Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

«cm %/Círlap 1906. FEBRUAR TU VAS A KN AP KI/ITI/MLKKRÓN1KA Helytartó A Thalia Színház az elmúlt héten mutatta be a világ­szerte nagy vihart felka­vart drámát, melynek szer­5ZINUÄZ rője Hochhuth, akinek ez a dráma első színpadi műve, XII. Pius pápa alakját viszi színpadra, a második világ­háború német megszállásá­nak viszonyai közepette. A színjáték történelmi alapja az, hogy 1944 nyarán a pá­pa egy erélyes tiltakozással, a konkordátum felmondásá­val való fenyegetéssel leg­alább a magyar zsidók de­portálását megakadályozhatta volna. S ezt XII. Pius óva­tosságból, az egyház hatalmi 'érdekeinek hamis védelmétől vezettetve, elmulasztotta. Nem tiltakozott, mert úgy vélte, hogy „Hitler és a nácizmus alkalmas eszköz a kommu­nista ideológia nyugati előre- "törése ellen”. Alakjával Hoch­huth egy fiatal papot, a val­láserkölcs törvényeiben szen­vedélyesen hívő jezsuita pá­tert állít szembe, s ez a kont­raszt és polémia az írónak számos alkalmat nyújt arra, hogy az erkölcsi felelősség kikerülhetetlenségére, korunk humanizmusának a gyakorla­ti társadalmi tettekkel való azonosságára újra meg újra rámutasson. S Hochhuth drá­májának főhőse a mű végén eljut odáig is, hogy a nagy emberi ideálok védelméhez nem elég a megalázottakkal és megszomorítottakkal való szolidaritás, hanem fel kell lépni, küzdeni, cselekedni kell, ha szükséges, erőszak­kal is, a humánum üldözői­nek megfékezésére. FILM Mit láthatunk márciusban ? Március hónapban tizen­egy ország tizenhat filmjét mutatják be megyénk mozi­jai. A változatos program­ban három magyar film bemutatására kerül sor. Fe­kete Gyula Az orvos halála A márciusi bemutatók kö­zött szerepel még Az én kis feleségem című olasz, az Alain és a néger című fran­cia, A különleges osztály cí­mű csehszlovák, az örvény­ben című jugoszláv, Az ál­lamügyészé a szó című len­gyel, a Nehéz éjszaka című bolgár alkotás. Két zenés film is helyet ka­pott a mozik márciusi műso­rában. Az NDK filmesei ké­szítették el Wagner operájá­nak szélesvásznú filmválto­zatát. A bolygó hollandit. Felújításként kerül a mozik műsorára a Gershwinről szó­ló életrajzfilm, az amerikai Kék rapszódia. A csábítás trükkje Francis Carco: GYVRA/ ARCKÉPP!], Felült. A kutya feltolta magát a hátulját»* úgy herregett. Hirtelen mozdulattal átmar­kolta a kutya száját, nehogy ugasson, s belök­te a sarokba. Fogta a furkósbotját Nyolc év* őr, de még ilyen nem történt vele. Melyik falubeli van rászorulva a közösre? AZ ISTÄLLÖ SÖTÉT végiben ki kellett lépni a holdvilágra. Valami húsz méter ide az első beton — s mögötte a lécgóré. Meg­görbített háttal a holdárnyékos oldalon át­szaladt az első betongóréig. Itt már deszka- recsegés hallatszott. A kiszögellésnél kinézett, s ... egy alak szedte a kukoricát, a lécek ki­feszítve. Bal kezét marokra szorítva előre­nyújtotta, jobbját a furkósbottal maga mögé. Hallatszott a tolvaj szuszogása. Az volna • biztos, ha leütné. De nem: elevenen fogja meg a gazembert. Lendületesen kilépett, való­sággal rárohant a tolvajra, aki hanyatt vágó­dott, de az 6 vasmarka sem eresztette el. Rá­térdelt a hasára. Szorosabban markolta rajta a kabátot A tolvaj lihegett alatta. Majdnem lefordult róla, mikor az belenyögött a fülébe: — Jaj, apám! Ne bántson! Iszonyodva felugrott, mintha békára lépett volna. Meredten állt a nyögő fiú előtt. Az feltápászkodott. Az öreg tovább állt némán, döbbenten. Egyszerre átvillant arca