tudja érzékeltetni a nézővel a há­rom ember tragédiáját. A megtisztult politikai lég­kör biztosítja számukra, hogy újra élhetnek — őszinte emberi életet. A filmet őszinte hangja, kitűnő lé­lektani ábrázolása és a fő­szereplők Ewa Wisniewska és Tadeusz Lomaicki emlé­kezetes alakítása a színvo­nalas filmek közé emeli — bár közel sem tartozik az igazán kitűnő lengyel filmek sorába. Greminger—Simon: húsz év a palánk alatt 2-es számú önkiszolgáló bolt, a 3-as számú élelmiszerbolt, az 5-ös számú kantin, a 7-es, 8-as számú önkiszolgáló bol­tok, a 12-es számú vegyesbolt és a 13-as számú élelmiszer- bolt. Az áruellátás az alapvető élelmiszer cikkekből egész éven át lényegében biztosított volt. Lényegesen javult a hús­ellátás is, különösen az év utolsó negyedévében, amikor is az fmsz 21 saját . hizlalású sertés levágásával is igyekezett az igényeket kielé­gíteni. Bár a zöldségellátás javult a bázisidőszakhoz képest, még­sem volt kielégítő egész éven át, ezen a téren változást kí­vánnak elérni az 1966-os év­ben. A vendéglátóipar is 101,6 százalékra teljesítette éves ter­vét. E vonatkozású egységek közül a legjobb eredményt az 5-ös számú kisvendéglő, az 1-es számú italbolt és a 4-es számú borozó érte el. Az árú- ellátás ezen a vonalon is jó­nak értékelhető az elmúlt év­ben. Kisebb hiányosságok mu­tatkoztak csak sörellátásból. E vonatkozásban a főfeladatot abban jelölték meg, hogy to­vább kell szorgalmazni és fo­kozni a saját termelésű áruk eladását (MJ) Ma: nagygyűlés a monori gimnáziumban Ma délután tiltakozó nagy­gyűlést rendeznek a monori gimnázium udvarán, az ame­rikaiak vietnami agressziója ellen. A NAGY PILL AN A T A két szerző neve jó isme­rősként cseng a sportbarátok fülében. A magyar kosárlab­dasport két kimagasló alakja írja le élményeit, sportpálya-, futását lebilincselően érdekes, színes formában. Pályafutá­sukon keresztül végigkísérhet­jük a magyar kosárlabda­válogatottat a legmagasabb csúcsig, az Európa-bajnokság megnyeréséig, amelyben Gre- mingernek és Simonnak nem kis része volt, az olimpiák for­ró hangulatát, bajnoki rang­adókat élhetünk át velük új­ra. Megismerkedünk velük mint magánemberekkel, sokszor le­mondással járó, szívós edzé­sekkel, keményen, fogcsikor­gatva mindig a legjobbért küz­dő emberekkel. A két szerző érdekes köny­ve nemcsak olvasmányossága, szir.essége 1 iatt kitűnő, érté­kes alkotás, de egyben példát is adnak a ma fiataljainak; a nagy eredmények eléréséhez a tehetségen kívül rendkívül nagy akaraterő, szorgalom szükséges. (szatti) Iskolások KRESZ-tanfolyama Szerdán megkezdődött Mo­noron a Kossuth iskolában a VI—VII. osztályosok közül ki­jelölt gyerek közlekedési jár­őrök oktatása. A tanfolyam kéthetenként szerdai napokon 16 órától 18 óráig tart, idő­tartama másfél hónap. Ered­ményes elvégzés után a gye­rekek igazolványt kapnak. A tanfolyam célkitűzése: a gyermekbalesetek számának Betörők előzetes letartóztatásban csökkentése. Az előadásokat a többi monori iskolában is Tinkel Loránd vezeti. — A monori községi nőta­nács értesíti a varrótanfolyam részvevőit, hogy a lS-i foglal­kozás elmarad. Legközelebb 25-én, pénteken, a szokott idő­ben és helyen tartják meg. csillog ki belőle. Soha nem mosolyog, csak akkor élénkül fel, ha kuncsaft van a látha­táron. Lehetőleg Nyugatról ér­kezett, bőkezű vendég. Aki vé­gignéz a gyereken, nagyot ne­vet és fizet. Bár Árpi, meg kell hagyni, nem tesz különb­séget magyar és külföldi kö­zött. Legfeljebb