Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-26 / 21. szám

nur Nitrit SMflirfap 1966. JANUAR- 26., SZERDA FILMEKRŐL A HID Bádoglhangon harsonáz egy ezredes, majd becsukja száját, és miközben elsiet a csapat előtt, unottan tüzet kér a se­gédtiszttől. Hevült kamasz­arcok figyelik az első sorból. 1945 — a háború egy német kisváros küszöbére ért. Min­denki, akinek van még, vagy már ép az esze, tisztában van a helyzettel. A visszavonulók is inkább csak a látszat, és a szervesettebb menekülés ked­véért rendezik soraikat De a felsőbb őrület friss erősítést küld a védekezéshez: a városi gimnázium tizenhét éves nö­vendékeit. Az iskolapadból már megis­mertük őket; a félszeg szerel­mest; a tiszt fiát, aki vaske­resztről álmodozik; a náci kör­letparancsnok gyerekét, akit a visszavonulás teremtette hely­zetek rádöbbentenek, hogy ap­ja könnyedén helyettesíthető egy féreggel. Különbözőek, jobban vagy kevésbé szeretet- re méltóak, egyéniségek. És — elsősorban gyerekek. Mindad­dig, amíg fejükre nem kerül a rohamsisak, melynek árnyé­ka azon nyomban egyformá­vá keményíti parancsnokukra hévvel rácsodálkozó arcukat. Feletteseik jóakaratúak. Egy olyan híd védelmére rendelik őket, amelyet felrobbantásra ítéltek. De ezt megakadályoz­za egy légitámadás. A fiúk öreg frontróka parancsnokát pedig keresztüllövi egy járőr. Az osztály magára utalva a hídfőnél reked. A véletlen já­téka, hogy a híd ugyanaz, amelynél naponta játszották indián csatáikat. S a kezdet most is olyan, mintha az imént csengették volna le az utolsó órát az iskolában. Még a sebe­sülteket hurcoló, fejüket vesz­tett visszavonulók látványa sem riasztja őket a valóságra, legfeljebb kiábrándulnak né­hány pillanatra, amikor egy halálravált tiszt zubbonyán pillantják meg a vaskeresztet. De a kiürült senki földjén új­ból kezdődhet az indiánosdi. Kamaszok játsszák. Egy va­dászgép sorozatot küld rájuk mélyrepülésből. Alig ocsúd­nak, megjelennek az első ame­rikai tankok — s ők páncél- öklöket küldenek a személyte­lennek tűnő acélkolosszusok­ra. Egyikük alig látható pont­ra céloz távcsőből, arcára ör­vendő gyermekmosoly ül, ami­kor eltalálja. S a kamaszokból néhány óra alatt gyilkos lesz. Az egész osztály elesik, egy kivételével. Semmiért. A híd­nak nem volt stratégiai jelen­tősége. ' A várost pedig szétlövik az amerikaiak. A város megeheti, amit főzött. Mert lakói nevel­ték a halál pártjára ezeket a fiatalokat, akikről egy napi- hírre való azért futotta a zsu­gorodó hátországban — mert a film megtörtént eseményből merített Bernhard Wicki nyugatné­met rendező végig feszült, ki­tűnő gyerekszereplőkkel ját­szatott, hét évvel ezelőtt ké­szült filmje nem kopott meg a kései hazai bemutatóra. P. A. 205 magyar jelentkező a kertészeti kiállításra A magyar mezőgazdaság idei legjelentősebb, „külföldi szereplésére” az erfurti nem­zetközi kertészeti kiállításon kerül sor. Az áprilistól októ­berig tartó kiállításra több külkereskedelmi vállalatunk visz árumintát. A mezőgazdasági kiállítási irodánál 205-en jelentették be részvételi szándékukat. A ki­állítók közűi legtöbb a terme­lőszövetkezet, szám szerint 124, ezenkívül 61 állami gaz­daság, 13 kutatóintézet és más intézmény, 3 szakszövet­kezet és 4 egyéni termelő je­lentkezett. A termelőszövetke­zeteknek több mint a fele a három nagy „kertész megyé­ből” Heves, Pest és Csongrád megyéből kerül ki Új színfolt a Dunakanyarban: Hétvégi pihenők Vác határában Olcsó telekparcellázás a Nyulas-dűlőben A Duna-parti szép kisváros; Vác, az utóbbi években roha­mosan fejlődött. A Duna­kanyarban elfoglalt kulcshely­zete azonban azt is szükséges­sé teszi, hogy mint hétvégi üdülőhely és idegenforgalmi centrum is fejlődjék. Ezt a szempontot vette figyelembe a városi tanács, amikor elhatá­rozta, hogy Vác határában, a Nyulas-dűlőben levő, szétszór­tan elterülő, úgynevezett tar­talék területeket, telkek céljá­ra fölparcellázza. A jelenleg is, mintegy 17 résziből álló, 4800 négyszögöl nagyságú terület talaja szerkezeténél fogva ke­vésbé alkalmas a mezőgazda- sági művelésre és ilyen célra nem is használják föl. így szü­letett meg a terv; a Nyulas- dűlőben levő parcellákat az OTP-n keresztül hasznosítják, mégpedig hétvégi pihenők cél­jára. A parcellázásra kerülő telkeket kizárólag kisemberek vásárolhatják meg, mégpedig igen kedvezményes áron, négy­szögölenként 19 forintért. Tanszerbemutató-terem nyílik Budapesten Tanszerbemutató terem nyílik Budapesten, az Orszá­gos- Pedagógiai Intézet épüle­tében. Az állandó jellegű ki­állítás célja a pedagógusok fi­gyelmét felhívni a különböző tantárgyak oktatásának szem­léltetésével kapcsolatos idő­szerű feladatokra. A bemuta­tás jelentőségét növeld, hogy az szakmai tanácsadással pá­rosul és gyakorlati használat közben is láthatják a tanesz­közöket a pedagógusok. A februárban megnyíló el­ső kiállításon korszerű nyel­vi laboratóriumot, valamint fizikai és biológiád szemlélte­tő eszközöket mutatnak be. A kiállítasd anyag általában fél évenként változik. M élcelődésem­nek ezidőszeont az az oka, hogy nagyszerűen ki­épített, számta­lanszor átépített, felújított, szako­sított és korszerű­sített kereskedel­mi hálózatunk­ban a legtöbb­ször kizárólag azt nem kaphatom meg, amire éppen szükségem van. Lepottyant az asz­talról félliteres hőpalackom, és hajszál vékony, foncsorozott üveg­betétje, persze pozdorjává tört alumínium tokjá­ban. Észleltem azt is, hogy kétszemé­lyes MOFÉM gyártmányú kávé­főzőm gumigyű­rűje lekvársze- rűen odasült a készülék belsejé­hez, aninálfogva a benne forró víz a világért sem haj­landó áthatolni a kávérétegen, ha­nem sisteregve bugyborékol elő oldalvást. Beállítok tehát egy KERAVILL boltba és fölmu­tatva termoszom elárvult tokját, új betétet igényiek hozzá. — Félliteres? — Veszi szemügyre b relikviát a bá­jos eladónő. — Sajnos néhány hét óta hiánycikk. Negyed-, ; három­negyed, vagy egyn literessel szolgál­hatok. Másutt se tessék próbálkoz­ni — teszi hozzá jóindulatúan, — mert ezidőszerint sehol sem kapha­tó. Elszontyolodva veszem tudomá­sul, hogy bizony­talan ideig nem főzhetem meg es­ténként reggeli teámat, tehát ezentúl legalább negyed órával megkurtul nyu­galomra szánt éj­szakám. — Szolgálhatok talán más valami­vel? — előzékeny- kedik az elárusí­tónő. — Gumigyűrűt kérek kétszemé­lyes MOFÉM-gé­pembe. — Pont az fo­gyott el! — tárja szét sajnálkozva karjait. Négysze­mélyeshez szol­gálhatok, Uni- press-hez is, Autopress-hez is. — Mikor lesz? — bátortalanko- dom. — Azt nem le­het tudni. Tanácstalanul bámulok a KE- RAVILL-cikkek- kel zsúfolt pol­cokra. Megpil­lantva a villany­égők színes doboz­káit, eszembe jut, hogy lakásom egyik igen kismé­retű, de rendelte­tésének azért pompásan megfe­lelő mq^ékhelyi- ségében az este kiégett a tizenöt wattos körte. — Normál fog­lalatú? — hallom a kérdést. — Igenis. — 220 voltos. — Igenis. — Pech. Mig­non foglalatú van. Normál foglalatú is, de csak 110 voltos. Ha talán a kedves vevő... Már éppen ked­vetlenül fordul­tam a kijárat felé, amikor hallom, hogy az utánam következő kedves vevő új bakelit fület kér Kotyogó nevezetű kávéfő­ző masinájához. — Csak Auto­press-hez van fü­lünk — sajnálko­zik az eladó. — De nekem Kotyogom van, annak tört le a füle — méltatlan­kodik ingerülten a vevő. — Tessék ta­lán ... — hallot­tam már távozó­ban, de hogy a bájos eladónő mi­re bíztatta a ked­ves vevőt, már nem tudtam meg kívül kerülve az üvegajtón a re­ménytelenül zi- mankós januári körútra. Hogy mit gondoltam magamban, azt a világért el nem árulnám. m. L Naponta 140 ezer pár zokni és harisnya — De hiszen ezt a haris­nyát én készítettem! — kiál­tott fel meglepetten S. E„ amikor Párizsban járt ismerő­se francia feliratú karácsonyi ajándékcsomagját kibontotta. A szakértő szemével megvizs­gált varrás nélküli nylon ha­risnya valóban a Budapesti Harisnyagyárban készült, és nagy utat tett meg, amíg a véletlen éppen gyártójához irányította vissza. — A világ minden tájára exportáljuk a harisnyákat és más termékeinket — mondot­ták a Budapesti Harisnyagyár vezetői, amikor látogatást tet­tünk az üzem központjában. A hazai igények kielégítésére és még 52 ország számára na­ponta 140 ezer pár zoknit és harisnyafélét készít négy üze­münk — három fővárosi és egy gyulai — 3500 dolgozója. A korábbi években gyártott sima, főleg pamut, flór- és patentharisnyák alap­anyaga az évek során szinte­tikussá és nagy részt szín- mintássá változott. Ma már a gyermekzoknitól a finom női harisnyákig 250 féle cikket gyártanak a világhírű üzem gépein. Működik itt hatvan éves géptől a legmodernebbig sokféle, köztük amerikai, an­gol, NDK, csehszlovák, olasz gyártmányú. A régi gépek a gyár újítómozgalmának tevé­kenysége nyomán újakká vál­nak, amelyeken korszerű ter­mékeket kötnek a finom női kezek. A néhány éve divatos harisnyanadrágok is ilyen régi, átalakított gépeken ké­szülnek; az idén már egymil­lió hagyta el belőlük a gyárat csupán belföldi szükségletek kielégítésére. Az anmyire felkapott krepp- nyiLon nőd harisnyanadrágok­nak azonban méltó verseny­társuk született: a színes-min­tás kreppnylon hosszú haris­nya, amely már a szakmai be­mutatón is nagy sikert ara­tott. A harisnyanadrágoknál — Ellenőrzik és szálazzák a női harisnyákat melegebb és tetszetősebb új­donságokból sokféle színűt és mintájút készítenek minden korosztály számára, a gyárban működő iparművész tervei szerint. A mintatételek hamarosan megjelennek az üzletekben, és az igényektől függően kezdik meg a folyama- matos gyártásit. Sportos min kai, többféle színben gyártják már az itt-ott látható, de egye­lőre csak külföldről érkezett bakfis térdzoknikat is. A kreppnylonon kívül itt készül a fiatalabb korosztály számá­ra — a tavalyi nagy sikerek után — a csipke harisnyanad­rág is. Pamutból is készül női és gyermek harisnyanadrág, a tervezett 375 ezer helyett az év végéig 525 ezret gyártottak a belkereskedelem számára. Állandóan bővül a színmintás férfizoknik választéka is, ugyancsak az iparművész ter­vezte színekben és mintákkal. A síelők most már csak a ha­vat várják, mert megjelentek az üzletekben — az új gépek termékeiként — a tavaly még hiánycikknek számító gyapjú jégzoknik is. Nem tartozik ugyan a harisnyagyár profil­jához, de a géppark lehetővé tette, hogy a nők számára még egy újdonságot készítsenek: a csinos formájú, számtalan színben előállítható krepp­nylon nadrágokat, amelyekből karácsonyra 30 ezer várta az üzletekben a vásárlókat, nem kis sikerrel, ezért az idén meg­duplázzák az ízléses, szép ter­mékek mennyiségét. Korszerű, szép termékek csak korszert! termelőeszközökkel állíthatók elő. A kötőgépektől a varrógé­peken, a szállítószalagon, a festőberendezéseken, formá­zókon, adjusztáláson keresztül a csomagolásig évről évre kor­szerűsödik a berendezés. Minél kevesebb kéz éri például a női finomharisnyát, annál kisebb a szálhúzódás valószínűségei A; néhány hónapja működő festő-formázó gép egyike pél­dául nyolc perc alatt fest és formáz egy „menetet”, vagyis 36 párat, a másik pedig ugyan­ennyi idő alatt 120 párat. Fel­mérhetetlen a haszna e két új gépnek, mert megszünteti a festődé működését, így jelen­tős munkaerőt takarít meg. Az idei rekonstrukció további 76 új, korszerű gépet ígér; köztük csehszlovák gyártmányú harisnyakötőgépe­ket, néhány olasz gépet, ame­lyeken elsősorban színmintás női harisnyákat, férfi- és gyer­mekzoknikat gyárthatnak. Az új gépekkel és a régiek felújí­tásával további nagy színvo­nalbeli javulás várható az üzem sokféle termékében, amelyeknek mennyisége 1964 óta évente 12 százalékkal nö­vekszik. tovább népszerűsítve a magyar harisnyagyártás ter­mékeit Hollandiában, Svédor­szágban, Franciaországban, a Szovjetunióban, Csehszlová­kiában, valamint a tengeren­túli: dél-amerikai, afrikai és ázsiai országokban, és nem utolsósorban Magyarországon. V. A. — Ajándékot kapott az Állatkert az Országos Er­dészeti Főigazgatóságtól — méghozzá stílszerűen: négy darab gyönyörű európai bölényt, amelyek értéke mintegy félmillió devizafo­rint A rendkívüli aján­dékkal egyjjtt az Állat­kertnek immár tíz bölé­nye van, s így lehetősé­gük nyílik a hazai bölény­tenyésztésre. % X I .7-J •-----r---i Ah«>gy ott | I Vidám ember. | a temető $ ----------------------- kertjében ^ vizet húz a fiával, nevetnek ^ jókat, pedig ha otthagynák a ^ vödröt, gyorsan befagyna. A ^ vízzel nem sírokat öntöznek, | ilyesmire nincs is szükség ja- 8 nuárban; megitatják majd a ^ disznókat » $ Jónapottal köszönök, „ad- ^ jonisten” a felelet. — Persze ^ — mándja —, ráér, ott is ^ hagyja a kutat és elindulunk ^ a temetőúton. S — Tegnap temettük el ezt a § fiatalembert — jegyzi meg, § ahogy elmegyünk egy frissen ^ hantolt sír mellett. ^ — Hány éves volt? — kér­^ dem sajnálkozva. ^ Meghatottan válaszol ő is. | — ötvenhárom, a szegény. § Míg tisztelettel hallgatunk ^ egy percig a megboldogult ^ emlékére, gyorsan kitalálom, 8 mit is fogok mondani. Már 8 létesítettem is magamnak egy § öreg nagybácsit, akinek az az $ utolsó akarata, hogy halála ^ után — tartsa meg őt az isten ^ sokáig — éppen ebben a te- ^ metőben nyugodjék. Hogy mi- S ért, azt nem árulta el nekem, 8 én, a fiatal rokon, teljesítem ^ egy aggastyán kérését. ^ — No igen — simítja meg a ^ bajuszát a kucsmás sírásó —, ^ vannak ám itt igazán kellemes ^ nyugvóhelyek. 8 Ezt el kell ismernem. 8 — Természetesen első osz­8 tályú helyet kíván magának a ^ fiatalember — kérdi várako- ^ zóan. | | „Természetesen“. | ijedek $ —------------------------- meg, ^ mert már tudom, hogy nem 8 rám céloz.) Meg is kérdem: $ ajánljon valami szép helyet a ^ bácsinak. Szakértő szemmel ÍJ néz körül. Egy fára mutat. ^ „Arra ott, jó árnyas. Vagy ^ pedig ott van egy másik, kö- ^ zel a bejárathoz, ezt szintén 8 őszintén ajánlja. 8 Bárcsak ilyen buzgó eladók jí lennének az üzletekben! Meg- •4 mondom neki, hogy ehhez én Mérgelődés A sírásó nem értek, rábízom a válasz­tást. Látszik rajta, hogy en­nek nagyon örül. „Nem fog csalódni bennem a fiatalem­ber.” Mire a kocsmába érünk, már nyugodtan kérdezem. — Hány éves is maga, bá­tyám? — Még csak hatvankettő. Negyven éve dolgozom ebben a temetőben. — Család? — Tizenkettő volt, most öt van. Ott nyugszanak, közel a házunkhoz. Mindketten megemeljük fejfedőnket. — Nehéz munka a magáé — mondom nagyon őszintén. — De még mennyire keser­ves — ad igazait nekem. — Próbálná csak meg az, mit jelent 2 méter mély gödröt ásni .ebbe a keményre fagyott földbe. Fröccs, folyóborból. Koccin­tunk, egészségemre kívánja. Szóval — könyököl az asztal­ra —, meg tudunk mi egyez­ni. Kétszáz forint egy sír megásása, a hely ára... ! Félbeszakítom I min­----------------------- dent r á fogok bízná. Erre ki­isszuk fenékig a poharat A harmadik fröccs után már ar­ról esik szó, hogyan is lett ő sírásó. Így mondja: benősült a szakmába. A feleségének az apja is, nagyapja is temető­ben élte le életét. (Nem fur­csa ez a mondat?) Ott volt az a szép nagy ház, abba költö­zött bele, s most, ha nagyobb a „forgalom”, akkor a fial is segítenek ásni. — Nem fél a temetőben? Belenevet a negyedik fröccsbe: — Ugyan, jobban kell az élőktől tartáni, de egészségé­re — emeli fel a poharát. Megtudom, hogy gond van mindenütt az utánpótlással. No, nem a megboldogultakkal. azokból mindig van elég, he- : tente még öt is, de hát a fia- : talok nem jönnek el sírásó- j nak, mert „félnek”. — Pedig j — néz rám cinkosan —, szép ] a kereset, elhiheti. Elhiszem, Maszek, ötezer i forint adót fizet egy évben, i de van mellékes is. (Pont itt: ne lenne?) A „bácsimra” for-; dítom a szót ismét, erre rám-« kérdez. — Hogy is nézett ki fiatal! korában a bácsi? — Akkor — írom le a külse- ! jét — magas, szép szál ember \ volt, kis fekete bajusszal. | ; Az asztalra csap. — És mindig sétapálcát hor- ; dott? Meglepetésemben nem vála- ! szolok, mire folytatja. — Hát, persze, hogy isme-! rém, ide járt ki Pestről, le-! gyeskedni, Bolgárdi Icához. I — Hogy maga milyen jól; emlékszik — adom meg ma-; gam. ; — És — folytatja az öreg ; most már bizalmasan — azt is j tudom, miért akar idejönni. > Erre már igazán kíváncsi! vagyok. — Azért, hogy mellette pi-1 henhessen. Ha már ifjú korá-; ban kosarat kapott... ! Koccintunk | tésre, a sír- $--------------------ásó meg is $ í géri, csinálnak az öregnek he-! lyet. Most már búcsúzkodom, 5 de odajön egy ember, az asz-S tálhoz és tüzet kér. Rágyújt? $ — kínálja a sírásót is, de ő el- $ hárítja a cigarettát. — Leszoktam róla. húsz $ éve, mert egészségtelen. Ügy váltunk el, hogy felke- ^ resem, ha netán üt az óra. Ő ^ ottmaradt még egy kicsit, a ^ pulthoz lépve újabb poharat 8 kért magának, örült, hogy egy $ jó „kuncsaftott” talált. Már tu- $ dom, hogy ó az örök idő, aki ^ hogyan is gondolhatna arra. $ hogy érte is harangozzanak, ^ amikor negyven éve ilyen $ bimbamozásra kezd munká- 8 hoz. 8 Benedek B. István N

Next

/
Oldalképek
Tartalom