Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

1966. JANUÁR 16-, VASÁRNAP PEST HEGYEI ^Cvriap CSOKOLÁDÉ /A1 *l , Ragyogó téma a fotóriporternek. Furcsa vonalvezetésű vasszerkezet, uiainaz amelyen szinte elvész az ember, aki ezt a könnyűnek tetsző, ám való- J jában igen tartós vázat összeállítja. Idehaza a Dunai Kőolajipari Válla­latnál építették meg az engedélyezett Iegnagy óbb befogadóképességű olajtartályokat: ké­pünkön 10 000 köbmétert befogadó tartályh áz épül. Szép munka dicséri alkotóit. Ennél többre is képesek. Ám tűzrendészen szabály tiltja azt, ami a külföldi nagy olajtelepeken természetes, pedig gazdaságosabb lenne ide haza is kétszer ennyit befogadó tárolók építése Tóth felv. mogyorót. Készülnek 40 szá­zaléknál kevesebb cukrot tar­talmazó keserű csokoládék is. A CSOKOLÁDÉ NÉPSZE­RŰSÉGE finom zamatanyagai miatt nagy, de tápértéke is kiváló. Kalorikus értéke nagy zsiradék- és cukortartalma miatt jelentős. Fogyasztása ja­vítja a vele egy időben fo­gyasztott más élelmiszerek hasznosítását a szervezetben. Gyorsan felszívódik az emész­tőcsatornában, ezért használ­ják kimerítő fizikai erőfeszíté­sek közben (hegymászás, spor­tolás). Nagy teobromintar- talma növeli a szervezet mun­kavégző képességét, fokozza a szívműködést, élénkíti az ideg- rendszert. FOGYASZTÁSA azonban káros is lehet, és erre nagyon kell ügyelni. Gyermekeknek este, lefekvés előtt szigorúan tilos a csokoládé szopogatása, mert a fogak között maradó csökoládérészecskék elősegítik a fogszuvasodás kifejlődését. H. J. VELENCE VESZÉLYBEN Velence, ez az i. u. V. szá­zadban keletkezett kikötő, egyike a világ legérdekesebb városainak. Az Adriai-tenger lagúnájának több mint száz kisebb-nagyobb szigetén fek­szik a szárazföldtől négy, a tengertől két kilométerre. A Város az iszapos talajba vert cölöpökre épült. Területét 160 szűk csatorna hálózza be a keskeny, többnyire csak gya­log járható utcák mellett Velence veszélyben. A törté­nelem folyamán több ízben hangzott el ez a riadó. Évszá­zadunkban első ízben 1902-ben figyelt fel a világ a várost fe­nyegető veszélyre, amikor a [| ■ssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssys^ Jubilál | az Állatkert 1 I Dr. Anghi Csaba főigazgató ^ nyilatkozata & — ... A Budapesti Allatkert fi alapításának gondolatát — ha- S ladó szellemű magyar tudósok S — már az 1848-as szabadság- S harc előtt felvetették. Be ^ megvalósítására csak 1864-ben ^ került sor. A helytartótanács fi elég nehezen adta meg az s alapítási hozzájárulást. Azt ^ gondolták, hogy a magyarok ^ alighanem valami illegális fe- ^ dőszervet akarnak állatkert § ürügyén létesíteni. Végül is fi sikerült az engedélyt kieszkö- S zölni és 1866. végén megnyitót- S ták a budapesti Állatkertet. ^ — Fennállásának már az el- ső szakaszában Állatkertünk- fi ben élt néhány olyan értékes fi állatfajta, amelynek alapján a S korabeli, élvonalbeli állatker- § tekhez sorolta intézményünket. ^ Már akkor volt például euró- ^ pai bölényünk, zsiráfunk,fi szumátrai orrszarvunk, afrikai fi § elefántunk is. Állatkertünk s S gazdag állományát az alapító ^ S Xantusz János amerikai, dél- § | ázsiai fajok megküldésével ^ gyarapította. Bemutatták a § már akkor is pusztulásnak in- s s dúló és ma csaknem teljesen s S kipusztított magyar fauna rit- § S ka fajait: a pödröttszarvú ^ S racka juhot, a szürke magyar- § marhát, a nagykócsagot, a tú- fi zokot. N s — Amikor azután 1907-ben a s fi magyarországi Allatkert kor- ^ S szerűsítésére került sor, az ^ S akkori újjáépítő, Lendl Adolf- § továbbfejlesztette a természet- § ^ védelmi szempontból jelentős fi S fajok bemutatásával, fi — Az 1866-ban megnyílt Al- § X latkertet alapítói, a Magyar ^ X Tudományos Akadémia és a S Nemzeti Múzeum tudományos fi intézménynek szánták. Bár az fi fi 1912-ben újjáépített Allatkert- fi s ben alkalmilag már időközben ^ S is készültek tudományos mun- ^ S kák, csak 1956 óta folyik terv-fc § szerű kutatómunka. Akkor ez fi § az intézmény tudományos stá- fi & tust kapott a Művelődésügyi fi fi Minisztériumtól. Azóta tíz tu- X X dományos dolgozó 99 kutató- ^ X munkával gyarapította a hazai § és a nemzetközi biológiai tu- fi § dományokat. fi ^ — A budapesti Allatkert pál- fi ^ maháza Magyarországon leg- ^ X nagyobb ilyen alkotás, tenge- S X ri akváriuma nemzetközi vi- fi S szonylatban is jelentős. Külö- fi ^ nősen azóta, amióta évenként fi § magyar gyújtőexpedíciók fi s mennek az Adriai- és Fekete- ^ X tengerre. § X >ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss*: Szent-Márk templom harang- tornyát néhány műemlékkel együtt elöntötte a víz. Az igaz­ság az, hogy a várost többféle veszély is fenyegeti, a moto­ros bárkák rövid, de alatto­mos hullámai, a kémiai és baktériumok okozta korrózió stb. Különösen az alépítmény: a fa van nagymértékben kité­ve a levegő és víz hatásának. A fő veszély a tengerár, mégpedig nem is a normális, periodikus árhul­lám, hanem — a velenceiek szerint — az „aqua alta”, amelynek fellépésekor a váro­siak egy része bizony nehéz helyzetbe kerülhet, sok esetben csak gólyalábakon, vagy ideig­lenesen felfektetett pallókon érheti el lakását. Az utóbbi évtizedben a meteorológusok és a hidroológusok behatóan tanulmányozzák ennek az ár­hullámnak létrejöttét, amely­ben, sajnos, több tényező is közrejátszik. Az Adriai-tengeren közepes tengermozgás mellett egy új­hold idején fellépő átlagos ár­hullám 45 centiméteres tenger- szint-emelkedést idéz elő. Bi­zonyos időszakokban azonban az árhullám fellépése nem 45 centiméteres, hanem 1 méter 10 centiméteres tengerszint- emelkedést idéz elő. A máso­dik világháború után 1946 és • 1960 között ezek a kivételes; méretű árhullámok egyre gya-i koribbá válnak. Felmerül a kérdés, hogy a tengerszint és a konti- \ nens egymáshoz való nívó- j viszonya csak az utóbbi 100; esztendőben változott ilyen | nagymértékben, vagy már év-; századokkal ezelőtt is hasonló; volt a helyzet? Ennek a kérdés- \ nek megvilágításánál, történé-; szék és régészek jöttek a híd-; rográfusok segítségére. A Ve- i lence környéki régészeti ásatá- i sok leletei azt bizonyítják,; hogy a római időktől nap- j jainkig a kontinens ezen a; környéken a relatív tenger-j szint feletti magassághoz vi-1 szonyítva 3 métert süllyedt.: Sőt a városban a Szent-Márk tér jelenlegi kövezetburkolata alatt 80 centiméterre találtak római időben épült útburkola­tot. Ez a lelet szintén a kon­tinens jelentős süllyedését bi­zonyítja. Gyakorlatban tehát az idő­szakos óriási árhullámok és a parti kontinens lassú süllyedése fenyegeti Velencét, ezt a különleges szépségű várost, felbecsülhe­tetlen történelmi emlékeivel együtt. Velence esetében a konti­nens süllyedését bizonyos fokig a történelem folyamán maguk a városiak akaratlanul is siettették. A Piave és a Brenta deltájában a gyakori kiöntések ellen évszázadok fo­lyamán a lagúnákon kívül re­kedt lakosság komoly gátakkal próbált védekezni. Az amúgy is megereszkedett altalajt ezek a gátak, valamint az ide épí­tett jelentős súlyú műemlékek még inkább megterhelték. Hogyan lehetne segíteni a bizonytalan talajra épült, süly- lyedő, és az időszakos túlmére­tezett tengerárnak kitett váro­son? Egyes szakmérnökök sze­rint a várost a tenger felől zsilipekkel ellátott gátrend­szerrel kellene megvédeni. A lagúnára épült hatalmas cö­löpvárost teljes egészében ter­mészetesen nem lehet körülgá­tolni, és a tervek szerint csak három fő pontját, Chioggia-t, Lídót és Malmoccó-t védenék egyelőre gátakkal. Endresz István Fägyärtalom - fägydäßiiät A TITOKZATOS Tizenöt tudóscsoport vesz részt az Atlanti-óceán „titokza­tos” Golf-áramnak tanulmányozásában. Ez a legnagyobb fel­mérés, amit az Atlanti-óceánban végighúzódó „nagy folyóról” eddig elvégeztek. A Golf-áram jellegzetessége, hogy útirányát állandóan változtatja, óriási kitérőket, kanyargókat végez. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a Golf-áram a tenger fenekén egészen keskeny, és felfelé szélesedik. A kíméletlen hideg hatásá­nak — a fagyártalomnak — legszomorúbb arca: a fagyha­lál. Évtizedekkel ezelőtt még gyakran előfordult. De ártat­lannak látszó, alattomos alak­ja, a fagydaganat ma is gyak­ran keseríti az embert. A megfagyás és a fagydaganat két egymástól különböző el­változás. Az egyik a nagy hi­deg következménye és azt je­lenti, hogy a szervezet körül­írt részén a szövet-folyadék megfagy és a megfagyott test­rész keménnyé válva, törik, mint az üveg. Ha meg kien­ged, akkor kisebbedbe. A fagydaganat nem ilyen veszedelmes. Ennél a hideg csak a bőr fel­színét éri és — főleg az amúgy is rossz vérellátású területen a vérkeringést még jobban megzavarja és az ereket össze­nyomva folyadék felhalmozó­dást okoz a laza kötőszövet­ben. Az így megfagyott test­felület megduzzad, fényes, li- lás-vörös és fájdalmas lesz és erősen viszket. Még dermesz­tő hideg sem kell hozzá', hi­szen. már -f-l—.2, vagy mínusz 1—2 C fokú hőmérsékletnél is bekövetkezhet és hiába gyó­gyul, mert ha a hőmérséklet fagypont köré süllyed — mint­ha érzékennyé vált volna az egyszer megfagyott szövet, a fagydaganat kiújul és évekig keseríti az embert. A megfagyásnak a dermesz­tő nagy hideg az oka. A fagy­daganat kialakulásához még- csak nagy hideg sem kell! De hát akkor mi? Elsősorban a szervezet haj­lamossága. Esetleg valamilyen ártalom vagy az ellenállóké­pesség csökkenése, legyengült- ség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha, átázott cipő. Továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellá­tás. Miként lehel a fagyártalmal megelőzni ? Sohasem maradjunk átázott ruhában, vizes cipőben, ned­ves kesztyűben. Amint mó­dunkban áll, az ilyent le kell vetni, meg kell törülközni, sőt a vérkeringés céljából a bőrt vörösre kell dörzsölni és szá­raz ruhát kell húzni a nedves helyett. A legyengült, lázas, beteg, fáradt ember fokozot­tan ügyeljen öltözködésére. És vigyázzon arra, hogy a vérke­ringés ne károsodjék. Sohase viseljen szűk cipőt, szoros kesztyűt, feszes nadrágot vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorítja a hajszálereket és a vénákat A lábbeliben gyak­ran mozgassa meg a lábujjait A kezét fülét, orrát, arcbőrét időnként dörzsölje, a lábszá­rat szorító gumit lazítsa és az arcot, orrot, állat, elsősorban a bokát, a sarkat és a bütyköt enyhén zsírozza meg, ha hideg napok jönnek. Egyesek szerint igen hasz­nos a végtagok ereinek tor- náztatása. Erre a változatos meleg-hideg fürdő a legalkal­masabb, mert az ellentétes hő­hatás az erek mozgékonysá­gát fokozza. Ez a módszer egyébként a fagydaganatok kiújulásának a megelőzésére is alkalmas. A fagydaganat — gyakori ismétlődése ellenére — gyógyítható betegség. A modem gyógyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsök, fagybalzsamok mellett a rövidhullámot, az ultrahangot és a röntgensuga­rat is sikeresen alkalmazza a fagydaganatok gyógyításában. Sajnos, még így is igen elhú­zódó betegség, tehát érdemes törődni a megelőzésével. Dr. Buga László ! j A szálló gőz fehér, mint a ! környéket borító hó. Ezüstösen | tündököl a sok fényes alumí- ! niumlemezzel borított beren­dezés. A Dunamenti Hőerőmű ; „jól veszi az akadályokat”, i állja a hideg teleket. Mindez | azért fontos, mert az első gólyán áramfejlesztő nagyüzem, ; amely szabadtéri megoldással í készült, megtakarítva a hatal- i más épületeket, amelyek ré- 5 gebben körülölelték a hason- 5 ló rendeltetésű műveket. Sza- ! bad ég alatt már három, j egyenként 50 megawattos tur- 5 bogenerátor szolgáltatja az ^ energiát. Január utolsó nap- $ jaiban vagy a februári hónap $ nyitásakor megpörgetik az el- $ ső 150 megawattos magyar i gyártmányú áramfejlesztőt is. j; Gábor felv. Szabad & eg alatt MIND ANNYIUNK KED- ; VENCE, a csokoládé, mai íor- i májában alig idősebb 200 éves- i nél. Őse, a kakaó- és csoko- I ládéital Amerikából került át ! földrészünkre. Nyersanyagát, a i kakaóbabot Kolumbusz már j 1502-ben megismerte, a belőle | készült italt azonban csak i Cortez és társai ízlelték meg i először. i Az örökzöld kakaófa a párás, ; forró éghajlatot kedveli. A ; magjából készült italt a benn- ; szülöttek nagyra értékelték, ; az „istenek italának” tartot- j ták. Serkentő hatása miatt az ; azték vezetők tanácskozásai- | kon előszeretettel fogyasztót - | ták, de a menetelő, vagy harc- j ra induló katonáknak is adtak ; az italból. A kakóbabot pénz- ; ként is használták az azték ; és maja gazdasági életben. ! A SPANYOLOK KEZDTÉK S cukornádlével édesíteni az I egyébként kesernyés italt, és ! így hamarosan elterjedt a be- I vándorlók között is. Európá- I ban először a spanyol kolos- ; torokban gyártották a csokolá- ; dét, de a XVII. század végén j Angliában, Németországban és | Ausztriában is tért hódított. I Történelmi adatok bizonyít- i ják, hogy Budán és Pesten már 1785 előtt is működtek csokoládéfőzdék. A csokoládé nagyipari gyár­tása — a gépgyártás egyidejű fejlődésével — 1850 körül in­dult meg. A második világhá­borúig azonban luxuscikknek tekintették, ami drágaságával magyarázható. A PÖRKÖLT ÉS HANTOLT KAKAÓBABBÓL hengerszé­keken folyamatos dörzsöléssel állítják elő a kakaótésztát. Eb­ből készítik a kakaóport, a kakaóvajat és a csokoládét. Csokoládégyártáskor a kakaó­tésztát, porcukrot és megfele­lő mennyiségű kakaó vaj at fi­noman eldolgozzák. A finomí­tás befejezése után nagymére­tű fémtálcára öntik, 70 C-fo- kos kamrákban érlelik, majd megdermesztik. A dermesztés általában —3 C-fökon törté­nik. Ezután az egyes csokoládé- féléket eltérő technológiával készítik tovább. A tejcsokolá­dé tejport, vagy tejszínt is tar­talmaz, a mokkacsokoládé ká­véőrleményt, a mandulacso­koládé mandulát, illetve a mogyorós csokoládé pörkölt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom