Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
1966. JANUÁR 5„ SZERDA EES T HEGYEI kJüviap GÖDÖLLŐ ÜNNEPÉN Az ország 64. varosa T ermelőszövetkezetről termelőszövetkezetre... „Őrségváltás" kétévenként — Ki mit vár? — Legfőbb hiba a türelmetlenség Sokat „vándorolnak" a mezőgazdasági szakemberek! A dÍBBetoötoég var«» Péter, a megyei tanács vb elnöke megnyitja az ünnepi alakuló ülést „Gödöllő város szeretettel köszönti vendégeit” felirattal, széles transzparens fogadta hétfőn reggel a HÉV-vel, busszal, autóval érkezőket Az utcákat katonazenekar járta, pattogó indulókat fújtak, s amerre mentek, sorra nyíltak az ablakok. S míg szólt a zePolitikai Bizottságának tagja, a kormány elnök- helyettese lépett a szónoki emelvényre. Fehér Lajos elmondotta, hogy Gödöllő várd&sá fejlesztése beletartozik a korszerű településhálózat kiépítésébe. Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédét tartja ne, az emberek derűs arccal fürödtek a szinte tavasziasan meleg napfényben. A járási és a volt községi tanács épületében összetolt íróasztalok, ijedten bólogató filodendronok között járkáltak a költözködők és az ügyfelek. De csodálatosképpen senki nem volt ideges. — Visszajövünk holnap — ígérték többen — hiába, nagy dolog ez. Délután.megindultak szemberek az agráregyetem felé. Amikor a toronyban hármat kongattak, elcsendesült a hatalmas terem, amely talán soha ennyi embert nem látott falai között. A zászlóval és Gödöllő látképével díszített asztalsornál foglalt helyet a díszelnökség. Varga Péternek, a megyei tanács vb-elnökének megnyitó szavaival vette kezdetét a városi tanács hivatalos alakuló gyűlése. Utána egyetértéssel hallgatták Nemes Istvánnak, az SZMP városi bizottsága titkárának beszédét, Gödöllő történelmi múltjáról, gondoktól nem mentes, de biztató jelenéről. Villogtak a vakuk, berregett a filmfelvevő gép, díszkivilágítást rendezett a televízió sok-sok reflektora, amikor Fehér Lajos, az MSZMP Sehol nem okoz olyan nagy kárt az oktalan cserebere, mint a mezőgazdaságban. Különösen nagy veszélyt rejt magában, ha olyan fontos poszton levő emberek váltogatják egymást, mint a termelés irányítói, a mezőgazdászok és a főmezőgazdászok. Az idén pedig bármerre járunk a megyében, szinte másról sem lehet hallani, mint ez vagy az a szakember cserél helyet, részben saját elhatározásából, részben kényszerűségből. Nem végleges adatok szerint az idén negyven termelőszövetkezetben volt „őrségváltás” a mezőgazdászi poszton. A munkahelyet változtató szakemberek kisebb százaléka több éves egyhelyben dolgozás után választ új szövetkezetét, többségük azonban egy-két évi tevékenység után veszi a kalapját és távozik. Bizonyos változás elfogadható és szükségszerű is, de az ideihez hasonló „mozgást” szövetkezeti mozgalmunk kezdete óta nem tapasztattunk. S ez nem jó, sem a szakembereknek, még inkább nem az a termelőszövetkezeteknek, s nyugodtan mondhatjuk az egész mező- gazdaságnak. A mezőgazdasági üzemekben mások' a termelési feltételek, mint az iparban. Nagyobb szerepet játszik az embertől függetlenül ható tényező, így a föld minősége, az időjárás stb. Ha ezt elismerjük — el kell ismerni, mert így van — akkor azt is el kell fogadni, hogy egy-egy esztendő gazdálkodásának eredményei nem tükrözik hűen, sem termelőszövetkezeti tagok ál tál kifejtett munkát. Különösen nem ez évben, amikor is a mezőgazdaságnak rendkívül sok nehézséggel kellett megküzdenie. Az idén, már az is eredménynek számít, ha egy-egy gazdaság „hozza” a tervet. Kétségtelen, hogy o szakemberek munkáját elsősorban a termelési mutatókkal lehet mérni, de nemcsak ezzel. Mindezeket el kell mondani, mert az esetek többségében azért kerül sor személycserére, mert egyrészt a vezetőség, másrészt a tagság részéről türelmetlenséget tapasztalhatunk a szakemberekkel szemben. Szinte általánossá vált szokás lett: ha nem sikerül — A fővárost keleti irányban közvetlenül övező települések gyűrűjéből, dinamikus fejlődése és nagysága tekintetében kiemelkedik Gödöllő járási székhely — mondotta. — Gödöllő várossá minősítésének megvannak a feltételei: központja városias jellegű, általános fejlettsége eléri a járási jogú városok színvonalát. A mintegy 18 ezer lakosának 96 százaléka belterületen lakik. Népességének növekedése 1949—60 között 44,8 százalék, messze a városi átlag fölötti. Az ipari foglalkozásúak aránya 36,3, a mezőgazdaságiaké 13,6 százalék. E számok első hallásra pusztán száraz adatok. A helybeliek tudják azonban a legjobban, hogy mögöttük sok-sok évi nagyszerű alkotómunka, lelkes iparkodás, erőteljes fejlődés áll. Mindenki figyelt, csendben bólogatott. Az őslakosok gondolatban végigjárták az utat, amit az előkelőségben merevedett főúri nyaralóhelytől az eleven pezsgő, mai városig megtettek. A fiatalok, a máshonnan jöttek pedig kenyeret adó nagyüzemeiket, a nekik is otthont nyújtó kis házakat és az épülő lakótelepeket látták. A termet megtöltő tanácsSzavaznak. Űj városi végrehajtó bizottságot választanak a tanácstagok egy-egy esztendő, azért a szakember a hibás. A mezőgazdaságban a türelemre pedig nagy szükség van. Sőt legtöbbször, az egészséges türelem hoz legnagyobb eredményeket. A szakembernek legalább egy esztendőre van szüksége ahhoz, hogy megismerkedjen a termelési feltételekkel. Egy-egy szövetkezet határában annyiféle a föld, %hány a dűlő. Még az éghajlat is dűlőnként változik, hiszen egyik határrész fagyzugos, a másik nem. A föld, az éghajlat ismerete mellett nagy jelentősége van a tagság megismerésének. Az agronómus- nak nemcsak szakembernek kell lennie, hanem vezetőnek is. Tudni kell bánnia az emberekkel. Az emberek természete, munkához való viszonya még a természeti tényezőknél is sokrétűbb. S a dolognak két oldala van, mert a tagságnak is meg kell ismernie mezőgazdászát, mind emberileg, mind pedig szakmai szempontból. A hibát legtöbbször ott kell keresni, hogy egyik esztendőről a másikra „csodát” várnak a szakembertől. Csodák pedig a mezőgazdaságban nincsenek. Sok tényező együttes közreműködése szükséges ahhoz, hogy rövid egy esztendő alatt kilábaljon egy-egy szövetkezet a nehézségekből. Befolyásoló tényezők; az anyagi ellátottság, a felszerelés, a kedvező időjárás, a tagság szorgalma stb. Van olyan gazdaság, ahol- ezt sWaírül .-rövk} idő alatt összhangba hozni, de az esetek többségében nem. De ez nemcsak a szakembereken múlik. Legalább eny- nyire a többi vezetőkön is, akik hamar kiállítják a „bizonyítványt” a szakemberről. A megye legjobban gazdálkodó szövetkezeteinek példája a bizonyíték: ott ível fölfelé egyenletesen a gazdálkodás, ahol megbecsülik a szakembereket, időt adnak nekik ahhoz, hogy elgondolásaikat megvalósítsák. A csodavárás sok veszélyt rejt magában. A legnagyobb az, hogy aki most van, az feltétlenül rossz, aki pedig jön, az mindenben megfelel, annak nincsen hibája. Nincs szánd ékunkban azokat a szakembereket védelmezni, akik súlyos hibákat követtek el, s minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy nem alkalmasak feladatuk ellátására. Az ilyenektől váljon meg a szövetkezet. De ha újat vesznek fel, ne mulasszák el megnézni, ki az a szakember, miért jött el előbbi munkahelyéről ? Ilyen szempontból sokszor hibát követnek el a szövetkezeti vezetők és a tagok. Az a szemlélet, „mindegy, hogy ki az illető, csak új legyen”, a legtöbb hiba forrása. Nem nehéz megérteni: a szakemberek száma adott, ugyanígy adottak képességeik, emberi tulajdonságaik. A mostani hibás gyakorlat mellett azonban előbb-utóbb az a szakember is elhelyezkedik — s legtöbbször jól —, akit előbbi szövetkezetéből tehetség hiányában tanácsoltak el. A nagy forgás közepette az ilyen szakemberek „újjászületnek”, másik termelőszövetkezetben élőiről kezdik „áldásos” tevékenységüket. Eddig az érem egyik oldala, a másik: a szakemberek egy kisebb csoportja, termelőszövetkezetből termelőszövetkezetbe száll. Nem tud, vagy nem is akar gyökeret ereszteni. Azt figyeli, hol számíthat nagyobb jövedelemre, s ha valahol többet ígérnek, minden szívfájdalom nélkül hagyja ott a helyét. Az ilyenfajta emberek sokat ártanak a mezőgazdászok hírnevének. Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság híján van jól képzett, főleg nagy szakmai tapasztalattal rendelkező agronómusoknak. Vannak akik ezt igyekeznek kihasználni jövedelmük „feltorná- szására”. A gyakorlatban ugyanis az alakult ki; nehezebb több éven keresztül becsületes munkával kiérdemelni a nagyobb jövedelmet, mint a munkahelyet változtatva jelentős anyagi előnyökhöz jutni. A szövetkezetek is inkább fizetnek az új szakembernek többet, mintsem, hogy a réginek, a jól beváltnak javítanának anyagi körülményein. A szakembercserét a szövetkezetek többsége drágán megfizeti, s ezt nem szabad csak egyszerűen tudomásul venni. A „tanulópénzt” nagyobb körültekintéssel meg lehetne takarítani. Egyrészt oly módon, hogy nagyobb, hatékonyabb védelmet kellene biztosítani a jól dolgozó szakembereknek. A pártszervezetek, a választott szövetkezeti vezetőség döntsön minden esetben az elbocsátás és a felvétel ügyében. Egy-egy személycsere esetén mélyrehatóan vizsgálják meg, miért szándékozik otthagyni szövetkezetét. Feltétlenül a szakember-e a hibás a gazdálkodásban fellelhető kisebb-nagyobb zökkenőkért? A felvételnél pedig ugyanilyen részletesen vizsgálják meg, kit vesznek fel. Kérjenek véleményt előző munkahelyéről, ha szükséges, az előző munkahelyekről. Előfordult, hogy szakemberek családi vagy más nyomós okok miatt változtatnak munkahelyet, ez elől nem lehet elzárkózni. De nem szabad engedni, hogy „divattá” váljon minden esztendő végén az oktalan személycsere. A módosított munkatörvénykönyv egyrészt nagyobb védelmet nyújt a jól dolgozó munkásoknak, másrészt hátrányos helyzetbe juttatja az úgynevezett „vándormadarakat”. Ideje lenne, e rendelet szabályait érvényesíteni a szakemberekre is. Mihók Sándor Sárközi napok Tolna megyében megkezdődtek a sárközi napok előkészületei. 1966. június 10—20. közt rendezik meg az első nagyobb szabású sárközi ünnepségeket. A sárközi községekben kiállításokon, műsoros találkozókon mutatják be a vidék híres népművészetét, színpompás viseletét, dalait, táncait, ősi mesterségeit. A gazdag programban a Sárközből származó fővárosi művészek is vendégszerepeinek, s jubileumi műsorával lép fel a fennállásának huszadik évfordulóját az új évben ünneplő sárpilisi népi együttes. — Röntgenfelvétel — pillanatok alatt. Egy automatizált kidolgozó módszerrel, továbbá újfajta röntgenfilmek és gyorsan ható vegyszerek segítségével, a besugárzás után 90 másodperccel már készen kidolgozott száraz röntgenképet lehet nyerni. A Kodak gyár új eljárását elsősorban műtét közben állandó ellenőrzésül fogják alkalmazni, például comb- nyakszegezéseknél. tagok és a lakosság soraiban — hiszen minden szállal egybefonódott már az életük — Magyari András rektor vezetésével ott ültek az agráregyetem tanárai, vezetői és hallgatói. Fehér Lajos róluk is beszélt — Az agráregyetem ma már évente nappali és levelező tagozatú 400—450 jól képzett mezőgazdasági és gépészmérnököt bocsát ki és ezzel felbecsülhetetlen segítséget, talán a leghathatósabb segítséget adja a szocializmus útjára tért parasztságnak. Uj épületeivel, felszereléseivel, a magyar mezőgazdasági felsőfokú szakoktatás gödöllői fellegvára, Európa egyik legkorszerűbb agráregyetemévé -vj válik —- állapította meg. Percekig zengett a taps, amikor beszéde végeztével kérte, hogy az új esztendőben Gödöllő üzemeiben, munkahelyein, kövessenek el mindent éves terveik valóra váltásáért és ehhez szívből jövő szavakkal sok sikert kívánt Lassan besötétedett kívülről eső csapkodta az üvegtetőt De a nagy teremben mind ünnepibbé vált a hangulat Csúcspontjára ért, amikor Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára díszes tokban átadta dr. Gyetvai Józsefnek a várossá nyilvánító okiratot Megszületett a Magyar Nép- köztársaság hatvannegyedik városa. (K. M.)
