Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA FENN ÉS LENN A CEGLÉDI JÁRÁS CE6LÉP VAROS RfeSZt X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1966. JANUÁR 25., KEDD A KGV KISZ-SZERVEZETE védnökséget vállalt az exporttervekre 250 fiatalt az Ifjúság a szocializmusérf-mozgalomba Ifjúsági klub, olvasómozgalom, társadalmi munka Pénteken délután a KISZ- alapszervi titkárok és csúcs­vezetői tagok megvitatták az 1966. évi akcióprogramját a KGV-ben. Dinyák Béla csúcs­titkár ismertette az idei tér. ' veket. Elmondotta, hogy a vállala­ti termelési tervfeladatok fi­gyelembe vételével és a KISZ Központi Bizottsága irányel­veinek szem előtt tartásával állították össze az idei tenni­valókat. Vezetőképző tanfolyamot indítanak tavasszal a tit­károk és a vezetőségi ta­gok részére. Kéthetenként egy alkalommal tartanak előadást számukra. Növelik taglétszámukat és az Ifjúság a szocializmusért moz­galomba 250 fiatalt szerveznek be. Azokra is számítanak, akik nem tagjai a KISZ-nek. A szakszervezettel együttesen vállalják a szocialista munka­versenyek, szocialista brigád­mozgalom segítését. Napi munkájukban az anyagtaka­rékosság, selejtcsökkentés, a határidők betartása különös súlyt kap. ' Védnökséget vállalnak az exportra készülő Pionírok fe­lett, hogy azok megfelelő mi­nőségben kerüljenek ki a gyárból. A munkavédelmi kö­vetelmények betartásának el­lenőrzésére — a balesetek megelőzéseként — munkavé­delmi őrjáratokat szerveznek. Megfigyeléseikről naplót ve­zetnek. Személyenként öt óra társadalmi munkát vállal­nak, amellyel az új bejá­rató pálya betonozási munkáját és az alkatrész­mosó bővítésében nyújta­nak segítséget. Dinyák Béla elismeréssel állapította meg, hogy az el­múlt évben a KISZ-tagok munkafégyelmével nem volt hiba, pontosan megjelentek a munkaidő kezdetén, s igazo­latlanul nem hiányoztak. A vállalat Dózsa Művelődé­si Házában minden csütörtö­kön működik az ifjúsági klub. Négytagú vezetőséget válasz­tanak, amelynek feladata a kulturális munka összefogása, irányítása. Ismeretterjesztő előadásokat, két kollektív színházlátogatást terveznek és tovább bővítik a fiatalok ol­vasó mozgalmát. A gyár dolgozói az elmúlt évben is szép számmal vettek részt a Kilián mozgalomban. Feladatul tűzték maguk elé, hogy az Idén a KISZ- fiatalok közül is többen kapcsolódjanak be a sportmozgalomba. Házi versenyeket rendeznek, s tavasszal és nyáron egy-egy alkalommal természetjáró tú­rára mennek. Nagy Zoltán, á KISZ városi bizottságának tit­kára megállapította, hogy az akcióprogram megfelel az irányelveknek, s elismeréssel szólt a gyár KISZ-szervezete elmúlt évi vállalásainak tel­jesítéséről. A városi titkár véleménye Sok a munka, kevés a gép a Tözegkitermeló Vállalat ceglédi telepén A telep évi termelése ezer­egyszáz vagon. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak elosztása alapján ezt a hatalmas mennyiségű talaj­erő-utánpótlást a ceglédi közös gazdaságok kapják. — Csak nehézségekről, szin­te emberfeletti erőfeszítésekről beszélhetek — mondotta Ama- czi Károlyné, a Tőzegkiterme­lő Vállalatnál. — Kezdjük ta­lán ott, hogy a ceglédi telep egész Dél-Pest megyében vég­zi a szolgáltatást, Vecséstöl Nagykőrösig. Területünkön rengeteg vállalat, intézmény, iskola van, amelyeknél jelen­tős gépi kapacitást igényel a derítők és emésztőgödrök ki­tisztítása. Külön nehézséget jelent, hogy a munkák mindig sürgősek, nem tűrnek halasz­tást. Az emésztőgödröket, de­rítőket még évtizedekkel ez­előtt építették, elzsírosodtak és túl kis méretűek ahhoz, hogy a mostani igényeknek megfeleljenek. — És hol van az többször említett nehézség a kapacitás­ban? — Jó szakembereink van­nak, néhányan közülük már a vállalat fenállása óta itt dol­goznak. A szinte tűrhetetlen helyzetet a gépek hiánya okoz­za. Van olyan szolgáltatásunk, ahol a munkát fogattal és ha­gyományos kézi szerszámokkal könnyen el lehet végezni, de legtöbb helyen a gépi munkát nem lehet nélkülözni. Egész Dél-Pest megyére összesen két gépünk van. Ez a magyaráza­ta annak, hogy naponta tizen­öt-húsz sürgető telefon érke­zik, a megrendelők türelmet­lenek, azzal fenyegetőznek, hogy nem tudnak tovább üze­melni. — Segítség? — Legalább még egy gépet kapnánk, az is nagyot köny- nyítene a munkánkon. (-i) Korszerűsítik a növényvédelmet A Földművelésügyi Minisz­térium növényvédelmi szolgá­latánál közölték, hogy a me­gyei tanácsok támogatásával megindult szakmai kiképzés nem hozta meg a kívánt ered­ményt: egyes termelőszövetke­zetek vezetői a tanfolyamokra vagy senkit nem küldtek vagy olyan dolgozókat jelöltek ki, akik a szükséges ismereteket nem tudták kellően elsajátíta­ni. Most újabb tanfolyamok kezdődnek. A növényvédelem irányító szakemberei felhív­ják a közös gazdaságok veze­tőit, hogy fokozott gonddal szervezzék meg az idei és a kö­vetkező esztendők növényvé­lelmét. A téli oktatási évben 300 órás tanfolyamokon betanított növényvédelmi munkásokat képeznek ki. Ugyanakkor új tanfolyamokat indítanak nö­vényvédelmi szakmunkások kiképzésére is. Ez utóbbiak az első oktatási idény végén trak- torosi vizsgát tesznek, a má­sodik téli idényben pedig a szakmunkával kapcsolatos is­mereteket: a permetező és po­rozó gépek működését, a ki­sebb géphibák javítását, to­vábbá a növényvédőszerek ké­szítését, helyes kezelését és használatát, valamint az egész­ségvédelmi rendszabályokat tanulják meg. szerint is fellendülőben a KGV-ben dolgozó KISZ-es fiatalok munkája, s a most megtárgyalt munkaterv meg­valósítása során újabb ered­mények várhatók. (— t —) Az albertirsai énekkar az ősszel ünnepelte fennállásának I 65. esztendejét. Ez alkalommal j megyei hírű dalos találkozót I rendeztek a művelődési ház­ban, amelyen a jubiláló ének­kar mellett fellépett a nagy­marosi, a vecsési, a ceglédi, a ceglédberceli és a Bőripari Szakszervezet központi ének­kara. A műsort követő benső­séges ünnepségen a vendégek és vendéglátók a hatvanötödik jubileumra emelték poharai­kat Mindez alig néhány hónapja történt. Gondolná az ember, a jubileum fénye újabb buzdí­tást adott az öntevékeny éne­keseknek és a téli esték csen­des óráiban további sikeres szereplésekre készülődnek. — Sajnos, nem így van — mondja szomorúan Szántó Jó­zsef, az albertirsai művelődési ház igazgatója s egyben a kó­rus karnagya. — A legutóbbi próbára alig tizenketten jöttek él a negyvenöt tag közül. És ez így megy már hónapok óta ... Abban maradtunk, sorra jár­juk a kórustagokat, beszélünk velük, hogy megtudjuk távol­maradásuk okát. Ezektől a be­szélgetésektől tettük függővé, TELI ÁLOM Keresztúry felvétele Meghajtok az érnek nagysága előtt. Beszélhet­tek nekem ti, ki­ficamodott ízlésű műtörténészek, ilyen-olyan eszté­ták, hogy így a giccs, úgy a giccs ... Szertelen képzeteitek rém­képei mind­azok, amiket giccsnek nevez­tek! Mától kezdve megfellebbezhetet­lenül hirdetem: márpedig giccs nincs! Nincs és nincs! Bizony, bi­zony, szépíelkű esztétáim, beteg bogárkáim: giccs — nincs! Annyira nincs, hogy a ceglédi földművesszövet­kezet áruházának kirakataiban dí­szelgő képek sem giccsek. Tudjá­tok, mik azok? Ej­nye, hogy milyen hiányos a ti kép­zőművészeti mű­veltségetek? Pszt! Megsúgom én nektek: Monet, Geraszimov és más szovjet fes­tőművészek alko­tásainak repró-, dukciók után készült másolatai — „kirakati de­koráció céljára”. Giccs nincs! S mi több: „Ha mindezeket az említett művészek ábrázolhatták a képeiken (t. i. a hófödte tájakat, patakon a hidat), akkor mint kira­kati dekoráció egyáltalán nem sérti a jó ízlést, és teljesen meg­üti azt a mérté­keit, ami a kira­katreklám céljá­ra szükséges”. S hogy végkép­pen lehervadjon arcotokról az a gúnyos mosoly — vegyétek tudomá­sul: ........ a kira­k at nem múzeum és nem képtár, a kirakatban elhe­lyezett képek de­koráció és az idő­szerű hangulatkel­tés célját szolgál­ják. Jelen esetben téli hangulatot”. Végül pedig mon­dom minden esz­tétának és kriti­kusnak: ......... ne t évesszék össze a képzőművészetet a kirakati dekorá­ció készítésével!” Ne bizony! S ezután még azt kérditek, kön­net vettem ezt a tőlem el nem vár­ható bölcsességet? Pszt! Azt is meg­súgom: a szóban forgó áruház ki­rakatrendezőjé­nek leveléből, amit válaszul írt a lapunkban ja­nuár 16-án „Gics- csek a kirakat­ban” című cik­künkre. Most pedig áll­junk fel, kedves feleim, s fél sze­münkből csöp- pentsünk egy könnyet bánatul azért, hogy giccs­nek merészeltük nevezni ezeket a reprodukciók után ■ készült műmáso­latokat, másik fél szemünkkel pe­dig örvendezzünk annak, hogy Mo­net, Geraszimov és festőtársai ilyen „művészi” másolatokban szolgálhatják a kirakati dekorá­ció, az időszerű hangulatkeltés, jelen esetben a té­li hangulat céljait. A teljes megköve­tés kedvéért pe­dig mondjuk üfi- nepi áhítattal: giccs nincs, giccs nincs — ó, hogy is volna, ha már ezek a műmásol- mányok sem azok. (ferencz) lesz-e folytatása a sikeres hat­vanöt esztendőnek vagy sem. Hogyan történhetett ? Ezt boncolgatjuk, elemez­zük, erre keressük a feleletet. De hogy a válasz mindenki számára érthető legyen, ismer­nünk kell a kórus múltját csakúgy, mint jelenét. i — A századfordulón alakult az albertirsai daloskor — idé­zi a múltat Szántó József. — Férfikar volt, iparos emberek­ből verbuválódott Gazdaem­ber csak az első világháború után kerülhetett be, de akkor is csak kivételes esetekben. Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Sopron jelzik a kórus felsza­badulás előtti működésének egy-egy jelentősebb állomását. Sopronban például az országos dalosversenyen huszonkettő­ben első díjat és egy bronz szarvast nyertek. Ezt a dísz­kürtöt pedig — mutatja — a Ceglédi Iparos Dalkörtől kap­ták harmincban sikeres sze­replésük emlékeként. Kerek negyven esztendeig Somlyódi János tanító volt a kórus karnagya. Szántó Jó­zsef tőle vette át a vezetést ezerkilencszázötvenben. — Tavaly halt meg a kórus utolsó alapító tagja — emlé­kezik kegyelettel —, a nyolc­vanhárom esztendős Hruibes Józsi bácsi. Ott voltunk a te­metésén mindannyian és éne­keltünk. Az öntevékeny kórusok régi problémája: kiöregszenek. Nincs utánpótlás Ez a veszély fenyegette az albertirsai férfikart is. Ezért vetődött fel az a gondolat, hogy meg kell változtatni a kórus jellegét, vegyeskarrá kell átalákitaini. A gondolat a helyi Dimit­rov Termelőszövetkezet nőta- nécsától indult. S a jó ötletet csakhamar a megvalósítás kö­vette. így alakult át hatvan­háromban a férfikar a terme­lőszövetkezet vegyes karává. Negyvenöt állandó tag, jobbá­ra asszonyok, s újabb jelentős sikerek jelzik ettől kezdve a megtett utat Hangverseny Nagymaroson, Vecsésen, hat­vannégyben, hatvanötben ezüst fokozat a kulturális szemlén — ez az elmúlt két esztendő mérlege. S a csúcs: a hatvan­öt esztendős jubileum meghitt ünnepsége. S ami még ide tar­tozik, az a támogatás, amit a termelőszövetkezet nyújtott: próbaterem és a dologi kiadá­sok fedezése. A hatvanöt esztendő alatt egész dinasztiák váltak a kó­rus tagjaivá. Például Hrubes Józsi bácsi nemcsak a lányát, hanem három unokáját is ma­gával hozta, ök léptek az örö­kébe. Vagy: a hetvenhárom éves Kerepeszki István nyug­díjas vasutas ötvenöt évi ének­lés után tavaly hagyta abba az aktív dalolást, de még ma is tagja a kórusnak Gyula fia, a menye és a tizenhat éves unoka is. — November hatodikén, Pista bácsiék ötvenéves házas­sági évfordulóján, még együtt voltunk mindahányan — só­hajt nagyot az igazgató-kar­nagy. — Ott daloltunk, vigad­tunk az ünneplő házban ... Nem sokkal ezután történt az, amire nem saíresen em lettesnek az albertirsai emberek. Nem­csak a kórustagok, a Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai sem. Szinte egyik napról a másikra kiderült, hogy a szö­vetkezet vezetői rosszul gaz­dálkodtak a gazdaság pénzé­vel: több milliós mérleghiányt hagytak maguk mögött... Hagytak... Mert a régi ve­zetőséget leváltották. De nyo­mában nagy zűrzavar maradt az emberek fejében: nehé: volt hinniük, hogy esztendői szorgos munkája után egyszer- csak idejuthatnak. Egy részűi tanácstalanul latolgatta: m lesz velük. Mások berzenked­tek: ha a vezetőség úgy, ők lt így... Akadozott a munka fejetlenség, kapkodás, fegyel­mezetlenség — ez jellemezte az elmúlt két hónapot. S es visszahatott a kórusra is Kezdtek elmaradozni a pró­bákról az emberek Hol ezek hol azok. Tíznél-tizenötnél az­óta sem jöttek össze többen egyszerre. És akkor, éppen a legnehe­zebb napokban, váratlanul #*#/*/ új kórus kezdte bontogatni szárnyát a faluban. Az evangélikus egy­ház kórusa Ez önmagában még nem lett volna baj. Két kórus is megférhet egymás mellett egy olyan nagy falu­ban, mint Albertirsa. Csak­hogy, nem tudni miért, a régi kórus asszonytagjainak egy része átpártolt az újhoz. S mert az új kórus próbáit is péntek estére tették — a ter­melőszövetkezet kórusa mái hosszú évek óta ezen a napon tartotta összejöveteleit —, ezek az asszonyok végképp elma­radtak. — Persze, állt már a kórus nagyobb próbatétel előtt is hatvanöt esztendős múltja so­rán — mondja Szántó József. — Éppen ezért bízom abban, hogy most sem hullik szét Hogy mire alapozom ezt? Bí­zom az emberekben, akik ed­dig mindig szívesen jöttek kö­zénk. És bízom- abban, hogy a termelőszövetkezet új vezető­sége, amely a napokban kezd­te meg munkáját, nemcsak a gazdaságban lesz rövid idő alatt úrrá a nehézségeken, de jut erejük arra is, hogy ne­künk segítsenek. Az új elnök, Farkas Pál, tapasztalt, egyete­mi diplomával rendelkező ve­zető. Eddig a Nagykunsági Ál­lami Gazdaság igazgatója volt. A kórus hatvanöt esztendős múltja kötelez. Nem szabad veszni hagyni azt a szépséget, amelyet a kórus jelentett ed­dig. Segíteni, támogatni kell, hogy tagjai újra tiszta szívből énekelhessenek, önmaguk ked­vére és mások gyönyörködte­tésére. Prukner Pál Ajándék és köszönet Levél érkezett a városi KISZ-bizottság útján szer­kesztőségünkhöz a ceglédi Petőfi Tsz KlSZ-szervezeté- től. A tsz fiataljai nemré­giben könyveket, magnót és egyéb — művelődésükhöz és szórakozásukhoz szükséges — felszereléseket kaptak a tsz vezetőségétől) A KlSZ-szer- vezet meleg szavakkal mond köszönetét a tsz1 kulturális bizottságának és az egész vezetőségnek, amit mi öröm­mel továbbítunk hozzájuk — dicséretül is, légióként pe­dig példamutatásul valameny­nyi termelőszövetkezetnek. _______________________I K öszönetnyilvánítás. Szeretett Jó feleségem, felejthetetlen emlékű édesanyánk ld. Knezsek Gyuláné szül. Pálinkás Mária elhunyta al­kalmából nyilvánított részvéteket, a temetésén való megjelenést, a küldött koszorúkért fogadják há­lás köszönetünket. Id. Knezsek Gyula és fiai FIGYELEM! Cegléden a volt Városi Kertészet területén, a vasútállomás közelében AZONNAL BEKÖLTÖZHETŐ kétszobásakét és félszobás, háromszobás, társasház. és sorház-lakások kedvezményes feltételekkel vásárolhatók. A KORSZERŰ, KÉNYELMES, OSSZKOMFORTOS lakásokra az Országos Takarékpénztár ceglédi fiókjánál SZERZŐDÉSEK köthetők A lakások mellé, vagy akár külön is. garázsok készpénzfizetéssel vásárolhatók. A rendszeres betétgyűjtés elősegíti a lakásvásárlást! ÉRDEMES TAKARÉKOSKODNI!

Next

/
Oldalképek
Tartalom