Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
Gondolatok egy könyv olvasása közben: Mezőváros-e Cegléd? Mezővároson általában a város és falu közötti átmeneti települési formát értenek, megfeledkezve ennek igazi történelmi és gazdasági tartalmáról. Cegléddel kapcsolatban — nem éppen hízelgőén! — még ma is sokan helytelenül használják ezt a megjelölést. A Kérdés tisztázására jó alkalmat ad Bácskai Vera: „Magyar mezővárosok a XV. században" című nemrég megjelent tanulmánya, amely a magyar városiasodás egy sajátos típusának: a mezővárosok keletkezésének korszerű magyarázatát adja. A polgári történetírás ugyanis mellőzte a népi urbanizáció (városiasodás) tanulmányozását. így terjedtek el a városok német eredetéről szóló téves elméletek, amelyek az alföldi városokat egyszerűen csak nagy falvaknak tekintették. Az újabb történetkutatások bebizonyították, hogy Magyarországon a XV. században fellendülő kereskedelem csomópontjai nem egyedül a királyi városok voltak, hanem a nagy számban létrejövő mezővárosok. Az 1390. előtti források mintegy 50 mezővárost említenek — köztük Ceglédet is. Számuk egy évszázad alatt mintegy tizennégy szeresére emelkedett. Ezt a természetes folyamatot erősítették meg a Zsigmond által adományozott kiváltságok: a vámmentesség, szabad beköltözés, közös adózás. A mezővárosi fejlődés kezdeti szakaszában egyes helyeken már 20 százalékot is elért a kézművesek aránya, akik — különösen saját élelmiszerszükségletük fedezésére — mezőgazdasági termelést is folytattak. (Ez nem is lehetett másként a termékeny földű vidékeken keletkezett mezővárosokban, ami viszont . em mond el- _ len a városiasodás tényének ' és fogalmának.) Ennek ellenére az ipar szépen szakosodott. Különösen a ruházati-, élelmiszer-, és fémipar volt jelentős. Az utóbbiban az alföldi városok között akkor Cegléd vezetett: 1469-ben 21 iparosnév között 7 kovács és 1 csiszár szerepelt — s ami akkoriban ritkaságnak számított — 3 tímár is volt Cegléden. A városias életformáról tanúskodik a borbélyok és fürdősök jelenléte is. Sajátos módon idomúit a mezővárosi jelleghez a céhrendszer is. Az Alföldön az állattenyésztő mezővárosok típusa alakult ki. A mezővárosok így nemcsak az iparosok áruinak csere-, és eladóhelyei voltak, hanem a hazai és nemzetközi élelmiszerkereskedalem csomópontjai is. Vásárhelyeik hatósugara kívül esett a királyi városok piackörzetén. Cegléd piachatárait Varsány, Szecső, Túr, Fegyvernek jelölte. Országos vásártartási joggal rendelkező mezőváros volt, megelőzve ebben Kecskemétet és Szolnokot. A kedvező piaclehetőségek elősegítették a mezőgazdasági termelés belterjesebb formáinak kialakulását, szemben az elmaradottabb falvakkal. Ez a magyarázata annak, hogy a Duna—Tisza-közi belterjes mezőgazdasági kultúra éppen a „Három város"-ból: Ceglédről, Nagykőrösről és Kecskemétről indult ki. Ezt a szép fejlődést később több kedvezőtlen jelenség visszavetette. Zsigmond sorra eladományozta a virágzó mezővárosokat. A nemesek hatalma alatt a mezővárosok kiváltságai megcsappantak, polgáraikat jobbágyi sorba akarták visszaminősíteni, amely heves ellenállást váltott ki. Így vált Cegléd is a fejlődésükben megrekedt mezővárosok tipikus példájává és a Dózsa-féle parasztháború központjává. A szerző okfejtése alapján megállapíthatjuk, hogy a mezőváros történelmi kategória, amelyet nem lehet helytől és időtől elválasztva használni. Cegléd viszont túl van ma már a mezővárosi fejlődési fokon, bár az ilyen jellegű hagyományai értékesek. Az ipar és a mezőgazdaság helyi adottságokra épülő, kiegyensúlyozott gyorsütemű fejlődése az a történelmi hagyomány, amely Ceglédet mezővárosi jellegétől elvezette szocialista fejlődéséig. Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésével és a mezőgazdaság belterjes, városellátó jellegű átalakulásával együtt, ennek a történelmi folyamatnak vagyunk ma a szemtanúi és cselekvő részesei. Dr. Zoltán Zoltán CEGLED! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁRÁS CEGLED VÁROS RÉSZÉRE X. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1966. JANUÄR 6., CSÜTÖRTÖK Hogyan valósítható meg a fürdőszobák építése a falvakban ? Kétszer 25 százalékos támogatás - Tízéves hitelt ad az OTP Tavaly 2500 fürdőszoba épült Pest megyében Az utóbbi hetekben több levélíró tudakolta: mi a tennivaló, hogy a községekben is megvalósítható legyen a vízvezetéki vízzel működő fürdőszobák építése? I A Vízügyi Főigazgatóság és az OTP részletes tájékoztatást adott kérdésünkre. Az első teendő — mint mondották — a vízműtársulat, illetve a község lakóinak társulása a víz bevezetése céljából. Ha a társulás létrejött, írásban értesítsék erről a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságot (Budapest, VIII. Rákóczi úí 41.). A bejelentés alapján az igazgatóság szakemberei elvégzik a szükséges felméréseket és elkészítik a műszaki terveket. Nem elhanyagolható kérdés, hogy mibe kerül egy-egy fürdőszoba megvalósítása. Családonként körülbelül 2—5 ezer forintot kell befizetni, amire viszont az OTP tízéves hitelt nyújt. A családok általában a földmunkát közösen, társadalmi munkában végzik el. Házanként így 300—500 forint ősz- szeget takaríthatnak meg. A törpevízmű-társulás tagjai tehát a teljes beruházásnak mintegy 75 százalékát rendezik ily módon. A fennmaradó 25 százalékot viszont részben a helyi tanács, részben a Vízügyi Főigazgatóság pótolja. Mennyi idő alatt valósulhat meg egy-egy községben a vízhálózat építése? A falu lakóinak számától függően általában két esztendő kell ahhoz, hogy az utca sarkán működjék a vízvezeték. A közcsapokat átlagosan 200 méteres távolságra helyezik el és a fővezetékről a házakba is bevezethetik a vizet. Érdemes a vízbekötéseket egyidejűleg elvégeztetni a fővezeték építésével, mert a későbbi bekapcsolás a fővezeték rongálásával jár. Ahhoz azonban, hogy a fürdőszoba zavartalanul működjék, elengedhetetlenül szükséges a szennyvízlevezetés megoldása is. Minisztertanácsi határozat van arra, hogy a szennyvízlevezetés megoldását is a vízműtársulásokhoz hasonló társulásos alapon meg lehet valósítani. Az állam e célra is 25 százalékos támogatást nyújt. Pest megyében egyébként az elmúlt évben 2500 fürdőszobát építettek a falvakban. (molnár) Elismerés és köszönet a leleményes postának Előttem a boríték. December tizennyolcadikán bélyegezte le a posta s tizenkilencedikén annak rendje- módja szerint kézbesítette a ceglédi postahivatal kézbesí- ! tője. I Természetes és magától ér- ! tetődő az, amit a fentebbi j sorokban állítok, de abban a j pillanatban szokatlan és rendhagyó lesz a dolog, ha hozzáteszem, hogy a kedves levélíró egyedül csak a nevemet biggyesztette a borítékra — hogy ezzel ..megkönnyítse” a kézbesítést — azt még odakente, hogy „kartárs részére”. Elfelejtette azonban odaírni, hogy Cegléden lakom, és ezek után már csak természetes, hogy sem utca, sem házszám nem szerepelt a borítékon. Mindezek ellenére, mondom, a levél másnap a kezembe került, és semmiféle értelmes magyarázat nem indokolja a zavartalan kézbesítést és a valóban dicséretre méltó frisseséget. A levelet a nagykőrösi postahivatalnál adták fel. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljem, milyen aggodalmasan forgatta kezében az irányító postás a hiányosan megcímzett borítékot. S hogy miképpen állapította meg a legközelebbi címemet, azt pillanatnyilag nincs módom tisztázni. Az azonban bizonyos, hogy az eljárás a nagykőrösi és a ceglédi postahivatal dolgozóinak leleményességét, pontosságát dicséri. Elismerés és köszönet érte! Rossi Károly Imi és utódai A múlt század végén világszenzáció volt a magyar csodaló: a Kincsem nevű telivér kanca, amely 54 versenyen indult és mind az ötvennégyet szinte hihetetlen fölénnyel nyerte. De nemcsak gyors — „okos” is volt: sok külföldi turnéjára vonaton utazott, s hogy a kincset érő lábát kímélje — mihelyt a vonat elindult, rögtön lefeküdt. Önként. A Kincsem rekordját azóta sem döntötték meg sehol, de a világ sportlovasai azóta is számon tartják a magyar ' teHvérte- nyésztést; figyelik, mikor állít a versenypályákra újabb „csodalovat”? Nos, az ugyancsak számos nemzetközi versenyt nyert Imi nevű törzsmén utódai között az elmúlt években felbukkant egy „majdnem csodáló”, az Imperiál, amely sorra nyerte a legnagyobb nemzetközi versenyek 1. és 2. díjait, s a tenge ran túlra, az amerikai világversenyre is eljutott. Most már ezt az új, igen értékesnek ígérkező vérvo- nalat fejlesztik tovább. Az Imitől származó csikók közül eddig 67 került a hazai és külföldi versenypályákra, hat pedig favorit lett. Az első „eresztésböl” a Dizöz, a másodikból az Imperiál, a harmadikból az Irha és az Illetlen, a negyedik évjáratból a Didergő, az ötödikből pedig a Librettó. A legifjabb évjáratok igazi „vallatása” csak jövőre kezdődik. A legtehetségesebb fiatal Imi-csi- kók közül kiemelkedik a 2 éves Librettó, amely az idei nyáron a varsói nemzetközi Béke-díjat, ősszel pedig Bécsben az Ausztria-díjat nyerte el. Az lmperiált 1965 tavaszán tenyésztésbe állították Dióspusztán, s a jövő tavaszra 23 Imperiál-kiscsi- kót várnak. S a Kincsem egyik szép- unokája, ugyancsak az idén bizonyította be, hogy a vér nem válik vízzé: kupagyőztes lett. A nemzetközi kupát a felszabadulás óta elsőnek 1955-ben az Imi nyerte Prágában, s a másodikat Budapesten az Imperiál 1963- ban, s most a harmadikat 1965-ben Varsóban a magyar csodaló szépuinokája: Kincsem Gabonája. — Rágyújthatok? Az őr megengedi. Egykedvűen fújja a füstöt. A menyecske ott álldogál egy köpcös kucsmás ember mellett. Sutyorognak valamit. — Tanúk? — kérdem az ügyvédet. — Nem. Ok a károsultak. Különben derűs, közlékeny ember az ügyvéd. — Mindig az asszony csinálja a bajt — mondja, s elmesél egy történetet. Az a csattanója, hogy a nö túl akart járni a férfin és feljelentette. A férfi bevonult a börtönbe, de az ágya nem maradt otthon hidegen. Ez az eset is ilyen. A magáé sem marad hidegen, ne féljen — mondja a menyecske, ki úgy viselkedik, mintha sértettként pillanatnyilag kívül állna mindenféle gyanúsításon. — Már maga így kezdődött Cegléden a XX. század Az 1900. év decembere rendkívül enyhe volt. Köd, eső, borongás, hűvös nyirkosság jellemezte az egész hónapot. Karácsonykor hószállingózás indult, de az idő csak nem akart megváltozni. Végre eljött szilveszter éjszakája, metsző szél kerekedett, s mire az éjféli misére harangoztak, már tízcentiméteres hóréteg födte az egész várost. Az év, s egyben az évszázad, első napján egész nap havazott. A hőmérő higanyszála mínusz 5—6 fokig süllyedt, s délután valóságos hóvihar kerekedett vad, északnyugati széllel. Pár nap múlva mínusz 15 fokot mutatott a hőmérő, s a vacsi puszta felől éjszakánként farkasok üvöltését lehetett hallani. Szilveszter estéjén a templomokban kihirdették a didergő híveknek a XIX. század utolsó esztendejének ceglédi népmozgalmi adatait; mely szerint az 1900-as évben született Cegléden 509 róm. kath. 588 ref., 19., evang. és 19 izr. gyermek, ez összesen 1135. Elhalt 738 személy és házasságot kötött 265 pár. Az évszázad általános népszámlálással kezdődött Cegléden is. A beállott nagy havazás miatt azonban a számlálóbiztosok nagyon lassan haladtaik munkájukkal. 22—24 ház adatait kellett volna felvenniük, s csak 6—13 házat tudtak összeírni. Egyesek lebetegedtek, s a határban működők a méteres hófúvások miatt nagy küzdelemmel tudták csak feladatukat teljesíteni. A népszámlálás két hétig tartott. Eszerint Ceglédnek 30 353 lakosa volt az évszázad hajnalán. S hadd jegyezzük fel váró- tünk elsőszülöttének nevét, a A bicikli mellé is fogadott egy másikat — folytatja a vigasztalást. — Ott van a tanyán. — Ott egye meg a fene — mondja a vádlott, és eldobja a csikket. — Maga már nem tudott, úgy látszik, megfelelni... — szól az egyik hallgató, és szintén elmond erről egy történetet. — Kellett magának betörni, meg hamisan vádaskodni? — így az őr. Most pár esztendőre bennmarad, bizonyosan. ti — Ott egye meg a fene ... Majd kijöpök én. Aztán kapok olyant, minden ujjamra egyet. Van elég Cegléden, meg a megyében. — Nana! — vé- lekszik az asz- szony, kitől ez . a férfiú, betörve a lakást, elvitte a holmit. — Semmi nana. Mi volt nekem ö? Feleségem? Ösz- szeálltam vele, most meg vége. Nekem nem it kell másképpen az asszony. — Eladták ám a biciklit is — szól az asszony. A férfi erre már nem szól A biciklit meg kell „emészteni”. — A biciklit is? — El. Alighanem el is itták az árát. — A biciklit, azt sajnálom. Megért vagy nyolcszázat. Tán ezret is. Több évet fog mindjárt kapni. Többet, mert hatszorosan büntetett garázda ember ez a 29 éves legény: Bazán Pál. Most legfrissebben betörés, hamis vádaskodás terheli a bűnlistáját. Több évet fog kapni, jogerősen. Az ítélet várja. — A biciklit nagyon sajnálom — szól. Még egészen jó volt a külső gumi is rajta. (al) Az Iszony című új magyar film január 6—9-ig kerül be ; mutatásra a Szabadság Filmszínházban, főszerepben a ceglédi ; származású, igen tehetséges Drahota Andreával. A Németh László regényéből készült film 6-án délután 5 i órakor kezdődő bemutatója után a mozi vezetősége és a Ha : zafias Népfront ankétot rendez a városi tanács nagytermében léssel fordult le az ülésből, ö volt a második halott. A dörrenéstől megriadt, fölcsengety- tyűzött lovakat alig tudták a vadászok megfékezni. A fehér hóban a piros vérnyomokat: sokadalom csodálgatta még i másnap is. Egy-két kulturális esemény i is történt. Gyöngyösi Mihály, j helybeli iparos írta és rendez-! te azt a Parasztbosszú címűi színdarabot, melyet az akkori i városi színházban (a jelenlegi > Batthyány utcában levő teke- | pálya helyén állott), rendkí- > vüli sikerrel játszották a hely-í beli műkedvelők, több alka-! lommal is. Más hír: Túri Gyű-1 la ceglédi származású festő-) művésznek Barabás Miklóst, 5 nagy tanítómesterét ábrázoló J vízfestményét Budapesten, a $ Műcsarnokban kiállították és ^ nagy elismeréssel írtak róla a ^ lapok. | s Legjelentősebb helyi problé- ^ ma az évszázad első napjai-^ ban a gimnázium helyének | megállapítása, a járásbíróság-$ nak új épület biztosítása, az \ első telefonok bekapcsolása és| a sóellátás nehézségeinek gyors i . « megszüntetése. Az uradalmi ^ földek kishaszonbérletbe vévé- § séről is tárgyalások indultak ^ a századforduló első napjai-1 ban. & I SZ. L « A rebellis Várkonyi Istvántól sem kellett tartaniuk a város „cíviseinek”, nem zavarta már vidám mulatozásukat ő sem: a váci állami fogházban köszöntött rá a XX. század első napja a földmunkásvezérre. Nem múltak el azonban izgalmak nélkül az első napok. Pis Ferenc akla kigyulladt és leégett. Másnap Ritter Miklós tanító házának belső részén a fészer gyulladt ki és égett porig. Pár nap múlva még borzalmasabb tűzvész pusztított. Füle Bálint gazdálkodó nagy háza gyulladt ki^és égett le. A rendkívül hideg időjárás is nehezítette az oltást. Az önkéntes tűzoltóság megszervezése jó részben ennek a tűzvésznek következményeként valósult meg. A másik szenzációja az új évnek az volt, hogy a Kappan- halom rémeit, , László Lupuj Pált és Istvánt elfogták, akik a szőlős vidéken sok kunyhót törtek fel és hosszú időn keresztül rettegésben tartották a környék lakóit. Márkus Károly mozdonyvezet ő, Marton Mihály gazdálkodó társaságában Mester Lajos fuvaros szánkóján vadászni járt. Haza jövet a vadászbk egyikének puskája elsült, és Mester Lajos halálos sebesüXX. században: Palásti Mária — Palásti Miklós és Ecseri Mária gyermeke. A szilveszterezés már ekkor is divatban volt. Valamennyi társaskörben, vendéglőben zajos társaságok ünnepelték az új év, s egyben az új évszázad beköszöntését. Víg zene, tánc, jókedv jellemezte ezt az éjszakát. Sajnos, szomorú esemény is történt. Egy Menkó János nevű, Tápiógyörgyéről ide származott munkásember jól beszeszelt, és a nagy vendégfogadó udvarán megbotlott, elesett és megfagyott. Másnap vastag hó alatt találtak rá. Ö volt az évszázad első ceglédi halottja.
