Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

1986. FEBRUAR 8., KEDD ft.íi HEGYEI útalap 3 A megyében elsőnek Nagykátán: ÍRSZ „Észrevenni, jelezni, segíteni“ © Pár éve Moszkvában, a Komszomal-iskolán két ma­gyar kommunista ifjúsági ve­zető találkozott. Barátságot kötöttek, ma már úgy mond­hatnánk, gondola tbarátságot, munkabarátságot. Ha csak a Kamszomol-iskola tananyagát sajátították volna el, akkor is eredményes volt a kinn töltött idő. Ki tudja már — talán ők sem —, ho­gyan ismerkedtek meg, ho­gyan ragadta meg a figyelmü­ket a lenini Komszomol egy társadalmi mozgalma, a Mo- logyozsnüj Prozsektor, az If­júsági Fényszóró. Itthoni fel­adataikra gondoltak, s fantá­ziát láttak benne. Anélkül, hogy összebeszéltek volna, egyet gondoltak, és hazatérve, a Békés megyei KISZ-titkár is hozzákezdett valamihez, s most Árokszállási István, a nagykátai is. Elsőinek Pest megyében. — Elmentünk Békés megyé­be, megnézni, hogyan műkö­dik az ő „fényszórójuk", Jól működik, bevált Egyéves ta­pasztalatokat mondtak el, mu­tattak be. Mi márciusban in­dítjuk el ezt a mozgalmat, az Ifjúsági Radar Szolgálatot, a tavaszi mezőgazdasági mun­kák kezdésével egy időben. A nagykátai járás adottságai ter­mészetesein mások, mint a bé­késieké Radarunk céljai is eltérnek bizonyos fokig. Az ő fényszórójuk csak a gazdasá­gi munka hiányosságait tárja fel, ezekre hívja fél a figyel­met segítő szándékkal, ök be­vezették az egész megyében Igaz, de főleg az ipari üze­mekben. „Észrevenni, jelezni, segíteni", ez a célunk nekünk is elsősorban, tevékenységünk zömét mi is a gazdasági, a ter­melőmunkára irányítjuk, de ugyanakkor figyelünk a tár­sadalmi életre, az erkölcsi és egyéb problémákra, az ered­ményekre, a jól dolgozó fia­talokra, az ifjúságot érintő problémákra stb. — Munkánkat céljaink el­érésében messzemenően támo­gatja a megyei és a járási pártbizottság. Elképzelésünk a pártszervezetek, párttagok segítsége nélkül nem lenne megvalósítható. © Egy tervezetet tesz elém Árokszállási István. Az ÍRSZ célkitűzései, módszerei, szer­vezeti felépítése. A módsze­rekből: a szocialista humaniz­mus, az elvhűség, a követke­zetesség, az igaz ügy iránti odaadás, a kérlelhetetienség a hibák elkövetőivel szemben. A tömeghangulatot kell a hibák és elkövetőik ellen felhasznál­ni, ugyanakkor nem cél a dur­vaság, az ember sértése, tönk- retevése. Cél: minden téren a segítés. A munka irányítására, szer­vezésére járási radariroda ala­kul, mint társadalmi osztály, a KISZ VB-nek alárendelve. A járás területén az alapiszer­vi irodák lesznek a döntő té­nyezői a tevékenységnek. Az IRSZ-t a KlSZ-iiitkárak értekezlete, a KISZ-bizottsági és a KISZ VB-ülés jóváhagy­ta. Márciusban rajtol. S ha be­válik, jövőre az egész megyé­ben tevékenykedik. d. g. Megjelenik a magyar munkásmozgalom történetének első kötete A Párttörténeti Intézet és a Kossuth Könyvkiadó gondozá­sában még ebben a hónapban az olvasók kezébe kerül a ma­gyar forradalmi munkásmoz­galom történetének első köte­te. Utazik a sárgarépa A vágányon hű­tőkocsi áll. Mit keres itt ilyen idő­ben, amikor a hő­mérséklet fagy­pont körül játszik. Az áttetsző, ritka­szövésű zsákok már fél magyará­zatot adnak. Az emberek elmond­ják a hiányzó má­sik felét: Török­bálint mellett a tárolókból vagoní- rozzák a sárgaré­pát. Hosszú utat tesz meg a szállít­mány. — Nugat- Németországba in­dul. Tóth felv, Tizenhárom új élelmiszerüzlet Fregoli44-éttermek a Dunakanyarban Újra megnyílik a Cifrakerti Szálló Nagykőrösön A KERESKEDELEM IDEI FEJLESZTÉSI TERVÉBŐL A megyei tanács kereske- _ tek építésére delmi állandó bizottsága idei ’ első' ülését Százhalombattán tartotta. Az ülés első napi­rendi pontja Százhalombatta kereskedelmi és szolgáltató hálózatának fejlesztése volt Mi a második napirendi pontról, Pest megye kereske­delmi hálózatának 1966. évi fejlesztési tervéről kértünk felvilágosítást Vajda Lajostól, a kereskedelmi osztály vezető­jétől. — Mit értünk a ke­reskedelmi hálózat fej­lesztésén? — Sokan azt hiszik, hogy ebbe a fogalomba csak az üz­letbővítések és az új beruhá­zások tartoznak. Pedig nem így van: ide tartozik az üzletek tatarozása, javítása, karbantartása is. Ennek jelen­tőségét csak az mérheti fel igazán, aki tudja, hogy bolt­jainknak mintegy 80 százaléka olyan magántulajdonban levő házakban működik, amelyek­nek kora 50—80 év, tehát a karbantartásuk, tatarozásuk nagy összegeket igényel. Idén erre a célra — az állami ke­reskedelemben 13 millió fo­rint áll rendelkezésünkre. — Hol épülnek új fiz­ietek? — Előbb hadd mondjam el, hogy a népgazdasági beruhá­zásból biztosított keret önma­gában véve szép summa, a megye szükségleteit azonban nem fedezi. Ezért a végrehaj­tó bizottság úgy döntött, hogy mindenekelőtt élelmiszerüzle­tek építésére kell fordítani. Tizenhárom élelmiszerüzlet épül az idén; Százhalombat­tán, Dunakeszin, Gödöllőn, Szigethalmon, Dunaharasztin, Monoron és Vácott egy-egy, Szigetszentmiklóson, Cegléden és Szentendrén kettő-kettő. Természetesen, az építkezés­hez és a boltok teljes beren­dezéséhez szükség lesz a helyi tanácsok anyagi hozzájárulá­sára is. A 13 új üzlet megnyi­tásával egy időben, véglegesen meg kell szüntetnünk tíz kis­kereskedelmi egységet, éppen az épületek rossz állapota mi­att — Mit kap a Duna­kanyar? — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium idei beruházási ke­retéből télen-nyáron üzemelő étterem építését kezdjük meg Szentendrén. Befejezési határ­ideje: 1967 első féléve. A nyá­ron átadunk néhány tavaly megkezdett építkezést: egy- egy éttermet Visegrádon és Leányfalun. Ezeknek az az ér­dekességük, hogy — alkalmaz­kodva az igényekhez — dél­ben önkiszolgálók, este pedig pincérek szolgálnak fel. Át­adásra kerül továbbá a viseg­rádi ABC-áruház, s egy-egy élelmiszerbolt Nagymaroson, a Papszigeten és a sződligeti campingtáborban. — Ha már az áthúzódó épít­kezéseknél tartunk, hadd em­lítsem meg azokat is, ame­lyek idén kezdődnek és jövőre fejeződnek be. Monoron ter­melő cukrászüzem épül, amely negyven-ötven embernek nyújt majd munkaálkalmat; Vecsésen és a Nagykőrösi Konzervgyár közelében élel­miszerüzlet építését kezdjük meg. Végül két nagyszabású rekonstrukciót tervezünk: egyiket a pilisvörösvári Tárna Étteremben, a másikat Nagy­kőrösön, az éveken át benn­lakó traktorosiskolának hasz­nált cifrakerti szállodában és étteremben. — Ezek szerint mikor­ra várhatjuk a Cifra­kerti Szálló megnyitá­sát? — Ha minden jól megy, még az első félévben! ny. é. NEM