Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

megyei hírlap különkiadása X. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1906. JANUÁR 2«.. SZERDA Kétszáz vagon San Marsano kell Előadás a paradicsomtermesztésről A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezetének rendezésében Báldy ttela tu­dományos kutató a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet munkatársa elő­adást tartott a nagyüzemi paradicsomtermesztésről. Báldy Béla szerint paradi­csomtermesztésünket az jel­lemzi, hogy termésátlagunk elmarad a bolgár, olasz és amerikai termésátlagok mö­gött. Igaz, hogy a bolgárok karózva termelik a paradicso­mot és öntözik. Nálunk nem lenne gazdaságos a sok kézi munkát igénylő karós terme­lés. A termésátlag növelésé­nek ennek ellenére megvan­nak a lehetőségei. A kataszt- rális holdankénti tőszámnöve- lés, az ikersoros ültetés és en­nek segítségével az idejében elvégzett gépi talajápolási munka és növényvédelem biz­tosíthatja a nagyobb termés- eredményt. Jó termésered­ményt csak azok értek el pa­radicsomból, akik öntözés nél­kül is katasztrális holdanként 150 mázsa termést és kataszt­ralis holdanként 15 ezer fo­rint bevételt értek el. A kon­zervgyárral szerződött terme­lőszövetkezetek közül ezt töb­ben elérték, sőt, néhányan 200 mázsa fölötti és 20 ezer forint fölötti bevételt is, mely már kiváló eredménynek te­kinthető. Báldy Béla mintegy 50 szí­nes diaképet vetített le. Be­mutatta a dr. Mészöly Gyula által nemesített új kecskeméti fajtákat. Kiváló konzervipari fajta a K-konzerv (nagy bo- gyójú, bő termő) és a kecske­méti determinált San Marsa- nó. A konzervgyárnak 200 va­gon determinált San Mar- sanóra lesz szüksége ez évben, 200 katasztrális holdra már kötöttek is szerződést a ter­melőszövetkezetek, de a gyár még további 100 katasztrális területre kötne szerződést. A szép számmal jelen levő hallgatók láthatták a Kecs­keméti Kísérleti Intézet újítását, a pneumatikus Annyi könyv, ahány lakos 15 esztendős a városi könyvtár A városi könyvtár, (amely már szerves része a város kul­turális életének), ahová külö­nösen így télidőben naponta sokan bejárnak olvasgatni a nyugdíjas öregek, meg búvár­kodni a tudásszomj as diákok, s öregek, fiatalok egyaránt százával hordják a kölcsön- könyveket A napokban elbeszélgettünk Freitag Magdával, aki a könyvtárat vezeti, akinek nagy része van abban, hogy a könyvtár olvasó tagjainak a száma a megnyitás óta mos­tani, a tizenötödik esztendőre közel ötvenszeresére nőtt. A városi könyvtár 1949-ben ala­kult s az első évben 75 tagja volt, míg az elmúlt 1965. év­ben már 3470-re emelkedett az olvasó tagok száma. — A tagok a múlt esztendő­ben 29 ezerszer jelentkeztek könyvért és. 9(J ezer könyvet vittek ki. — A könyvtár állománya az állam, a város és a közületek támogatásával 26 ezer 629-re szaporodott, meghaladta a vá­ros lakosságának a számát, mely Csemő, Nyársapát és Te- tétlen elcsatolása folytán most már csak 25 ezer 200 körül jár. Könyvtári látogatásunk al­kalmával egy naponta oda­járó olvasó tag elmondotta, hogy Freitag Magda munka­társaival minden lehetőt meg­tesz a városi könyvtár népsze­rűsítésére. A diákoknak könyvtárismertető előadásokat tart, ötletes kirakatokat ren­dez, hogy az arra járókat be­csalogassa. A múltkor az egyik kirakat­tal arra hívta fel a nézők fi­gyelmét, hogy a könyvtárban felnőtteknek való meséket is olvashatnak. (kopa.) magvetőgépet, mely a me- legágyi magvetést 5 centi- tőtávolságra teszi lehetővé. A melegágyi palántanevelés gombabetegségei ellen 0,4 százalékos Zineb vagy Maneb permetezés nyújt védelmet. A Ferbán és Fuklasin is véd a gombabetegségek ellen, de a kelést egy héttel késlelteti. Előnyös még a TMTD beön- tözés is. A melegágyi trágyahiányt kitűnően pótolja felaprított kukoricaszár. Egy mázsa ku­koricaszárhoz 10 dekagramm pétisót és 100—150 liter me­leg vizet célszerű adni. Gépi ültetéssel megvalósítható az ikersoros termesztés, mely elő­segíti a gépi növényápolást és szedőkocsik alkalmazását. A kísérleti intézet előállí­tott egyszerre érő, egymenetes gépszedésre alkalmas paradi­csomfajtát is, a hozzá szüksé­ges gépet is megszerkesztet­ték, azonban a gépen még to­vábbi javítani valók akadnak, munkája nem tökéletes. A gépi szedésre alacsony jellegű paradicsomok al­kalmasak. A kísérleti intézetben a para­dicsomot 28 szempontból vizs­gálják, betegségellenállóságra való nemesítés is folyik. Az elmúlt év mutatta meg, mi­lyen nagy jelentőségű a gom­ba- és baktérium kártevők elleni védekezés. A Nyíregy­házi Konzervgyár körzetében óriási károkat okoztak a gomba- és baktériumbetegsé­gek a paradicsomtermesztés­ben az elmúlt évben. A konzervgyár 1967. évre új paradicsomvonalat kap, mely további ezer vagonnal növeli a gyár évenkénti para­dicsomigényét. Báldy Béla előadása és a Kecskeméti Kísérleti Intézet munkája, dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas növényneme­sítő vezetésévél, a nagyüzemi paradicsomtermesztés fejlesz­tését kiválóan segíti elő. Dr, Konrád Zoltán AGRARKLUB Pénteken délután hét órakor dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Fő­iskola zöldségtermesztési tan­székének tanszékvezetője tart előadást a korai zöldségter­mesztésről. Az előadás helye: a művelődési ház új klubter­me. Bort ittak a tehenészek — és rossz fanácsot adott nekik az ital A múlt esztendő július 27- én történt, hogy az állami gaz­daság négy tehenésze, T. B., T. Gy., K. J. és R. I. nagyon virágos kedvében volt. Még a munkavégzés idején iszogat­tak. Amikor pedig letelt a mű­szak, a borocska után egy kis változatosságra szomjaztak és a gazdaság területén levő bolt­ban megittak tizennyolc flas- ka sört. Az ember részegen sokszor követ el olyasmit, amire józa­nul nem szánná el magát. A négy jókedvű tehenész össze­dugta a fejét. Ki tudná meg­mondani, hogy melyik fogal­mazta meg a gondolatot. — Bemegyünk a kombájn­szérűre és megrakodunk gabo­nával. Ügy is lett. T. Gy. és K. J. bemászott a kerítésen. A má­sik két cimbora pedig türel­mesen várakozott, amíg ama­Az év első tanácsülése JMéhéssek fiyy elmébe A városi tanács mezőgazda- sági osztályának utasítása sze­rint, minden méhész köteles méhállományát 1966. február 28-ig az állatorvosi rendelőben bejelenteni. Ez kizárólag állat­egészségügyi célokat szolgál, és független az adóügyi ható­ságtól. Január 28-án, pénteken a városi tanács idei első ta­nácsülését a művelődési ház földszinti kistermében tartja. A délelőtt 9 órakor kezdő­dő ülés napirendjén be­számoló szerepel — a múlt évi tanácstagi beszámolók eredményéről. Javaslatot tesz­nek az ez évi tanácstagi be­számolók ütemtervének ösz- szeállítására. Ezután tájékoztató jelentés­ben ismertetik a városi né­pi ellenőrzési bizottság 1965. évi munkáját és az idei el­ső félévi munkatervet. Végül a tanácstagok be­jelentéseket, indítványokat vitatnak meg. Falazás — malter nélkül Két amerikai kutatóintézet olyan új falazása eljárást dol­gozott ki, amely olcsóbb, mint a hagyományos, malterral tör­ténő falazás, és sakkal gyor­sabb is. A falazáshoz szüksé­ges munkaidő mindössze 12,5 százaléka a szokványosnak, és az így készült fal erősebb, szi­lárdabb, mint a régi módszer­rel felrakott. Az új eljárás lényege, hogy a tökéletesen száraz építő­anyagból — közönséges tégla, üreges tégla, öntött tégla — kialakítják a falat oly módon, hogy az egyes elemek közé nem tesznek maltert (ez jelen­ti egyébként a nagy időmegta­karítást). A falrészen az egyes elemek találkozását megfelelő ecset segítségével vékonyan bekenik olvadt kénből, üveg­rostból és egy különleges anyagból készült keverékkel. ­Az olvadt keverék perceken belül megszilárdul, és a vé­kony réteg biztosan tartja a falat. A kezdeti kísérletek során akkora falrészt építettek, hogy egy normális ablak kereteit beilleszthették. Amint a fal el­készült — vagyis az olvadt ke­verék megszilárdult —, a fa­lat az ablak felső keretlécénél fogva daruval felemelték. Az alig néhány perces fal nem re­pedezett meg, mint ahogy ez a legtökéletesebben malterozott fallal történt volna. Sőt, ami­kor egyenetlen talajra lehe­lyezték a falat, akkor se a fu­gák mentén repedezett meg, hanem az egyes építőelemek, a téglák törtek el. A később készített épületek fala két év múltán is tökélete­sen tartott és szigetelt. A kénes „malter” sárga, de a falat ugyanúgy lehet festeni, mint a vakolt falat. „Három gyermekű" családoknak A gyámhatóság és nőtanács ötlete A városi tanács gyámügyi hatóságának és a nőtanács családvédelmi bizottságának hamarosan megvalósuló öt­lete bújik meg a cím mö­gött. Hírt hozók a télben Ló kellene mindenkinek -f- Csak másnaponként jut el a posta REGGEL HÉT óra után van „nagyüzem” a kézbesítők ter­mében. Újságot raknak szét, számolják — s közben szem­mel méregetik, hány kiló nyomja majd a válluk — le­veleket dobálnak szét. A ta­nyaiak, vagy ahogy ők magu­kat nevezik, a külterületiek gumicsizmában, melegen öl­tözötten. Hosszú lesz a nap. Nagy a határ és nehéz a tás­ka. Teli s tele hírrel. Jóval és rosszal. Olyannal, ami mosolyt fakaszt és olyannal, ami könnyeket. S ők mindennek részesei. Különösen a tanyán, ahol télidőben napszám csak a postás — vagy a rádió — je­lenti a kapcsolatot a világgal. Jóbaráttá lép elő, s öröm és bánat részesévé. Fehér György a legidősebb a kültelki postások között. Ti­zenöt éve járja a határt, hord­ja a híreket. Már hozzá tarto­zik a tájhoz. Hozzá is nőtt ő maga is, el sem jönne belső, városi kézbesítőnek. „Ott szü­lettem, szeretem a kinti em­bereket”. A Tázerdő, Gógány, Vízállás és Gáttér tanyáiban mindennap elhangzik, hogy „jön a Gyuri bácsi”. Sok az újság és a levél. Ki­lenckor indul, s este hat felé vergődik be a nagy hóban. Nyáridőben is van ellenség — a sár meg a homok. De most a hó a legnagyobb. Van hol öt- ven-hatvan centi magas. Csak a fél járást tudja egy nap bejárni. KASZA LÁSZLÓ a Bokrost, Gógányt és a Hosszúhátat jár­ja. Panaszkodik a nagy hóra és a főhatóságra.. A postahi­vatal vezetői segítséget kértek a rendkívüli viszonyokra te­kintettel. Nem kaptak. Azután a termelőszövetkezetekhez for­dultak, segítsenek a postáso­kon, adjanak lovat alájuk. Egyik adott, a másik nem. Ott azt mondták, majd vezetőségi ülés elé terjesztik. De mikor lesz az? „Különben mi csak megköszönhetjük, ha adnak, de nem követelhetünk sem­mit.” Nagy segítség lenne, ha kap­nánk lovat. Az emberek vár­ják a postát. De a vonatok is késnek, nem mindig jön meg az újság. Legyenek türelme­sebbek az előfizetők, arra kér­jük őket. Papp Dénes a Hunyadi Ter­melőszövetkezet lovával járja a határt. Lencsésbe és a pál- fájai Bánomba. De a lóval is csak lépésben tud menni a magas hóban. Ezt nem veszik figyelembe az emberek. A „legelőkelőbb” közlekedő eszköze Urbán Sándornak van. Q lovas szánon kézbesít. A Hangácsra és a Feketére viszi a híreket. Neki nincsenek ne­hézségei. A szán jól siklik ott is. De a lovat saját erejéből tartja. Anélkül meg „létezhe- tetlen” kint az emberfia. Ö meg van elégedve. Mindenki­hez eljut. NÉGGYEL beszéltem közü­lük. Senki nem panaszkodott a munkára, csak a körülmé­nyekre. Mindannyian hozzá­nőttek a tanyák világához. (b. h.) A terv: összehívják azo­kat az olykor nagyon-na- gyon fiatal házasokat, akik gyámhatósági engedéllyel kötöttek házasságot a múlt évben. Három rövid elő­adás után beszélgetni akar­nak arról, hogyan volt ed­dig, miképpen tovább? A boldog családi életről, an­nak lelki és anyagi feltéte­leiről, egészségügyi problé­máiról és a „három gyerme­kű” (tudniillik jóformán gyer­mek az apa, a kismama is, s már kettőjüknek is van, vagy útban van egy egé­szen kicsiny gyermeke), csa­ládok helyzetéről. Egymás között őszintébben és közvetlenebbül beszélhet­nek bajaikról, az egymásnak adott tanácsot nem erezhe­tik kioktatásnak. A nap-nap után ^jsszatérő nehézségeik­re közösen keresik majd a megoldást. Az összejöveteleket a műve­lődési ház új klubjában tart­ják majd. Mit látunk ma a moziban Butaságom története. Ma­gyar filmvígjáték. Főszerep­lők: Ruttkai Éva és Básti La­jos Korhatár nélkül megnéz­hető. Szélesvásznú. Kísérőműsor 1966/1. Világ­híradó. Előadások kezdete: 5, és fél 8 órakor. IBUSZ­kirándulás a Gyilkos-tóhoz Autóbusztúrát indít az IBUSZ április 23. és 29-e kö­zött Erdélybe. Útvonal- Nagy­várad—Kolozsvár—Marosvá­sárhely—Szováta—Csíkszere­da—Gyilkos-tó—Békás szoros —Borszék. Részvételi díj körülbelül 1400 forint. Költőpénz 280 lei, 479 forint. Jelentkezni lehet a művelő­dési ház irodájában. zok kiadogatták a gabonával teli zsákokat. Négy zsák árpa és öt zsák rozs került a kerítésen kívül­re, helyesebben a kombájnszé­rűtől mintegy tíz méterre nyú­ló csalamádé táblába. Besötétedett. A cimborák hozzáláttak ahhoz, hogy a lo­pott holmit alkalmasabb hely­re rángassák el. Vállon cipel­ték el a gabonát a T. B. ta­nyáján levő fészerbe. Egyre azonban nem számí­tottak. R. I. annyira ittas volt, hogy eldőlt a zsák súlya alatt, és nem vette észre, hogy köz­ben a zsák kiszakadt. Amikor feltápászkodott, tovább haladt és szépen elszórta a magot egészen a cimbora fészeréig, ö maga szolgáltatta a nyomot, aminek alapján a turpisság már másnap napvilágot látott. Az ügyet a városi bíróság tárgyalta. T. B. nyolchónapi javító-nevelő munkát kapott húszszázalékos bércsökkentés­sel. T. Gy. és K. J. hathónapi javító-nevelő munkával úszta meg, húszszázalékos bércsök­kentéssel. R. I. büntetése öt­hónapi javító-nevelő munka, tizenöt százalékos bércsökken­téssel. Van hógyűjtő hely Az utakat mindenütt tisztít­ják — nagy munkával. De jön a szél, s megint „befútta az utat a hó”. Az emberek söprik az ud­vart, s az út szélére pakolják a havat. Pedig van hógyűjtő hely: a csónakázó tó mellett, a vásártéren és a téglagyári gö­dörben. Oda kell vinni. A KPM is odahordja — s nem véletlenül. A gyűjtőkbe hor­dott havat a szél már nem fújhatja a letisztított járdák­ra, utakra. Egy kályhán ne máljék Részvétlenség miatt nálunk még soha nem maradt el elő­adás. A legutóbb is, abban a nagy hóban is több mint har­mincán jöttek el Csete Gyula előadására, s nemcsak az öreg prepák, amit a 125 éves körö­si tanítóképzőről tartott. Az asszonyklubnak mindig vannak látogatói. A nagy hi­deg ellenére is. Ugyanis a vá­rosi pártbizottság klubtermé­ben rossz a kályha — mond­ja Mezősi Istvánná, a nőta­nács elnöke. Négy éve rossz. S mi négy éve minden télen fázunk. Nem lenne jó, ha egy ilyen jól működő szervezet, mint amilyen a miénk emiatt bomlana fel. Újabb sikerekre készülnek A vívószakosztály tagjai rendszeres edzéseket tartanak, hogy mire beköszönt a főidény, újabb sikerekkel öregbít­sék jó hírüket Papp felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom