Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
1966. FEBRUAR 6., VASÄRNAP «ST MEcrei k/Ciilan KETTŐZÖTT LÉPTEKKEL Az igazgató főmérnök maga kérte a találkozót, & az újságíró is percek alatt rájött a randevú hasznosságára Reményi István a több gyárból álló Lenfonó- és Szövőipari Vállalat terheit, gondjait, de térhódításait is kitünően ismeri. Ámbár helyesebb úgy fogalmazni, hogy — munKatársaival együtt — irányítja ezeket az eseményeket — Igyekszünk a lehető legjobb pályára térni. Mindjárt itt jegyzem meg, hogy a kedvezőtlen eseményekben gazdag, elmúlt esztendőben éppenséggel sokat kellett lavírozni. Talán nem untatom sem az újságírót, sem az olvasót, ha emlékeztetek egy-két jelentős buktatóra, a tavalyi akadályversenyben. — Természet produkálta, vagy technikai kátyúkról van szó? — Kijutott mindegyikből; lehet, hogy mosolyognak rajta, de még a száj- és körömfájás is ezek közé tartoznak. Embereink bejárását, tehát munkáját akadályozták a közlekedési tilalmak. A központi gyártelepet szorongatta az árvíz, s tudomásul kellett venni, néhány finomabb, értékesebb termék lemondását is. Az egyik legjelentősebb tényező mégis a nagymértékű gyártmányváltozás. — Textilújdonságok? r^ Ut a tengeren át — A külkereskedelem a tengeren túli exportot helyezte előtérbe. Megnyíltak a kapuk az USA, Kanada, Ausztrália felé. Mindenütt szívesen fogadják és kedvelik a lenipari termékeket Egyúttal azonban tudomásul kellett vennünk, hogy kényesebb cikkekre kell átállni. Mi alkalmazkodtunk a gazdaság javát szolgáló ésszerű követelményekhez. És ezzel 75 ezer dollár többlethez jutottunk. — Ha jól tudom, ez a nemrégiben külföldről vásárolt automata filmnyomó berendezés értékének több mint fele? — A példa nem rossz. Egyúttal mutatja, hogy változatlan eszközök birtokában, de nagyobb gonddal és erőfeszítéssel, hosr lehet több pénzhez jutni. A fentiek ellenére még sem vagyunk elégedettek. A kényesebb termékek gyártásához bizonyos tapasztalatra, gyakorlatra van szükség. És azt sem felejtem ki, hogy még néhány ehhez szükséges járulékos berendezés hiányzik. A rendelt színek hű visszaadása, a dörzsállóság még nem mondható eszményinek. — Kérhetnénk erre egy magyarázó mondatot? — Ha egy árut megfestünk, azt kikészítés után dörzsölő próba alá vetik, így vizagál- jálk meg, hogy nem fog-e? Köznapi esetben, szerényebb, .halványabb színeknél ez nem is gond. Ám ha a mély, nehéz tónusokat keresik és rendelik, bizony több festékkel kell dolgozni, és érthető, hogy a nagyobb mennyiségű, sűrűbb festék könnyebben lead a feleslegből". Maradékból — győzelem — Mindezek ellenére tavaly kiviteli többlettel zártak. — Megmondhatom pontosan is: 280 ezer négyzetméter a plusz. És hogy ez a győzelem valójában milyen értékű, azt csak akkor tudják meg. ha hozzáteszem, hogy ezt a viszonylag nagy mennyiséget korábban megtakarított nyersanyagból készítettük! Sikereinkhez könyvelem, hogy az elmúlt évben jóval több, mint 1300 mintát készítettünk; javarészt az erre életrehívott budakalászi mintaüzemben. Ez a készlet már duplája a három évvel ezelőttinek, s nagyobb lehetőséget adott a rendelőnek a választásra. De még mindig kevésnek tartjuk. — Nem ártana egy kicsit az árnyékos oldalra vonulni. — Magam is erre készültem, s akkor is elmondanám, ha erre nem hívná fel a figyelmemet. Munkánk gyengesége, hogy az előállított áruk inkább az olcsóbb, mint a drágább kategóriából kerültek ki — gyári PIAC A TENGEREN TÚL EGY ÉV - FÉL GÉP SZABADABB PÁLYÁN nyelven fogalmazva: a termelési érték visszaesett. Igaz. hogy ebben vezérszerepet játszott értékesebb rendelések lemondása, de hát ezt nem számolja senki, még akkor sem, ha az akciót kevesebb emberrel oldjuk meg. Sokkal inkább terhel bennünket az. hogy egyenetlen, szeszélyesen változó a termelés üteme. A negyedév első hónapját tulajdonképpen agyonütjük, mert lassan alkalmazkodunk a befutó friss rendelésekhez. S nem tagadhatjuk, hogy itt-ott nem elég szilárd a munkafegyelem, és a technológiát sem tekintjük szentírásnak. Csupa új — Üj esztendőben élünk, és kíváncsian várjuk a holnapokat. Az idén egy sor olyan gyártmány létét akarjuk megalapozni, amellyel jövőre tért hódíthatunk. Kísérletezünk töménysav, hő-, tűzálló anyagokkal. A műszálas, tartós bányászruha anyag is biztató stádiumban van. S mindjárt gyakorlati jelentőségű, hogy megpróbáljuk egy menetben festeni és tartósítani, impregnálni az anyagot. Ezzel egy -műveletet, rengeteg értékes órát takaríthatunk meg. Műszálas, divatanyagok gyártására is felkészülünk. Az egyik legjelentősebb lépésnek tartjuk. a kötszövósre alkalmas lenfonal előállítását. További érdekesség, hogy a textíliának szennyvíztaszító kikészítést adjunk. Az ilyen áru egyszerű, vizes tisztítással ledobja magáról még a tintát is. S végül a lenáruk gyűrtelenítésén is fáradozunk. Kísérleti esztendő — Hoz-e valami újat a gazdasági reform első éve? — Már kevesebb a megkötöttségünk. Nem határozták meg, milyen létszámmal dolgozzunk, s milyen összegű legyen az átlagbér. Ez módot ad a jobb munkatársak magasabb anyagi elismerésére, és a fölösleges posztok megszüntetésére. A többlet munkát magukra vállalók között oszthatják szét a felszabadult összeg zömét. A külkereskedelem kitűnően alkalmazkodik a változó követelményekhez. Az elkészített minőségjavító program költségeit fedezik — persze nem érdek nélkül. Ha megszűnik a kötbér, a reklamáció, a késés, könnyebb üzletet kötni, s nagyobb haszonnal kereskedhetnek. És megszületett a biztonsági tartalékok új rendje. — Ide is néhány magyarázó szót kérünk. — A külföldi rendelés tételeinél mindig egy kicsit többet kell elkészíteni. Ez a ráhagyás, a biztonsági tartalék az esetleg kifogásolható méterek pótlására szolgált, vagy a befutó mondjuk nem eléggé szín- hű méterekből áll. A megengedett határokon belüli biztonsági tartalékokat ezután átveszi a külkereskedelem, de a normán túli már vállalatunkat terheli. Végre alkalmunk nyílik arra, hogy az üzemek vezetői is béremelésre szolgáló pénzösszegek felett rendelkezzenek. Saját embereiket természetesen jobban ismerik; biztosabbak lehetünk abban, hogy olyanok kapnak emelést, akik erre legjobban rászolgálnak. Az idei év kísérleti esztendő a nagyobb önállóság jegyében, a jobban dolgozó, lelkiismeretes munkatársaknak kedvezve. Tóth György Újszerű kapcsolatot i • A földműves ilyenkor í megpihen. Am nem minden- $ kinek adatik meg, hogy az al- £ vő táblák között „vakációzva” Kertészvakáció SOKSZOR ELHANGZIK NAPJAINKBAN ez a két szó, amikor a termelőszövetkezetek, valapiint a felvásárló vállalatok viszonya kerül szóba, ízlelgetjük a szavak értelmét, de valahogy nem mindig tudjuk, hogy mit is értsünk alatta. Az utóbbi években, maga az élet bizonyította, hogy az eddigi kapcsolat, enyhén szólva, nem felelt meg a követelményeknek. Sértette a szövetkezeti gazdák önérzetét, még inkább anyagi érdekeit, így óhatatlanul akadályozójává vált a termelés fejlesztésének. A népgazdaság és a termelőszövetkezetek érdeke azonos: az egységnyi terület, minél kisebb ráfordítással, minél nagyobb mennyiségű terményt adjon. Sok-sok fáradság és érték ment azonban veszendőbe a közelmúltban is amiatt, hogy a termelés fejlődésével nem tartott lépést a kereskedelem. Elég, ha csak az 1963-ban előállott kedvezőtlen körülményt említjük meg, amikor is nagy mennyiségű zöldségféle maradt a termelő- szövetkezetek nyakán, s emiatt jelentős anyagi kár érte őket A megye zöldségtermelése még ma sem heverte ki a visszaesést. A kereskedelemnek tehát, a felvásárlás lébonyolítása közben alkalmazott módszereivel, a nagy célt, a termelés fejlesztését kell szolgálnia. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK és a felvásárló vállalatok egyenrangú felek, sem egyiket, sem a másikat nem illeti meg semminemű kiváltság. Az elmúlt években a vállalatok és a tanácsok adminisztratív módszerekkel is kényszerítették a szövetkezeti gazdaságokat az előnytelen szerződések megkötésére. Igaz, hogy az állami és szövetkezett vezetőségeknek és tagoknák azt a törekvését, hogy belterjes irányba fejlesszék gazdálkodásukat. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, továbbá a zöldség- és gyümölcstermelés növelése ugyanis szorosan a belterjes kategóriába tartozik. Az elmúlt esztendőkben a termelés ilyen irányba indult el, ezt célozták a beruházások,, a szőlő- és gyümölcstelepítések. ÉSSZERŰ SZÁMÍTÁSOK SZERINT, a belterjes gazdálkodásra fordított beruházásoknak, fáradozásoknak az idén már jelentkeznie kell a nagyobb árumennyiségben. Viszont a felvásárló vállalatok felelősségének is növekednie kell, mert nem elég csak több árut termelni, azt gyorsan veszteség nélkül el is kell juttatni a fogyasztóhoz, vagy a külföldi piacokra. Az exportfelvásárlás volumenét mutatja az alábbi néhány adat: 1965-ben az országból exportra szállított málna 77, az eper 35, a görögdinnye 22, a paradicsom 18, az őszibarack 12 százalékát Pest megye adta. Ha számításba vesszük, hogy a Politikai Bizottság határozatából adódóan a megyének jobban be kell kapcsolódnia a főváros ellátásába, úgy még inkább növekszik a vállalatok feladata és felelőssége. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Pest megyében a termelőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodása nem kis mértékben a vállalatokon múlik. Az új gazdaságpolitikánk sarkalatos pontja, hogy a termelő gazdaságok és a felvásárló vállalatok egyenrangúak. Az utóbbiak semminemű monopolhelyzetet nem élvezhetnek. A termelőszövetkezetek, a kenyérgabona kivételével, úgy alakíthatják gazdálkodásukat, azt termelhetik, amit és annyit, amennyit akarnak. E törekvésükben elsősorban a gazdaságosság kell, hogy vezérelje őket A vállalatoknak azonban igyekezniük kell továbbra is, hogy a szövetkezetek gazdálkodását befolyásolják. Ebben nagy segítségükre van az 1965 decemberi párthatározat, melynek nyomán jó néhány mező- gazdasági termék felvásárlási árát felemelték. De ezzel még nem merül ki a vállalatok „fegyvertára”. AZ EGYENRANGÜSÄGBÖL KÖVETKEZIK, hogy a szerződés mindkét félre azonos kötelezettségeket hárít: szigorúan betartani a szerződésben vállalt kötelezettségeket. A közelmúltban nemegyszer előfordult, hogy jó termés, tehát termékbőség esetén „leértékelték” egy-egy osztállyal a szövetkezetek áruit, vagy át sem vették. A szövetkezeteknek védeniük kell érdekeiket, s a szerződéskötés megszegése a vállalatok részéről ugyanolyan következményeket von maga után, mintha a szövetkezetek sértenék azt meg. A szövetkezeti vezetőknek iá meg kell tanulniuk kereskedni. Állítsanak be kereskedeln:. szakembereket, akik lebonyo lítják az áru átadását. Az egyenrangúság azt is jelenti, hogy a szövetkezetek annak a vállalatnak adják termékeiket, amelyik jobb árat fizet, .xnxxw,xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxnxxxx\x vagy amely iránt nagyobb a í bizalmuk. A közelmúltban é még elmarasztalták azokat a Í szövetkezeteket, amelyek ter- Í melói árudákat nyitottak a fő- Í városban, vagy székhelyükön. £Ez nem volt helyes, gátolta a S főváros és a falu jobb áruellá- é tását. Nyissanak a termeíőszö- ^ vetkezetek zöldség- és gyü- ^ mölcselárusító helyeket a fő- ^ városban, a Dunakanyarban, ^ vagy falujukban. Igaz, hogy ez ^ olyan irányú kötelezettséggel ^ jár, hogy biztosítani kell azok § egyenletes áruellátását. Előtérébe került a megyében a köz- é vetlen áruszállítás. Ez azt je- é lenti, hogy a közvetítőkereske- ^ delem kikapcsolásával, köz- ^ vétlenül a Nagyvásárcsarnok- ^ ba szállíthatják — egyelőre § csak a kijelölt gazdaságok — | terményeiket. é A TERMELŐ ÜZEMEK és » ^ felvásárló vállalatok között ^ kialakuló újszerű kapcsolat é nagyobb önállóságot, de ugyaniakkor nagyobb felelősséget is Í jelent. Felelősséget az áruter- Í melés növeléséért, az ország ' ellátásáért. Mihók Sándor vállalatok, az állam megbízásából kötik a szerződést, vásárolják fel a szövetkezetek áruit, de nem gyakorolhatják, az állam funkcióit. Gazdaság- politikai módszerekkel kell biztosítani a zavartalan felvásárlást, a zavartalan áruellátást. Ma már az árumennyiség 80 százalékát szerződéses alapon vásárolják fel a vállalatok a megyében. A szerződéses termelés „vadhajtásai” ellenére is polgárjogot nyert ez a módszer. A termelőszövetkezetek biztos piacot találnak áruiknak, a védőárak kiterjesztése eredményeként biztonságosabbá vált egyes termények jövedelmező termelése. A szerződéses termelés nagy jelentőségű a szövetkezeti tagság egyenletes jövedelmében, az előlegek biztosításában. AZ ÜJSZERÜ KAPCSOLAT kialakításában nagy szerepe van a tavaly ősszel először alkalmazott szerződéskötési rendszernek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a vállalatokra bontotta le a megye felvásárlási tervét. A vállalatok keresték fel a szövetkezeti gazdaságokat, s a két fél a járási és a községi tanácsok kikapcsolásával kötötte meg a szerződést. Nem lett igazuk azoknak, akik a termelés „anarchiájáról” beszéltek és a közellátást vélték veszélyben forogni az új szerződéskötési módszertől. A párt és a kormány célja az, hogy mindjobban felszabaduljanak a termelési erők, mind nagyobb polgárjogot nyerjen a kezdeményezőkészség, a termelési kedv. Az adminisztratív módszerek, a „diktált” tervek következtében kénytelenek voltak a gazdaságok olyan növényeket termeszteni, amelyek nem fize- tődtek ki, vagy egyenesen ráfizetésesek voltak. E gyakorlat fenntartása senkinek sem le- ,het érdeke. De a mindennapi jélet bebizonyította, hogy he- iiyes az elgondolás, helyes az i új' szerítőttés'kötési módszer; A i vállalatok egy-két cikkféleség ! kivételével teljesítették tervü- : két, lekötötték az előirányzott ; területet, illetve mennyiséget. :S ha számításba vesszük, hogy | mindez adminisztratív mód- i szer és erőszak alkalmazása [nélkül történt, látni kell, hogy ;a szerződéses rendszer alapjá- | ban véve jó. De további követ- ikeztetést is levonhatunk: a [szövetkezeti vezetők és gazdák i is látják, hogy érdekeik azono- isak a népgazdaságéval; minél ! több árut termelni, i PEST MEGYÉBEN az elmúlt i évben, 1960-hoz viszonyítva, a ! vágósertés felvásárlása 49, a ; baromfié 287, a tojásé 276, a [burgonyáé 13, a zöldségé 38, a i gyümölcsé 7 százalékkal emel- I kedett. Fényes bizonyítéka ez i a szövetkezeti gazdálkodás élet- | revalóságának. A Politikai Bi- i zottság 1965 márciusi határo- i zatában azt a feladatot szabta I a megyének, hogy különleges | földrajzi, természeti és köz- | gazdasági helyzetéből adódóan j nagyobb szerepet vállaljon a | főváros ellátásából, ugyanak- i kor egyes cikkféleségekből növelje az exportra kerülő áruk mennyiségét is. Ez a határozat, illetve az ebben megszabott ; feladatok messzemenően elő- i segítik a termelőszövetkezeti várják a tavaszt. A Herceghalmi Állami Gazdaság pá- tyi üzemében 17 fiú éi leány tapossa most is az ol vadozó havat. Kertésztanu- lók, s gyakorlati hasznú tennivalójuk a barackfametszés Ha az elején még bizonytalankodnak is, mire a végte len gyümölcsfasorok végén érnek, már villámgyorsat csattan az olló. O Ismét meleg falak között. Lekerül a kesztyű, pulóver, sapka s a kellemeset fűtött tanulószobában előkerül a könyv és füzet. Var még mit megtudni, amíg széf hivatásuk, hivatásos mestere lesznek. • Itt van az otthonuk is de a legnagyobb esemény, at ünnepi perc mégis az, amikor kinek-kinek saját hajié kából szülők, testvérek, s egy- egv ma még idegen távoli levelet ír. A csomagbontás és a közös kóstoló századok kollégiumi hagyományait őrzi. Más szórakozásuk nincsen. A rádió és a televízió már egy esztendeje elromlott ... Gábor felv.