annyit, hogy a magyartól forintot követel, az angoltól gubát, és az érthető­ség kedvéért hüvelyk- és mu­tatóujját szemléletesen dörzsö­li össze. Szófukar is. Nem részletezi családi körülményeit, nem pa­naszkodik, csak nekiveti hátát a ruhatár pultjának, és ko­moran végighordozza tekinte­tét a vendégeken. Alig érte fel a ruhatár pult­ját, mely mögött a ruhatá­rosnő pirosra vált arccal akasztotta a fogasra a kabá­tokat. Ez a tevékenység Árpit teljesen hidegen hagyta, ma- szatos kezére támaszkodott, és valami elképesztő arcátlanság­gal mustrálta a barna fiatal- asszonyt, aki a félórás vita után sem volt hajlandó két forintot adni neki. — Piszkos vagyok?! — von­ta meg Árpi a vállát és ironi­kusan mosolygott — az nem számít. És a nagyszélű felnőtt kalap alól kihívó pillantást vetett az elegáns, hűvös fő­pincérre, akinek arcán Árpi egyenletes maszatossága láttán tartózkodó mosoly suhant át. A gyerek valóban figyelem­re méltó volt. Tíz év körüli lehetett, nagyszélű kalapot vi­selt, melyet a füle tartott, vállán átvetve hatalmas, nyűtt női rétikul. Ebből az óriási táskából reklámcédulákat ha­lászott elő, ezt — úgy mellé­kesen — odatette valamelyik vendég asztalára, aztán el­lentmondást nem tűrően fel­szólította, hogy adjon két fo­rintot. Többnyire adtak, mert Ár­pival nem lehetett vitatkozni. Ha vonakodott valaki hono­rálni tevékenységét, méregbe jött: — Sajnálja azt a vacak két forintot? Egy kisgyerek­től?! — tette hozzá az érzelmi hatás kedvéért. A vicces az volt a dologban, hogy Árpival kapcsolatban csak éppen az nem jutott az ember eszébe, hogy kisgyerek. Árpi egy liliputi, erőszakos felnőtt volt, akik komoly mun­kának tekintette a tarhálást. Nem kért, követelt. A szállo­dában meddő küzdelmet vív­tak vele, és igyekeztek leg­alább arra rávenni, hogy mo­sakodjon. — Lehetetlent kívánnak tő­lem, lehetetlent! — állította meggyőződéssel. — Az ágy is piszkos, és ha megmosdom, összepiszkolódom az ágyban. A gyerek helytelenítően in­gatja a fejét és várakozóan néz a ruhatárosnőre, aki szé­gyenig az eszmecserét és szé- gyenli Árpit. Kajla, mocskos kalapját, szutykosságát, meg hajmeresztő szemtelenségét. Mert Árpi piszkossága meg­egyezik — így szemre — évei­nek számával. Egyenletesen fedi be, csak a szeme fehérje — Van jó kuncsaft és rossz — magyarázza. A jó fizet, és nem kérdezősködik, a rossz mesélteti az embert. — És mesélsz?! — kérde­zem, s oktondi kíváncsiságom­mal máris bevonulok a rossz kuncsaftok népes táborába. — A pénzért meg kell dol­gozni — mondja Árpi. — Per­sze hogy mesélek. Arról, hogy rossz otthon lenni, meg nem adnak enni. — Ez igaz? — firtatom. — Semmi köze hozzá — mondja Árpi nem különösen ingerülten, de ellentmondást nem tűrően. — Nem igaz! — szól bele a ruhatárosnő. Elszökik otthon­ról. A szülei sírva keresik. Árpi lesújtó pillantást küld a kotnyeles ruhatárosnő felé, aztán kinyitja a táskát, kivesz belőle egy cédulát, mely az opera kozmetikai készítmé­nyek csodálatos hatására hívja fel a figyelmet — és a lábam elé dobja. Ügy mellékesen veti oda, hogy két forint. — Nem kell — mondom da­cosan. — Tartsa meg magának — mondja, aztán összecsattantja a táskát és kivonul. Egy perc múlva nyílik az ajtó, benyo­mul rajta a nagy kalap, alatta szikrázik Árpi szeme: — Szégyellje magát, egy kisgyerektől sajnál két forin­tot. Égy — magyarul valamit pötyögő — úr felnevet, aztán értetlenül megvonja a vállát, hogy a jelenet belőlünk nem vált ki kacagást. Inkább szégyelljük magun­kat. Árpi helyett. (deli) (Péterffy István felvétele) SPORTJEGYZET Hfunkával isi edztink Az Ecseri TSZ SK három hete munkával kezdte az ed­zéseket. Ugyanis a tsz köz­pontjában káposzta tisztítás, majd a melegágyak munkái­nál vette ki részét 26—30 fia­tal. A munkák megszervezésé­ben élen jártak Szlifka Ru­dolf társadalmi edző, Murár Ferenc csapatkapitány és Ca- bai Gyula szertáros. Munka után az edzésre ke­rült a sor. Február 13-án ed­zőmérkőzést tartottunk. Ez­úton mond köszönetét a veze­tőség rajtuk kívül mindazok­nak, akik a munkában kivet­ték részüket Kérjük, hogy a termelőszö­vetkezet hívó szavára egy em­berként fogjunk munkához, mert a társadalmi munkánk egyben a szorosabb együttmű­ködést is jelenti. Ennek alap­ján méltóvá leszünk az eset­leges anyagi segítségre; amire igen nagy szükségünk van a felszerelés pótlását illetően. Jedlicska József Péter a Budai Spartacusban Amikor még Monoron volt, mindenki azt mondta róla, nagy kapus lesz még be­lőle. Nos, Fónyad Péter bi­zonyított. Védte többek kö­zött a magyar ifjúsági lab­darúgó-válogatott kapuját is. Amikor leérettségizett, a Bu­dapesti Honvédba igazoltatta magát. Bizony az egyetemen, ahol ma is tanul, nem vet­ték jó néven tőle, hogy a Honvédba ment. Jobban sze­rették volna, ha az egyete­mi csapatban játszott vol­na. 500 forint _ emlékeztetőül Csontos Imre úri lakos Bu­dapesten — éjjel egy óra után a Mexikói úton ittasan han­goskodott. A rendőri figyel­meztetést figyelembe sem vé­ve tovább vitatkozott, kiabált. Csak erélyes beavatkozással tudták a helyszínről eltávolí­tani. Viselkedésével közbot­rányt riadalmat okozott. Az éjszakai kalandot a szabály­sértési hatóság 500 forintos ►öntéssel tette emléke- ■'.’tesebbé. 800 forintos éjszaka KÁRTYÁSOK A Honvédban nem volt rossz helye Péternek, de az első csapatba nem tudott bekerülni egyszer sem. — Egy kissé elkedvetlenített ez, s a múlt év végi át­igazolások során, a Budai Spartacus NB ll-es csapa­tához kértem felvételemet. Uj egyesületemben nagy sze­retettel fogadtak, ami nem is csoda, hiszen a Spartacus a mostani átigazolás során több idegen játékost (Csicsmant, Pált) hozott fel, és igazolt le. — Én is nagy ambícióval kezd- | tem el az edzéseket. Nem tit- i koljuk, szeretnénk bajnoksá- ! got nyerni, ami tavaly nem \ sikerült a Budai Spartacus- \ nak. i Reméljük, Péter a Budai ! Spartacus csapatában is helyt ! áll majd. ★ ; Két volt járásunkbeli já- ! tékos is más egyesületbe | távozott. Holánszki (Pilis) és : Kiss Imre (Gyömrő) távo- ; zott más csapatba. Előbbi a ; Bp. Honvédből Oroszlányra, i utóbbi Csepelről a Fővárosi i Autóbuszhoz került. Mind- i ketten őszintén remélik, : hogy új egyesületükben si- ; kerül gyökeret vemiölc, s : állandó tagjai lesznek az el- ;ső csapatnak. g. j. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Riói kaland (széles). Ve- esés: Bolondos história (széles). Naposcsibe előjegyezhető Monor, Liliom utca 34. Itt most a nyereményt számolják. A bőrka- i bátos fanyar képpel számolja a tízeseket, hu-i szasokat. összesen 80 forintot. A vézna honfii elégedetten markolja meg a pénzt, majd su-i tán maga mögé helyezi. Az persze egyáltalán; nem érdekli, hogy fele a padlóra hullott. A; ■ fontos most a még nagyobb tétű újrakezdés, i És ismét feszült légkörű csatába kezdenek, i Röpködnek a nyers szavak, csapódnak a kár-; tyalapok. Egymásnak az istenért sem enged-; nek. — Davaj, davaj, öreg. Csináljuk, ha elkezd- j tűk. Meglátjuk, kinek kedvez a szerencse ... ] A szikár termetű most gyűlöletet szító ka-i ján vigyorgásba kezd. A bőrkabátos ezt a i játszmát is elvesztette. Ezúttal 160 forintot; számol ki a mögötte gyűrődző pénzcsomóból, j És így megy ez tovább. Perceken át, talán! órákig. A két ember több mint félezer forint- i tál ferblizik. Ruhájuk elnyűtt, termetük meg-i tört. Arcuk borotválatlan és ráncokkal teli.; Szünet nélkül cigarettáznak és tüdőbetegre! jellemzően krákognak. Na és — enyhén szólva: — pityókásan kurjongatnak, káromkodnak. És; szórják fékeveszetten a drága pénzt. Mert a; kártya kegyetlen és kiszámíthatatlan. Tizesek-; kel kezd, majd százasokkal kötelez. És ők bír- > ják az iramot. Éjfélt üt az óra. Ők egy minutára sem lan-! kadnak. Viszont a pénz már egyre kevesebb.! Óriási értékek vannak már téten. De óriási! emberi drámák is a láthatáron. Mert a verej-i tékezve megkeresett drága pénzt ilyen bűnös! könnyelműséggel elszórni, az több mint káros! szenvedély. Velkei Árpád S A gyömröi vasútállomás napi „műszakja” vége felé közeledik. Az utolsó vonat is elin­dult Pest felé, de onnan is megérkezett a leg­későbbi járat. Az emberek is elhagyják a vas­útállomást és környékét. Aztán az ügyeletén sorra kezdik lekapcsolni a kinti világítást, majd a várótermek is félhomályba burkolóz­nak. Az órám már éjszakai időt mutat. Még egyszer körülnézek. Ijesztő csend és hideg trónol mindenütt. Jómagam is elindulok visz- szafelé. Az emberek mindannyian sietnek ha­za, hiszen várják őket a családi otthonok! Ezután én is szaporázni kezdem lépteimet, s célba veszem az állomási aluljárót. De ni- esak!... Onnan a túlsó váróteremből izgő- mozgó emberi árnyak szűrődnek át a homá­lyos üvegen!... Fülemhez hangfoszlányok ér­keznek ... — Közelebb megyek a váróterem­hez. Bekukucskálok az ajtónyíláson. Látom világosan a két férfit, amint egymással szem­ben ülve vad mohósággal birkóznak egymás­sal. Félreértés ne essék, nem izomerővel, ha­nem kártya segítségével. — Nem engedek egy huncut vásat sem! Nyomás csak tovább! A kopottas bőrkabátos férfiú ellentmondást nem tűrően, hivalkodottan provokál. Kezével energikusan igazít a kártyákon, s a kért lapot roppant erővel csapja le. — Nehogy azt higgye, hogy megijedek! Tes­sék ... tessék ... és tessék! És gyerünk csak azzal a dohánnyal, faterkám! A sovány, borostás arcú reagált ezzel a hi­hetetlen győzelmi hévvel. elásták. A felsoroltak a piac­téri lopáson kívül, — ezt meg­előzően — még több bűncse­lekményt követtek el. Tóth és a három fiatalkorú hosszabb ideje nem dolgozik. A rendőrség mind a négyü­ket előzetes letartóztatásba he­lyezte és eljárást indított el­lenük. Az okozott kár hatezer forint. Február 6-án, 7-én az éj­szakai órákban O. András, T. András, B. József fiatalkorúak és Tóth Lajos monori lakosok a piactéren négy boltba törtek be, és onnan főképp ruhane­műket loptak el. A „szerzeményt” Tóth laká­sának padlásán rejtették el, s másnap a Gombai út mellett Tóth József nyírlövői lakos január 12-én éjjel Vecsésen szórakozott. Méghozzá saját­ságos és nem túl helyeselhető módon; több lakásba bezörge­tett, egy helyen az ablakot is betörte és hógolyóval levert egy villanykörtét. Majd a ve- csési állomás várótermének ajtaját rongálta meg. Cselekményével közbotrányt idézett elő, és a társadalmi és magántulajdonban kárt oko­zott. Nyolcszáz forint pénz­bírságra ítélték és kötelezték az okozott kár megtérítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom