Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-25 / 20. szám

hírlap I A O Á S A X. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1966. JANUAR 25.. KEDD A lakás — múzeum. Beillik annak. A falakon földtől pla­fonig oklevelek, jelvények — és képek, képek mindenütt. Ez a pipatóijum dicsőségét zengi. Mi zengi másét? Egy kis barna láda a szek­rény tetején. Sok, régi, sárga írás, megszakadozott széllel. A legbecsesebb Kossuth Lajos­nak az emigrációból küldött, soraival díszített képe, s a még becsesebb (és nagy érté­kű) a levele. Története régen kezdődik. A pipás Szathmáry Imre bácsi nagyapja* „vitézlő Szathmáry István volt honvédfőhadnagy, a hős 3. zászlóaljnál, jelenleg Vitézlő Bajtárs Uram! csizmadia mester”, a szabad­ságharc bukása után vissza­ment csizmadiának Nagysza­lontára. Sok gyermeke és feje- sége nélkülözését szerette vol­na megelőzni és ezért akarta elvállalni illetve megszerezni a fővárosi rokkant honvédek menhelyének gondnokságát. Ezért fordult a Turinban élő Kossuth Lajoshoz, hogy ajánl­ja őt erre az állásra. Tizenhá­rom (az unoka szerint a levél csak tízet említ) rózsatövet küld Kossuthnak, a tizenhá­rom aradi vértanú emlékére. Erre a levélre válaszol Kos­suth imigyen: Turin. Január 17. 1873. ... mint örvendeni fognék, ha akár mikor akár miben a mi tőlem kitelik, önnek szolgálatára lehetnék. Éspedig néni csak azért, mert személyesen lekötelezettnek érnem magamat ön iránt azon gyöngéd figyelemért s (ha sza­bad így mondanom) Icegyeletes megemlékezésért, melyet igen kedves ajándékával a tavaly márcziusban küldött 10 szép rózsa csemetével irántam tanúsított, mely küldeményével ne­kem, az örömben oly igen szegény hontalannak tartós örömet szerzett... én önt levelének olvasása óta, melylyel becses kül­deményét kísérte, oly embernek ismertem fel, ki iránt lehe­tetlen a legnagyobb tisztelettel s nagyrabecsüléssel nem vi­seltetnem ... ... „Szathmáry István volt honvédfőhadnagy a 3. zászló­aljnál, jelenleg csizmadiamester” szebb nemeslevél, mint minőt királyok adhatnak ... ... Megírtam Vidats úrnak, hogy személyes lekötelezett­ségnek fogom tekinteni, ha ajánlásomnak eleget teszem. . Válaszát ___Önnel közölni fogom...” S zathmáry Imre viával, hogy megengedhessük magunknak megsemmisülésü­ket. A család birtokából nem adja. De örömmel venné, ha időt állóvá tennék azokat. Ak­kora a jelentőségük, meg kell ezt tenni. Múlt és jövő Ma, kedden este 6 órakor a Petőfi Termelőszövetkezet IV. számú üzemegységében (Nyársapát, Fábián-tanya) a szőlőtermesztés múltjáról, il­letve jövőjéről tart szakelő­adást Susán János tsz-elnök. ALADAGYAR megduplázza múlt évi exportját Beszélgetés Pusztai János igazgatóval Csak két hétig volt szabadlábon Nem szalasztót la el az első kínálkozó alkalmat a megrögzött kerékpártolvaj Eddig a levél. A kép az idősödő Kossuth képe, alatta gyöngybetűkkel az ajánlás: „Vitézlő Szathmáry István volt honvédfőhadnagynak a hős 3. zászlóaljnál, jelenleg ,csizmadia mesternek, Nagy­szalontán. Nagyrabecsülés s barátság jeléül. Turin, január 1873. Kossuth Lajos” A levél és a kép, nagy sze­retettel, féltő gondossággal őrizgetve, a kis ház tetején a kincseket rejtő barna ládiká- ban van. Féltő szeretettel, de — szak­szerűtlenül kezelik. A levél s a kép papírcsíkokkal van ösz- szeragasztgatva. Elette őket az idő az elmúlt kilencvenhá- rom év alatt. Meg kellene végleg őrizni, restaurálni és preparálni kel­lene őket. Nem dicsekedhe­tünk olyan sok Kossuth relik­Dobos Lászlót többrendbeli kerékpárlopásért a városi bíróság egyévi és kéthónapi szabadságvesztésre ítélte. De­cember 19-én feltételes sza­badságra került. Karácsony napján eltörte a lábát és kezelésre járt az SZTK-ba. December 31-én K. István ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrka­pitányságon. Elmondotta, hogy tizenkét óra után né­hány perccel kerékpáron ha­zasietett ebédjéért. Csak né­hány percre hagyta őrizetle­nül a kerítésnek támasztva a kerékpárját, amelynek ez alatt a rövid idő alatt nyo­ma veszett. A nyomozás megindult, és rövid idő alatt letartóztatták Dobos Lászlót. Kihallgatása során bevallotta, hogy ő lopta el K. István kerékpár­ját. December 31-én a dél­előtti órákban egy ismerőse szállította be kocsin a rende- hogy j lőintézéfbe. májd "''^yaFögszer- rel bicegett hazafelé. Már Bányász 'Hédi [ nem is emlékezett arra, hogy melyik utcában, melyik ház kerítésének támasztva látta meg a kerékpárt, amely nem volt biztosítva. Felkapta és elhajtott. A rendörkaptányság a nyo­mozás befejezése után az ira­tokat vádemelés céljából megküldte a városi ügyész­ségnek, mely Dobos Lászlót visszaesőként elkövetett lo­pással vádolja. illetve ládaanyagot gyártot­tunk, melynek jelentős részét Svájcba és Nyugat-Németor- szágba szállítottuk, s komoly kivitelünk volt Görögországba és Egyiptomba is. — Dolgozóink eredményes munkájának elismeréseképpen, karácsonyra újszerű juttatást vezettünk be. „Visszatérítés” címén a múlt évi anyagmeg­takarításokból 326 ezer forin­tot fizettünk ki, melyből átla­gosan 400 forint jutott egy dol­gozóra. Emellett, szokás sze­rint, nyereségrészesedést is fi­zetünk, amely a dolgozók 16 napi fizetésének felel meg. — Idei terveink az 1965-ös szinten mozognak, de export­ra az idén kétszer annyi árut kívánunk gyártani. Általában fokozottabb önállóságra, úgy­szintén a termelékenység nö­velésére és az önköltség csök­kentésére törekszünk. Termé­szetesen biztosítjuk dolgozó­inknak a legutóbb kormány- rendeletben előírt béremelést is. (kopa) Megint jelesre vizsgáztak Az Arany János iskola ta­nulói úttörőfoglalkozás kere­tén belül, társadalmi munká­ban, a piac és Kálvin tér egy részét megtakarították a hótól, hogy a forgalom helyreállhas­son. Miért nem takarítják el a havat? Féltékenység helyett - közös munka Miocsúnat* bocsánat. . . Egyik reggel iskolába me­net történt ez az eset Az éj­jel frissen leesett havat még nem mindenütt takarították le a járdáról. Egy ilyen ház előtt haladtam el. A cipőm vasta­gon havas lett. Mikor kiértem a hótengerből, lehajoltam és bőrkesztyűmmel igyekeztem letakarítani, nehogy átázzon. Alig hogy lehajoltam, a háta­mon egy lökést éreztem. El­terültem a járdán. Nagy ne­hezen feltápászkodtam és hát­ranéztem. Mögöttem egy har- M mine év körüli asszony állt. ‘ Kis idő múlva megszólalt és megbánó szavakkal kért bo csánatot Elmondotta, hogy Csak a járdán? A kis Eszperantó utcának méretéhez képest nagy a for­galma. Járnak benne öregek és tiszta cipős fiatalok, akik kénytelenek a féllábszárig érő 8 havat taposni, mert a rakodó 8 kocsik a szikvízüzem előtt a? járdára állnak. ^ Nincs más megoldás?-us § mikor lehajoltam, már nem tudott megállni és így nekem szaladt. Ezután felült a kerék­párra és továbbhajtott, termé­szetesen a gyalogúton. Mulatságos kis eset, de nem valami kellemes a szenvedő félnek. Naponta számtalan esetben tapasztalom, hogy a kerékpárosok a gyalogúton ka- rikáznak, más emberek testi épségét fenyegetve. (fleischmann) Az egyik jó nevű termelő- szövetkezet kertészetében az elmúlt hetekben rossz hangu­latra szolgáltatott okot, hogy az idősebb asszonyoknak nem tetszett, amikor a me­zőgazdasági szakiskolát vég­zett fiatalok más munkamód­szert ajánlottak. Okvetetlen- kedésnek, az öregek lebecsü­lésének vették, ha a lányok arra hivatkoztak, az iskolán másképpen tanították őket a palántázásra és az üvegházi teendőkre. Végül a vezetőség közös beszélgetésre hívta meg a szembenálló feleket, és sike­rült a félreértéseket tisztázni. Kiderült: az idősebb asszo­nyok egyrészt féltették évek óta megszokott munkahelyü­ket, mások csoportvezetői be­osztásukat. Arra gondoltak, rájuk már nem lesz szükség Valaki, félig tréfásan azt mondta a történtekre: — Na, már egyenesben van a szövet­kezeti mozgalom, ha a tagok féltik a helyüket. — A kerté­szetben lefolyt vita tényleg megmutatta: van mit félteni. A tagok a keresettel és a megbecsüléssel egyaránt elé­gedettek. Az viszont rossz do­log, ha nézeteltérés üti fel a fejét a fiatalok és az öregek között. Persze, az iskoláról hozott több tudás, nem jog­cím a cinizmusra, a lekeze­lésre. De azt is tudni kell: a jövőben az első helyet már csak olyan veheti át, aki a megfelelő gyakorlat és maga­tartás mellett, szakképzett­séggel is rendelkezik. A kedélyek azóta megnyu­godtak, a fiatalok és az idő­sebbek egymás mellett hajla­doznak az üvegház óvó mele­gében. Kölcsönösen felismer­ték, nincs közöttük aláren­delt-fölérendelt viszony, ilyesmit sem a kor, sem az iskolázottság nem biztosít a számukra. Megértették: nem gátolni, de segíteni kell a kö­zös munkát, mert csak így boldogulhatnak. (k. m.) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?^ $ Butaságom története. Ma- ^ gyár filmvígjáték. Főszerep- ^ lök: Ruttkai Éva és Básti La-8 jós. Korhatár nélkül megnéz- 8 hető. Szélesvásznú. Kísérőműsor: 1961/1. Világ-^ híradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 | órakor. 8 400 ezer forintból felújítás Rendbe hozzák a művelődési házat S ^ Százezer forint a Köfa-alap- ^ ból, háromszázezer a Pest me- § gyei Tanácstól. Ez a négyszáz- ^ ezer forint fedezi majd a mű- ^ velődésügyi ház tánctermének, ^ tanácskozó termének és értel- ^ miségi klubjának rendbeho- ^ zását. A megrokkant tetőszer- ^ kezetet a konzervgyár aréna- ^ bérleti díjából csináltatják | meg. ^ Az új klub bebizonyította, ^ hogy igen is bejönnek az em- S berek, ha a környezet, a lég­kör vonzó. A négyszázezer fo­rintból nemcsak az említett helyiségeket hozzák rendbe, hanem azokba új berendezést, szőnyegeket, bútort is vesz­nek. Ha a felújítás befejező­dik, megvalósul a fiatalok és a KISZ régi vágya is, egy „va­lódi” ifjúsági klub. Ami csak a fiataloké. Addig pedig az új klubban is jól megférnek egy­más mellett a generációk. I A munkát még bírom, megvan mindenünk, meg vagyunk elégedve sorsunkkal, az élettel... de hiá­ba vágok disznót — a jó zsíros, fű­szeres ételeket csak félve kóstol­gatom. Még a ka­kaspörköltre .is alig merek ránéz­ni! — mondja kézlegyintéssel a sápadt arcú Kus- tár József, a Hu­nyadi Termelőszö­vetkezet kertésze. — Hát ez elég baj. És jól fizetett a kertészet az el­múlt évben? — Negyvenezer forintot árultam. Abból 16 ezer fo­i rmt az enyém. — De nemcsak ebből élnek ket­: ten a feleségével? A jómód se minden Tudtommal gye­rek már nincs a háznál. — Van egy vé­kás szőlőm. 5 ezer forintot ebből is árultunk. — Na látja! És még? — Hat nagy süldőt is adtam el a szabadpiacon. — Baromfi is volt azon az ud­varon? — Negyven pár baromfit is érté­kesítettünk némi tojással. Máris ki­alakult mintegy 30 ezer forint jö­vedelem. Ebből tényleg lehetne is jól élni, ha az a gyomor... — S mi van tnég otthon? — Egy hízó van az ólban. Vasár­nap lesz a disznó­tor. Ezenkívül egy anyakoca és há­rom anyányi sül­dő van még a ház körül. De ebből már nem adunk el. Megtartjuk magunknak jövő­re. — Hát... Ket- tecskén sok jó fo­rintot összedolgoz­tak az elmúlt év­ben. Egy kis szor­galom, igyekvés az egész... — Meg is va­gyunk mi eléged­ve kérem, — csak a gyomrom ne volna rossz! (fehér) o jövőben, és elesnek majd a nyugdíjtól. Azt terjesztették a fiatalokról, hogy jóformán ki sem bújtak a tojásból, máris mindent jobban akarnak tud­ni náluk, akik pedig kora gyermekségüktől paraszti munkát végeztek. A fiatalok is követtek el hi­bákat. Az iskola elvégzése magabiztosabbá tette őket annál, mint amennyi indokolt. Tudásukat nem szerényen, megszívlelendő módon adták elő, hanem jobbára rossz­ízűén bírálták az addigi, va­lóban elavult módszereket. Mondani sem kell, hogy a fiatalok munkába állítása egyetlen percre sem veszé­lyeztette a régi, becsületes dolgozókat. A mind fejlet­tebb, belterjesebb mezőgazda­ságot folytató termelőszövet­kezetben egyaránt szükség volt, van és lesz minden szor­gos munkáskézre. Azoknak ! pedig, akik a megalakulástól 5 kezdve együtt dolgoztak a $ termelőszövetkezetben, külö- J nősen nem kell „leépítéstől” ! tartaniuk. A termelőszövetke- ! zet vezetősége azért küldte \ szakiskolára a fiatalokat, hogy $ az utánpótlásról gondoskod- \ jék a megfelelő képzettségű \ fiatalok útján. i ____1_________ J oggal kérdezhetjük az uta­sok nevében a nagykőrösi vas­útállomástól. A fel- és leszál­lók hóban baktatnak a szerel­vény és az épület között. Egy konkrét példa: hétfőn még a nyolc órakor Budapest felé induló gyors elől sem ta­karították el a havat De még délutánra sem takarítottak: igaz, hogy közvetlenül az állo­más épülete előtt nem volt hó, A ládagyár csaknem har­mincholdas területen fekszik. Valóságos kis falu. Amikor Örkényi úti telepét megláto­gattuk, sokáig vártuk Pusztai János telepvezetőt, amíg elő­került valamelyik távoli anyagraktárból. Kérdéseinkre elégedetten nyilatkozott a gyár elmúlt esztendejéről: — 1965-ös tervünket 100,4 százalékra teljesítettük, ex­porttervünket pedig 150 száza­lékra. — Az elmúlt évben 50 ezer köbméter deszkaanyagot dol­goztunk fel, ami 4 ezer vagon­nak felel meg. Az év folya­mán 44 ezer köbméter ládát, de a szerelvény elején és vé­gén leszállók a mély hóban találták magukat. Vártunk még néhány napot. De a helyzet nem javult A havat még két nap múlva sem tüntették el. Vajon nem szá­molnak azzal, hogy a kelle­metlenségen kívül rendkívül balesetveszélyes a hóval bele­pett, befújt sínek között buk­dácsolni? Olyan nagy megerőltetés lenne reggelente legalább a nyolcas gyors érkezéséig el­tisztítani a havat? (papp) mr.vsArsssArsssssssMss/rsssssAmsss*\ X ^ A szán alá hó való!» 5 s | Végre van jég. A gyere-1 ^ kék (bár még kevesen) bol-S § dogan „koszorúznak” raj- S a ta. Most van, de ha időben ^ $ nem lépnek közbe, hama- ^ ^ rosan nem lesz. A jég ^ $ ugyanis korcsolya alá való ^ ^ és nem szánkó alá. Már az ^ ^ első nap felfedezték a gye- ^ ^ rekek, hogy a szánkó is jól ^ ^ csúszifoírajta. Igaz, de tönk- ^ ^ re is teszi, összerepedezik | 6 a jég. ^ Van felügyelő a pályá-a ^ kon. Miért engedi? A pá-!; ilya mellett van az úttest^ § töltése. Annak oldalán sik- ^ Síik a szán. Szánkóval men-^ s lenek oda, a jeget meg ^ § hagyják meg a korisoknak. ^ \ssssssssssssssssssssssssss.í////////////.' ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Miczi Flórián és Ko­vács Zsuzsanna leánya Edina, Kiss Sándor és Donáth Katalin fia Zoltán, Hídvégi Lajos és Var­ga Julianna leánya Eszter, Bugyi Imre és Papp Katalin leánya Ag­nes, Barabás Sándor és Ondó Esz­ter leánya Edit, Szívós’Lajos és Bödi Ilona fia Lajos, Kiss László és Mészáros Erzsébet fia László, Fehér Dénes és Németh Piroska leánya Piroska, Módra Ambrus és Vájd Katalin fia Ambrus, Juhász Balázs és Balogh Mária leánya Katalin, Király Ambrus és Sebők Ilona leánya Ilona, Szűcs Ambrus és Dobi Julianna fia Péter és lá­nya Agnes. Házasságot kötött: Bojár Pál és Fodor Erzsébet. Meghalt: Irházi László, Somogyi István, Zatykó Mihályné Határ Terézia, Pantó József, Vári Helga, Vámosi Sándorné, Róka Nagy Má­ria. Szőke Balázs. Cseri Ambrus. Köszönetét mondunk mindazon testvéreknek, rokonoknak, jóbará­toknak, jó szomszédoknak, isme­rősöknek. kici szeretett, felejthe­tetlen édesapánk, nagyapánk, id. Irházi László temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút és virágot helyeztek. A gyászoló család 93 éves ereklye „... nekem, az örömben oly igen szegény hontalannak...“ Kossuth levele Nagykörösön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom