Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 21. szám
1966. JANUAR 26., SZERDA ílfGItl stfUrlm» ii Báli belépődíj: egy könyv Sikeres könyvhetek — 3 milliós forgalom 160 író—olvasó találkozó Majdnem 3 millió: 2 millió 975 ezer forint bevétellel zárult a közelmúltban megyénkben az ősszel kezdődött könyvakció. Nemcsak a bevétellel mért eredménynyel — amely 1964-hez képest 370 ezer forinttal emelkedett — hanem a könyvheteket kísérő irodalmi élettel is eldicsekedhetünk. Ebben az időszakban 15 iró és költő találkozott Pest megyei olvasókkal. Huszonnyolc irodalmi estet rendeztek a községi könyvbarát bizottságok és a földművesszövetkezetek, többek között nagy sikerrel; Érden, Aszódon, Bugyin, Gyónón, Nagykátán és Szigetmonostoron. A könyvhetek eseményei, s a többi múlt évi író-olvasó találkozó — összeseit 160 — az új irodalom felé fordították az olvasók figyelmét: a vásárlók főleg a mai magyar írók könyveit keresték a polcokon. Az irodalmi együttesek is részesei a sikemék; a ceglédi, dunakeszi, gödöllői irodalmi színpadok színvonalas összeállításokkal látogatták a megye községeit. Sikeresek voltak az irodalmi fejtörők is. Hasznos tevékenységet folytatott a könyvek és az irodalom népszerűsítése érdekében a váci művelődési autó. Sok ezren táncoltak a könyv-bálákon, ahol egy-egy könyv megvásárlása volt a belépődíj. Az úttörők „házról-bázra” mozgalma útján, több ezer kötet talált gazdára. Egyedül csak a monori Munkásőr iskola úttörői 36 ezer forint értékű könyvet adtak el. A községi könyvtárak is tovább gyarapodtak. A tápiósápi, vasadi, üllői tsz- ek — takaros összeggel ajándékozták meg községük könyvtárát. D. ’FanácsEnfssi£s : a vasúti szállításról A Vasutas Dolgozók Szak- szervezetének Pest megyei Bizottsága kedden egésznapos ülést tartott Budapesten. Itt részletesen ismertették az 1966. évi szállítási és fuvarozási tervüket, majd értékelték az elmúlt évi munkaverseny eredményeit. A területi szak- szervezeti titkárok bevonásával megállapították a soronle- vő feladatokat. Hontvári József, a Vasutas Dolgozók Szakszervezete Pest megyei titkára beszámolójához sokan hozzászóltak. TANUL, MŰVELŐDIK A FALD Téli esték Tápiószentmártonban A hó csikorog a csizmák alatt A fészerekből előkerültek a szánkók, a kamrákból a csengettyűk. Kucamás emberek, berliner kendős asszonyok sietnek esténként a művelődési ház felé. Mert ilyenkor, télidőtájt sem unatkoznak a tápiószentm árioni emberek, A koránfekvős téli esték régen elmúltak már. Amikor nincs munka a határban s a ház körül is csak napközben piszmolódnak az emberek, jut igazán idő a szóDOMSOD: Strand, egészséges ivóvíz, vízisporttelep, szolgáltató ktsz, ipari üzem, új tanácselnök A dömsödi tanácsházán az ősszel gazdát cserélt a tanácselnök íróasztala. Pozs- gai István, a végrehajtó bizottság elnöke nyugalomba vonult helyette Sáfrányos Lászlót bízták meg az ügyek intézésével. Még nem megválasztott tanácselnök, de a februári időközi választások után a jelek szerint az lesz. Az öreg elnök Ráckevén lakott, onnan járt a hivatalába, Sáfrányos László pedig dömsödi lakos, s a község helybeli elnököt akar. — Az igazat megvallva, magam is csak húsz éve vagyok dömsödi. Beházasodtam. Viszont harmincnyolc esztendeje élek a járásban. Azért csupán azóta, mert annyi ideje születtem Budapesten. Lélegzetvételnyi szünet után, anélkül, hogy hangja A KÖNYVTÁRBAN egy árnyalattal is megváltozna: — Lelencgyerekként Ráckevén nevelkedtem. A felszabadulás után rövid ideig rendőr volt, majd a hídépítőknél dolgozott a magasban, a szegecse- lőkkel, mert nem szédült. Később brigádvezető lett az állami gazdaságban, ötven- ben pedig az ifjúság akkori szervezetében, a DISZ-ben dolgozott, azután a járási pártbizottságnál. Közben leérettségizett és most egy hat és fél ezer lakosú község tanácsának élére került. Mozgalmas, nehéz életútja volt eddig is ennek a fiatalembernek, megbirkózott vele. De ezután sem lépked süppedő bársonyszőnyegen, az sem könnyű dolog, egy ilyen nagy községet vezetni. — A tanácsi munkát még nem ismerem eléggé, sok a $ pótolnivalóm. Ezt talán szerénysége vagy ^ lelkiismeretessége, esetleg & Ha nulla fok alá süllyed a bőmérő higanyszála, megnövekszik a könyvtár látogatottsága. Főleg ilyenkor — vizsgaidőszakban. Távolról szemlélve úgy tűnik, a diákok szorgalmasan olvasnak, jegyzetelnek. De nézzük meg közelebbről i + Ezt a fiút elnyomta bizony a buzgőság. Biztonság kedvéért a feje alá tette a könyvet. Míg ez az idős úr kitartóan böngészi a katalógust, a diák az újság színházi rovatát bújja. .. Nádas-foto mind a kettő mondatja vele, hiszen 1952-ben már beválasztották a községi tanácsba, állandó bizottsági elnök is volt és mindig buzgón vette ki részét a község ügyeinek intézéséből. Ebben a ciklusban a járási tanácsban képviseli faluját. Megbízatásával körülbelül egyidőben kezdték meg a szigeten a strandépítést. Ezt az öt esztendőre tervezett nagy munkát már elődje elnöksége idejében előkészítették, de lesz vele még neki is elég dolga. Hát még a község ivóvíz-ellátásával, amely a tanulmányozás stádiumáig is alig jutott el a múlt évben. Most azonban, heteken belül a hozzávetőleges költségeket is ismerni fogják, s akkor a többi a lakosságon múlik, vállalják-e a dömsödiek az egészséges ivóvíz költségeit? — Romantikusan szép szigetünk igazi kincs. Sok villa, víkendház áll már rajta, de még több is lehetne. jW 5 Nagy és szép partmenti üdülőhellyé fejleszthetjük. A stran- ^ dón kívül az utcák kiépítése ^ szintén meglesz. Arra gondo- ^ lók imég, hogy az eliszaposo- ^ dott holtágat ki kell tisztíttat- ni, s akkor mindenféle vízi- s sport részére telepet, otthont $ nyújthatna a sziget. Beszéltem ^ erről két községünkben lakó ^ nyugdíjas mérnökkel, mind a ^ kettő „vizes”. Úgy megtetszett ^ nekik az ötlet, hogy nyomban ^ elmentek a Vízügyi Igazgató- ^ Sághoz, tárgyaltak a dologról > és társadalmi munkában már $ készítik a tervet ^ Tele tettvággyal, hasznos öt- ^ lettel. Például azon is fárado- | zik, hogy a községben megol- § datlan ipari szolgáltatást a la- § kosság részére megteremtse. ^ önálló ktsz alakításával, vagy § ha ez nem megy, létesíthetne ^ a kiskunlacházi ktsz részleget ^ a községben dömsödi dolgo- J zókkal. Hat-hétszáz dömsödi i szakiparos — bejáró. Közülük ^ sokan bizonyára szívesebben ^ dolgoznának otthon, ha lenne ^ hol és hogyan. ^ — És nemcsak a bejárók egy 5 részének, másoknak is kellene $ munkaalkalom. ^ Igen, a bejárókról minden- S felé $ ^ sok szó esik, $ ^ de a falunak a csökkent mun- ^ kaképességúek és a nem me- S zőgazdasági foglalkozású kis- § gyermekes anyák munkához ^ juttatása szintén egyik prob- ^ lémája. ^ — Itt áll jóformán kihasz^ nálatlanul egy 40 méter hosz- ^ szú, 12 méter széles, három- ^ emeletes épület. Eredetileg $ malom lett volna, most a Kis- $ kunsági Állami Gazdaság ^ használja. Ipari üzem szá- $ mára ideális lenne. Tárgyal- ^ tam már a gazdasággal, le- ^ mondana róla, beszéltem több ^ fővárosi ktsz-szel, egyik-másik i érdeklődést is mutat, mérle- í geli a lehetőségeket. Talán $ lesz valami a dologból. ^ Ha nem is azonnal, akkor ^ nemsokára. Mert Sáfrányos ^ László nemcsak kezdeményez- ^ ni képes, életében már meg- ^ mutatta néhányszor, hogy van í benne akaraterő, kitartás is. ^ Sz. E. raikozásra, a művelődésre. S áki igényli Is az önművélő- désmiek a különböző formáit, azt éjfélig világos ablakok várják a művelődési házban. Egyetlen hét eseményeit szeretnénk csak felsorolni, miféle művelődési lehetőségek között válogathattak az elmúlt héten a tápiószenitmártoni emberek. Kedden a termelőszövetkezet tagjainak részéire rendeztek érdekes, filmvetítéssel egybekötött előadást a helyes talaj művelésről. Sokan voltak rá kiváncsiak. Szerdán este a nők akadémiájának keretében a termelőszövetkezeti tagok jogairól és a tsz-demokráciáról hangzott el előadás. Csütörtökön a termelőszövetkezeti akadémia kapott helyet a művelődési házban. Először a nagyüzemi sertéstenyésztés feltételeiről, majd büntetőjogi tudnivalóikról hangzott el előadás. Pénteken ugyancsak a termelőszövetkezeti akadémia keretében előbb a kormány új gazdasági intézkedéseiről, majd ezt követően a nagyüzemi baromfitenyésztésről kaptak részletes tájékoztatást az akadémia hallgatói. Ugyancsak pénteken tartotta összejövetelét a művelődési házban működő ifjúsági akadémia is. Ennek keretében a művészet és a giccs kérdéséről vitatkoztak a fiatalok. Valamennyi előadást nagy- érdeklődés, kisérte. Érthető módon, hiszen a művelődési ház vezetősége kitűnő előadókról gondoskodott. Kutatóintézeti professzor, tanácselnök, gimnáziumi tanár, járásbírósági elnök, agrármérnök tartott az elmúlt héten a faluban előadást. Azit mondják: falun nehéz bevinni az embereket egy-egy ismeretterjesztő előadásra. Tápiószentmártonban nem nehéz. Az emberek szívesen járnak el esténként a művelődési házba. Nemcsak azért, mert jeles előadókkal találkozhatnak s így nem múlnak el számukra haszontalanul az ott töltött órák, hanem azért is, mert egyre inkább a szükségét érzik a tanulásnak, a nagyobb tudás megszerzésének. SZÁZEZREK BESZÉLGETÉSE A megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben megkezdték a termelési tanácskozások szervezését, melyeken a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége határozata értelmében részletesen megbeszélik a vállalatok 1966. évi terveit. Százezrek beszélgetnek, vitatkoznak arról, hogyan dolgozhatnak jobban, gazdaságosabban és termelékenyebben. Nem könnyűek az idei célkitűzések. Az elmúlt években mindig a termelés mennyiségi növelésével kezdődtek a tervelőírások, most viszont a termelékenység növelése és a minőség fokozása a főfeladat A megváltozott célok szinte késztetik a vállalatokat, hogy az eddiginél jobban keressék, kutassák a termelés tartalékait, azokat az új módszereket, amelyek feltételei a tervek végrehajtásának. Kitűnő alkalom erre a termelési tanácskozás is, amelyen kikérik a dolgozók véleményét, javaslatait, hogy azokat a napi munkában alkalmazhassák. Ki tudna hasznosabb és célravezetőbb tanácsokat adni a munkásnál? Végtelenül sok termelési tapasztalat halmozódott fel a dolgozókban és a termelési tanácskozások vitáiban közkinccsé válhatnak ezek. Szívesen elmondja véleményét a munkás, hiszen a bőrén — és fizetési borítékjában — érzi, ha jó vagy rossz a munkaszervezés, vagy rendszertelen a munkaadagolás. A vezetőknek és a munkásoknak egyaránt erkölcsi és anyagi érdekük, hogy nagyobb rend és fegyelem legyen a termelésben. Az alkalmazottakat ösztönzi például az új premizálási rendszer, a munkásokat a biztosabb kereseti lehetőség, s mellette a nyereségrészesedés várható növekedése. A tartalmas és hasznos beszélgetéseknek azonban feltétele, hogy tudatossá váljon a munka célja a dolgozók ne csupán egy- egy nap konkrét feladatait ismerjék, hanem hosszabb időszak terveit is, előre lássanak és a jobb végrehajtás érdekében a munka részletei mellett, annak egészéről is elmondhassák véleményüket. Jórészt ezt szolgálják a mostani termelési tanácskozások, az üzemi demokrácia legfontosabb fórumai. A tanácskozások másik célja a dolgozók közti tudatos munkaverseny megindítása. A versenyszervezésben is újsze- rűek a feladatok, s ezek a főcélokból, a termelékenységi és a minőségi követelményekből adódnak. A termelési tanácskozások kitűnő alkalmat biztosítanak arra, hogy a műhelyek és műhelyrészek dolgozói, brigádok és munkacsoportok versenyvállalásaikat erre a két célra összpontosítsák. De az élő, a valóban mozgósító versenynek szintén feltétele, hogy a dolgozók jól ismerjék a teivnek közvetlenül a műhelyre, sőt a brigádra előírt célkitűzéseit is. Talán sohasem volt olyan szükséges a termelési tanácskozás kis egységenkénti összehívása, mint most. A dolgozókkal csak ilyen decentralizált beszélgetéseken ismertethetjük meg alaposan az üzemrész, a műhely terveit, s így késztethetjük őket konkrét versenyvállalásokra is. (Ezt egyébként több mint egy évvel ezelőtt kötelezően előírta egy minisztertanácsi és SZOT- elnökségi határozat.) Azért hangsúlyozzuk ezt, mert már találkoztunk vállalati vezetőkkel, akik úgy vélekedtek: nincs szükség az értekezletek sorozatára, elegendő egy, ahova majd a dolgozók küldötteit hívják meg. Durva megsértése ez az üzemi demokráciának, ezért az üzemi pártszervezeteknek, szakszervezeti bizottságoknak határozottan fel keli lépniük ellene. A tanácskozások napirendjének jelentősége miatt nagy gondossággal kell felkészülni a beszámolóval. Célszerű, ha az előadó vázolja a vállalat egészének helyzetét és termelési gondjait (szükséges ez, hiszen kölcsönös kapcsolatok vannak a műhelyrészek között), legtöbbet azonban az adott termelési egység feladataival foglalkozzon. Ügyeljünk arra is, hogy pontos és közérthető legyen a beszámoló. Mit sem ér az olyan előadás, amely a számok, a kimutatások özönét zúdítja a munkásra, s ezért az semmit, vagy nagyon keveset ért belőle. A bizalmatlanságot szüli az ilyen beszámoló és az a gondolat ébredhet a hallgatóban: „talán megint titkolnak előttem valamit?” A vita szabad kibontakozása követeli meg az egyszerűséget, s csak így várhatjuk, hogy a munkások szakmai tapasztalataikkal, javaslataikkal és önkéntes versenymozgalmukkal segítsék megoldani a termelés gondjait. Az egyszeri értekezlettel nem zárulhat le a termelési tanácskozás. A vezetők feladata, hogy az elhangzott javaslatokat elemezzék, válaszoljanak rájuk, és felhasználják azokat a terv végrehajtási utasításaiban. Nagy ösztönzés ez. hogy a munkások még nyitottabb szemmel járjanak az üzemben és jobban érezzék: van foganatja szavuknak, véleményüknek. A tartalommal megtöltött termelési tanácskozás jó módszer, hogy köz-kincsesé tegyünk kiváló élet- és munkatapasztalatokat, s meggyőzzük a dolgozókat, hogy tanácsaikkal és versenyváHa- lásaikkal napi kötelességüknél többet és jobbat adhatnak a népgazdaságnak. Végtelenül nagy erkölcsi ösztönzés ez a dolgozó ember számára... Kovács András