szögleté­ben egy rángás. Bal keze felemelkedett: csat­tanás, s a Pista fiú nekiesett a górénak. — Erre neveltelek én, te csavargó? — Apám! Bocsásson meg. Gyűrűt akartam venni a Piroskának. — Gyűrűt? Az anyád istenét... — s a fé­lelmetes bal kéz újra felemelkedett. De már lecsapni nem bírt, mert a fiú végigrohant jajveszékelve az udvaron, átlábalta a kerítést, s neki az útnak a jegenyék között. NÉZTE A ROHANÖ FIÚT. Aztán szemét a hajnali pirosló felhőkön pihentette. Arca vö­rösen csillogott a fényben. Soha ilyen fárad­tan nem ért véget az éjjeliőrség. Soha. Mégse gondolt puha, meleg ágyra. Csillogó gyűrűk karikáztak szeme előtt, minden gyű­rűből a fia arca nevetett rá, amint lehajolt, hogy a lopott kukoricát visszarakja a góréba. Dénes Géza PAPP MIKLÓS: Uj ember vallomásai Című regényének filmvál­tozatát Mamcserov Frigyes rendezte, főszereplője Páger Antal. Novák Márk rende­zésében Galambos Lajos re­gényéből készült a Szentjá- nos fejevétele. A film főbb szerepeit Béres Ilona, Sztan- kay István. Dayka Margit és Szirtes Ádám alakítja. Örök megújulás címmel mutatják be Kollányi Ágoston egész estét betöltő színes természet­filmjét. A hónap folyamán három új szovjet filmet láthatunk. A mi házunk című alkotás napjainkban játszódik és egy család hétköznapjait ele­veníti meg. A Nyúl kolléga házassága című vígjáték ér- ■ dekessége, hogy rendezője és főszereplője azonos: Leo­nyid Bikov. Színes, látványos produkciónak ígérkezik A jégbalett csillaga című zenés ' vígjáték. 1 Az angol filmgyártást két •film képviseli. Társadalmi 'dráma A színész, főszerepben a nálunk is jól ismert Ken­neth More. A másik film, A csábítás trükkje, nagydíjat nyert a cannes-.i filmfesztivá­lon. Női főszereplője Rita Tu- shingham. A „Fény a redőny mögött” rossz film. Tévedés ne essék, nem a gondolati mélységet, vagy a formai virtuozitást hiányolom, ezt el sem vártam tőle. De minthogy a bűnügyi film (általában) szellemi ipar­cikk — azaz a mesterségek és nem művészetek körébe tar­tozó produktum — elvárható tőle, hogy mint ilyen ne le­gyen selejt. A „Fény a redőny mögött” pedig elhibázott do­log, filmselejt. Egy zavaros, ellentmondá­sos forgatókönyvből Nádasy László rendező csinált filmet. Egy elavult felfogással készí­tett fimből akkor sem lesz korszerű, ha kétszerannyi he­likopter és laserpisztoly van benne. (Apropo! A fizikusok már elég sokszor nyilatkozták, hogy a laser nem „halálsu­gár”. És ki találta ki azt a bu­taságot, hogy robban?) Ezek helyett nem ártott volna vi­szont bele egy kis logika. Sze­gény nézőben annyi a jószán- dék, hogy megértse, mi folyik Most, hogy az igaz útra értem dobogtasson meg szívverésem. L Ügy éltem eddig, mint a medve barlang-szobámba menekedve hazugságoktól mindig fázva búzának voltam lyukas zsákja adósaimnak sokat adtam csomót kötöztem: oldozhassam nagy szólamokra sírni kezdtem máglyát fújtam megégetetten felpergő nyáron- őszre vártam vakondtúráson korcsolyáztam télen vetettem bamba arccal magam a faggyal vigasztaltam kabátban ültem nyár-napon fáztam a szív-baloldalon az út helyett sűrűbe mentem s halott halakkal beszélgettem ráültem megreccsent faágra leszakadjon, hogy, azt kívánva nem nyithattam ki dermedt szájam ökörnyál-cérnán citeráztam s láttam kaszásán ördögöt szívet heréit és röhögött kilógott a földből lábam s holnapomat rátestáltam bőröm megfeszült, mint a dob országos sok baj rámfntott remegtek borzadt asztagok és úgy hitték, hogy meghalok. n. Most, hogy tiszta útra értem hozzátok fussatok, sorok a víz fényes lett korsóinkban hegyre jutottól hallotok éltem sugárban, fojtó füstben taglósan rogyva, istenülten nem vettek szárnyra angyalok ezersok sors fölzaklatott s megsarkantyúztak: rossz lovat adjak magamért több utat zablámat rángatják sorok ágaskodók, patám dobog csapkodnak ostorként szavak mindenkiért futtasd magad annyit érsz, amennyit adsz költő vagy: emberáldozat m. Víz lettem és surranó csíkok halak uszonya lebben lecsapol mocsár: most tisztultam friss halak cikkannak szívemben, szép-ívű testek rátok fújok pikkelyes úszók menjetek szánjatok folyók folyosóin legyen utatok rengeteg tengereken ússzatok át és kerressétek sok rokonom együtt-szemünk legyen az új nap sikkanó hátatokon fussatok be a csatornákba patakhoz falusi érre süllyesszétek el gondjainkat ujjonghassatok visszatérve kezünket megfogta a sorsunk erről kell nektek vallani testvér-halakkal gyertek vissza ágas életem heroldjai IV. Csillagos lettem, mint a föld ki fogom bontani álmainkat ! sott volna. Majd adok én neki KISZ-t, meg ; éjszakai csavargást. ; Mikor indulni akart, az asszony lágyan utá­j naszólt: ! — Hiszen nem a KISZ miatt van ő távol, ! azt csak ... hazudja. Terka ángyikám mond- i ta, hogy Pista az elnök Piroska lánya után : koslat. ; — Hát azért is maradjon idehaza. Majd t beléigazítom a boldogságot. ! A KAPUNÁL ÁTVÁGOTT a pallós oldal­j ra, végig az egyenes nyárfák között szedeget- ! te a lábát a falu felé, az Űj Élet Tsz-be. A ! nap vörösen hunyorgott a nyugati félen. Meg- ! szokta már ezt az utat. Nyolc éve éjjeliőr a i közösben, ősz végén csak-csak, de télen leg- ! nagyobb ellensége az éjjeliőrnek a hideg, meg i a sötétség. Igaz, nincsenek tolvajok, nem jár ; veszéllyel az őrség. : — „Csuda egy gyerek — gondolkodott. Alig > tizenkilenc éves, a Piroska meg tizenhét, ösz- < szepasszolnak. A Piroska sudár lányka, most ! járja a harmadik mezőgazdasági techniku- ! mot, a Pista sem nyimnyám.” • Mire kiért a központi tanyára, a nap már 5 magára húzta éjjeli takaróját. Bogár, a kis 5 fekete puli hozzádörgölődött. Okos kutya. ! Tudja, hogy váltáskor előkerül a papírba j csomagolt ételmaradék. De hogy ennyi rágni­! való csirkecsont lapuljon a papírosban__ ; HANYATT FEKVE nézte az ablakon ke- ! resztül is fénylő csillagokat. Mintha azok is ! örülnének. Bizony, ez az igazi. Azért izzad az : ember egész évben, hogy legyen mit törni, 5 aratni, szüretelni. Bezzeg tavalyelőtt, a nagy J aszály idején milyen bolondságok kavarogtak J a fejében. Igen, jól emlékszik, arra gondolt J akkor, hogy tán egy atom véget vethetne az 5 aszálynak. Meg mit ér az élet 18 forintos 5 munkaegységgel... ? No, ilyen termés legyen J minden évben, mint az idei. Tele a góré ku- ! koricával. Nincs most gondjuk nekik, tele a 5 kamra, csak ez a Pista gyerek ... ! A kutya lehajtotta a fejét. Késő lehet már, 5 ha ő is elszunnyad. Innen-onnan egy-egy ál- 5 modozó kakas sikoltott a néma csöndbe. J Mindenki alszik, csak ő van fent. De lám, $ hogy öregszik, már neki is ragadozik a szeme. 5 Alszik a falu, olyan mélyen, hogy már hor- $ kol. Egy nagy horkolás az egész falu. Csak- $ úgy hasogatja a fülét. Nem-nem... az éjjeli- $ őrnek nem szabad elaludnia. Kinyitotta a $ szemét... nem horkolás az, hanem ... hanem ^ a Bogár kutya morog-herreg a füle mellett. 5 _____________________ ^ dény a redőny mögött a vásznon, de itt ez ritkán si- i kerül. Sajnos kiskorúként ke- \ zelik és a legfontosabb össze- \ függéseket „nicht vor dem $ Kind" felkiáltással eltitkolják \ előle. Pedig — legalább a $ film végére — minden néző- 5 nek született joga megtudni, 5 hogy mi történt, ki mit és $ miért csinált. Ráadásul, hogy $ jön a „hipermodern” kémtör- \ ténetbe az az ásatag szerelmi $ epizód? A régi-régi igazság itt \ is érvényes: ötletek nélkül $ semmi újat nem lehet csinál- $ ni, kiváltképp bűnügyi filmet i nem. $ Vujicsics Tihamér zenéje és \ Hildebrand István képei jók, \ kár, hogy elsikkadnak a rossz $ filmben. Így van ez a színé- $ székkel is: Nagy Attila megki- % sérel valami figurát teremteni, \ kevés sikerrel. Pécsi Ildikó $ látványosan domborít — ez is ^ valami. Küszködtek még: La- i tinovics Zoltán, Tomanek 5 Nándor, Várkonyi Zoltán — $ és a nézők. Elek János 1 VILLON Ismeretlen ismerősről köny­vet írni nem kis vállalkozás. Francis Carco, a nemrég el­hunyt kitűnő francia író még­is vállalkozott rá: megírta Villonnak, a költőnek életre­gényét Villon műveit sokan, na­gyon sokan ismerik: balla­dáit bökverseit, csakúgy, mint Nagy Testamentumát. Őszin­teségével és egyéni hangjával a legnagyobb középkori köl­tők közé tartozott, de ugyan­akkor az első modern poéta cím is őt illeti meg. Ismerjük és szeretjük költészetét, de vajmi keveset tudunk Villon­ról, az emberről. A diákvezér­ről és kocsmatöltelékről, nagyurak pártfogoltjáról és zsiványok cimborájáról, a szép kisasszonyok trubadúrjáról és utcalányok kitartottjáról, a tolvajjá züllött szépreményű magiszterről, akinek kezéhez talán még embervér is tapad. Hiába nyomozott és nyomoz talán még ma is kiléte után seregnyi irodalomtörténész, mindössze néhány adat ma­radt fenn róla. Érthető tehát a vállalkozás nagysága, amibe Francis Car­co fogott: néhány adat s a villoni életmű alapján írta meg a költő regényét. Kitűnő munkát végzett Carco, a pári­zsi bohém- és félvilág min­den titkainak tudója: minden részletében hiteles és mozgal­mas regényt alkotott, amely­nek filmszerűen pergő ese­ménysora olyannyira életkö­zeibe hozza a költőt, hogy ol­vasása közben szinte tőle halljuk visszacsengeni a híres balladákat S a költővel együtt ismerjük meg korát. Alakja körül ott hullámzik és kavarog nyerseségével és megkapó elevenségével a százéves háború után lassan ocsúdó, magára találó Fran­ciaország társadalmának egész panoptikuma. Jó szolgálatot tett az Eu­rópa Könyvkiadó Carco regé­nyének megjelentetésével, szinte kézikönyvnek használ­ható az újra és újra kiadott Villon-kötetek mellé. Aki ed­dig nem ismerte Villon költé­szetét, megszereti a regény ol­vasása közben, amelyet át meg átszőnek a versidézetek. Aki pedig már ismerte a köl­tő életművét, újra kedvet kap a versek elolvasásához. A re­gényt Somogyi Pál László avatott tolmácsolásában ol­vashatjuk. JÓLESETT A VACSORA. Hatvankét telet ért már meg, de ilyen jóízűen még sose ette a délről maradt csirkepaprikást. Az utolsó falat után kiegyenesítette derekát, megtörölte széles bajuszát, s a feleségére nézett: — Finom volt, kedves ... Hanem ezentúl tán mindig egyedül fogok vacsorázni? Hol a Pista fiú? A felesége csak bólintott. Mit is feleljen erre? Hiába fenyíti a nagy kamaszt, sokszor éjfélig is elcsavarog ... i Eltolta magától a tányért, felállt: — Mondd meg neki, hogy reggel el nem mehet addig, míg haza nem jövök az : őrségből. Majd beszélek a fejével. Én is vol- i tam fiatal, de Dékány nagyapóm széttapo­am

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom