Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
Tapsifülesek, vigyázzatok! Megkezdődött az élőnyúlíogás a járásban is (Gábor Viktor felvétele) GYOMRON a harmadik összejövetel előtt Ma este jönnek össze Gyomron a járási művelődési házban a Hazafias Népfront helyi szervezetének meghívására az érdeklődő gyömrőiek, hogy beszélgessenek a községnek azokról a gondjairól, melyeket időhiány miatt nem lehet tanácsülés elé vinni, de megvitatásuk mégis fontos kérdés a község vezetése, az emberek érdeklődésének kielégítése szempontjából. A népfrontklub tervét a községi tanács és a művelődési ház közösen vetette fel. A község vezetőinek célja, hogy a beszélgetéseken a megvitatásra kerülő témák mellett a tanácstagok, valamint az érdeklődők olyan ismereteket is szerezzenek, melyek a vezetéshez, a vezetés demokratizmusának kiszélesítéséhez elengedhetetlenek. Közös cél továbbá, melyet eddig sajnos még nem sikerült elérni a kívánt mértékben, hogy a beszélgetéseken a hozzátartozók is megjelenjenek és fehér asztal mellett, baráti beszélgetés keretében is találkozzanak a közügyek iránt érdeklődők. Ezt célozza, hogy a harmadik alkalommal, ma este már bevezetik az asztalokhoz való felszolgálást is. Közelebb kívánják hozni a felnőtteket a népművelés e korszerű formájához olyan módon, hogy ma este már az irodalmi színpad egyik tagja is bemutatkozik az érdeklődők előtt. Első alkalommal az inkább szakembereket érdeklő beszélgetésen, melyen a szövetkezetek községi irányításáról volt szó, alig voltak húszán, a második alkalommal, mikor a község közegészségügyi helyzetét vizsgálgatták, már közel 30-an jelentek meg az érdeklődők. A Hazafias Népfront helyi bizottsága bízik abban, hogy ma, amikor a község központjának kialakításáról, a községi strand fejlesztésének kérdéseiről tart vitaindító előadást Szewczyk Ede, a TÖVÁLL igazgatója, a helyi népfront-elnökség tagja, még többen lesznek. Mik szerepelnek a tervek között? Beszélgetések a tanácsi tevékenység további demokratizmusának javításáról, a tömegszervezetekkel való szorosabb kapcsolat kialakításáról. Kötetlen összejövetel keretében, a művelődési ház irodalmi színpadának műsorával egybekötve, a közeljövőben megtekinthetik a résztvevők a művelődési ház szakköreinek állandó kiállítását. Megvitatják a község ötéves távlati községpolitikai és művelődési fejlődésének tanácsülés elé kerülő tervjavaslatát, melyet a helyi elnökség által létrehozott két szakbizottság készít el. Furuglyás Géza MA délután a Monori Járási Szolgáltató Ktsz pártszervezete vezetőségi ülésen tárgyalja a KlSZ-szervezet munkáját. Csévharaszton, a községi tanács vb a községben működő tömegszervezetek munkáját vitatja meg. Szó lesz a községi tanács és a tömegszervezetek kapcsolatáról is. NOB'VIDi LÖNKI A D,A S A VIII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1966. JANUAR 6., CSÜTÖRTÖK Megvalósult, terv maradt, később épül Beszélgetés Földvári György monori tanács titkárral főtérre tervezett nyilvános illemhely is a pályaudvar épületében kap helyet. — A monori háziasszonyok régi óhaja a Patyolatfelvevőhely létesítése? Lesz? — Sajnos, nem valószínű. A Monor és Vidéke felhívása nyomán több mint tíz jelentkező akadt, akik felajánlották lakásuk»! és segítségüket. A Pest megyei Tanács Vb. igazgatási osztályának véleménye szerint azonban , lakható helyiséget erre a célra nem lehet igénybe venni. A tanácsnak jelenleg erre a célra nincs anyagi fedezete, így érdém- ben nem tud vele foglalkozni. A kérdést azonban továbbra is napirenden tartjuk. — A negatívumok mellett nyilván sok terv, célkitűzés valósult meg. Hallhatnánk ezekről valamit? — Ami közvetlenül a tanács égjük fő feladata: a községfejlesztés. Ezen a téren 1965-ben komoly erőfeszítések történtek, melyeknek nyomán jelentős eredmények születtek. Ilyen például a 334 ezer forint költséggel megépült több kilométeres betonjárda és a 76 ezer forint értékű . út. Érdemes megemlíteni a társadalmi munka értékét. Az előirányzott 155 ezer forinttal szemben a teljesítés 214 ezer forint volt. A tervezett 30 ezer forintos sajátanyag hozzájárulás helyett 54 ezer forint volt a teljesítés. — Kútfúrásra és belvízvédelemre 149 ezer forint volt a kiadás. Emellett a tanács 200 ezer forintért orvosi lakást vásárolt, s így lehetőség nyűik az ötödik körzeti orvosi állás betöltésére. Ide tartozik még a monori-erdei házi betegápolóra és rendelőre fordított 110 ezer forint is. — Milyen községfejlesztési terveik várnak megvalósításra 1966-ban? — Mindenek előtt kiemelném az egymillió 200 ezer forint beruházással megépülő 70 férőhelyes óvodát a Kossuth Lajos utcában, valamint az OTP-társasház közművesítését, amelyre 500 ezer forintot irányoztunk elő. Állami hozzájárulásból épül fel Monori-erdőn (330 ezer forintos költséggel) az űj élelmiszerbolt. Az 1965-ös esztendő krónikájához tartozik még az új négytantermes általános iskola megépítése és átadása. Hörömpő Jenő Vb-ülést tartanak délután két órai kezdettel Nyáregyházán. Az ülés napirendjén a tanácsülés anyagának megtárgyalása szerepel. Űriban a délelőtt kilenc órai kezdettel tartandó vb-ülésen is a tanácsülés anyagát beszélik meg. Üllőn délután két órakor kezdődik a vb-ülés, melyen a tanácsülés anyagát vitatják meg. Hírek a járási művelődési házból Minden szombat-vasárnap rendeznek januárban táncos összejöveteleket a művelődési házban. Az összejöveteleken a zenét a gyömrőiek által már megkedvelt, új fiatal együttes szolgáltatja. ☆ Vasárnap délelőtt kilenc órai kezdettel összejövetelt tart a művelődési ház amatőrfilm- szakköre Gyomron, a tévéteremben. Ekkor kezdik meg a járási ipari kiállításra érkezett filmigények alapján elkészíteni az ipari üzemekről készítendő amatőrfilmek forgatókönyveit. A szakkör az amatőrfilmezéssel szívesen foglalkozó felnőttek érdeklődését szívesen látja ezen a vasárnapi összejövetelen is. ☆ Megbeszélést tartanak a járási művelődési ház szakkörvezetői hétfőn este hét órai kezdettel, melyen a ház tavaszi programját és a szakkörök ezzel kapcsolatos feladatait beszélik meg. Itt kerül sor az ismét megrendezésre kerülő farsangi szülői értekezlet programjának kidolgozására is. ___________ f. g. M AI MŰSOR Mozi Űri: Robbantsunk bankot. A Jani bácsi brigádja Öreg kezek téli pihenőn Századforduló Pósa Lajos emléke Monoron \Monornak, ennek a szépen Irl fejlődő járási székhelynek egyik legfontosabb útvonalát, a régi Pesti utcát Ady Endréről nevezték el, a költőröl, aki új hangot szólaltatott meg a magyar költészetben. Az Ady Endre utcán sétálva, ismert névvel találkozunk. A hatalmas méretű állami gimnázium homlokzatán József Attila neve tűnik szemünkbe: a gimnázium épülete előtt pedig a költő mellszobra ébreszt bennünk irodalmi hangulatot. De sétánk közben felvillan előttünk a régebbi idők homályából Pósa Lajos emléke is, amely elválaszthatatlan része a régi Pesti utca romantikájának. A századforduló idején itt lakott Pósa egy szerény, szal- mafödeles, bérelt ház mester- gerendás szobáiban. A múlt évben bontották le a már rozoga állapotban levő vályogépületet, amelynek homlokzatán díszes márványtábla hirdette, hogy „Ebben a házban volt Pósa Lajosnak, a kiváló írónak és költőnek, a magyar gyermekirodalom leglelkesebb művelőjének lakodalma 1900. december 23-án Andrássy Lidia írónővel.” Az emléktáblára védték fel: Az Én Újságom című gyermeklap legelső példányának címlapját is Pósa versével. Ezzel a márványtáblával kívánta megjelölni Pósa egykori hajlékát Monor közönsége, főként a pedagógusok buzgólkodása folytán az első világháború utáni években. A lebontott épület helyén most szép, villaszerű családi házat építettek, amelyről azonban hiányzik az emléktábla. De tudomásunk szerint tervbe vették, hogy a márványtábláról lecsiszoltatják ezt pár szót: „Ebben a házban volt’’ és ezt vésetik rá: „Itt állott a ház, amelyben végbement...” stb. Ezzel a kis módosítással azután elhelyezhetik az emléktáblát az új házon. E zt a megemlékezésünket Pósa Lajosról az teszi most alkalomszerűvé, hogy hatvanöt évvel ezelőtt, december 23-án, a karácsony előtti vasárnapon, déltájban volt Monoron a költő nagy feltűnést keltő esküvője. E sorok írója gimnazista diáktársaival együtt a karácsonyi szünidőre hazaérkezve, szemtanúja volt az érdekes esküvőnek, amely Pósa kívánságára szülőfalujának, a Gömör megyei Radnótnak népszokásai szerint ment végbe. Egész kocsisor vitte a násznépet az anyakönyvi hivatalba és onnan a református templomba. Ott volt a násznép soraiban Az Én Újságom és a Pósa-asztaltársaság írógárdájának színe-java és Dankó Pista is, a Pósa-dalok zeneszerzője. Lobogtak a csengős lovak színes kendői, szalagjai. Lengette a szél a násznagyok és vőfélyek bokrétás botjainak pántlikáit. Monor népe ámul- va nézte a lakodalmas menetet. C sak később tudtuk meg azután a vendégek közt megjelent Sebők Gyula író hangulatos tudósításából, hogy milyen kedélyesen zajlott le a lakodalom a Pesti utcai házban. Már az esküvőre indulás előtt érdekes volt a menyasz- szony kikérése radnóti népszokás szerint, Rákosi Viktor (a Sipulusz néven ismert, népszerű humorista), mint kikérő násznagy, a menyasszony részéről pedig Nikolics Döfne aradi ügyvéd, a kiadó násznagy: kezükbe veszik a pántlikás násznagyi pálcájukat és az egész lakodalmi társasággal bemennek a másik szobába, ahol a menyasszony édesanyja foglalt helyet a nők társaságában. „Van itt egy fehér galamb, azért jöttünk” — kezdi mon- dőkáját Rákosi Viktor. „Rossz helyen járnak, mert nincs itt galambnak híre-hamva se” — mondja Nikolics. Erre így szól Rákosi: „No, ha galamb nincs, hát van egy szép barna asz- szony csak ide veleF ,JSe barna, se szőke nincs itt” — kötekedik a menyasszony násznagya. így folyik egy ideig az évődés. Rákosi türelemmel fe- lelget. De megsokallva a huzavonát, erélyesen lép fel: „Hallja kend, Döme komám, ne okoskodjék, hanem adja ki a menyasszonyt, mert mindjárt kupán vágom!” — Nagy kacagás támadt erre a társaságban. Nikolics megszeppenést színlelve mondja: „No, hát keresse!” Nem sokáig kellett keresni és a társaság megindulhatott az esküvőre. Vajda István (Folytatjuk.) 1963-ban, amikor a Rákospatak elöntéssel fenyegette Vecsést, a lakosság zöme részt vett a védekezésben. Az árveszély elmúltával ott maradtak a homokzsákok, a sáncok, azokat el kellett valahogy tüntetni. Az a két tucat nyugdíjas, akire a feladatot bízták, olyan ügyesen forgatta a szerszámokat, simította az utakat, hogy a község vezetői arra gondoltak: miért ne dolgozhatnának rendszeresen, hiszen ilyen munka állandóan akad. Egyenetlen, megrongálódott út, eldugult vízlevezető, áteresz, rossz gyalogjáró elég sok akad Vecsésen. Ameddig az 500 forintos nyugdíjaskeret engedi, dolgozzanak csak az öregek. Az öregek is benne voltak a dologban. Lapátoltak, egyengettek, átereszeket építettek, lesóderozták, megjavították az utakat, új járdát raktak. Később a strandot is rendbehozták. Építettek négy autóbuszvárót. Egyszóval elvégeztek minden olyan munkát, amire nehezen találni kivitelezőt. Házi brigád lett belőlük. Ma már minden vecsési tudja, hogy ha valahol ilyen dologban gyors segítségre van szükség, őket kell hívni. Fogalom lett belőlük. így mondják: „a brigád”, vagy „Jani bácsi brigádja”. Jani bácsi, a 65 éves R.aszl János, községi vb-tag. A ktsz- től ment nyugdíjba, előtte pedig 14 évig útépítőknél dolgozott. Ö a brigád vezető. Szervez, adminisztrál, gyorsan, hibátlanul. Naplójában pontosan számon tart minden munkát, s hogy ki vett benne i részt, milyen anyagot használ- ! tak fel. t * ! A Steinmetz kapitány, a Vi- ! rág, a Tölgyfa, a Dózsa \ György, a Deák Ferenc, a ! Sallai, a Tamás utcában és !sorolhatnánk még tovább — | mindenütt az ő járdáikon já- jrunk. Serénykedésük fő szem- ! pontja a minél szélesebb köziérdek. A főbb intézmények: i óvoda, iskola, a legforgalma- i sabb útvonalak: állomáshoz, ! üzemekhez vezető utak kap- Inak először járdát. Egy részlet a munkanaplóból: munkaidő reggel hattól 18.30-ig. Fél óra ebédidő. Ezen a napon 23 fő plusz egy fuvaros dolgozik. Járdaépítés az Arany János utcában és a Tamás utcában. Elvégzett munka: 85 méter járdaalap felvágása, 12 köbméter föld mozgatása, 95 méter járdalap lerakása, betonszegélyezéssel, bitumenkötéssel. Ezek az öreg nyugdíjasok felnőtteknek is becsületére váló munkát végeznek. Aki azért áll közéjük, mert potya keresetét remélt, tévedett, s egy-kettőre otthagyta őket. A lelkesek, a szorgalmasak — Czakó Balázs, Maár József, Prehanyik János és a többiek, mintegy 30 öreg, akik valóban segíteni, dolgozni akartak, együtt maradtak, összeforrot- tak. Mi ebben a munkában az örömük? Az, hogy a lakosságnak örömet szerezzenek, szép, takaros községet varázsoljanak Vecsésből. Jani bácsi a technikai alaposság mellett, az esztétikai szempontokat is komolyan veszi. Az emberei szívesen hallgatnak rá. Kell is az előrelátó vezető. Kísértés majdnem mindenütt akad. Szinte mindig megesik, hogy a lakosok egy-egy pohár borral kínálják a házuk előtt szorgoskodó öregeket. Egy alkalommal kilenc liter bor gyűlt így össze. — Igyunk — mondta néhány ingatag jellem, örömmel. Még csak délelőtt volt. — Gyerekek, nem lenne jobb munka után? — Jani bácsi józansága meggyőzte a többieket. A demi- zsont estére hagyták. Az idei munkát december 17-én fejezték be. Mire az 500 forintos keretet ledolgozták, az utolsó fillérig elfogyott a rájuk bízott községfejlesztési összeg. Úttá, járdává vált a kezükben. Még a tervüket is túlteljesítették, mert 80 ezer forintot megtakarítottak, s így négy helyett öt kilométer járdát építhettek. Közel hét kilométer utat újítottak meg 3800 köbméter sóderrel. 308 méternyi csőátereszt helyeztek el az utak mentén. A község vezetői kis összejövetelen köszönték meg a brigád egész évi szorgoskodását. Azzal búcsúztak, hogy t ‘jövő évben kezdődik maj< minden megint. Jani bácsi balra .indult. Sándor bácsi jobbra. Józsi bácsi, Gyuri bácsi, Bandi bácsi. Feri bácsi és a többiek is — ki jobbra, ki balra, elszéled- tek az utakon. Pihenéssel töltik a telet. Várják a tavaszt, amikor majd jön Jani bácsitól az üzenet, hogy nagy szükség van megint a brigádra. Az új járdákra mar megvan a községfejlesztési keret. A járdalapok, a cement, bitumen, betonaljzat, a szerszámok hibátlanul, hiánytalanul várják a tavaszt, a brigádot. Öreg kezek, fáradhatatlan kezek életadó érintését. (dozvald) Hogy zártuk az 1965-ös esztendőt; milyen mérvű volt a fejlődés; mi valósult meg a tervekből, célkitűzésekből, mi nem? Mi várható 1966-tól? Ezekről a kérdésekről beszélgetett munkatársunk Földvári György monori vb-titkárral. — 1963-ban a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat tizenkét szobás szállodát és cukrász termelőüzemet ígért Monornak. Mit tud titkár elvtárs erről mondani? — A szálloda építését egyelőre el kellett halasztani. A közérdek és a fejlődés sorrendisége az OTP-lakóház megépítését sürgeti, éppen ezért az egyikről le kellett mondanunk. A biztosítót költöztettük a Vigadó melletti helyiségbe, hogy, a régi bazársor lebontását mielőbb megkezdhessék. — A cukrászati termelőüzem építését — 760 négyszögöl területen — tudomásom szerint — ez évben megkezdik a Mikszáth Kálmán utcában. A négy és fél millió forintos költséggel felépülő termelőüzem tervdokumentációját már be is nyújtották. Erről csak anv- nyit, hogy a cukrász-üzem hipermodern lesz. a legkorszerűbb felszerelésekkel. — Régi vajúdó probléma a monori sportpálya építése. A tanács mit tett annak érdekében, hogy mielőbb elkészüljön, és mi az oka az építés elhúzódásának? — Ma már ott tartunk, hogy a sportpálya teljes befejezése a szintétikus földmunkák elvégzésétől függ. A pálya tömörbeton kerítését 170 ezer forintért a tanács megvásárolta. Ez a helyszínen is van. Az említett összegen kívül 26 ezer forintot adott a régi sportpálya zuhanyozó apparátusának teljes felszerelésére, valamint egyéb anyagi támogatást nyújtott. Az 1966-os évben 220 ezer forintot irányzott elő a sportpálya építésének további költségére! — 1962-ben új MÁVAIIT- pályauővar építését tervezték az illetékesek. Egyáltalán fel fog-e épülni a szó- banforgó létesítmény? — A MÁVAUT-pályaud- var építését 1966 áprilisában megkezdik. A tanácsnak a tél folyamán ehhez meg kell teremteni minden feltételt. Biztosítani kell a régi bazársor lebontását. A SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj