Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

MST mrr.YKt 1966. FEBRUÁR 8., KEDD Heuréka Qzerénytelenség nélkül kö- zölhetem a közzel, hogy az utóbbi időben jelentős fel­fedezéssel gazdagítottam ha­zám közgazdaságtudományát. Felfedezésem lényegére nem spekulatív úton jöttem rá, ha­nem szorgalmas újságolvasó lévén, újságolvasás közben pattant ki az isteni szikra az agyamból. Elmondom, ho­gyan történt. Kedvenc napilapomban ol­vastam, hogy nem lehet bu­kósisakot és kerékpárlámpát kapni, hogy téeszekben a ve­zetés irányvonala és a kuko­rica töretlen, hogy esténként kevés a szabad taxi, hogy a kereskedelemből eltűnt az autószifon, és hogy az egysze­rű italboltvezetőknek üzérek­től kell Opel gépkocsijukat beszerezni. No már most, én, az egy­szerű, nyájas olvasó, aki nem tudok perspektivikusan gon­dolkozni, csak mechanikusan, amikor ezeket a cikkeket ol­vastam, azt hittem, hogy azért nincs bukósisak és kerékpár­lámpa, mert nem gyártanak eleget, a kukorica azért töret­len, mert a tagság a háztáji­ban töri magát, az Autótaxinak kevés az autótaxija, az autó­szifont átprofilírozták, és Opel gépkocsira nincs devizája kül­kereskedelmünknek. faj, milyen nagyot téved­J tem, milyen csacsi is va­gyok én. Erre úgy jöttem rá, hogy tovább olvastam ked­venc napilapomat, és elolvas­tam a közgazdászok vitáját. Ugyanis a következő hasábo­kon a közgazdászok jöttek, láttak és győzték a vitát. A vita lényege pedig a követke­ző: a hiba a Gazdasági Me­chanizmusban van. Szeretem az ilyen konkrét, nagyvonalú közgazdasági kö­vetkeztetéseket. Már nem ap­rózzák el a nagy kérdéseket, nem mondják azt, hogy ezért vagy azért a hibáért az Ipar vagy a Kereskedelem vagy a Mezőgazdaság a felelős, még kevésbé vonják felelősségre Kovács, Kiss vagy Nagy elv­társakat, nem beszélnek mel­lé, nem téblábolnak össze­vissza, hanem kimondják ke­reken és konkréten: a hiba a Gazdasági Mechanizmusban van. jjn nem ismerem személye­id/ sen Gazdasági Mechaniz­mus elvtársat, de megvan róla a véleményem. Egy nagyképű, pöffeszkedő alak lehet, aki biztos lemaradt a fejlődésben, nem képezi magát, nem hall­gat a közgazdászok vélemé­nyére, hanem mindent egye­dül akar megoldani, és utána a prémiumot felvenni. Foga­dok, hogy még titkárnőjével is viszonya van. Hát ilyen alak lehet az a Gazdasági Mecha­nizmus elvtárs. És szívemből örülök annak, bogy a hiba nem az Iparban, a Kereskedelemben, a Mező- gazdaságban, még kevésbé Kovács, Kiss vagy Nagy elv- társakban van, hanem ami rossz ebben az országban tör­ténik, azért egyedül és kizáró­lag a Gazdasági Mechanizmus a felelős. a z előttünk álló feladat té­ti hát világos: a Gazdasági Mechanizmust le kell váltani. A többiek maradnak a he­lyükön. Miklósi Ottó Ui.: Ha kis karcolatomban a humornak egy szikráját sem fedezik fel, nem én vagyok a hibás, hanem a Gazdasági Mechanizmus. Mint fent KETEYES AZ ISKOLA-TELEVÍZIÓ I A Magyar Televízió két év­vel ezelőtt, 1964. február 5-én j kezdte meg az iskolatelevízió j rendszeres adásait. A kétéves S jubileum alkalmából hétfőn a s Magyar Televízió székházában ^ sajtótájékoztatót tartottak, & amelyen elmondották, hogy kezdetben körülbelül 600—800 s készülék volt az iskolákban, | ma pedig már mintegy három- | ezer televíziókészüléken nézik | a műsorokat a diákok. $ Szőlőcsere a Nyírségben| Szabolcs-Szalmár megye tér- | melőszövetkezeteiben fokoza-1 tosan kiirtják a régi telepítésű s direkttermő szőlőfajtákat és ^ helyükbe csemegeszőlőt ültet- ^ nek. Eddig csaknem 3000 hold § direkttermő szőlőtelepen haj- ^ tották végre a cserét és ebből i 1209 hold már termést is ad | az idén. i ín W/////////////////////////////////W/////. S Huszonhat ország jelentette be eddig részvételét a Budapesti Nemzetközi Vásárra | KRESZ a; osztályfőnöki órán. Évről évre növekszik a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár nemzetközi jellege, amit iga­zol az is, hogy mind több or­szág hivatalos kiállítóként vo­nultatja fel termékeit, s állan­dóan gyarapodik a külföldi kiállítók száma is. Az idén ed­dig 26 ország jelentette be, hogy hivatalos kiállítóként kí­ván részt venni a májusi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron.§ Első alkalommal állít ki Spa-^ nyolország, Tunézia és Szíria. ^ A külföldiek nagyobb kiállttá-^ si területet igényeltek, mint ^ korábban, ezért némileg csők- > ken a hazai kiállítóknak jut- § tatható terület nagysága. A vá­sár rendezősége nagy erővel dolgozik a városligeti vásárvá­ros felújításán. Pesti Pista, az V./B-ben fülé­re húzta a svájcisapkát, aztán két ujját szájához emelve, hosszút fiittyentett s elindult — közlekedni. A tanteremben félre­tolták a padokat és a krétával kijelölt úttesten, keresztee züdéseken kellett szabályosan végighaladnia Pistának. 0 ugrándozott, csellengett, megállt az útkereszteződések kö­zepén. Osztálytársai minden hibás mozdulatát észrevették, és kórusban figyelmeztették. A budapesti Újvidék téri általános iskolában nem ritka az ilyen vidám, játékos osztályfőnöki óra, ahol a szabályos közlekedést tanulják a gyerekek. Kis autókkal, saját ké­szítésű KRESZ-táblákkal elevenítik fel a valóságot. Működik az iskolában közlekedési őrs is; hatodikos és he­tedikes úttörők a tagjai. A kerületi rendőrségtől sapkákat kaptak — bevonták fehér csíkkal — se sapkákkal fejükön irányítják reggelenként az iskolába tartó tanulókat (Foto; Wormser) Beszélő asztal - univerzális oktatógép - tanít és vizsgáztat ■■ A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen megkezde működését az első hazai készítésű' univerzális ok­tatógép kísérleti példánya. Az audiovizuális oktatáseszkö­íöktől annyiban különbözik, hogy míg azoknál szükség van tanárra, az oktatógép ellátja a tanár feladatait is. Az univer­zális oktatógép segítségével bármely tantárgy oktatható és vizsgáztatásra is alkalmas. A1 kísérleti modell egyelőre elekt­rotechnikát, orosz nyelvet és traktorvezetést oktat — ezt a három programot „táplálták be” a gépbe. HÁROM NAPON HETVEN ELŐADÁS Öregkori betegségekről Az idei Pest megyei orvosi napok programja összeállították már a III. Pest megyei orvosi napok elő­adássorozatának programját Eszerint a megye orvosainak idei tudományos seregszemlé-: jén, február *4-, 25- és 26-án nyolcvan előadás hangzik el a megyei tanács üléstermében, és ezek közül hetvennél több foglalkozik az öregkorban fel­Gyerekgondok A csaknem tízezer lakosú Üllő nem az egyke hazája. Éppen ezért a falu vezetői­nek talán a legnagyobb gon­dot a sok gyerek okozza. Je­lenlegi óvodájuk 52, a böl­csőde 24 férőhelyes, éven­te mintegy száz gyerek szo­rul ki a bölcsődéből és az óvo­dából. Ez az anyák helyze­tét nehezíti, hiszen az asz- szonyok többsége ipari mun­kás, a fővárosba jár dol­gozni. Gyakori eset, hogy a gyerekeket otthon hagyják felügyelet nélkül vagy a nagyobb gyerekek és a szomszédok gondjaira bízva. Súlyos felelősség ez a szülőknek és nagy gond a község vezetőinek. — Az idén már megoldó­dott az óvodaprobléma — mondja Urbán Sándorné, a nőtanács vezetőségi tagja. —- Amikor az Országos Táv­vezeték Építési Vállalat mun­kásszállóját készítették, kér­tük, hogy maradandónak építsék. Most, hogy a válla­latnak már nincs szüksége a munkásszállóra, átvesszük az épületet és óvodának ren­dezzük be. A napköziben 1200 gyereket kellene elhe­lyezni, de mindössze száz­húsznak jut hely, Nyáron pedig egyáltalán nincs nap­közi otthon. — Az előző években kérték Ugyan a szülők, de nem volt aki foglalkozzon kérel­mükkel. Ha a szülők össze­fognának és legalább negy­venen kérnék egyszerre a nyári napközi otthont, a fel­sőbb szervektől megkapnánk rá az engedélyt. A pedagó­gusok és a szülők szívügye kellene, hogy legyen; a gye­rekek ne csellengjenek fel­ügyelet nélkül, magukra hagyva egész nyáron — mond­ja Urbán Sándorné. Valakinek valóban kellene ezzel törődnie. Hiszen ez már nem is annyira a pénzen mú­lik, inkább nemtörődömsé­gen, szervezetlenségen. Az iskolás gyerekek helyzetét viszont csak pénz, méghozzá nem is kis ősz- szeg, mentheti meg. öt is­kolaépületben, szétszórtan ta­nulnak. Némelyik iskola négyszáz méterre esik egymás­tól. A pedagógusok a szüne­tekben egyikből a másikba rohangálnak. Tornaórára a gyerekek úgyszintén. A felső­söket igyekeznek úgy tömö­ríteni, hogy egy helyen le­gyenek, de helyhiány miatt ez sem mindig sikerült. Az 1965—66-os tanévre úgy meg­nőtt a létszám, hogy egy osz­tályt az úttörőotthonba zsú­foltak be. Emiatt az úttörő­foglalkozásokra csak a késő esti órákban kerülhet sor. A zenetagozatú iskola is ki­szorult, a zeneoktatást szűk kis folyosón tartják. Az iskolaépületek korszerűtlenek. Némelyik em­bermagasságig nedves. — Nem csoda, hiszen mind nagyon öreg épület már. Az egyik például kétszáz éves — panaszolja Urbán Sán- domé. — Toldozgattuk, fol­tozgattuk eddig még minden évben, hol egyiket, hol a másikat. Egy-egy renoválás belekerült hatvan hetvenezer forintba. Hiába, nem segít már azokon semmi, új is­kola kellene. A faluban tavaly fejezték be a villamosítást — csak belterületen. Tavalyelőtt sport­pályát is építettek, most már ideje lenne a gyerekekre is gondolni. Vonák Katalin lépő betegségek felismerésé­vel, gyógykezelésével. Az előadók sorában sok év­tizedes munkásságra visszate­kintő nagynevű " orvosaink mellett szép számmal találha­tók fiatalok is. A megyei Sem­melweis Kórházon kívül a ceglédi, a nagykőrösi és a gö­döllői kórház, a törökbálinti meg a budagyöngyei megyei tüdőgyógyintézet és a megyei rendelőintézet orvosgárdájá­ból kerül ki egyébként a leg­több előadó. De ahogy az elő­ző két alkalommal, ezúttal is megjelennek az előadói emelvényen 3 vi­déki körzeti orvosok. Egyikük például községe hat­van éven felüli lakosainak szűrővizsgálata során szerzett tapasztalatait ismerteti. Az orvosi napokon tavaly először tartott előadást né­hány, a megyei egészségügyi intézményeknél alkalmazott pszichológus. Az idei orvosi napokon szintén lesznek ilyen nem orvos előadók. KÖNYVESPOLC Liv Balstad; Egy asszony a Spitzbergákon Régen olvashattunk ilyen kedves-közvetlen, mégis so­katmondó beszámolót tájról és emberekről; zord világról, ahol keménykötésű, de meleg­szívű emberek élnek, s száll­nak napról napra harcba a természettel. Az Északi-sark közelében, a Spitzbergákon töltött kilenc esztendő króni­kája a könyv, a „kormányzó” feleségeként — jogos az idé­zőjel, mert csak címe ez, a né­hány ezer ember életét össze­fogó, irányító tisztviselő mos­tohább körülmények között él, mint egy nagyvárosi segéd­munkás — Balstad nemcsak a hétköznapokkal ismerkedett meg, hanem a természettel való birkózás gondjaival csak­úgy, mint — például — a szomszédos szovjet település lakóival, akikhez később ba­rátság is fűzte. Ha valahol zordnak nevez­hetik a természetet, akkor a Spitzbergákon joggal tehetik ezt: a fagy, a jég örök birodal­ma ez. Mégis, mind többen él­nek itt, mert a föld igen nagy kalóniatartalmú szeneit rejt. Nem mindenki képes elviselni mindazt, amit a Spitzbergákon töltött évek jelentenek. Sokan vannak, akik megfutnak. Üv Balstad nemes humorral át­szőtt könyve megértőén szól a gyengékről, s az elismerés forró szenvedélyével azokról, akik kiállják azt, amit vállal­tak. Mind több asszony is van közöttük, akik az otthon me­legét varázsolják a különben barátságtalan faházakba, akik apró gyermekeiket féltve gon­dozzák, s akik sokszor többet kibírnak, mint edzett férfiak. Egzotikus táj ez, ha nem is a szó hagyományos értelmé­ben. Ismeretlen, s most olyan kalauz ismertet meg bennün­ket vele, aki nemcsak ott élt e tájon, hanem megszerette azt. Jól válogatott fényképek egészítik ki a könyvet, nem­csak az emberformálta tájat, hanem az őstermészetet, s az állatvilágot is bemutatva. (Kossuth Könyvkiadó) (m. o.) ■*'S'S'S"S"""SSS""S"""",'""SSSS'S'SS'SSSSfSS/YSSfSSSfSSSSfSSSSSSSSSS/YS/Yr/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/’SSSmSfSSSSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSS//SSS/SSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSS/fM Csörögj velem, Kati! (Népi musical) Megbukott nálunk a musical. Mond­ják, azért, mert nincsenek honi gyöke­rei. Igaztalan, felületes és könnyelmű megállapítás! Megpróbálta-e valaki is belegyökereztetni a magyar népi való­ságba?! Történt-e egyetlen kísérlet is arra, hogy a népi és népies dalköltészet remekeinek felhasználásával megszüles­sék a honi, a sajátosan magyar, a né­pi musical?! Ugye, hogy nem! Mennyi lehetőséget szalasztottunk ell Milyen remek alapanyag lenne pél­dául az ismert Sári Story: amikor is a helyi ivóban Darvas Küs Kelemen ha­lálra táncoltatta a sári bíró lányát, Sallai Szép Katát! Már a színpadi indíttatás is pazar le­hetne: Sallai Sz. Kata, aM a szülői erőszak­nak és saját anyagiasságának engedve, olyan férfiúhoz ment nőül, akit nem szeret, a tisztaszobában ül a televízió előtt, s búsong. Éppen hazaérkezik fér­je, Sovány Zsíros József tsz-elnökhe- lyettes, egykori jómódú gazda, akit he­lyes szövetségi politikánk a nagyüzemi gazdálkodás mellé állított, de aki a há­zaséleten belül még nem tudott meg­szabadulni a feudális kötöttségektől. Megáll a küszöbön, s gőgösen odadalolja nejének a Körmöcbányái Táncszót, an- nó 1505-ből] ­Szupra aggnő, szökj fel kabla, Haza jött firjed, tombj Kató! És Kató, tömb! Csürdöngölővel kezdi, spanyol rumbára vált át, s let-kiss- szel végzi. Majd megáll férje előtt, ar­cába vágja a mozsárütőt, s azt, hogy so­hasem szerette. Ezután, felgyűlt indula­tait levezetendő, elrohan a földműves- szövetkezeti presszóba, egy rumos feke­tére. Ott már gyülekeznek a falu fiataljai, csak úgy lezser öltözékben, ahogy az esti munkásvonattal hazaérkeztek. Köztük van, köztük van, Darvas Küs Kelemen, sem eszik, sem iszik, sem a táncba nem megy. Amikor feldúltan beviharzik mellette Sovány Zs. József- né, szül. Sallai Kata, meglepetésében egy csa-csa-csára gyújt; Csa-csa-csak az esik nékem keservesen, Hogy a babám büszkén jár előttem... A gőgös Kata azonban rá sem hede^ rft, nyeli csak a rumot, némi feketével eleinte, később anélkül, natúr. Darvas K. Kelemen az asztalához ül, s megszó­lítja: — Még mindig jó vagy nálam, Katii Csörgünk egyet? A makrancos hölgy durcásan hallgat, csak miután Kelemen másodszor is megismétli szavait, tesz némi gunyoros megjegyzést a fiú ingére és ruhájára. Küs Kelemen egy szót sem szól, felug­rik s elmegy. Fél óra múlva visszajön rézgombokkal kivert nadrágban és ing­ben, a legutóbbi Népszínház utcai divat szerint öltözve, s a nő elé áll: — Harmadszor is kérdem: jössz csö­rögni vagy nem? UJ Választ sem várva, megragadja a nőt, kitáncol a placcra, s vad nótázásba kezd: Megdöglött a bíró lova, Nyúzza meg a bíró maga! Farka jó lesz pántlikának A bíró híres lányának.,. A hölgy elérti a célzást, s kövült arc­cal távozni kíván, de nem addig a! A duhaj legény odaint a zenekarnak, s a hegedű száraz fáján felsír az ismert dallam, amelyhez az ifjú magaköltötte szöveget gajdol: Addig járod bíró lánya, tviszt, Míg rongy lesz a csizmád szára, tviszt... A menyecske abbahagyja a makran- cot, könyörgőre fogja a dolgot, de a le­gény nem enged: Húzd rá cigány, csdkazértis, Ha a cowboying emért is! Itt aztán bejöhet a darabba Petőfi ürügyén a népies műköltészet, s bejö­het minden, amire a közönség bejön, végül —, de nem utolsósorban —, még a magyamóta is. Képzelhető-e hatásosabb zárójelenet ennél: Miután megtörténik a tragédia, és Sallai Katának meghúzzák a hármas harangot, Darvas Küs Kelemen dalban fordul éppen ott-tartózkodó szüléjéhez: Harangoznak a mi kis falunkba’ Édesanyám, menjen a templomba... Szív nem maradna hasadatlan! De bi­zony még zsöllyeszék sem! Radványi Barna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom