Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 6. szám

/ Vezetnek az Ágik és a Pisták 449 újszülött 1960-ben mellett haladva, illetve hasal­va, gurulva, legfeljebb totyog­va a Ferencekkel. Vannak Lászlók is, ők már csak tizen­négyen. Ritkán kapott Ernő, Ákos, Elek és András nevet az újszülött. A lányok között szám sze­rint legtöbben az Ágnesek vannak. Tizenhárom Ágit tíz Éva és Erzsébet követ. Érde­kes, hogy a nemrég olyan di­vatos Máriákból idén csak ki­lenc volt, viszont vannak új — Képünk már az idei év első szülöttjét, Bartos Szilviát, mu­tatja, aki mamájával együtt jól érzi magát Papp felv. vá úgy kopogtatott be a „gó­lya”, hogy csőrében két pó­lyát tartott. Az egészen ifjú „hölgyek és urak” szép neveket kaptak az anyukáktól. A fiúk közül leg­többen az István nevet. Őket a Zoltánok követik, fej-fej bár régi hangzású — divatos nevek is. Ilyenek az Andreák, Kingák, Szilviák és Kriszti­nák. Volt a múlt évben egy Mónika, Valéria és Emőke is. Sőt, a különös hangzású Hel­ga név is gazdára talált. (b. h.) Brazíliából jött, s eljutott Zalaegerszegig a nagykőrösi rizs A 19-es bolt ajtaján félmé­teres papíron olvasom: rizs kapható. A 34-es bolt kiraka­tában már jóval nagyobb fel­írás hívja fel a figyelmet: rizs kapható. Ünnepek után, a disznóölés tetőpontján ilyen tömeges kí­nálat szokatlan. Megindultam, hogy kikutassam a magyará­zatát énnek a valóban meg­nyugtató helyzetnek. Ratóti István, a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat körzeti ellenőre mosolyog, amikor fel- tészem a kérdést: honnan ez a tömérdek rizs, amikor másutt hiánycikk. — Nincs titok! Nem szabad félni az árutól! —. Éz túlságosan röviden hangzik! Talán egy kicsit részletesebben! — December végén vállala­tunk központja váratlanul tette fel a kérdést: mennyi rizst tudnánk felhasználni, mert egyenesen Fiúméból ka­mionban nagyobb mennyisé­gű brazil importrizs érkezik. — Nem mondom, hogy nem bátran rendeltünk. Három va­gon kell Nagykőrösnek! — mondottuk, pedig tudtuk, hogy ez jelentős mennyiség, megközelíti a város egész évi fogyasztását. Három vagont nem kaptunk, de nagyon jól jött a két és fél vagon is. — Ceglédi átrakással kap­tuk, és nyolc nagykőrösi bolt aktárát tömtük meg rizzsel. — December 29-én egész éj­ié! dolgoztunk és 30-án min­den boltunk kirakatában meg­jelent a plakát: rizs kapható. — Jól jött ez a váratlan áru a tervteljesítés érdekében? — Nagyon! Jól jártunk. Jól járt azonban a lakosság is, hiszen a disznóvágások idején nem volt gond a szükséges rizsmennyiség megvásárlása. De jól járt az egész környék, mert bármilyen szokatlanul hangzik, az egész környéket mi láttuk el rizzsel. Jöttek Kecskemétről, Félegyházáról, Törteiről, Abonyból, Jászkara- jenőről. A városban tartózko­dó vendégek, idegenek, átuta­zók, még Nyíregyházára, Za­laegerszegre, Dombóvárra is rizst vittek a táskákban, szaty­rokban. X. Évfolyam, 6. szám I960. JANUAR 8.. SZOMBAT EREDMÉNYES EGYETEME KÖDÉS az Agrártudományi Egyesület és a nagykőrösi TIT között Visszatekintve 1965-re: a Magyar Agrártudományi Egye­sület nagykőrösi csoportja, együttműködve a TIT Nagykő­rösi Szervezete Agrárszakosz­tályával, eredményes munkát végzett a mezőgazdasági is­meretek terjesztése terén. E két társadalmi szervezet mun­kája jól megfér egymás mel­lett és kiegészíti egymást. Az Agrártudományi Egyesü­let feladata, hogy a mezőgaz­dasági ismereteket tudomá­nyos fokon terjessze a közép- és felsőfokú végzettségű me­zőgazdasági szakemberek kö­zött, a TIT agrárszakosztályá­nak feladata pedig, hogy a mezőgazdasági ismereteket népszerű fokon, alsóbb iskolai végzettségűek számára ter­jessze. Az Agrártudományi Egyesület fő feladatának te­kinti, hogy társadalmi aktivis­táinak szellemi energiáit a legjobban felhasználva a me­zőgazdasági tudományok fej­lődését elősegítő, a termelés számára hatékony segítséget nyújtó munkát végezzen. Segíteni kívánja az álla­mi irányító szervek felada­tainak megoldását és ja­vaslataival a megvalósítást segíti elő. Városunkban közel 100 kö­zép és felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakember működik. Társadalmi munká­juk nagymértékben elősegíti a mezőgazdasági feladatok megoldását. 1965-ben 37 elő­adáson, 3 tapasztalatcserén és 1 tanfolyamon összesen 1400 mezőgazdasági dolgozó vett részt. Az Agrártudományi Egye­sület szervezte a tanfolya­mot, a tapasztalatcseréket és közreműködött a termelőszö­vetkezeti klubok TXT előadá­sainak megtartásában. Az elvégzett munkát ered­ményesnek mondhatjuk és még eredményesebb munkát ígér az 1966. évi terv. Január és február hónapok péntekjein a Magyar Agrár- tudományi Egyesülét rendezé­sében délután 2 órakor, már­cius első péntekjével együtt össze­sen kilenc szakember- továbbképző előadás és vitaülés lesz a művelődési ház emeleti klubtermében. Az előadók és vitavezetők: egyetemi és főiskolai tanárok. Szó lesz a szőlő-, gyümölcs­ös zöldségtermesztés kérdé­seiről, a nagyüzemi kertésze­tek gépesítéséről, a vegyszeres gyomirtásról, a mezőgazdasá­gi üzemszervezésről, az öntö­zéses zöldségtermelésről, az istállóhigiéniáról. Az előadások díjmentesek. Dr. Konrád Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi titkára Levél a 150-esnek A 150-cs önkiszolgáló bolt vezetője január 3-án érdekes levelet kapott. „A múlt év december 30-án átutazóban voltunk Nagykő­rösön, és Önöknél többek kö­zött Camping-pörkölt komzer- vet vásároltunk. Itthon ki­próbáltuk, és nagyon ízlett mindenkiiniek. Mivel ilyet még sehol sem láttunk és az elkö­vetkező hónapokban nem me­gyünk Nagykőrös félé, ké­rem önt, uram, ha van rá lehetőség, küldjön címünkre 10 dobozzal, utánvéttel. A konzerv ára 16,30 forint. Remélve, hogy ennek nem lesz akadálya, fáradozását előre is köszöni: Dr. Szentes Jánosaié Kenderes * — Elküldtük! — közölte szerkesztőségünkkel Lengyel Dénes boltvezető. Hat százról ezerháromszázra „Sertésgyár” a Szabadság Tsz-ben Kicsi a kínálat — nagy a kereslet A Ceglédi Ingatlan Közvetí­tő Vállalat nagykőrösi kiren­deltségén Kaposi Tamás he-, lyettes vezető tájékoztatott munkájáról: — Minden kedden és pénte­ken délelőtt tartunk félfoga­dást. Főképpen belterületi há­zak és telkek, ingatlanok el­adásának közvetítésével fog­lalkozunk. Ezeknek a hirdeté­seit díjmentesen vállaljuk, s ha az ingatlan gazdára talál, a vételár törvényesen megál­lapított 3 százalékát fizeti a vevő. — Sok az üzletfél? — Csak a venni akaró ér­deklődők száma nagy! A ked­di és pénteki napon átlag 25 —30-an keresnek eladó házat vagy telket, házhelyet, de saj­nos a kívánságoknak csak részben tudunk eleget tenni. — Miért? — Mert a kínálat kicsi! Az eladásra szánt ingatlanokat nem mindenki jelenti be. Esetleg közvetítő nélkül is túl­adnak rajta. A kereslet nagy­sága miatt az eladó ingatla­nok árai igen magasra ugrot­tak. — Kikből áll a vevőgárda? — Legfőképpen a tanyavi­lágban élő földművesekből, tsz-tagokból, akik szeretnének a városba behúzódni. — A mai nap eredménye? — Tizennégy érdeklődő — de kínálat hiánya miatt csak háromnak tudtam címet adni. fehér. A melegágyi növényvédelemről Hétfőn, január 10-én este hat órakor Szabadság Ter­melőszövetkezet Szolnoki úti klubjában Szegedi János fő- agronómus tart mezőgazdasági szakelőadást. Az előadás té­mája a melegágyi, üvegházi és szabadföldi növényvédelem. gáz! Mikor kezdik meg a ké­szülékek bekapcsolását? — kézdeztük a gázlerakat veze­tőjét. — Azok a butángáztűzhely- tülajdonasok, akik készülé­keiket már ezerküencszázhat- vannégy decemberében meg­vették, és nálunk az előzetes bekapcsolás már májusban megtörtént, hamarosan meg­kapják a palackokat is. — Kérjük a tűzhelytulajdo­nosokat, hogy ne türelmet­lenkedjenek, mindenkit pár nappal előbb értesítünk. A sorrendet megcserélni nem tudjuk, legyenek türe­lemmel. Öt esztendővel ezelőtt — még a jelenleginél nyolcszáz­ötven holddal nagyobb terü­leten — nyolcszáz sertés hiz­lalását tervezte a Szabadság Tsz. De csak nagy nehezen sikerült hatszáz sertést érté­kesítenie. — Azzal kezdtük — emlék­szik vissza Fekete József, — hogy sürgősen vásároltunk az állami gazdaságtól száz darab fehérhús anyadisznót. Nagy erőfeszítések árán biz­tosítottuk a takarmányt és a következő évben már nyolcszáz darab sertést ad­tunk át az állami felvásár­lásnak. — Szigorú intézkedésekkel elértük, hogy a termelőszövet­kezetben az állomány egész­ségi állapota napról-napra ja­vult és rövidesen elértük, hogy gyakorlatilag a malacel- hullás területünkön teljesen megszűnt. — Rendkívüli jó munkát végzett a kezelő állatorvosunk és dicséretreméltóan dolgoz­tak jól bevált állatgondozó­ink is. — A jó indulásnak négy esz­tendeje. Szívesen hallanánk azonban a további esztendők eredményeit. — A következő évben már kilencszáz darab sertést hiz­laltunk. Egy évvel később megint nagyot léptünk elő­re. Ezeregyszáz sertés hiz­lalását terveztük. Ezt az erő­sen feszített tervet sikerrel teljesítettük, sőt még az egyik társgazdaság számára is meghizlaltunk száz darab jószágot. — A fejlődés nem állt meg 1965-ben sem. Ezerkétszáz da­rab hízó leadását vállaltuk és még itt is tudtunk elérni túl­teljesítést. Ezerkétszázötven darabot adtunk le. — Ez lenne a legfelső ha­tár? — Nem. Elkészült az új gazdasági év sertéshizlalási terve. Eszerint az idén ezer- háromszáz darabot hizlalunk. — És nem lesz probléma? — Az alapanyag részben megvan, részben pedig a ser­téstenyésztésünk biztosítja. Ugyanezt mondhatom a szük­séges takarmányról is. Refrén egy hiánycikkről 1965. december 15-én meg­jelent cikkemben megemlítet­tem néhány hiánycikket a pa­pírboltban. Szó volt az évek óta nem kapható 11 mm-es írógépszalagról is, amelyet mindig Pestről kellett besze­reznem. Nem melegíteném fel az egyébként unalmas témát, ha időközben nem történik valami. Pénz volt — torony nincs Miért nem készült el a Szabadság Termelőszövetkezet permetezőtornya ? megvolt rá. Nem használták fel, nem építették be, pedig fontos — és nem megerőltető •— építkezés lett volna. A nagyüzemi szőlőtermelés alapfeltétele a gépesítés. A kétszáz holdas új telepítés egyszeri permetezésére is 800—1000 hektoliter permet- levet használnak el a Szabad­ság Tsz-ben. Ezért tervbe vették egy új permetezőto­rony építését, százötvenezer forintos költséggel. Nem ké­szült el — idáig. — Miért? — kérdeztük Tanai Istvánt, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetőjét. — Egyedül rajtuk múlott, az ő hanyagságukon. A pénz MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A katona apja. Ballada a szeretetről. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar Ve­lence. Vándormadár. Előadások kezdete: 5 és fél 3 órakor. Súlyzók nyolcvanöt kiló vasból " nőfjf/hónapi jat'íiú-netrvlő munka P. A. a konzervgyári gép­üzem műszerésze szorgalma­san sportolt a Kinizsiben. Érthető, hogy igyekezett fo­kozni az erőnlétét és a súly­zók elkészítéséhez nagyon egyszerű és szokatlan mód­szerhez folyamodott. — A gépüzemben munka közben elkészítette a súlyzók egyes részeit, majd azokat a közelben levő lakására vitte, ahol csakhamar ösz- szeállította a nélkülözhetet­len tornaszereket. Két darab egykaros és két darab kétkaros súlyzót ké­szített ilyen formán, s azokat edzésein eredményesen hasz­nálta. Eljárás indult ellene. A gyárnak okozott kárt — a nyolcvanöt kilogrammot ki­tevő vasanyag árát — P. A. kifizette. A bíróság társadal­mi tulajdont károsító lopás­ban mondotta ki bűnösnek és ezért nem jogerősen négy­hónapi javító-nevelő munkára ítélte. — Kérem, az ünnepek előtt megjött a hiányzó írógépszalag — súgta meg az egyik eláru­sító január 1-én, a Pestre me­nő vonaton. — Tessék 3-án, hétfőn délelőtt bejönni a bolt­ba. Megörültem a figyelmesség­nek, ünnep lévén, Pesten az­nap úgysem vehettem volna. Hétfőn örömmel léptem be a zsúfolt papírboltba. De rög­tön láttam, hogy baj van. In­formátorom lesütött szemek­kel dolgozott. A boltvezető idegesen szólalt meg: — Későn tetszett jönni! Ko­rábban itt volt a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat anyagbeszerzője, és felvásá­rolta az írógépszalag-készletet. Csak 10 darab 11 mm-es vol' az összes, ami érkezett — é az Kecskeméten mégis jobbe kell! Hm — tűnődtem el. Anna1 idején, a kezdet kezdetén én is siettem a földművesszövetke­zet támogatására, bár csak egy darab 50 forintos részjegyet tudtam szerény nyugdíjambó’ megvenni. De ha ez nem let! volna, akkor , is jogot formál­hatnék a 10 írógépszalagból legalább egyre! És az ígéretet pedig illik be­tartani, kedves informátorom. (fehér) Négyszáznegyvenkilenc kis­polgárral gyarapodott 1965-ben a város lakossága. Négyszáz­negyvenkilenc házba vittek örömöt a fehér pólyák kis la­kói. A fiúk vezetnek. Kétszáz- negyvenhárman jöttek világra. A „gyengébb nem"’ apró kép­viselői jól lemaradtak a „te­remtés koronái” mögött. Ket- tőszázhatan születtek. Van a Városban olyan család is, aho-

Next

/
Oldalképek
Tartalom