Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
X. ÉVFOLYAM, a:. S2AM 1986, FEBRUAR 2., SZERDA ÖJ ELNÖK Elsőként az Arany János Tsz tartott zárszámadó közgyűlést törődnek az állatokkal, ahogy kellene. Ha a tehenész becsülettel gondozná a rábízott teheneket, akkor nem 28 ezer forint lenne az évi jövedelme, hanem legalább 40 ezer. Sajnos, vannak a tagok sorában olyanok is, akik csak a háztájiért tagok. A közösben úgyszólván semmit vagy csak igen keveset dolgoznak. S ezek nem öreg és beteg emberek, hanem életerősek, munkaképesek. A fegyelmi bizottság működéséről szólva megemlítette az elnök, hogy né hány an a sajátjukét összekeverik a közössel, olykor a háztáji földet „véletlenül” kétszer méretik ki. Előfordult azonban az ellenkezői s is: valaki kevesebbet kapott a a közösből kártalanították. Az elnöki beszámoló után néhány tag felszólalt. A nekik adott válaszok után Tanai István a városi tanács mező- gazdasági osztályvezetője mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta az új gazdasági intézkedések jelentőségét a termelőszövetkezet életében. Ezt követően B. Kiss János lemondott tsz-elnöki tisztségéről és utódjául Szegedi János agronómust ajánlotta (aki korábban a Szabadság Tsz főag- ronómusa volt). A tagság hozzájárult a régi elnök távozásához és megválasztotta az új elnököt. A közgyűlés záróaktusaként a helyszínen fizették ki a tagoknak járó részesedést. ★ Szegedi János helyére Sz. Tóth Lászlót választották meg a Szabadság Tsz főagronómu- sává. Jövedelmező zöldségtermesztés Télen a gomba jó jövedelmet ad + Vándoroltatott fólia + Kinyújtott szezon Dr. Túri István, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola zöldségtermesztési tanszékének adjunktusa tartott előadást a művelődési ház klubtermében a jövedelmező zöldségtermesztésről. Bevezetőként S. Hegedűs ■László tanácselnök-helyettes megnyitotta a mezőgazdasági könyvhónapot. Méltatta a szakkönyvek jelentőségét és segítségét a termelési eredmények növelésében. Ezután dr. Túri István megtartotta előadását. Elmondotta, hogy a jövedelmező zöldség- termesztésnek két lehetősége van. Az egyik: fizessen többet a kereskedelem az áruért, a másik mód: csökkenteni az előállítási költséget. A kereskedelem akkor fizet többet az áruért, ha az áru minél több része korai, vagy kései, tehát nem a fő érési időszakban jelentkezik a piacon, s minél több az I. osztályú, hibamentes áru. A fajta helyes megválasztása, a szaporítási időpont és tenyészterü- let helyes alkalmazása dönti el a jövedelmezőséget. Az április végén kiültetett paradicsom a feltétele a koraiság- nak. Ez biztosítja az erőteljes gyökérrendszert, mely a későbbi száraz időt könnyebben elviseli. A májusban kiültetett paradicsom gyökere fejletlenebb, a szárazságtól is többet szenved. Az önköltségcsökkentést legkönnyebben a szedés jó megszervezésével érhetjük el. Jelenleg a szedés, válogatás, osztályozás körüli hiányosságok a legfőbb hibák, megtermelni már jobban tudjuk a zöldségfélét. A termelés megkezdése előtt a szedési munkacsúcsok megtervezése és megoldása szükséges, a választáskor összhangba kell hozni az anyagi eszközöket (melegágyi felszerelés, öntözőberendezés) a termeszteni kívánt növények igényével. Rámutatott arra, hogy az újságok, rádió és tv túlzottan reklámozzák az üvegházi zöldségtermesztést, mert hazánkban a magas fűtési költségek miatt ritkán jövedelmező a téli zöldségtermelés, még termálfűtés mellett is. Jövedelmezőbb a téli gombatermelés. Dr. Somos András profesz- szor javaslata, hogy január, február, március hónapokban palántanevelésre használjuk az üvegházakat, majd a palántákat fűtés nélküli fólia alá vigyük. Az üvegházakban a palántanevelés után utóhasznosításként hajtassunk. Példákat mondott a ván- dorolíatásos fólia hasznosításra, melyet dr. Somos András egyetemi tanár kísérletezett ki. A korai szabadföldi paradicsom sikeres termesztésének feltétele a február végén, március elején való vetés; az első tűzdelést április 1-ig szükséges befejezni sziklevéltől 4 lombleveles korig; legjobb a két lombleveles palánta tűzdelése, majd április végén szabad földbe ki kell ültetni. A paradicsomnál 110—140 centiméter széles ikersor 30— 40 centiméter keskeny sor és 30—60 centiméter tőtáv alkalmazása előnyös. A tápkocka alkalmazása a paradicsomnál nem jár olyan nagy előnyökkel, mint a paprikánál. Számos termelőszövetkezetben, köztük a ceglédi Vörös Csillag Tsz-ben is házilag készíthető asztali tápkockát tudnak készíteni. A korai paprikatermelés érdekében március első napjaiban kell vetni, április 10—25 között tűzdelni és május 15 körül kiültetni. 1 ka- tasztrális hold területre 45 ezer tápkockás, vagy 50 ezer tápkocka nélküli palántát célszerű ültetni. Dr. Somos András profeszszor műtrágya tápoldatos paprika kísérletei azt mutatták, hogy több éven át nem volt lényeges különbség az ezer mázsa holdankénti szerves trágyával termelt paprika és a 12—16 mázsa holdankénti műtrágyával termelt paprika terméseredménye között. A perzselés elkerülése érdekében 1 hektoliter vízbe 1 kilogramnál több műtrágya ne kerüljön. Ültetés előtt 6 mázsa műtrágyaadagolás, majd a tenyészidő alatt 3—5 alkalommal 2—2 mázsa műtrágyaadagolás, esetenként 20—30 milliméter öntözővízzel biztosítja a jó termést. Előadása kezdetén azt kérdezte dr. Túri István tőlem, miért támogatja a konzervgyár a korai zöldségtermesztést? Elmondtam, hogy 15 évvel ezelőtt Nagykőrösön helybevetéssel termelték a paradicsomot és a gyár csak augusztus 15—20 körül tudta a feldolgozást megkezdeni. Azóta a palántaneveléses termelés elterjedt és a konzervgyár július 25-én megkezdi a paradicsom feldolgozását és már augusztus első napjaiban napi 40—50 vagon paradicsom van, ami régebben csak szeptember első napjaiban volt. így egy hónappal meghosszabbodott a feldolgozási idény, a termelők több pénzbevételt érnek el holdanként. A zsúfolásig megtelt klubterem kertész hallgatói sok hasznos tanácsot kaptak dr. Túri Istvántól. Dr. Konrád Zoltán Cétnpnríok ti poznnni vásárra Július nyolcadika és tizen • heíedike között naponta indí- I tar.ak IBUSZ-csoportot a poz- nani nemzetközi vásárra. A társasutazás részvevői az első napon Zsolnán szállnak meg és innen indulnak — Katowicén keresztül — Wroclawba. Harmadik napon érkeznek Poznanba, a vásár színhelyére. Három napot töltenek itt. Visszafelé az ősi Krakkóban töltenek két éjszakát, innen utaznak Zakopanéba, ahonnan a kilencedik napon útba ejtve Ötátrafüredet és Besztercebányát — utaznak vissza Budapestre. A túra 1950 forint. Külön 677 forint a költőpénz. Ezért 150 cseh koronát és 490 zlotyt kapnak a turisták. Csirkekérdés A poharas zenekar karnagya Debreceni József segédrendőrt kitüntették. — Ennyit mond az újsághír. Most Hangácson, otthonában beszélgetünk a nagy családdal. A két nagy lány az állami gazdaság dolgozója. A hét gyermek közül a legkisebbek ikrek. A családfő az állami gazdaság fejőgulyása. A nagy tanyában — ahol lakása is van — gondozza a rábízott állatállományt. Jelenleg csak hat tehén lakja az istáiKényelmetlen kérdésekről — őszintén Pénteken este érdekes kerékasztal beszélgetést rendezett a TIT a klubban. Az eredeti címtől eltérően (Meddig magánügy a szerelem) a házasságon kívüli és a házasságon belüli emberi és szerelmi kapcsolatokról beszélgettek a résztvevők. Szó került a feleség és általában a nő helyzetére. Beszéltek a teanagerek és az annál idősebb fiatalok életéről és kapcsolatairól. A jó szándékkal indított vita néha nem azt mondatta a felszólalókkal, amit négyszemközt vagy kisebb nyilvánosság előtt elmondtak volna. De megérte az a néhány és nagyon őszinte vélemény és állásfoglalás, ami az est folyamán elhangzott. A felvetett kérdésekre nem is lehet röviden válaszolni. Nem, mert nincs egy abszolút mérce, ami mellé lehetne állítani az emberi cselekedeteket. De kell erről a kérdéshalmaztól beszélni — és őszintén. Vitatkozni is lehet és kell róla. Vé?s5 soron, a hallgatóság Számát tekintve, sikeres volt az este. S minőségében is annak nevezhető. Megcáfolta azt a hiedelmet, hogy a városban nincs érdeklődés. A témát kell jól választani. lót. Csúcsidőben azonban harmincra is felmegy a számuk. Ha a szolgálat vagy más ügyes-bajos dolog elszólítja a háztól, nem fáj a feje Debreceni Józsefnek. Ott az asz- szony és a család. Debreceni- né nem ijed meg a munkától. A kilenctagú család ellátása nem kis feladat, s a háztáji állatok nevelése is az ő gondja. De mivel töltik szabad idejüket? Debreceni kitűnően bánik a hegedűvel, a család „.mellé” zenél. Hamarosan füles pohár kerül az asztalra négy kanállal — és kész a tánczenekar. A szekrény oldala a dobot helyettesíti. Jó így élni — mondják. Egy cseppet sem fáradtak, bár a munkából sohasem fogynak ki. — bi A gondozó szobájában hőség. A szomszéd fülkében a kazán ontja a meleget. A mellette levő nagy teremben, több mint háromezer, egy kiló körüli csirke várja a szállítást. A másik oldalon még üres a terem. Éppen meszelik, várják az új állományt. A héten 8 ezer naposcsibe érkezik. A tető repedezett. Azt mondják, egy évet még kibír. Javítani nem lehet. A terem a 8 Szombaton délelőtt tartotta az Arany János Termelőszövetkezet évvégi zárszámadó közgyűlését a művelődésd házban. B. Kiss János elnök (egyben az állami gazdaság igazgatója) beszámolójában az elmúlt év eredményeivel és nehézségeivel foglalkozott. Többek között beszélt arról, hogy a termelőszövetkezet hozama emelkedett a' tervhez képest. Jobb lett az önköltségszint is. Például 1 mázsa kenyérgabonát 182 forintért termelt a termelőszövetkezet és 210 forintért adta el. A takarmány- gabonán mázsánként 72 forint volt a nyereség, a hízott sertés mázsáján 300 forint. A jó eredmények mellett vannak hibák is. Egy holdon kilenc mázsa burgonyát termeltek, kevesebbet, mint amit elvetettek. Hasonló a helyzet a zöldborsónál is. Nem művelik jól. Tréfásan úgy mondta az elnök (de való), hogy előbb a gazt kell lekaszálni a földről, és csak azután lehet hozzálátni a burgonya felszedéséhez. Állattenyésztésünk nem „ütött be” jól. Ebben szerepe volt a száj- és körömfájásnak is. De a gondozók sem úgy ezer csirkének legfeljebb kéthetes koráig lesz megfelelő. Megfontolandó a Petőfi Termelőszövetkezet tagjainak kérdése: nem lenne célszerűbb kevesebb csirkét nevelni egyszerre —, de jobb minőségűt? Azt mondják, a jó csirkének kilenc hét alatt el kell érnie az egy kilót, vagy az annál nagyobb súlyt. Ha tizenhét hétig tartják, akkor sem gyarapodik sokkal többet. NEM LEHET MINDENKI POSTÁS! — Most már csakugyan lóhátról beszél az emberrel? — teszem fel tréfásan a kérdést amikor mellettem megállt a ló, s mosolyogva nézett le rám Katona István levélkézbesítő. — Hol szerezte ezt a kiselejtezett zabmotort? — Na, na, azért ne sértegessük szegényt! A Hunyadi Termelőszövetkezet bocsátotta a posta rendelkezésére, amíg ezek a havas idők lehetetlenné teszik a tanyavilág bejárását. A gazdaság központjáig valahogy elkerékpánék annyiszor szállni, mert rettenetes magas ez a ló, én meg nagyon kicsire sikerültem. Meg aztán félek, hogy otthagy valahol... — No gyerünk padkám — bíztatja „pegazusát” Katona István. Büszkén néz körül a ködös tájon. Búcsúzóul félvállról sajnálkozva néz le rám a hóba, vagy inkább hitvány közlekedési eszközömre — Isi tudja? Hja! Nem lehet mindenki postás! Pláne akinek még ilyen nagy lovat adtak alája. (fehér) Mit épít a Hunyadi? — Éppen most mentek el a Ceglédi Építőipari Vállalat megbízottai, akik a szerződéseket aláírták. Még ebben az évben megkezdik és befejezik (ígérték!) egy 32 vagonos magtár építését, 389 ezer forintos költséggel. Ugyancsak ebben az évben kezdik meg egy 93 férőhelyes tehénistálló építését is, de ezt csak jövőre fejezik be. Az istálló költségeire — gépesítéssel együtt — 1 millió 66C ezer forintot irányoztunk elő. — Ez az istálló már minden tekintetben a legmodernebb lesz! Kell a hely, mert marhaállományunkat növelni akarja a termelőszövetkezet. — fejezte be Nagy Imre főkönyvelő a rövid tájékoztatást. rozom, itt nyeregbe szállók, a s' többit a lóra bízom. — Tud lovagolni? — Parasztfiú voltam. Kü- ^ lönben is csak lépésben já- ^ runk. § — Nem fél, hogy elviszi a k ló? — Nem kap ez annyi za- ^ bot kérem! — így „lovasítva” az egész \ területét be tudja járni na- ^ ponta? S — Sajnos, csak a felét. A Pesti út bal oldali részét, S Lencsés-Világos, és Csikvár § dűlőket és Nyárkútrétet az ^ egyik napon járom össze, $ másnap a jobb oldalt, a Szúr- ^ dók, Pocok és Földvár dűlő- ^ két látogatom meg. Ahol le- ^ velet, újságot kell leadni, ott § megállók, a kerítés mellett e nagyot kiáltok. Le sem tud- § I ’'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSS/S* „Tankok“ a konzervgyárban ÖNTÖZZÜNK? Pénteken délelőtt tíz órakor a művelődési ház klubjában dr. Cselőtei László, a mező- gazdasági tudományok doktora, a gödöllői Agrártudományi Egyetem kertészeti tanszékének vezetője az öntözéses zöldségtermesztés kérdéseiről tart előadást. MULATUNK MA A MOZIBAN? Lobo, a farkas. Magyar hangbemondásos, színes amerikai film. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: 11. Sporthíradó. Modern Piroska Miau. Bűvös sítalpak. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Harminc műszerész kellene... 1967-ben elkészül az Irodagéptechnikai Vállalat új telepe Az országban körülbelül 10 milliárd forint értékű irodagép van üzemiben. Javításuk, karbantartásuk csak félig van biztosítva, szakemberhiány miatt Ezért is épül új telepe az Irodagéptechnikai Vállalatnak a tormási új városrészben, amelyet 1967. július elsején adnak át. A cél az. hogy a kétszázötven embert foglalkoztató új üzemet helybeli vagy a környékről bejáró műszerészekkel töltsék meg. A műszerésztanuló-felvétel ^ középiskolai érettségihez van ^ kötve. Az érettségi vizsga ^ után kétéves elméleti és gya- ^ korlati képzést kapnak a ta-§ nulók, s a tanulmányi élőmé- ^ neteltől függően ösztöndíjat. § A szakmunkás vizsga letétele ^ után fél évig órabérben, a fél- ^ év letelte után teljesítmény- bérben dolgoznak. Harminc tanuló jelentkező- ^ sét várják. Foto: Gábor