TARTHATJUK OKOS EMBERNEK azt, aki az ara­tásra készül, vetni meg el­felejt; úgy vigyázza a hol­napután!, hogy elfelejti a holnapot. Hiba lenne, ha ezt a nem túl okos embert kö­vetnénk; úgy készítenénk elő a gazdaságirányítási rend­szer reformját, hogy közben elhanyagoljuk évi feladatain­kat. A holnaputánhoz, a kö­vetelményekhez jobban iga­zodó irányítási rendszerhez, a termelés eredményességé­nek növeléséhez csakis az 1966. évi terv sikeres telje- jesítésén át vezet az út! Üzemeinkben, vállalatainknál vannak, nem is kevesen, akik afféle átmenetnek te­kintik ezt az esztendőt: va­lahogy eldolgozgatunk — vé­lik — s majd... Holott ha vélekedésük a gyakorlatban is testet ölt, akkor éppen ezt a majd-ot sodorják ve­szélybe: az 1966-os év har­madik ötéves tervünk első esztendeje, s ezt — úgy lát­szik — nem felesleges hang­súlyozni. MEGYÉNK IPARA nem zárta rosszul a múlt esz­tendőt, de ez évi, megnőtt feladatai a tavalyinál is na­gyobb erőfeszítéseket köve­telnek. Az országosan meg­határozott szint — a ter­melésnövekedés nyolcvan szá­zalékát a termelékenység emelésével kell biztosítani — megyénk iparára is kötele­ző. Ami tavaly elég volt, ma már kevésnek bizonyul! Márpedig igen sok gyárunk­ban jelentős a termelésnöve­kedés: a Híradástechnikai Anyagok Gyárában például — pénzbeli értékét tekintve — megközelíti az ötvenmil­lió forintot, a Nagykőrösi Konzervgyárban úgy kell biztosítani a termelés növe­kedését, hogy közben meg­kezdik a rekonstrukciót, a Forte-ban pedig szinte ki­elégíthetetlen piaci igények köteleznek erre, azaz a ter­melés mennyiségének és mi­nőségi szintjének nagy fokú növelésére. Másutt —- így például a Gyapjúmosó- és Szövőgyár budakalászi vagy pomázi gyáregységében — a termékösszetétel változása te­szi próbára a vezetőket, a dolgozókat; a Könnyűipari ön­tödében, Vácott — megvál­toztatva az eddigi arányt — az alkatrészgyártás foglalja el a középponti helyet; ta­nácsi vállalatainknál — leg­alábbis többségüknél — az anyagellátási gondok jelent­keznek sürgetően. Mindez csak vékony metszete gon­dok, feladatok bonyolult ere­zetének, mely megyei ipa­runkat, annak termelését je­lenti. Való igaz: nem irigy­Tanulságos GELKÁ-dolgok 1966-ban: 2700 hold szőlő, 2340 hold gyümölcsös lordul termőre megyénkben Tnnáesko/ás a legsürgősebb tennivalókról Ebben az esztendőben 2700 hold újtelepítésű szőlő és várhatóan 2340 hold gyümöl­csös fordul termőre Pest megye közös gazdaságaiban. A termőre fordulás tapasz­talatairól, a járulékos beru­házásokkal kapcsolatos prob­lémákról, tennivalókról, a zöldség-gyümölcskertész- kedés és a szőlőtermesztés más, időszerű kérdéseiről tanácskoztak megyénk ker­tész szakemberei a napok­ban a Lajos-forrási turista­házban. Az FM, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, vala­mint az Agrártudományi Egyesület szakemberei tudo­mányos értekezésekben fog­lalták össze a megyénkre háruló szőlő-gyümölcster- mesztési feladatokat. Szó esett a fóliás termesztésről, a korszerű borkezelésről és még sok olyan fontos kér­désről, amelyeket a harma­dik ötéves terv idején meg kell oldaniok a szőlő-gyü­mölcstermesztő közös gazda­ságoknak. o Nem jó fuserálni A bolt a vásárlónak ga­rancialevelet ad, amely sze­rint a gyártó vállalat az egy éven belül keletkezett hibát díjmentesen megjavítja, ki­véve, ha azt rendeltetésel­lenes használat, szakszerűt- let kezelés vagy erőszak be­hatása idézte elő. Egy abo- nyi lakos zsebrádióvásárló, akitől a ceglédi GELKA mégis 100 forintot követelt javításért, felháborodottan panaszt tett a Pest megyei Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőségnél. Megindult a vizsgálat, szakértő is meg­nézte a zsebrádiót, és kide­rült, hogy még mielőtt a GELKA­hoz került, már tulajdo­nosa is javítgatta. Méghozzá jókora forrasztó­pákával hatolt a piciny ké­szülék belsejébe, össze is roncsolta vele a nyomtatott áramkört. Márpedig a hibá­ra, amit erőszak behatása idézett elő, nem terjed ki a jótállás, a javításért tehát fizetni kell. Bizony nem elég a garan­cialevelet gondosan megőriz­ni, el is kell azt olvasni, de legfőképpen nem szabad ott­hon fuserálni, legalábbis a jótállási jdő alatt nem. Már- csak költségkímélés céljából sem. o Kékes, Kékes mi bajod? Cegléden lakik és az otta­ni áruházban vásárolt Kékes televíziót. Néhány nap múl­va elromlott a készülék, ami a legjobban bevált szériák egy-egy darabjával is meg­eshet. Tulajdonosa azon nyomban a GELKA-hoz vit­te. Ide-oda járt azután a Kékes, gazdája lakása és a GELKA műhelye között, csaknem egy éven át, meg­makacsolta magát és sehogy- sem volt hajlandó megja­vulni. Végül is közvetlenül a jótállás lejárta előtt a boldogtalan tv-tulajdonos a Pest megyei Állami Keres­kedelmi Felügvelőség közbe­lépését kérte, mivel az eladó bolt nem akar­ta kicserélni a készülé­ket, noha már huszonötször volt hiába a GELKÁ-nál. A ceg­lédi GELKA-kirendeltség viszont csak 13 javítást is­mert el írásban. Különben, akár huszonöt­ször, akár tizenháromszor szorult egy éven belül javí­tásra, a készüléknek kétség­kívül súlyos hibája lehet. Ezt a kijavíthatatlan hibát észlelni kellett volna javítás közben, és arról a tulajdo­nost értesíteni, annál is in­kább, mert egy érvényben levő rendelkezés szerint az egymásután ötször, azonos hiba miatt javításra szoru­ló készüléket ki kell cserél­ni. Igen ám, csakhogy olyan rendelkezés nin­csen, amely kötelezné a GELKA-t, vezesse rá a garancialevélre, milyen hibát javított, vagy igye­kezett megjavítani. Persze, ez az egy-két szóból álló feljegyzés növelné az adminisztrációt, de minden vita kiküszöbölésével lehető­vé tenné, hogy a rosszat jóra cseréljék, vagyis a fogyasztó érdekében, idegei és ideje kímélésére szolgálna. A szóbanforgó készülék cseréje egyébként a kereske­delmi felügyelőség közbelé­pésére megtörtént, pontosan a vásárlás egyesztendős év­fordulóján. Most már mégis jó Kékes mellett ülhet és élvezheti a tv-t ez a ceglédi család. De mennyi bosszú­ság, hiábavaló szaladgálás árán! Sz, E. lésre méltó feladattengerre) sell megküzdeniök gyáraink, vállalataink vezetőinek, de az is igaz, hogy ez évben tovább nőttek lehetőségeik az ön­állóbb és rugalmasabb gaz­dálkodásra, a jövedelmezőség javítására. Csökkent a terv­mutatók száma, a bérintéz­kedések módot adnak arra, hogy többet fizessenek a ki­válóan dolgozóknak, illetve a nehéz munkát végzőknek, az új prémiumrendelet pe­dig a műszaki-irányító gárda érdekeltebbé tevését, ösz­tönzését szolgálja. A MEGNÖVEKEDETT FEL­ADATOK megkövetelik nem­csak a körültekintőbb terme­lésszervezést, nemcsak az irá­nyítás színvonalának javítá­sát, hanem azt is, hogy fo­kozott figyeleméi keressék a rejtett tartalékokat üzemeink­ben, s azokat hasznosítsák is. Nagy szerep jut e ma még rejtett tartalékoknak a termé­kek gazdaságosságának növe­lésében, a korszerűsítésben csakúgy, mint a termelési költségek csökkentésében, a létszámgazdálkodás javításá­ban. Sokágú a feladat, de sok- felől érkezhet a segítség is. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat KISZ-esei például védnökséget vállaltak az ex­portra kerülő mozgó aszfalt- gyártó berendezések, a Pioní­rok felett; a Nagykőrösi Láda- gyárban a megkétszereződő export szintén igényli nem­csak a műszaki-anyagi támo­gatást, hanem a társadalmi felelősségvállalást, a dolgozók odaadóbb munkájának erejét is. Vállalatról vállalatra ha­ladva említhetnénk más és más példákat — így a terme­lési tanácskozások alapos elő­készítésében és jó lebonyolítá­sában rejlő mozgósító erőt, amelyre tavaly a Csepel Autó­gyárban vagy a MÁV Duna­keszi Járműjavító Üzemi Vál­lalatnál jócskán támaszkod­tak —, valamennyi csak azt húzza alá, hogy nem kisebb, hanem a tavalyinál is na­gyobb gondossággal, nekigyűr- kőzéssel kell ez évi feladataink megvalósításának útját egyen­getni. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata semmit nem vesztett aktuali­tásából, az akkor megfogalma­zott elvek ma is iránytmuta- tóak. Nemcsak az 1965-ös év volt a takarékossági esztendő. A11alá ban takarékosabban kell gazdálkodnunk. Nemcsak 1965-ben kellett törekedni az ügyvitel egyszerűsítésére, ha­nem most is a célok egyike ez. A feladatok összefüggései, a dolgok folyamatossága áz, melyről időnként megfeled­keznek, s következményeit az­után busás kamatokkal nyö­gik: a népgazdaság, de egy- egy gyár sem ismer „önálló'', az előzőtől s az utána követ­kezőtől független esztendőt. Láncszemek kapcsolódnak úgy egymásba, ahogyan felada­taink. AZ ELMÚLT ÉVBEN nagy segítséget jelentettek azok a komplex intézkedési tervek, melyeket a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata alapján dolgoztak ki üze­meinkben. A tervekben foglal­tak nagy részét sikerrel meg is valósították, mégis, most nem egy helyen késlekednek az ez évi komplex tervek alapjainak kimunkálásával, s helyi viszonyokra alkalmazott alapvető elvek meghatározá­sával. Leginkább csak azt s kifejezést hallani üzemeink­ben, hogy „szeretnénk”. Ezt vagy azt szeretnénk csinálni — mondják, s csak kivétel­ként hangzik el: ezt csináljuk! Nem fogalmazási, tartalmi kü­lönbségről van itt szó! A vá­rakozás nem helyettesítheti s cselekvést, s a ma elmulasz­tottakat holnap már nehezebb megtenni, mert a holnapnak is megvannak a meghatározott feladatai. Az év első hónapjá­nak már vége, az első negyed­év harmada letelt Mégis, az üzemek, műhelyek egy része mintha csak most kezdené az új esztendőt! BEVEZETŐBEN olyan em­berről szóltunk, aki aratásra készül, azért lelkesedik, vetni meg elfelejt öreg hiba len­ne, ha üzemeinkben egy pil­lanatra is elfelednék: ez évű tervünk megvalósítása egyet jelent a vetéssel. Mészáros Ötté A holnapot is!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom