Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

Albertirsa: A vásár elmarad Albertirsa Községi Tanács végrehajtó bizottsága értesíti a lakosságot, hogy a február 6-ára hirdetett országos állat- és kirakodó vásár elmarad. Csaknem félévszázad a köz szolgálatában Január 31-én délután a vá­rosi tanács pénzügyi osztályá­nak dolgozói meleg barátság­gal búcsúztatták a 46 évi köz- szolgálat után nyugalomba vo­nuló Fekete Gábor pénzügyi előadót. Halasi István osztály- vezető meleg szavakkal kö­szöntötte a kollektíva távozó dolgozóját, aki a munkatársak baráti koszorújában megha­tódva köszönte meg a dolgo­zók és a szakszervezet aján­dékait és a jókívánságokat. Különböző munkaterületen dolgozott Fekete Gábor, az utolsó tíz évet a tanács appa­rátusában töltötte el, s becsü­letes, szorgalmas munkájával a felek és a dolgozók megbe­csülését érdemelte ki. Napok óta járja városunk utcáit a pén­teki lottóhúzást hirdető han­gos bemondóval felszerelt gép­kocsi. Az OTP totó-lottó ki- rendeltségében is egyre emel­kedik a forgalom. A lottószel­vények eladása ugrásszerűen emelkedik. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1966. FEBRUAR 2., SZERDA NAGYOBB VÁLASZTÉK - OLCSÓBB ÁRON A földmuívessssöwtkeBvti áruihtha fdhésaült a várható nagyobb forgatómra A város lakossága, az üze­mek, vállalatok dolgozói ké­szülődnek a pénteki ceglédi lottósorsolásra. A Kossuth Művelődési Ház nagytermét minden bizonnyal megtölti a sok érdeklődő, akik ettől a sorsolástól várják sze­rencséjüket. A hét végén és a hétfői na­pon zárva volt a földműves­szövetkezeti áruház, az eláru­sítók mégis dolgoztak legalább annyit, mint a legforgalmasabb napokon. Az áruház különböző osztá­lyain az eladók — erre az al­kalomra berendelt kisegítők­kel — több ezer árucikket vet­tek kezükbe, felleltározták a mintegy tizenötmillió forin­tos árukészletet, s új árakat tüntettek fel azokon a ruházati cikke­ken, amelyeknek az árát február elsejétől leszállí­tották. Haffner Vladimir, az áru­ház igazgatója adott tájékozta­tást. — Vasárnap délig dolgoz­tunk, s hétfőn is egész nap, addig nem hagyhattuk abba a munkát, míg a keddi nyitásra az összes érintett árucikkre rá nem írtuk az új árat. — Dolgozóink nem bosszan­kodtak a megfeszített munka miatt, hiszen tudják, hogy az alacsonyabb árakkal az áruház forgalma növeke­dik, s végül is maguk is vásárló emberek — mondotta. — Milyen árucikkekre vo­natkozik az árleszállítás? — Különösen a cipőknél, kö­tött áruknál érint nagy darab- számot. Több mint négyezer pár női nylon harisnyára, két­ezer pár férfizoknira, több ezer férfiingre vonatkozik az ár­leszállítás. — Megemlítene néhány ol­csóbbá vált árufélét? — Sokan örülnek az ágyne- műanyag árcsökkentésének. A női nylon harisnya 38 forint helyett 29 forintos áron kapható, a női mű­selyem kombiné 72 forint helyett 60 forintért, a női nylon hálóing 198 forint helyett 168 forintért vásá­rolható. — A jövőben érkező új áruk is ezen az áron kerülnek for­galomba, s még az eddiginél is nagyobb választékot biztosí­tunk vásárlóinknak. Felkészü­lünk a forgalom várható emel­kedésére, pótpénztárakat állí­tunk be a vevők zavartalan kiszolgálása érdekében — mondotta az áruház igazgató­ja. (—t—) Tavasszal: az átereszek Járdaépítés, parkosítás — Virágos Cegléd — A Hazafias Népfront társadalmi munkában megszépített hivatala Az. évek során sokféle tár­sadalmi munkát szervezett a Hazafias Népfront Cegléd városi bizottsága. Erről be­szélgettünk Kiss András vá­rosi népfronttitkárral. — A társadalmi munka igen sokrétű és változatos — mondotta. — Talán elsőnek kellene említeni azt a ha­talmas járdaépítési progra­mot, amit a városi tanács az évek során megvalósított, amelyben jelentős részt vál­laltak a társadalmi munkások PORTRÉ Egyénileg értékelik a tagok munkáját A pontos nyilvántartás a termelést segíti Minden beszédnél, dicsé­retnél vagy éppen megro­vásnál hatásosabb a gon­dosan felépített értékelés, mert a számokkal, adatokkal nem lehet vitatkozni. Ebből a meggondolásból indult ki a Dózsa Népe Termelőszö­vetkezet vezetősége, amikor Radosza Miklós elnök indít­ványára a közös gazdaság könyvelősége elkészítette a szőlőtermelés múltévi mun­kájának értékelését. — Növelni akarjuk az egyéni felelősséget’ a vállalók mindennapi mun­kájában, — mondotta a ter­melőszövetkezet elnöke. — Ezt úgy gondoljuk a legered­ményesebben elérni, ha vi­lágosan kimutatjuk minden egyes vállaló múlt évi ered­ményét, jövedelmét. A kimu­tatásból kitűnik, hogy a kö­zös gazdaságban egy-egy vál­laló mennyi értéket termelt a tsz-nek, ebből jövedelem cí­mén mennyit kapott és meny­nyi maradt a termelőszövet­kezetnek a költségek és a közterhek fedezésére. Miről beszél ez a kimuta­tás? Vannak vállalók, akik a múlt évi országosan is gyen­ge szőlőtermés ellenére is igen megbecsülésre érde­mes termés eredményeket ér­tek el. A holdankénti tizen­hét mázsa a múlt évi har­mincnyolchoz viszonyítva szerény eredmény, de a kör­nyéken mégis kiemelkedő. Azok, akik a kimutatás élén járnak, az idén is jól dol­goztak. Nem egy akadt kö­zöttük, akik holdanként harmincegyezer forint volt, és jó munkája eredménye­képpen a közösnek 13 188 fo­rint jutott. Nagy Béla hetven­egy és fél mázsa szőlőterme­lése mellett 21 375 forintot keresett és a közös gazda­ságnak közel tizennyolcezer forint jövedelme volt. Ko­vács Károly is derekasan kivette a részét a munkából. A hatvannégymázsás szőlőter­mésből tizenötezer forinton felül keresett és a közösnek 19 443 forint jövedelme volt a szorgalmas tag vállalásá­ból. Szűcs Ferenc hetvenhá- rom mázsás szőlőtermésével tartja a rekordot. Megérde­melten vitt haza huszonhét- ezer forintot és a közös gaz­daságnak is jutott 16 719 fo­rint. mégis ráfizetett, dotta az elnök. — A kimutatást — mon­brigádértekezleten ismertettük és ki fogjuk függeszteni a tsz faliújságján — folytat­ta Radosza Miklós. — őszin­tén megbecsüljük azokat, akik a kimutatásban az élen járnak és azt szeretnénk, ha azok, akik a múlt évben le­maradtak, tanulnának az előbbiek jó példájából és az új gazdasági évben fel­zárkóznának mögéjük. Nézzük azonban az érem másik oldalát. Mert sajnos, olyanok is szerepelnek a ki­mutatásban, aki nagyon is kifogásolható munkát végez­tek és akikre a tsz ráfizetett. Lássunk néhány ilyen pél­dát is. Szlovák Pál megke­reste ugyan a huszonnégy­ezer forintját, pedig válla­lásában csak húsz mázsa szőlőt termelt és a közös gaz­daság a vállalásra 1460 fo­rintot fizetett rá. Farkas Ist­vánná 19 703 forintos évi jö­vedelme kétezerkilenc fo­rintjába került a közösnek. Benke Lídia több, mint húszezer forintot vitt haza, a termelőszövetkezetnek a vállalásból nem jutott csak 2584 forint ráfizetés. A leg­szomorúbb azonban Makai Lászlóné eredménye, ö vál­lalásában háromszáztizenöt kiló szőlőt termelt. Tízezer ötszázhuszonnyolc forintos jövedelme majdnem ötezer forintos ráfizetést hozott a tsz-nek. — Amint ebből a felsoro­lásból is láthatjuk, az utób­biak nem úgy dolgoztak, ahogyan a közösség elvárta volna tőlük. Szomorú, hogy akadt olyan vállaló. aki ugyan hazavitie a havi átla­gos kétezer forintot, a közös j Annyi bizonyos, hogy rá­fizetéssel a gazdaság nem dolgozhat és érdemes lenne a szőlőterületek szétosztá­sánál figyelembe venni a vállalók termelési eredmé­nyeit is. (rossi) Tóth István felvétele Juhász Ferenc Kossuth-dijas költő áprilisban városunkban találkozik olvasóival harminc mázsán felül termeltek és ezzel szépítet­ték a telep átlagos teljesít­ményét. Dicséret illeti őket főleg azért, mert a növény- védelmi munkákat mindig idejében és eredményesen végezték el. Kisbenke József ötvenhat mázsa szőlőt termelt, össz­jövedelme a gyümölcsterme­lésből járó részesedést és a háztájit is hozzászámítva Előadás Jogi viták a családban és a szomszédságban la­kók és tulajdonosok cím­mel az Újvárosi téli esték előadássorozat keretében pénteken este 6 órakor dr. Szondi György járási főügyész előadást tart az Újvárosi Kör-ben. Az előadás a gye­rekek és eltartott szülők problémájával foglalkozik. A kecskeméti Katona József Irodalmi Társaság meghívásá­ra a városi-járási könyvtár Kárpáti Aurél Irodalmi Asz­taltársaságának két tagja részt vett a január 28-án tartott szerzői esten, melynek meghí­vott vendége a Kossuth-dijas Juhász Ferenc költő volt. A költő és a kíséretében megjelent irodalomtörténész elfogadta a ceglédi irodalom­barátok meghívását, és az áp­rilis hónapban rendezendő költészet napja városi ren­dezvényén Juhász Ferenccel találkozhatnak ceglédi olvasói. (maczelka) főútvonalakon kezdtük s a mellékutcákban folytattuk. Megbecsülésre méltó mun­kát végeztek a Pesti út parkosításánál a Talajjavító Vállalat dolgozói is, élükön az igazgatóval. Tizenötezer virágpalántóf s a népfront aktívái. Nehéz lenne hirtelen felsorolni, hány ezer négyzetméter jár­daépítést szerveztünk, a la­kosság legszélesebb rétegei­nek közreműködésével. A városi tanács nagy segítsé­get kapott a társadalmi mun­kásokban. A tanács szállí­totta az anyagot, téglát, jár­daszegélyt, salakot, biztosí­totta a fuvareszközt, a tár­sadalmi munkások pedig — sokszor egész utcák apraja- nagyja —, örömmel vett részt a környéket kulturáltabbá tevő társadalmi munkában. — Mi indítottuk el a „Vi­rágos Cegléd” mozgalmat. A nevelt a „Virágos Cegléd” számára a Dózsa Népe Ter­melőszövetkezet. A társadal­mi munkások pedig Kelényi Jenő és Plavecz József fő­kertész irányításával végez­ték a parkosítási munkákat — Szép tervünk volt a Ma- lomtószél rendbehozatala és az Ifjúsági park megépítése. Nagy lendülettel indult a munka. Százkét kisiparos örömmel vállalta a telep bekerítését. A munkát be­csülettel el is végezték és a Malomtószél rendezését csak az a körülmény állí­totta le, mert ezen a helyen fogja felépíteni a MÁV a már régóta esedékes felüljá­rót. Derék kisiparosaink vál­lalták az utcai kis szemét- gyűjtők karbantartását, javí­tását és festését és a kö­zel száz darab szeméttartót szorgalmasan rendbe is hoz­ták. De nemcsak a város szépí­tésében vettek részt a tár­sadalmi munkások. A népfront helyiségét is ugyancsak társadalmi munkában ártották fel. — Elsőnek Csizmazia Pál, az Építőipari Ktsz elnöke ajánlotta fel, hogy a szövet­kezet társadalmi munkásai elvégzik az iroda kőműves- munkáit, sőt még a mázo­lást is. A villanyszerelő-mun­kák elkészítését ugyancsak társadalmi munkában a Vas­ipari Ktsz dolgozói nevében Tokaji János elnök vállalta. A társadalmi munkába be­kapcsolódott Bujdosó Mihály asztalos kisiparos, ö a fote­leket javította meg. A Fa­ipari Ktsz adta a szükséges faanyagot, kárpitosműhelye a fotelek kárpitozását végezte el. A Háziipari Szövetkezet volt elnöke, Megyeri Mar­git, értékes függönyökkel és gyönyörű kézimunkákkal szé­pítette a népfront helyisé­gét — A legszerényebb szá­mítás szerint társadalmi munkásaink tízezer forint ér­tékű munkával tették nosabbá, korszerűbbé dánkat. csi­iro­— Kedves meglepetés a múlt héten, hogy a rosi tanács kifestette a fronthelyiséget. volt vá­nép­S az új év tervei? — Most készítettük el az 1966. évi terveket. Halaszt­hatatlanul sürgős feladat az árkok, átereszek kitisz­títása, hogy az olvadás ide­jén a víz zavartalan lefu­tása biztosítva legyen. Bi­zottságunk tagjait, valamint a tanácstagokat arra kér­jük fel, hogy erre a mun­kára mozgósítsák a lakos­ságot. Ezzel elejét vesszük, hogy a víz különösen épület­károkat okozzon, rongálja az amúgy is elhanyagolt álla­potban levő mellékutcáinkat. (—ssi) A nagyszámú érdeklődő je­lenlétében megtartott előadá­son Czine Mihály irodalom- történész méltatta a költő munkásságát. ■ VIDÁM MŰSOR katonáknak — katonákról ej-ej-ej-legények és a „ház­táji” gondolkodásmódot az egyenruhába is átmentő vi­tézek sem. Bizonyára akadt a nézők között, aki önmagára, vagy a már levetkőzött rossz tulaj­donságaira ismert a színpadon megjelenített alakokban. (jakab) ni? TANCTANFOLYAM indul február 3-án este 7 óra­kor a Kossuth Művelődési Házban. Tánctanár: Tetz Hé­di. Tandíj: 120 forint. Je­lentkezni lehet a művelődési ház irodájában. t Elszaporodtak nyelvünkben a rövidítések. Ezek között vannak, melyeknek teljes nevét is gyakran kiejtjük. Van vi­szont, melyet ki­zárólag rövidített formájában illik kimondani. Ilyen az AB is. Ez a — hogy-is- mondjam — bi­zottság délután folyamán több­ször is szóba ke­rült — Olgi előtt. A gyerek jól megjegyezte ma­boldogan ''táncolt édesanyja elé. — Anyuci, tu­dom már, hogy mi az AB! Ott van[ nagy betűkkel ki- j írva egyik üzlet \ bejárata felett. i Bementem és \ megkérdeztem, ! hogy mit jelent. \ Nagyon kedvesek \ voltak a bácsik, és; megmagyaráz- < ták nekem: Álla- \ mi Biztosító...! Fiát mondd, anyu- \ ci, érdemes volt\ mnyire titkolóz- i ú? (—i) 1 gának, és este, le­fekvéskor feltette maminak a kér­dést: — Mi ez az AB. anyuci? A mamát meg­lepte a kérdés. Hesegető választ adott: — Ne kérdezz ilyesmit, kislá­nyom! Olgi másnap is­kolába ment. Amikor hazatért, AB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom