Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1966. FEBRUAR 27., VASÄRNAP M9T JfECVEI K^úrlap Olvashatatlanná válnak a Holt-tengeri tekercsek Allegro professzor, a man­chesteri egyetem tanéra kö­zölte, hogy az egyetemen őr­zött páratlan értékű, 2000 éves holt-tengeri tekercsek a leve­gő hatására egyre sötétednek, és egyre kevésbé olvashatók. A régész szerint ez a jelenség sajnos elkerülhetetlen, sőt egyelőre tenni sem lehet elle­ne. Ügy véli azonban, hogy ha a holt-tengeri tekercsek betűi teljesen eltűnnek, infravörös sugarakkal továbbra is el le­het olvasni őket. Allegro pro­fesszor azt is megállapította, hogy a tekercsek restaurálása közben az Egyesült Államok­ban néhány hibát követtek él: egyes töredékeket megfor­dítva állítottak be a szöveg­be. Vi gyógyszer a vérzékenység ellen Theodor Brüsten, a düssel­dorfi egyetem tanára új gyógyszert dolgozott ki, amely nem gyógyít ugyan hemofiliát, vagyis kóros vérzélcenységet, de gyors véralvadást biztosít, és ezzel elejét veszi a súlyos vérzéseknek. Gyógyszerének alapanyaga földimogyoró. Még az idén megkezdik az ipari előállítását. Indulás előtt A feltörő irdatlan nyomású gőzoszlop kilométerekre hangzóan reszkettette meg a levegőt. Ez volt az első életjel: a 150 megawattos új áramtermelő egység kazánja már vizsgázott. Napok kér­dése, s a korábban szabadba engedett energia az áram- fejlesztő turbogenerátor lapátjaira ömlik, s megforgatja az óriás testet. Ezzel megkezdi munkáját a Magyarorszá­gon épített eddigi legnagyobb áramforrás, a 150 mega­wattos százhalombattai berendezés. Tóth felv. Emeletes autóparkolás A gépkocsik számának nö­vekedése világjelenség. Ezért foglalkoztatja a műszaki szak­embereket az álló kocsik el­helyezése. Annyi hely egyet­len város központjában sincs, hogy a várakozó autók szá­mára hatalmas területeket jelölhessenek ki. A megol­dás tehát abban kereshető, hogy a parkolásra szolgáló felületeket egymás fölé he­lyezzék. Külföldön már több ilyen parkológarázs épült, sőt a mérnöki fantázia igen érdekes elgondolásokat való­sított meg. A főbb parkológarázs-típu­sok közül talán a legrégebbi az az elképzelés, hogy a par­kolószintet a föld alá vi­gyék. Nagy előnye, hogy a városból — a lejáratokon kí­vül — semmi helyet nem vesz el, hátránya viszont, hogy építése és üzemelteté­se drága. A másik fő típus és úgy látszik, ez a jövő útja — a föld feletti par­kolóház építése. Jóval olcsóbb, és jöve­delmezőségét a tetőn, vagy a földszinten elhe­lyezett szórakozóhelyek­kel növelik. A zárt parkolóházakon belül a gépkocsik a magasságkü­lönbséget vagy saját vonó­erejükkel, rámpákon teszik meg, vagy mechanikus be­rendezésekkel juttatják el az autót a megfelelő helyre. Technikailag érdekesebb megoldású parkolóházak azok, amelyekben a gépkocsit me­chanikus berendezés továbbít­ja a számára kijelölt hely­re. Ennek többféle típusát valósították már meg. A legegyszerűbb a felvonók al­kalmazása: az autó beáll a liftbe és a megfelelő szint úthálózatán a megfelelő hely­re hgjt. A forditókorong-meg- oldásnál vagy a felvonó rög­zített és az emeletek fo­rognak a lift körül, vagy az emeletek rögzítettek és a felvonóba épített for­gatókorong állítja be a gépkocsit a megfelelő irányba. Az autósilókban az autó­kat vízszintes irányban síne­ken elmozduló, daruszerűen működő felvonók szállítják a parkolóállás elé. A legöt­letesebb talán az a megol­dás, hogy a járművet kör- benforgó kabinokban helyezik el. Az egyes kabinokban tá­rolt valamennyi gépkocsi egyszerre mozog. A szerke­zet az óriáskerék, vagy a pá- ternoszter elvén működik. A rámpás megoldású ga­rázsnál a vezető maga állítja a kocsit a vára­kozó helyre. Ennek előnye, hogy tudja, hol a gépkocsija és felkeres­heti azt csomagok ki- és berakása miatt. Az ilyen ga­rázsok inkább Európában kedveltek. Az Amerikában elterjedt mechanikus rend­szerű garázsoknál a vezető nyitott ajtóval és slussz­kulccsal együtt a földszin­ten hagyja a kocsit, innen a személyzet vezeti a helyére. Az ilyen garázsok építése meglehetősen drága: egy ál­láshely építési költsége any- nyi, mint egy új kocsi ára. H. J. Mák: ebédnek, elesésnek Ópiumtól — tüzelőig A mák egyéves növény. Már az ókorban is termesztették. Keleten szinte hírhedtté vált, mert ópiumot nyertek belőle, amivel „megszépítették” az életet. Nálunk elsősorban ét­kezésre termelik. Magja 40—50 százalék olajat is tartalmaz, MOzA|K Tv-kór Két amerikai gyermekorvos megállapította, hogy új gyer­mekbetegség lépett fel, ame­lyet elneveztek tv-kórnak. Klinikájukon 30 gyereket ke­zeltek, akiknél a túl sok tv- nézés következtében súlyos idegesség, állandó kimerült­ség, étvágytalanság és álmat­lanság jelentkezett. A pacien­sek köznapokon 3—6, a hét végén 6—10 órát töltöttek a tv előtt. Az orvosok megállapí­tották: minél több ideig néz­ték a tv-adást, annál jobban kimerültek, s ilyen állapotban még inkább a tv előtt akartak maradni, mert képtelenek vol­tak mást csinálni. Szagos röntgensugár Az ember az átvilágításkor, felvételeknél a rajta áthaladó röntgensugarakat nem érzéke­li. Angol kutatók szerint vi­szont a macska reagál rájuk. A teljesen vak állatok is ér­zékének a sugarakra, tehát az a feltevés, hogy „látják” azokat, megdőlt. Utóbb úgy vélték, hogy arra a rendkívül csekély ózonmennyiségre fi­gyelnek fel, amely a röntgen- sugaraknak a levegőn történő áthaladásakor keletkezik. Ez a feltevés sem bizonyult helyt­állónak. Ezután keskeny su­gárnyalábbal végigtapogatva az állatokat úgy tapasztalták, hogy a leghevesebb reakciót akkor mutatják, ha a sugár a szaglógumójukat éri. Ezek szerint a macskák a röntgen- sugarakat szag formájában ér­zékelik. Gáztároló tó A közép-afrikai Ruanda Köz­társaságban lévő Kiwu tó ví­zének vizsgálatánál kiderült, hogy 300 méter mélységben különleges vízréteg helyezke­dik el, amely nagyjából 25 méter „vastag". Ebben a ré­tegben minden köbméter víz fél köbméter éghető metán­gázt tartalmaz. A tó, amely majdnem akkora, mint Bel­gium — a becslések szerint — több mint 50 milliárd köb­méter metánt „rejteget”. ÉGHETETLEN FA Az izraeli kutatóintézet ve­zetője olyan eljárást dolgozott ki, amely gombásodás és tűz ellen megvédi a faanyagot. Brómoldattal kezeli a fát, a bróm behatol a fa szöveteibe és tűzbiztos réteget alkot. Az így impregnált fa még kály­hában sem ég el. Fos — salukból Lausitzban, a Német De­mokratikus Köztársaságban egy hatalmas hőerőmű műkö­dik barnaszénnel. A hőerőmű hamujáról és salakjáról meg­állapították: igen magas — helyenként több mint 50 %-os vastartalommal rendelkezik. A salakban lévő értékesíthető vasmennyiséget a szakembe­rek háromszázezer tonnára becsülik. Mivel úgy látszik, hogy ebből a salakból lehet a legolcsóbban nyersvasat nyer­ni, 1970-ben megindítják a vas kivonását. Világsztár - a jonatán A svájci Gyümölcsminőségi Kutatóintézet rendszeresen vizsgálja és értékeli az európai országok gyümölcsfajtáit, így a magyar jonatánalmát is. Megállapították, hogy az almánál a teljes érettség plusz 4 C-fokos hőmérsékleten a kívánatos késedelemmel követke­zik be, és a gyümölcsök teljesen épek maradnak. Nulla C- fokon a jonatánalma húsa nem bámul meg, mint egyéb almafajtáké, de ez a hőmérséklet a tárolhatóság szempont­jából mégsem előnyös számára. A jonatánalma C-vitamintartalma szempontjából vi­szont éppen a O C-fokos tárolási hőmérséklet a legkedvezőbb, lényeges csökkenés azonban plusz 4 C-fokon sem történik. A vizsgálat következtetése: a jonatán — helyes tárolás esetén — a legtovább őrzi meg értékes vitaminjait és külön­legesen üdítő ízét az ismert európai almafajták közül. Felháborodott! Edmonton kanadai város­ban a legutóbbi bankrablás után a helyi lap személy­leírást adott a tettesről. Többek között megírta, hogy körülbelül ötvenéves. A felháborodott gengszter a szerkesztőségnek küldött levelében a következőket írta: Alávaló rágalom, mert még 30 éves sem vagyok, s egyáltalán nem látszom idősebbnek”. Űrközpont Guayanában A franciák első, Aj jelű kísérleti mesterséges hold­jukat múlt év no­vember 26-án a szaharai Hamma- guirból indították útjára. Hamma- guir algériai te­rületen fekszik, s a franciáknak ottani űrközpont­jukat — az eviani egyezmény értei­mében — 1967. jú­lius 1-ig el kell hagyniuk. Helyet­te új központ lé­tesítésére először az anyaországbeli Landes-okat sze­melték ki. De biztonsági okból le kellett monda- niok róla. Végül a Francia Guaya­na mellett döntöt­tek. Az új űrköz­pontot az északi szélesség 5°-a alatt a tenger­partra telepítik, szemben az lies du Salut szigetek­kel. Az Atlanti­óceán félé a biz­tonságot nem ve­szélyeztető kilö­vési lehetőség nyí­lik s az egyenlítő­höz közeli fekvése különösen alkal­massá teszi, hogy innen hírközlési holdakat juttassa­nak pályájukra. Gyümölcsöt óv Férget pusztít q besugárzás A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben dr. Farkas József mondja: — Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a nagy energiájú radio­aktív sugárzások felhasználá­sával miképpen lehetne az élelmiszerek romlását megaka­dályozni, illetve tárolási vesz­teségeinket csökkenteni. Laboratóriumi Kísérleteinkben például jó eredményeket ér­tünk el a szamóca tárolási idejének besugárzásos meg­hosszabbításával. E keresett gyümölcsünk értékesíthetősé­gét és szállításra való alkal­masságát nagyon korlátozza a romlékonyság. Becslések sze­rint a friss gyümölcsök romlá­si vesztesége a termelőtől a fogyasztóig eléri a 10—20 szá­zalékot. Ha a gyümölcsök „élettartamát” csupán néhány nappal sikerül meghosszabbí­tani, nagymértékben csökken­nek ezek a veszteségek. Vizs­gálataink szerint viszonylag kis sugáradagokkal — ame­lyek a gyümölcsöknek sem a küllemét, sem az ízét nem be­folyásolják — a tartósság leg­alább két-háromszorosára nö­velhető. — Nagy veszteségeket le­hetne elkerülni a tárolásra szánt szemestermények besu­gárzásával. A radioaktív su­gárzással a raktári rovarkár­tevők is elpusztíthatok. Vizs­gálataink szerint ez a módszer különösen a sörárpa esetén sokatígérő, mert a rovarkárte­vőket elpusztító sugáradag egyúttal a malátázási vesztesé­geket is jelentősen csökkenti, anélkül, hogy a besugárzott árpából készülő maláta minő­sége romlana. — Hallhatnánk valamit az új kutatásokról? — Hazánkban a sugárzásos tartósítás kutatása szervezet­ten 1958 óta folyik. Az elmúlt évek során többek között a raktári rovarkártevők elpusztí­tása, a gyümölcslevek és egyes friss gyümölcsök, baromfihús sugárpasztőrözése, a melasz csíramentesítése, a fűszerpap­rika-őrlemények csíraszám- csökkentése, a nagy nedvesség- tartalmú szemestermények tá­rolhatóságának megnövelése, a burgonya csírázásgátlása és a sörárpa besugárzása területén jártak kedvező eredménnyel a kísérletek. Kutatásokat végez­nek még a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskolán, és újabban a Déldunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. — Megfelelő teljesítőképes­ségű sugárforrás hiányában eddig nem léphettük túl a la­boratóriumi kísérletek kere­tei! Az eljárás megvalósítása jelentős beruházásokat igényel, megéri azonban a fáradságot mert a károk, amelyek ellen ily módon védekezni lehet — rendkívül nagyok, például s tárolt szemestermények 5—10 százaléka raktári rovarkárte­vőknek esik áldozatul. — Az ilyen és ehhez hason­ló károk megszüntetése mel­lett a tartósság fokozásával például csökkenthető a nyers­anyagok élelmiszeripari fel­dolgozásának erősen szezon­jellege, egyenletesebbé tehető az élelmiszerellátás és nagy­mértékben kiterjeszthető a gazdaságos exportszállítás. Várható tehát, hogy az új el­járás az elkövetkező években fokozatosan tért hódít világ­szerte, így hazánkban is. Halácsi Dezső ezt felhasználják kence-gyár- tásra is, ennél azonban előbb­re való, hogy tokjából fontos gyógyszerek készülnek. A mákból nyert „papaverin” tar­talmú gyógyszerekből jelentős exportunk van. Termesztése szántóföldön és kertekben, háztájiban egy­aránt lehetséges. Leginkább a zárt tokú, kék magú mákot termelik. A mák nem éppen igénytelen növény. Szereti a gazdag táptalajt, bár termeszt­hető a jó homokon is. A legjobb termést a trá­gyázott kapásnövény után adja. Jó előveteménye az őszi gabo­náknak. Talaját megfelelő műtrágyával (szuperfoszfát, kálisó) már ősszel elő kell ké­szíteni. Kibírja a —3, —4 C-fokos ta­lajmenti fagyokat, ezért már február végén, március elején elvethető, 30—40 cm sortávol­ságra, 1 cm mélyre. Célszerű a vetőmagot szitált szénsalak­kal összekeverni. Termésideje 130—160 nap, július végén, augusztus elején beérik. Ara­tása nálunk kézi erővel és kü­lönösen az utóbbi időben ké­vekötő-arató géppel történik. Az NDK-ban azonban már 1958 óta ilyen vonatkozásban is rátértek az arató-cséplőgé­pek használatára. Mint takarmány sem meg­vetendő a mák, hiszen olajpogácsájában 34 száza­lék nyers fehérje, 10 szá­zalék nyers zsír van. Gyorsan meg kell etetni, mert megsavanyodik. Szalmája nem alkalmas takarmányozásra, csak tüzelésre használható. Talán ennyi is elég volt an­nak megvilágítására, hogy ér­demes növény a termelésre és a gondozásra és termelője nem jár rosszul. Besugárzáshoz készítik elő a tartósítandó gyümölcslevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom