Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
1966. JANUAR 9., VASÄRNAP MSI MECY &úrtap 7 Kapósak a siitvényi paripák A Dalmandi Állami Gazdaságnak tavaly 1 200 000 forintot jövedelmezett a „lóvásár’’: hires sütvényi méneséből 64 lovat adott el. Harminc magyar félvért, nagyrészt pej és sárga szőrű sportparipát a Szovjetunió, az NSZK, Svájc, Ausztria és Olaszország vásárolt meg. A külföldiek átlagosan 25 800 forintért vettek meg egy-egy alapkiképzésen már átesett ugrólovat, a Szovjetunió pedig a tenyésztési célokra vásárolt félvér lovakért átlag 35 000 forintot fizetett. A siitvényi ménesből vásárolt nyolc lóval magyar félvér lótenyészetet hoznak létre a Szovjetunióban. Virágújdonság ROKOKÓ CIKLÁMEN A békéscsabai virágmagter- melő telep legkeresettebb és legdrágább cikke a ciklámenmag, amelyből évente 400— 500 ezer szemet értékesítenek. Jelenleg 11 fajta ciklámen virágzik az üvegházban. Újdonság a Nyugat-Németországból importált rokokó ciklámen, amelynek dúsan fodrozott virágszirmai lilás rózsaszínben pompáznak. A ciklámen mesterséges beporzásra szorul, a szirmok azonban csak napfény hatására nyílnak szét teljesen. Ezért a békéscsabai virágmagtelepen aranyat ér a januári napsütés. A „LOVAGLÓKOCSITOL“ A PANNÓNIÁIG a cAxsTETTi polgárok ßgy fás m o t or koré kpá r- törté ti elem ijedten nyitották ki az ablakot 1885. november 10-e hajnalán. Fülsiketítő durrogással, nagy füstöt eregetve kétkerekű ördöngős jármű „száguldott” a szűk utcákon. A néhány perces úttal Gott- lib Daimler és „lovagló- kocsija” — napjaink motor- kerékpárjának őse — bevonult a történelembe. Az akkori budapesti lapok karácsonyi számukban már írtak a csodálatos jármű sikeréről. Majd egy évtizednek kellett eltelnie, míg a pesti polgárok a valóságban is megismerkedhettek a maguktól szaladó kocsikkal és kerékpárokkal. Hatsek Béla műszerész — mint úttörő — négykerekű Benz kocsijával ijesztgette a város lovait. Kétkerekű motorkerékpárral Csonka János — a nagy feltaláló — már 1893-ban próbálkozott. Egy MARS gyártmányú velocipédbe szerelte a maga készítette 1 hengeres motort és lapos bőrszíjjal hajtotta meg a hátsó kereket. A fél lóerős motorral elérte a 15 km/ó sebességet. Bár a Bánki-féle karburátorral működött, indítása és vezetése nagy ügyességet kívánt Izzó-csövét olajlámpával melegítették — ez helyettesítette a gyújtógyertyát — és kilométereken keresztül hajtották, mire a motorban életet keltettek. Csonka János a posta megrendelésére a későbbiekben lsüli Az autómodelljeiről híres Haris-testvérek egy padláson találták meg a 66 éves „Aurore” motorkerékpár roncsait. Fél év kemény munkája után ismét eredeti állapotában csillog a világon ritkaságszámba menő „ősmotorkerékpár” több 3 és 2 kerekű motor- kerékpárt készített. A SZÁZADFORDULÓN Hóra Nándor kezd kísérletezni motorkerékpárokkal. Az 1899-ből származó „Aurore” nevű motorkerékpárját — 200 darab készült — a közelmúltban restaurálták a magyar autózás történetét feldolgozó Haris-testvérek. Ezt követően eredeti alkatrészek felhasználásával rekonstruálták a Csonka-féle motorkerékpárt is. Ugyancsak fennmaradt egy 3 kerekű Hóra- tricikli is, ez most üzemképes állapotban várja a közlekedési múzeum megnyitását. Az I. világháború után ismét divat lett a motorkerékpár. A legeredményesebb hazai vállalkozás a Méray testvéreké. Kezdetben az angol JAP és Villiers motorokat építették a kerékpárokba. Hasonló úton jártak a Dormán testvérek és mások is; különböző külföldi motorokat építettek be a vázakba. Csepelen, a WM-gyárban 1931-ben kezdtek motorkerékpárral foglalkozni. A FELSZABADULÁS UTÄN új szakaszába lépett a magyarországi motorkerékpár- gyártás. Az „L” típusok 1946-ban kerültek forgalomba. A csepeli tervezőgárdát dicsérte az 1947-ben elkészült 100/48-as Csepel. 1953- ban a Pannónia ősén, az „TL”-n dolgoznak. Ez már egyhengeres motor és olyan sikereket könyvelhet el, mint a Párizs melletti 24 órás versenyen a kategóriagyr'ze- lem. A 125-ös motorokat 1955- től a Danuvia készítette, először „D-Csepel”, majd „Danuvia” néven. Csepelen készültek Tünde robogók és a Panni törpe robogó. A hazai motorkérékpár- gyártást sokan már halálra ítélték. Közben a tények azt bizonyítják, hogy szívesen vásárolják külföldön a Pannóniákat. A csepeli gyár exportterve 1966-ban túlhaladja a 18 ezer darabot AZ ELMÚLT HETEKBEN új csepeli prototípust, a P— 20-at vizsgálták az ottani kutatóintézetben. A sokoldalú és alapos vizsgán kiderült, hogy az újdonság egyenértékű a japán Honda-cég hasonló típusával. Csonka fél lóerős „lovagló-kocsi’-jától 72 év telt el a legújabb Pannóniákig — egy emberöltő. Tamás György Cigarettaterv A magyar dohányipar eredményesen zárta az 1965-ös esztendőt. A tervezettnél 12,7 százalékkal — 2,1 milliárddal — több cigarettát gyártott. Az 1966. évi terve mintegy 18,5 milliárd cigaretta gyártását írja elő, amennyiben azonban többre lesz szükség, az igényeket ki tudják elégíteni. Számítanak mintegy 900 millió cigarettaexportra is. Jelentősen növekszik a filteres cigaretta mennyisége. A múlt évi 2,7 milliárddal szemben 1966-ban hárommilliárá 850 millió Fecskét, Totót és Velencét gyártanak, s ezzel a filteres cigaretta aránya 22,2 százalékra növekszik. A tavalyihoz hasonló mennyiségű Munkást, Kossuthot és Tervet gyártanak, viszoní megduplázzák, egymillióról. növelik, az egyre népszerűbb Simphonia termelését. Hol van a Naprendszer határa? A kérdésre legtöbben azt válaszolnák, hogy a Naprendszer határát a legtávolabbi bolygó, a Pluto pályája jelöli ki. Ezzel szemben az igazság az, hogy bolygórendszerünk határát nem ismerjük. 1846-ig az Uránusz pályáját tartották a Naprendszer határának. Ekkor Lever- rier francia csillagász sok éves számításai eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy az Uránuszon túl lennie kell még egy addig ismeretlen bolygónak. Ennek az ismeretlen bolygónak a létezésére azok a pályamenti zavarok hívták fel a figyelmet, melyeket az Uránusz mozgásában tapasztaltak. És valóban Leverrier számításai alapján Galle berlini csillagász 1S46 szeptemberében meg is találta a keresett égitestet. Az „új” bolygó a Neptunusz nevet kapta. Ez a felfedezés 11 csillagászati egységgel tolta ki a Nap országának határát, (egy csillagászati egység = a Földpálya fél átmérője = 150 millió kilométer). Ám alig szokták meg az új bolygó létezésének tényét, amikor csaknem pontosan megismétlődött mindaz amit a Neptunusz felfedezéséről elmondottunk. Bab inét francia . fizikus ugyanis a múlt század második felében kijelentette, hogy számításai szerint az Uránusz mozgásában tapasztalt zavaroknak csak egy része származhat a Neptunusz hatásából. Fel kell tehát tételezni még egy a Neptunuszon túl lévő bolygót is, melynek valószínű távolsága 45 csillagászati egység. Száz evvel ezelőtt ezt a problémát még nem [tudták megoldani. Az óvato- ! sabb észlelők azt mondották, ihogy csak 2010-ben, a Neptu- \ nusznak a felfedezésétől szá- jmított egy teljes keringése (végén várható a számítások j pontosabb eredménye. A szá- ; mítások sokkal nehezebbek ivottak mint a Neptunusz esetében, és míg a Neptunusz a : Föld tömegénél 17 szerte nagyobb, addig elejétől fogva világos volt, hogy az újabb ismeretlen bolygó lényegesen kisebb még a Földnél is és fényessége ugyancsak nagyon csekély. R. Lowell a diplomatából lett csillagász 1900 körül fő■ssssss/mrssssssssssfsfsssssssssssfssssssfj. ként a Mars megfigyelésére csillagvizsgálót alapít az Arizona sivatagban. Emellett 14 éven át keresd sikertelenül az új, ismeretlen bolygót. Olyan piciny fénypontot kell a csillagok közt megkeresni, melynek fényessége 3—4000-szer gyengébb a szabad szemmel látható leghalványabb csillagoknál. Miközben nagytekintélyű csillagászok az egész földkerekségen évtizedeken át keresik a bolygót, egy Tombough nevű fiatalember szorgalmasan dolgozik az egyik amerikai farmon, miközben szabad idejében csillagászattal is foglalkozik. Hamarosan bekerül a Flagstaff obszervatóriumba, ahol meglehetősen unalmas feladatot bíznak rá Ö készíti százszámra a fény- képfelvételeket az égbolt ama területeiről, ahol az új bolygót gyanítják. A szerencse a kezdő csillagásznak kedvez: 1930 februárjában megtalálja az új bolygót az Ikrek csillagképében. A hírt 1930. március 13-án hozzák nyilvánosságra Lowell születésnapján. Az új bolygót Pluto -nak nevezik. Közben az is kiderül, hogy már réges-régen — legelőször 1914-ben is -y lefényképezték a bolygót , inas célból készített felvételeken, de senki nem vette észre. Á Plútóval már 40 csillagászati egységre tolódott ki a Naprendszer határa. E roppant távolságban (6 milliárd kilométer) a Pluto méltóságteljes lassúsággal járja pályáját a Nap körül: 247 földi év alatt tesz meg teljes körfordulatot Felfedezése óta pályájának még csak jelentéktelen darabját futotta be. (Még a Neptunusz sem járta egyszer körbe a Napot felfedezése óta). Ilyen távolságban a Napot már csak fényes csillagnak és nem korong alakúnak láthatnánk. A Nap 1600-szor gyengébben sugározza be és melegíti fel a Földünknél. A bolygórendszer határán tehát nem lehet valami kellemes az éghajlat. De valóban a Naprendszer határán jár-e a Pluto? A kérdést az a sok ellentmondásos adat és furcsa rejtély váltotta ki ami általában ezzel a bolygóval kapcsolatban eddig is felmerült. A Pluto a Föld típusú bolygók sorába tartozik, és míg ezek a Nap szomvsssssssssssssmsss**ssss*ssMrsssssssss/r& szédságában rendben követik egymást (Merkur Venus, Föld, Mars) a Pluto a maga kis tömegével az óriási bolygók után található, melyek több ezerszeres földtömegnyi égitestek. Mit keres a Pluto ezek után? Rendbontónak lát-, szik. Ha nem az, akkor az is meglehet, hogy nem is bolygó hanem esetleg egy messze szakadt kisbolygó a Mars és Jupiter közötti térből. Var olyan feltevés is amely szerint a Pluto talán a Neptun legnagyobb holdja. Nem lehetetlen, hogy valamelyik feltevés igaz, azonban ma még sem egyikre sem másikra nincsen bizonyíték. Elvileg lehetséges, hogy a Plútón túl esetleg vannak még előttünk ismeretlen bolygók. Az bizonyos, hogy nem végleges határ, hiszen az üstökösök jó része messze túl a Pluto mögül érkezik a Nap közelébe. Valószínűnek látszik, hogy a Naprendszer határát egy a Naptól másfé" fényév távolságban lévő hatalmas üstökös zóna alkotja Innen szakadnak ki, illetve be időnként az üstökösök a környező csillagok zavaró hatására a bolygórendszer belső területébe. Még tovább menve azt mondhatjuk: a Naprendszer határa ott van, ahol megszűnik a Nap vonzó hatása és egy másik szomszédos csillag gravitációs erőtere következik. Ez a távolság tobt fényév lehet. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést még sok távoli bolygó felfedezése sem jelentené a Naprendszer határát. Jelenleg’: eszközeinkkel azonban nincsen remény arra, hogy egyet is felismerjünk a Plútón túli bolygók közül. Hiszen a Plútó megfigyelése is csak a Föld óriás távcsöveivel lehetséges. A XX. század osillagászainak legnagyobb része még nem látta saját szemével a Plútót. Ha a Naprendszer határán nem is, de a jelenlegi távcsöveink teljesítő képességének éppen a határán jár ez a távoli boiygótestvérünk. Schalk Gyula „Az AFP hírügynökség jelentése szerint szombat reggel egy amerikai katonai repülőgép behatolt a franciaországi Pierrelatte ölé. Az amerikai gép, amely — mint később kiderült — RF—101-es típu- ú fényképező-felderítő gép volt, s a nyugat-németor- zági Ramsteinben állomásozó 38. rajhoz tartozik, iiamarosan a rárepülő vadászgépek között találta magát.” (Hír az 1965. július 18-i napilapokból.) Provence festői vidékén, a Rhone völgyében fehér sziklák és olajfák árnyékában működik a francia atomipar talán legnagyobbszabású létesítménye, a pierrelatte-i uránszeparációs üzem. Erre az üzemre alapozták a De Gaulle-féle nemzeti atomütőerőt. Az üzemben U 235-ös urániumizotópokat állítanak elő, elsősorban a francia gyártmányú nukleáris fegyverek számára. A pierrelatte-i üzemben gázdiffúziós eljárással a természetes uránércből U 235 izotópban dúsított uránt állítanak elő. Az üzem felépítésének lényege a négylépcsős elrendezés, tehát az üzem fő részei: az „alacsony”, a ,,közép”, a „magas” és az „igen magas” üzemrész. Az alacsony üzemrészt 9,7 százalékos kohászati szempontból gondosan előkezelt ’J 235 érccel táplálják tonnaA pierrelatte-i uránszeparációs üzem egyik csarnoka. KIÁLLÍTÁS Állandó Vas megyei ipar- művészeti kiállítás készül e sárvári Nádasdy vár lovagtermében és kék szalonjában. Bemutatják a vasi iparművészet legszebb darabjait: bútorokat, kerámiákat, ötvöstárgyakat, amelyeket jórészt az elmúlt években gyűjtöttek össze. Megkezdődtek a hajdani vártulajdonos Nádasdy-család és a vár történetét ismertető kiállítás előkészületei is. A Nádasdyaknak nagy szerepük volt a XVI—XVII. században az ország kulturális életében. A három részre szakadt ország kulturális központja volt a sárvári vár, amelynek egyik nevezetessége, hogy Tinódi Lantos Sebestyén egy ideig falai között élt, majd itt halt meg. A toronyszobában bemutatják: milyen szerepe volt a várnak a magyar irodalomban, ismertetik a sárvári nyomda történetét, amelyben az első magyar nyelvű nyomtatott könyv készült. Fegyvertörténeti kiállítást is láthat majd a közönség. A kiállításokat az év első felében nyitják meg. A pierrelatte-i atomköipont számra. Az „alacsony” üzemrészben feldúsított urániumizotóp már orvosi és egyéb kísérletek céljára felhasználható. A „középső” üzemrész a dúsítási fokot 10 százalékra emeli, ez a folyamat így megy tovább, egészen az „igen magas” üzemrészig, ahol a feldúsított urániumot a végső fázisban elválasztják a dúsító műveletben fontos szerepet játszó uránium hexaflour gáztól. Nagy vonalakban ez a dúsító eljárás menete. Nagyon nehézkes és kényes a munka az uránium hexafluor gázzal, amely erősen maró hatású és ezért a gáz szekciókban előforduló műszála berendezéseket speciális fémötvözetből készítették. A gáz ezenkívül érzékenyen reagál a legkisebb légnedvességre, olajra is, így az üzemrészeket a legkorszerűbb szellőzőberendezésekkel kellett ellátni. Nem jelent könnyű problémát a gépek karbantartása sem, mert a hagyományos olajozást és zsírozást ezeknél lehetetlen alkalmazni. Az üzem egyik főszerelője annak idején úgy nyilatkozott, hogy már a szerelés ideje alatt is sebészorvosokhoz hasonló steril öltözetben és kesztyűkben dolgoztak a szerelők. A pierrelatte-i üzem 1964 óta dolgozik, de nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, milyen kapacitással és teljesítmény mellett. A franciák annyit már 1963-ban közöltek, hogy kb. 2000 kutató i foglalkozik a gázdiffúziós el- í járás tökéletesítésével. A i pierrelatte-i atomközpont ki- i építése még napjainkban is i folyik, elkészülése után | 220 000 négyzetméteren fog | majd elterülni... Endresz István i
