Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
t MONOD »VIDÉKI A PEST MEGYEI HÍRLAP K m&mm VIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1966. FEBRUAR 1., KEDD 50 FORINT A MUNKAEGYSÉG Zárszámadás Tápiósülyön Csaknem 3000 forinttal növekedett az egy dolgozóra eső átlagos jövedelem Ahol már tavasz van Paprika, filodendron, primula Ébredezik már a monori gimnázium üvegháza. Tóth Sártdor főkertész és Kaszás Erzsébet egész nap az üvegházban tevékenykedik. Amikor belépünk az üvegházba — kellemes meleg fogad bennünket. — 18—20 fok az optimális hőmérséklet — mondja a főkertész. Most egy kicsit több is van, de ez nem is baj, hiszen éjjelre egy kissé leszáll a hőmérséklet. Közben Tóth Sándor kalauzol bennünket. Gyönyörű filodendronok mellett visz el utunk. Jónéhány van belőle, de attól nem félünk, hogy nem kelnek el. Máris sok vevő jelentkezett a szép növény megvételére. A „polcon” 3000 paprikapalánta a cserépbeültetésre vár. Utána, mihelyt az időjárás engedi, a palánták a szabadba kerülnek. Ha nem is lesz primőr a paprika, de már májusban tudnak piacra vinni belőle. A primulákat különösen névnapokra, születésnapokra viszik. Most már „csak” száz darab van belőle. A muskátli továbbra is „sztár”. Háromezerötszáz van belőle, s hamarosan a szabadba kerülnek kiültetésre. A begóniákból már 700—800 darab van, pedig induláskor alig volt néhány ... A sarokban vízipálmák ágaskodnak. A főkertész örömmel mondja el, hogy ezek is hamarosan gazdára tajálnak majd. Az üvegházban dolgozik Bekkor Edit és Kaszás Erzsébet is. Mindketten a monori Kossuth Tsz leszerződött tanulói. Edit most Győrben van iskolán, s Erzsi is hamarosan „továbbtanul” szakiskolában. Amikor arról kérdezem őt: szereti-e munkáját? — közvetlen egyszerűséggel feleL — Megszerettem a kertészeti munkát itt az üvegházban. Sokat köszönhetek Sándor bácsinak is, aki mindig mindenben segít bennünket Úgy érzem, nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam. A két kislányról még csak annyit hogy munkájukkal mesterük is elégedett Még tél van, de az üvegházban már inkább tavasz. Ha megjön a jó idő, teljes erővel megindul a kiülte'.és, s ebben már segédkeznek a mezőgazdasági poliiechnikai képzésben részesülő tanulók is. (K. j ) FILMEKRŐL Szegénylegények bepillantani a film: ebbe a nagyon furcsa és titokzatos — mégis emberi világba. A kis színésznőről, akinek az életében eljön a nagy alkalom, hogy férjének, a Nagynak bizonyítani tudjon... A Butaságom története jó film — és az igényesen szórakoztató filmvígjátékok útját járja. (szatti) MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Vízivárosi nyár. Maglód: Háry János (szélesvásznú). Monor: Egy amerikai Párizsban. Pilis: Jog és ököl. Tápiósüly: Ar- séne Lupin. Üllő: Folytassa Kleó (szélesvásznú). Vecsés: Butaságom története (szélesvásznú). niszter meleg hangú táviratát, majd Benkó József tsz- elnök emelkedett szólásra. — Termelőszövetkezetünk 1965-ben mind a megyei, mind a járási szervektől, továbbá a patronáló szemüvegkeret gyár üzemi vezetőségétől jelentős segítséget kapott. Ennek, s nem utolsósorban tagságunk jó munkájának köszönhető, hogy oly nagyot léptünk előre a nagyüzemi mezőgazdaság felé vezető úton. Pártszervezetünk is megerősödött. Hat új tagot vettünk fel. Űj párttitkárt választottunk, aki nemcsak pártfeladatait lát- . ja el, hanem egyúttal a gépkocsik gazdaságosabb kihasználásával és irányításával is foglalkozik. — Ami kulturális életünket illeti, tavaly 60 tagunk vett részt kétnapos kiránduláson. Ezenkívül több idősebb tagunkat 200-tól 1000 forintig szociális juttatásban részesítettünk. — Termelőszövetkezetünk 384 tagot számlál, Ebből 184 fő dolgozik rendszeresen. A fő hiba sajnos az, hogy 60 év tagjaink átlagos életkora. Fiatal munkaerőkre lenne szükségünk. Ezért kérjük a fiatalokat, hogy minél többen lépjenek be soraink közé. Bizonyítani tudjuk, hogy jobban megtalálják köztünk számításaikat, mint a pesti üzemekben. Így az állattenyésztésben dolgozók évi munkaegysége 600—1000 között mozog, ami 30—50 000 forint keresetnek felel meg. Traktorosaink, két személy kivételével, alkalmazotti munkaviszonyban állnak. Munkájuk teljesítése után havi 2600 —4000 forint fizetést kapnak. Fogatosaink átlagosan évente 360 munkaegységet érnek el. Ez részükre havonta 1800 forint jövedelmet biztosít. — örömmel jelentem be a tagságnak, hogy egy munkaegység értéke most is 50 forint, akár az előző zárszámadás alkalmával. Látszatra e két utolsó esztendő egyformának tűnik. Ez azonban valóban csak látszat Ugyanis 1964-ben az egy dolgozó tagra eső átlagos jövedelem tízezer forint volt. 1965-ben ezzel szemben ez a szám 12 805 forintra nőtt. Tehát életszínvonalunk a valóságban emelkedett. Ezután az elnök részletesen ismertette a növénytermelés és az állattenyésztés eredményeit. Rámutatott a hiányos- ♦ Ságokra és kitért a munkafegyelemre is. Ezt követően megemlítette, hogy a zárszámadás megerősítése alkalmával a járási felsőbb szervek elismerték a termelőszövetkezet eredményes, jó munkáját, ezért mind a vezetőséget, mind a tagságot dicséretben részesítették. Az MNB monori fiókjának képviselője kijelentette, hogy a bankfiók a termelőszövetkezetet megkülönböztetett hitelellátásban részesíti. Ezentúl nem kell Monor- ra utazgatniuk, hanem egész évi hitelszükségletüket a tápiósülyi posta biztosítja a tsz vezetősége részére. Végül az elnök megjegyezte, hogy minden egyes tag, szerdán reggel nyolc órától kezdve borítékban, részletes kimutatás kíséretében kézhez veheti pénzbeni járandóságát Ez alkalommal közel egymillió forint kerül kiosztásra. Zentai Tibor állattenyésztési felügyelő ezután ismertette az ellenőrző bizottság jelentését. A tagság a beszámolókat tudomásul vette, a zárszámadást teljes egészében elfogadta, A járási pártbizottság nevében Guba Pál első titkár szólt hozzá az elnöki beszámolóhoz. Megemlítette többek között, hogy jelentősen felemelték a mezőgazdasági termények és állati termékek felvásárlási árait. A lapokban ismertetett árrendezés komoly jövedelmet biztosít a tsz-gazdák részére. A kormány a tehetőséget megadta, s ezzel élni is kell. Több szorgalommal és hozzáértéssel minden nehézséget le lehet győzni. Krátky László Nemzetiségi béke-barátság est színhelye volt szerdán és csütörtökön a pilisi, illetve péteri művelődési otthon. A széksorok már jóval kezdés előtt zsúfolásig megteltek, s mire a nézőtér lámpái elsötétedtek, sokan már csak a fal mellett szorongva, állva hallgathatták o Hazafias Népfront járási titkárának, Neumann Mihálynak a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége küldötteit köszöntő szavait. Ezt követően Pilisen Lami István, a szövetség munkatársa, Péteriben Bielek György, a szövetség főtitkára rövid megnyitójában a magyarországi nemzetiségek, a nemzetiségi községek, települések megváltozott helyzetéről beszélt Arról, hogy a nemzetiségi községek ugyanúgy gyarapodnak, fejlődnek, mint a magyar falvak, hogy a nemzetiségiek helyet kapnak az államigazgatásban, a kulturális élet irányításában, de megtaláljuk őket az üzemek, termelőszövetkezetek vezetői között is. A hazánkban élő nemzetiségiek jogai semmivel sem kevesebbek bármely magyar állampolgár jogainál. Ezután az előadó néhány külpolitikai kérdésről beszélt. Az egyetemes béke és a vietnami háború elleni tiltakozás jegyében jöttek a Nemzetiségi Állami Táncegyüttes tagjai e két községbe, hogy műsorukkal ápolják és előbbre vigyék a népek barátsága, ezen belül a szlovák—magyar barátság ügyét is. A megnyitó után az együttes — amely szlovák, macedón, délszláv, román, német, magyar tagjaival már magában is a testvériség, a barátság demonstrálása — két és fél órás színpompás, nívós műsorával megnyerte a közönség tetszését és méltán kiérdemelte a szinte minden szám után felcsattanó vastapsot. A sorovi, pilisvörösvári, az üveges-, a sári leány-, a háromugrós-, a galgagutai táncok, a botoló, a huszárverbunk, a román népi tánc, a bunyevác kóló, a délszláv dalok, román és magyar népdalok, a cimbalom szóló és a lélegzetelállító, televízióból is ismert Kilencen voltak című táncballada Fili- povics Máté művészeti és Kricskovics Antal zenei vezető igényes munkája mellett az együttes tagjainak sok szabad időt feláldozó, önzetlen és lelkes munkáját dicséri. A műsor végeztével a községek vezetői virággal köszönték meg az élményt nyújtó estet, majd mindkét helyen vacsorával vendégelték meg a másnap reggel sok százezer dolgozóval együtt munkába induló táncosokat Fodor Péter MENNYI KÖNYV! Új sportkör: Vasadi KSK Eltűnt egy fehér folt járásunk sporttérképéről. Vasárnap délelőtt a vasadi ak közgyűlésre jöttek össze, és elhatározták, hogy sportegyesületet alakítanak. Kerekes Ferenc megnyitója után, Hunyadi László, a járási TS elnökhelyettese ismertette az MTS alapszabályát — a község sportegyesületének feladatait. Ezután a jelenlevők határozatot hoztak, amelyben kimondták az egyesület megalakulását. Az új sportkör neve- Vasadi Községi Sportkör. Színük: piros-kék. Egyelőre két szakosztályt alakítanak: labdarúgót és asztaliteniszt. Megválasztották a sportkör elnökségét és számvizsgáló bizottságát. A sportkör elnöke: Bágyi Sándor, az elnökség tagjai, Fodor János, Csellák Rezső, Horváth György és Balogh György. A számvizsgáló bizottság: Kerekes Ferenc, Vida György és Szalai László. Hétköznapi tragédiák „Utálom a részeg férfiakat“ Huszonkilenc éves, nagyon csinos fiatalasszony. Már várt. Tudja, hogy a férjénél, a volt férjénél jártam. — Mit hazudott magának? — Azt mondta, hogy nem értette meg a lelkivilágát, ezért vált el. — Lelkivilág? Jó vicc. Ezért nem választottak volna el bennünket a bíróságon. Utálom a részeg férfiakat. Nem bírtam tovább. Nem tudok úgy élni valakivel, hogy egy szót se lehessen váltani vele. — A volt férje azt mondta, hogy ő adta be a válókeresetet. — Megelőzött. Nekem is szándékomban állt beadni. — Ha még egyszer kezdhetné az életet, hozzámenne? — Sem hozzá, sem máshoz. Nekem ez egész életre szóló csalódás volt. > — És mi lesz a gyerekkel? — Felnevelem. Édesanyám itthon van, nyugdíjas. Ö gondoskodik a gyerekről. Este pedig én is vele vagyok. Már kilenc éves. Nézze, milyen aranyos. (Fényképet vesz elő.) — A kislány most hol van? — Iskolában. — És mit gondol, jó az, hogy a gyerek apa nélkül nő fel? — Nem jó, de sokkal jobb így élni, apa nélkül, békésen — mint apával állandó veszekedésben. Higgye el: jobb így! * „En még mindig szeretem“ Húszéves, nagyon csinos, mondhatni „kislány”. Szeme szomorú, fájdalomról panaszkodik. — Tudja, én még most is alig akarom elhinni az egészet. Hogy tudhat valaki így hazudni — ennyire szerelmest játszani — és utána ilyen kiábrándítóan viselkedni. — Nem gondolta, nem érezte kicsit felelőtlennek, köny- nyelműnek magát, amikor hozzáment? — Nem. Olyan komoly fiú volt. Olyan rendesen viselkedett velem, olyan szépen beszélt, hogy nem is gondoltam ilyesmire. Azt hittem, nagyon boldogok leszünk... és ... — És? — Egy évig jól is éltünk. Közben megszületett a gyermek. És a szülés után, ahogy hazajöttem, akkor tudtam meg, hogy amíg itthon volt szabadságon, más nőkhöz járt. Aztán be is vallotta, és azt mondta: nem érdekelsz többé. Elváltunk. — Ezek után szereti őt? — ... azt hiszem, igen. Szégyellem magam, hogy ezt kell mondanom. „En nem tudok 20 évet kitörölni az életemből“ Negyvenhárom éves, jó erőben levő, csinos asszony. — Tudja, ez kényes téma: az ember nem nagyon szereti a nyilvánosság elé tárni. Még névtelenül sem ... így is ráismernek. Ha valaki nekem azt mondta volna, hogy húsz évi boldog házasélet után — mint ahogy mi éltünk a férjemmel —, elválunk, kinevettem volna. És itt van ... — A volt férje azt mondta, hogy azért vált el, mert unta a féltékenykedését? — Nem voltam féltékeny rá, de megtudtam, hogy van egy nője... a mostani felesége. Szóltam neki, hogyan gondolod tovább? Erre kitört, hogy állandóan féltékenykedem rá, mert így meg úgy ... Szóval ez műfelháborodás volt, csak azért, hogy váljunk. — Maga nem akart válni? — Én megbocsátottam volna. Húsz évet nem lehet kitörölni az ember életéből. Most egyedül járok az unokáimhoz, a „nagyapa” nincs velem. Szalontai Attila (Folytatjuk.) SAKK Járási bajnok: ifjú Molnár Mátyás Vasárnap Monoron rendezték meg járásunk 1966. évi felnőtt egyéni sakk-bajnokságát. A népes mezőnyben több fiatal is indult — és meglepetésre a rutinos, tapasztalt öregek mellett sikerült betörniük az élmezőnybe. Egyikük: az ifjúsági korban levő Molnár Mátyás, a bajnoki címet is elhódította a felnőttek elől, Kraj- czár Tibor pedig értékes harmadik helyezést ért el. Az idősebbek közül Erdei Antal nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt, de szép mérkőzéseket játszott Tóth Lajos, Kiss István, Bugyi Kálmán és Tóth János is. A végeredmény: 1. ifjú Molnár Mátyás (Vecsés), 2. Erdei Antal (Üllő), 3. Krajczár Tibor (Mende), 4. Tóth Lajos (Gyömrő), 5. Kiss István (Tápiósüly), 6. Bugyi Kálmán (Gyömrő). — 4831. Hetvenhét éves korában Torontóban meghalt Joe Simmons matróz, aki arról volt nevezetes, hogy testén nem kevesebb, mint 4831 tetoválást viselt, és még a szájpadlása is tetovált volt: állítólag a Miatyánkot tetoválták bele kínai nyelven. A matróz egyébként másokat tetovált, és ebből élt Akadt egyszer egy bolond nő, aki 12 500 dollárt fizetett, amiért 3 méter hosszú sárkányt tetovált körös-körül a testére. 1 Szombat délután három óra körül a tápiósülyi művelődési házban zárszámadó közgyűlésre, ünnepi ruhában gyülekeztek a tsz-tagok és meghívott vendégek. A 250. tag megérkezése után kezdetét vette az ünnepi közgyűlés. Ifjú Németh István párttitkár elöljáróban felolvasta Loson- czi Pál földművelésügyi miEgy délután a szavalóké Vasárnap rendezték meg az országos szavalóverseny egyik megyei elődöntőjét Vecsésen. A jelentős kulturális esemény délután három órakor kezdődött a József Attila Művelődési Otthon színháztermében. Az egész délutánt betöltő irodalmi műsorban a Jókai kultúr csoport, a művelődési otthon, a gimnázium és az általános iskolák szavaiéi álltak rajthoz, hogy nemes vetélkedésben mutassák meg: ki a jobb, ki érdemes arra, hogy továbbjutva márciusban a szentendrei megyei döntőn lépjen ismét dobogóra. Nehéz feladata volt a zsűrinek, hiszen majdnem száz induló közül kellett kiválasztania a legjobbakat. Fontos esemény volt ez a község kulturális életében, mert ez az első közös rendez- . vénye Vecsés két kulturális centrumának, a művelődési otthonnak és a Jókai kultúr- csoportnak. Az elindulás szépnek ígérkezik, Varga Ferenc Ha csak a film alkotóinak a névsorát nézi végig a néző, már elégedetten bólint: igen, az patinás névsor. A film rendezője: Keleti Márton háromszoros Kossitth-díjas. írója: Gyárfás Miklós, napjaink egyik legnépszerűbb szerzője. A szereplőgárda pedig: Básti Lajos, Ruttkay Éva és Irina Petrescu, hogy csak a főszereplőket említsem. A Butaságom története — szellemes, jó szórakozást biztosító film. Nem kimagasló alkotás — nem kerül be a filmtörténet legjobb filmjei- nék sorába, de — és ez sem kevés — másfél órán keresztül — köszönet a mértéktartóan ízléses rendezőnek — szellemesen szórakoztat. A színészek világába enged elénk. A kisemmizett, kiéhezett, lerongyolódott — önmagukban is feszültségekkel teli üldözött, hajszolt emberek világa. Drámai képsorok. Tanulmányokat lehetne arról írni, Jancsó milyen hatásos módon tudja felhívni a legapróbb dologra is a néző figyelmét. A modem magyar filmművészet egyik — bizonyára nagyon sok országban feltűnést keltő — alkotását láthatja a néző. Görbe János, Molnár Tibor és a többi szereplő ma- gávalragadó játéka is a Szegénylegények sikerének biztosítéka. Jancsó Miklós már első filmjével is nagy vitát váltott ki a filmszakemberek és rajongók körében. Az „Oldás és kötés” emlékezetes alkotás. Űj filmje, a „Szegénylegények ennél is több. A modem filmművészet erényei, a hagyományos filmművészet eredményei — együtt egy ragyogó kompozíciót alkotnak. A Szegénylegények nem látványos alkotás. Bizonyára sokan unalmasnak fogják tartani. Aki újat alkot, annak számolnia kell ezzel a lehetőséggel. Jancsó kiöli a nézőből a „betyárromantikát” — egy másfajta betyárvxLág tárul Butaságom története
