Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

1966. JANUÁR AZ M-S1WP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS I APJA A Brezsnyev vezette szovjet Mongóliába érkezett A szovjet párt- és kormány- küldöttség L. I. BrezsnQevnek, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével Útban Ulánbátor felé, kedden este mongol földre érkezett. Szuhe-Bator pályaudvarán ■— amelyet feldíszítettek a Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió állami lobogóival — sokezernyi tömeg üdvözöl­te a szovjet vendégeket A küldöttség ezután foly­tatta útját Ulánbátor, a Mon­gol Népköztársaság fővárosa felé. Kiutasították az amerikai tudósítókat Indonéziából Sukarno elnök elrendelte valamennyi amerikai tudósító kiutasítását Indonéziából. Az intézkedést az tette szüksé­gessé, hogy az amerikai tudó­sítók torzított képet adtak az indonéz fejleményekről. TÜNTETÉS NEW YOBKBAN A második hete tartó New Tork-i közlekedési sztrájk so­rán hétfőn délután került sor első ízben tüntetésre. Mintegy 20 ezer közlekedési dolgozó vonult a városháza elé és sür­gette: tegyenek azonnal eleget a szakszervezet bérkövetelései­nek, és haladéktalanul bocsás­sák szabadon a bebörtönzött szakszervezeti vezetőket. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Erősödő havazás Hóőrjáraft — Készenlétben a hóekék és kotrógépek X. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1H,1 .->11 12., SZERDA Ma reggel hamvasztják el Saszlri földi maradványait a Dzsumna folyó partján A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium hóügyelete je­lentkezik először. — Mindenütt havazik, de hófúvás még nincs. — Számítanak rá? — Mindenre számítunk:.. Egyébként a hóhullás sűrűsö­dik. Átterjedt már lassan az egész országra. Készenlétben tartjuk erőinket. A Budapesti Közúti Igaz­gatóság ügyeletese: — Kedden este Pest me­gyében gyengén havazik. A hőmérséklet mínusz 2 és mínusz 6 fok között. Aka­dályt még sehonnan sem je­lentettek. — Az utak állapota? — Arra vigyázunk, hogy az összepréselt, megolvadó s is­mét fagyó csapadék ne áll­jon össze egyetlen jeges fe­lületté. Harminc teherkocsink van őrjáratban. A síkos ré­szeket felszórják. — S ha sok hő esik? — Akkor működésbe lép­nek a hóekék és a kotrók. Erre bizony számítani kell. T. Gy. BRECKENRIDGE ROBBANÁS A Colorado állambeli Bre- ckenridge téli üdülőhelyen robbanás döntött romba egy házat. Egy ember meghalt, tizenöten megsebesültek. A kasmíri falvakban és vá­rosokban fellelhető minden rádiókészülék körül embertö­meg csoportosult hétfőn, ami­kor a taskenti nyilatkozat alá­írásáról szóló beszámolót köz­vetítették. A megegyezés híré­re a kasmíri völgyekben sok helyütt örömtüzek gyűltek és tűzijáték köszöntötte az ör­vendetes eseményt. Közben Taskentben a hét­fő éjszakai órákban szív­roham következtében vá­ratlanul elhunyt Lai Baha­dur Sasztri indiai minisz­terelnök. Sasztrinak 1959-ben már volt szívrohama. Koszigin szovjet kormányfő, Gromiko külügyminiszterrel, Malinovszkij marsall honvé­delmi miniszterrel és az Uzbég Szovjet Szocialista Köztársa­ság vezetőivel együtt kedden hajnali úégy órakor felkereste a Taskentben tartózkodó in­diai küldöttség rezidenciáját és mély részvétét nyilvánította India kormányának és népé­MINDEGY? A decemberben lezajlott nőkongresszust megelőző ta­nácskozások egyikén idősebb, sokat dolgozó asszony mond­ta, amikor társai — ki csendesebb, ki emeltebb hangon — a bajokat említették, a gondokról beszéltek — apró-csep­rő, mégis fontos napi ügyekről, s nagy kérdésekről, hogy hol itt, hol ott lobban fel a háborús veszély tüze a vilá­gon — „mindegy, csak nálunk béke legyen”. Ez a „mind­egy” azóta is nyugtalanít. Az asszony minden bizonnyal három gyerekére, uno­káira gondolt, a kis házra, férjére. Az anyai, s hitvesi ér­zés testvér a békesség iránti vággyal; de testvér kell, hogy legyen az elszántsággal, a gyűlölettel, a háború iránt. Az értelem nem mindig bírája az érzéseknek: a „mindegy, csak nálunk béke legyen” ösztönös érzés szavakba öntése, de ellentmond ennek az értelem. Nem a szavak kimondó- jával, szavaival van vitánk. Béke-e, a béke, ha a „mind­egy” termi meg, ha minden árat megfizetünk érte? A gyermekeit, otthonát védő asszonyt legendás alak­ká emelte a történelem: a gyengébbként emlegetett nem bátorsága, férfiakat megszégyenítő hősiessége egyben ta­gadó felelet is — nem mindegy! A béke nem osztható da­rabokra: a Vietnamban puskát fogó asszony a mi békén­kért is küzd, s a magyar asszony békeharca abban is segit, hogy ott elhallgassanak a fegyverek. Ott, Vietnamban most élesen megfogalmazott a kérdés: de nem minden áron! Nem úgy szól, hogy „mindegy”, csak béke legyen: ezért küzdenek a férfiakkal együtt lányok és asszonyok, pedig szívük mélyén az örök asszonyi ösztön, a békesség vágya él most is. Éppen ezért nyúltak a fegyverhez! Európát kétszer borította el a háború pokla, s amikor — húsz éve múlt — végre fegyverek káoszából kibomlott a béke, milliók siratták szeretteiket. Megtanultuk, mert meg kellett tanulni, hogy mit jelent a háború, s mit a bé­ke. És azt is, hogy a béke csak akkor igazán az, ha szabad ország népére ragyog. tJjra értelme lett a tervezésnek, a holnapok elrendezésének: béke volt, s mert akartuk, hát tudtuk is, hogy béke lesz. A nyugalom, a hétköznapok gondja — öröme nemegyszer, s nem is egy-két embernél elaltatja a figyelmet: csak a maguk kis körét látják, min­den más „messze van”, s ha már messze, könnyebben rá­mondják: mi gondom vele?! Nem emlékeznek a történel­mi leckére — kínokkal, szenvedésekkel fizettek elődeink, s magunk is ezért az iskoláért — a tanulságokra: aki min­den árat megfizet, az éppen a legdrágábbat, szabadságát és békéjét vesztheti el! Ahol óhajjá silányul az elszánt­ság, beletörődéssé az akarat, ott mi fogja le a fegyvere­ket? Aki minden árat megad a békéért, mivel állíthatja meg a támadót? A nőkongresszus igen határozottan elválasztotta az óhajt és az elszántságot, a beletörődést és az akaratot. El­vetette a semmit nem érő álláspontot, amelyet a politikai szóhasználat pacifizmusként fogalmaz meg. Sokak értik már hazánkban pacifizmus és bckcharc különbözőségét. És nem kevés azok száma sem, akik felismerik, a „mindegy” nem a harc, hanem a megadás eszköze. A nők között is mind többen lesznek — ezt a nőkongresszust előkészitő tanács­kozások, illetve az arról szóló beszámolók bizonyították — akik éppen gyermekeik és szeretteik érdekében cserélik fel a „mindegy” álláspontját a harcot tudatosan vállalók határozott nézeteivel. S úgy vívják ezt a harcot, ahogyan csak nők képesek: a féltés és elszántság, a szeretet és a gyűlölet, nemes ötvözetével szivükben. M. O. Alckszej Koszigin, szovjet miniszterelnök (balról) és Ajub Khan pakisztáni elnök (közé­pen) viszik Sasztri koporsóját az Uj-Delhibe induló repülőgéphez Meddig ér az Két híd átadásra vár Szalagvágással, zászlódísz- szel s kitüntetésekkel nyitot­ták meg tavaly a Törökbálint Angol vendégek Gödöllőn Az Országos Béketanács meghívására hazánkba érke­zett Frank Allaun képviselő, az Angol Munkáspárt Béke- társaságának elnöke és Bili Gillman, a londoni fogyasztási szövetkezet elnökhelyettese, Nagy-London Tanácsának tagja. Az angol vendégek ma reg­gel a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának vendé­geként, több órás megbeszélést folytattak az elnökség tagjai­val. Az élénk eszmecsere fo­lyamán különösen sok szó esett a békemozgalomról, a vietnami háborúval kapcsola­tos kérdésekről. A vendégek elmondották: Magyarország politikai és gaz­dasági életéről nincsenek át­fogó ismereteik. Az itt töltött időt arra használják fel, hogy megismerjék gazdasági és po­litikai célkitűzéseinket. Na­gyon hasznosnak tartják az ilyen utazásokat, amelyek egy­más megismeréséhez vezet­nek. Frank Allaun és BilZ Gillman délután megtekintet­te az Agráregyetem gödöllői tangazdaságát. Prébaúton az első 1300 tonnás uszály A MAHART dunaharaszti üzemében elkészítették az első 1300 tonnás uszályt. Az új óriás uszály a dorogi szénvidék­re látogat, ahonnan szenet szállít a Csepel Vas- és Fém­művek részére. Próbaútja közben ellenőrző mérésekkel vizsgálják teljesítményét —Budapest közötti autópályát. Akkor még arról beszélt min­den részvevő, hogy az eszten­dő utolsó napjáig Budapestre a Boráros téri hídfőig jut el a fővonal. Mi történt azóta? Elkészült a több mint 9 ki­lométer hosszú budapesti be­vezető szakasz, de a fővárosi vállalkozók miatt sajnos a to­vábbi részen még dolgoznak. Késő tavasz előtt nem is vár­ható a forgalomba helyezés. Ezzel szemben már elkészült a vonal, az Osztyapenkó-szobor Kőérberki út között. Itt két aluljárót építettek, hogy meg­szüntessék a szintbeli keresz­teződést. Az öröm azonban korai: a mai napig sem adták át a forgalomnak. Igaz, hogy még hátra maradt a járulékos munka — forgalomirányító táblák, világítótestek elhelye­zése. Ez azonban nem több, egyhetes munkánál. Mégsem várható a megnyitás tavasz előtt. Mi az akadály? Az illetékes engedélyezők mindaddig nem akarják átad­ni, míg az utat kísérő rende­zéssel nem készülnek el. Bár az esztétikai követelmények igen fontosak, mégsem hall­gathatjuk el, hogy külföldön amint elkészült az autósztráda betonja, már ráterelik a for­galmat. Ezt a példát idehaza is követni kellene. A korábban említett Törökbálint—Buda­pest közötti autópálya elké­szülte után ugyancsak hosszú ideig magában állt, s nem él­vezhették előnyeit az autósok. Mit csinálnak most az út­építők? A Betonútépítő Vállalat épí­tésvezetője, Horváth István, arról tájékoztatja lapunk olva­sóit, hogy 150—200 emberrel dolgozik. Csatornázási munká­latokat végeznek, szivárgókat építenek, nagyszabású akcióra azonban csak a fagyok elmúl­tával kerülhet sor. Tavasz vé­gén, vagy nyár elején újabb avatót akarnak tartani, Török­bálint és Martonvásár között megnyílik a Balatonig vezető új vonal első szakasza. Még 12 ezer köbméter betont használ­nak fel részben a budaörsi, részben martonvásári keverő­telepről szállítva. A hideg el­lenére remélik, hogy június végéig megindulhat a forga­lom a 7 és félméter széles, fe­hérrel szegélyezett betonúton. T. Gy. Javul a zománcedény Lesz: hűtőszekrény, tv és rádió Idéi 1 is bosszúság : kevés a zár, a lakat és a szerszám A Belkereskedelmi Minisz­térium Vas- és Műszaki Fő- igazgatóságán elmondották, hogy 1966-ban több, korábban hiánycikknek számító áruból javul az ellátás. így például elegendő villanytűzhely áll majd a vásárlók rendelkezé­sére. Nagymértékben javul a gázkészülék-ellátás; a tavalyi 80 ezerrel szemben, az idén 180 ezer gáztűz­hely és boyler kerül forga­lomba. Gázkályhából viszont a nö­vekvő igények ellenére is, csak a tavalyi mennyiségre, négyezer darabra lehet számí­tani. Elsősorban importtal és választékcserével javítják a zománcedény-ellátást. Több alumínium főzőedény, ezen belül 150 ezer kukta kerül forgalomba. A hűtőszekrény összmeny- nyisége már elegendő, azon­(Folytatás a 2. oldalon) nek Sasztri miniszterelnök el­hunytéval kapcsolatban. Sasztri indiai miniszterel­nök halálával kapcsolatban az alábbi orvosi jelentést adták ki: Bal Bahadur Sasztri indiai miniszterelnök egész tas- kenti látogatásának idején, így 1966. január 10-én este is, jól érezte magát. Egyáltalán nem hangoztatott panaszokat egészségi állapotá­ra vonatkozólag. Január 10-én este, Koszigin szovjet kor­mányfő fogadásán vidám és élénk volt Dr. Csugh, a mi­niszterelnök orvosa, aki állan­dóan — így a fogadáson is — körülötte tartózkodott, el­mondta, hogy Sasztri reziden­ciájába történt visszatérése után jó hangulatban volt, jól érezte magát telefonon be­szélgetést folytatott Delhiben élő rokonaival. Éjfél után 0.30 óra körül lefeküdt Körülbelül 1.20 órakor Szahai, Kapur és Sharma urak felkeresték a minisz­terelnök szobájával szom­szédos helyiségben a mi­niszterelnök orvosát, és közölték, hogy Sasztri rosszul érzi magát. Dr. Csugh azonnal a minisz­terelnökhöz sietett, aki az ágy­ban ült, köhögött, levegő­hiányról panaszkodott, kezét a mellére szorította és halál­sápadt volt. Érverése igen sza­pora, de gyenge volt, a vér­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom