Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

A figyelmeztető T betű A gépkocsin wnéfj csők — tanulók­Felnőttek valamennyien, a volán mögött azonban még csak — tanulók. Ezt jelzi a KPM Autóközlekedési Tan­intézet gépkocsiján a feke­te T betű. Ezzel figyelmezte­tik a járókelőket, hogy a gépkocsi volánját még csak egy bizonytalan kezű „ta­nuló” ujjai forgatják. Légy tehát óvatos! — Harmincegyen személy- gépkocsi, hatan pedig mo­torkerékpárvezetést tanulnak a most folyó gépjárműve­zetői tanfolyamon, — mond­ja Hanó János szakoktató. Pontosak a tanulók? — Sajnos, nem. Valameny- nyien munkavállalók, erre a tanfolyamra viszont „eltávo­zás” hivatalosan nem ad­ható. Nehéz a hallgatók be­osztása, tél van, hamar sö­tétedik. A tanfolyamot pedig február 12-ig be kell fe­jezni. Ezért kértem a köz­ponttól a meglevő Skoda mellé egy Moszkvicsot is. A két gépkocsival könnyebb lesz az oktatás — napi 12 órában. Vizsga? — Február 13-án — mű­szaki ismeretekből és KRESZ- ből. Nem könnyű a „bizó- nyítványszerzés”, alaposan fel kell készülni rá. A 31 „tanuló” közül há­romnak van már gépkocsi­ja, a többi csak még „ter­vezi” a gépkocsi, esetleg szak­májának választja a gépkocsi- vezetést. <fzl) A megyei „junior" bajnokságon Az elmúlt vasárnap Nagykátán kardvívásban Joós Lajos (CVSE), a második és Marsi Gusztáv (CVSE), a harmadik helyen végzett Papp Ambrus felvétele PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEOi-feP VÁROS B X. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1986. JANUÁR 14., PÉNTEK Felavatták a MÉH új telepét Lapunk korábbi számában hírt adtunk arról, hogy a MÉH- telep korszerűbb elhelyezést kap a Szűcs-telepen. Az új te­lephely építésének befejezté­vel december végén sor került az épületek műszaki átadására, szerdán pedig a telepavató ün­nepséget tartották, amelyen részt vett a MÉH-vállalat igaz­gatója is. A mintegy egymillió nyolcszázezer forintos be­ruházással felépült új te­lep előnyös munkafeltéte­leket biztosít a dolgozók­nak. A tervezésnél a korszerű meg­oldásokat választották. így si­került megoldani, hogy a csonttárolóba csúszdáidon jut­tatják a hulladékot, a bőrrák­tár kellő módon szellőztethető. A telep területe lehetőséget nyújt a későbbi bővítésre is. Ha két év múlva megépül a vasúti felüljáró, nagyban meg­könnyíti a MÉH-telep munká­ját is. A tervekben iparvágány építése is szerepel. A hagyományos tevékenység újabb ágakkal bővült. Nagy raktári készlettel kezdtek a haszonvasáru eladásához. Mintegy hét vagon vasat tá­rolnak. Kevesebbet kell ezután a fővárosba utazni a közületek anyagbeszerzőinek. Foglalkoznak göngyöleg értékesítésével is, hordó­kat, ládákat, üvegballono­kat árusítanak. A béltisztító üzem a bélfeldol­gozás során melléktermékként jelentkező anyagot is felhasz­nálja. Ebből készítik a bélpál­cikákat, amelyek a gépszíjakat varrják össze. Ezt eddig kül­földről szereztük be. A Bács megye területén ösz- szegyűjtött nyersbőröket is ezen a telepen kezelik, s fog­lalkoznak textilhulladékok vá­logatásával is. A hagyományos cikkekből ez év első negyedében 42 vagon vasat, 340 mázsa pa­pírt, 140 mázsa háztartási rongyot gyűjtenek be. A vállalat igazgatója elmon­dotta, hogy 1967 közepére elérik az évi 20 millió forintos forgal­mat. A telep további bővítése a cél, így kádárüzemet, saját gépko­csi parkjuknak szervizt létesí­tenek. Felvetődött egy roncs­bontó részleg építésének terve is. A telep építésénél figyelem­be vették a helyi munkaerő le­hetőséget. Tizennyolc női dol­gozót vettek fel, s átlagos ha­vi keresetük 1400 forint körül alakul, egyes részlegeknél pré­mium lehetőségével. A három megyére kiterjedő MÉH-vállalat a telep profiljá­nak kialakításánál a bél- és bőrgyűjtés, feldolgozás, keze­lés központjává tette a ceglédi telepet. A brigád vezető a mezőgazdasági technikum levele­ző tagozatára jár, mert az a vágya, hogy agronómus legyen. Közgazdasági technikumot vé­gez a kereskedel­mi dolgozó, mert szeretne kikerülni a pult mögül és azt reméli, hogy Mindenki tanul kinevezik ellenőr­nek. Mestervizsgára készül a leendő kisiparos. Az ápolónő szorgalmasan ké­peid magát. Meg­csillantották előt­te azt a lehetősé­get, hogy előlép­tetik diétás nő­vérnek. Mindenki tanul. Boldogan látom az orvosi rende­lőben, hogy az orvos is tanul. A hófehér asz­talon nyitott könyv van előtte: A gépkocsi kar­bantartása és ja­vítása. <-i) J/nuá.: TIT ismerelteijoszta naptár Változatos, élénk ismeret- terjesztő munkával kezdődik ez a naptári év is. Január 20- án Abonyban a József Attila Termelőszövetkezet tagságá- ] nak Művészet — irodalom — | valóság címmel Márky Péter \ tart előadást. | Érdeklődéssel várják az Épi- ' tőipari Ktsz klubjának tagjai Polgár Lajos előadását, aki i Munkácsy Mihály és kortársai I címmel ad áttekintést neves I festőművészünk munkásságá- j ról, szintén 20-án. Ugyancsak I Abonyban kerül sor dr. Tordai | József előadására, amelyet a gépállomáson Illik, nem illik címmel tart január 27-én. Értékeljük helyesen a gyer­mek képességeit címmel Al- bertirsán tart előadást Pintér Miklósné a községben folyó szülők akadér.-'ája előadásso­rozat keretében e hó 24-én. Ceglédbercelen dr. Magócsi Géza és Barányi Tibor komp­lex előadást tart Fiatalkori bűnözések címmel. Január 22- én pedig a jászkarajenői mű­velődési házban beszél ugyanerről a témáról a két előadó. Dánszentmiklóson dr. Fara­gó Sándor büntetőjogi tudni­valókról szól hallgatóinak e hó 21-én. Ezen a napon tartja meg előadását a Szülők fele­lőssége a pályaválasztásban címmel Detrei Sándor Nyárs­apáton. Huszonnyolcadikén Remete József Mikebudán Tu­datosság, tervszerűség a gyer­meknevelésben című előadásá­ban ad gyakorlati pedagógiai tanácsokat a szülőknek. Molnár József Vallás és if­júság című előadására január 25-én kerül sor Törteién. Mé­száros István a művelődési autóval január 24-én a nyárs­apáti Rónatelep iskolájába lá­togat, ahol Munkára nevelés a családban címmel tartja meg előadását. A „lovaglókocsitól" a Pannóniáig Ma este 6 órakor A az Újvárosi téli esték előadássorozat keretében Bé­res Károly zeneiskolai igaz­gató népi zenénk fejlődé­séről tart előadást. Szemlél­tetésül virágénekeinkből, ku- rucdalainkból, verbunkos muzsikánkból és népdalkin­csünk legszebbjeiből mutat be néhányat hanglemez-fel­vételről. torokat építettek be a vázak­ba. Csepelen, a WM-gyárban 1931-ben kezdtek motorke­rékpárral foglalkozni. A FELSZABADULÁS CIÁN új szakaszába lépett a ma­gyarországi motorkerékpár­gyártás. Az „L” típusok 1946- ban kerültek forgalomba. A csepeli tervezőgárdát dicsérte az 1947-ben elkészült 100/48- as Csepel, 1953-ban a Pannó­nia ősén, a „TL’’-en dolgoz­nak. Ez már egyhengeres motor és olyan sikereket könyvelhet el, mint a Párizs melletti versenyen a kate­góriagyőzelem. A 125-ös motorokat 1955- től a Danuvia készítette, elő­ször „D-Csepel”, majd „Da­nuvia” néven. Csepelen ké­szültek a Tünde robogók és a Panni törpe robogó. A hazai motorkerékpárgyár­tást sokan már halálra ítél­ték. Közben a tények azt bi­zonyítják, hogy szívesen vá­sárolják külföldön a Pannó­niákat. A csepeli gyár ex­portterve 1966-ban túlhalad­ta a 18 ezer darabot. Az elmúlt hetekben új cse­peli prototípust, a P—20-at vizsgálták az ottani kutató- intézetben. A sokoldalú és alapos vizsgán kiderült, hogy az újdonság egyenértékű a japán Hovda-cég hasonló tí­pusával. Csonka fél lóerős „lovanlókocsi”-iától 72 év telt el a leffííiahh Pannóniákig — egy emberöltő. Tamás György Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jóismerőseink­nek, jószomszédainknak a Vas­ipari Ktsz vezetőségének és dol­gozóinak, akik szeretett jó édes­anyánk, özv Zsigmond Jánosné szül: Schlemmer Margit temeté­sén megjelentek. részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút küldtek. A gyászoló család Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak. jóismerő­seinknek és mindazoknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk, fiam és testvérünk: Id. Kádas János temetésén meg­jelentek, részvétükkel nagy bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút helyeztek Külön köszö­netét mondunk a Nyársapáti Aranyhomok MG. isz vezetősé­gének és tagságának. özv. Kádas Jánosné és családja Dr. Kovács Károly, fül-, orr­gégész, kórházi főorvos (Cegléd, Hunyadi u. 20) rendelési ideje megváltozott Rendelés: de fél 7-től, negyed 8-ig; du. 5—6 óráig. kozott. Egy MARS gyártmá­nyú velocipédbe szerelte a maga készítette 1 hengeres motort és lapos bőrszíjjal hajtotta meg a hátsó kere­ket. A fél lóerős motorral el­érte a 15 km/ó sebességet. Bár a Bánki-téle karburátor­ral működött, indítása és vezetése nagy ügyességet kí­vánt. Izzócsövét olajlámpá­val melegítették — ez he­lyettesítette a gyújtógyertyát — és kilométereken keresz­tül hajtották, mire a motor­ban életet keltettek. A SZÁZADFORDULÓN Hóra Nándor kezd kísérle­tezni motorkerékpárokkal. Az 1899-ből származó „Aurore" nevű motorkerékpárját — 200 darab készült — a közel­múltban restaurálták a ma­gyar autózás történetét fel­dolgozó Haris-testvérek. Ezt követően eredeti alkatrészek felhasználásával rekonstruál­ták a Csonka-féle motorke­rékpárt is. Ugyancsak fenn- ! maradt egy 3 kerekű Hóra- g tricikli is, ez most üzemké- !pes állapotban várja a köz- ! lekedési múzeum megnyitá­ssá t. ! Az első világháború után I ismét divat lett a motorke- ; rékpár. A legeredményesebb | hazai vállalkozás a Méray j testvéreké. Kezdetben az an- \ goi JAP és Villiers moto- ! rókát építették a kerékpá­rokba. Hasonló utat jártak a i Dormán testvérek és mások is; különböző külföldi mo­Mindazoknak, akik szeretett jő testvérünk Lázár Mária elhunyta alkalmából részvétükkel fájdal­munkban osztoztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút he­lyeztek, ezúton fogadják hálás köszönetünket. Lázár László és neje, valamint a gyászoló család. Szondy Ferenc György elhuny­ta alkalmából nyüvánított rész­vétekért, a temetésen való meg­jelenésekért, a küldött koszorú­kért fogadják hálás köszönetün­ket. özv. Szondy Ferenc Györgyné és családja. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jóismerő­seinknek. jószomszédainknak, a Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapám és testvérünk: Id. Koncsik István temetésén meg­jelentek, részvétüket nyílvání­tották, sírjára koszorút helyez­tek. özv. id. Koncsik Istvánné és családja. A CANSTETTI POLGÁROK ijedten nyitották ki az ab­lakokat 1885. november 10-e hajnalán. Fülsiketítő durro­gással, nagy füstöt eregetve kétkerekű ördöngős jármű „száguldott” a szűk utcákon. A néhány perces úttal Cott- lib Daimler és „lovaglóko­csija” — napjaink motorke­rékpárjának őse — Devo- nult a történelembe. Az ak­kori budapesti lapok kará­csonyi számukban már ír­tak a csodálatos jármű si­keréről. Majd egy évtized­nek kellett eltelnie, míg a pesti polgárok a valóságban is megismerkedhettek a ma­guktól szaladó kocsikkal és kerékpárokkal. Hatsek Béla műszerész — mint úttörő — négykerekű Benz kocsijával ijesztgette a város lovait. Kétkerekű motorkerékpárral Csonka János — a nagy fel­találó már 1893-ban próbát­'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSS. deje a vegyes műszaki bri- ! gád mindenese. Mindenütt ott van, i ahol munkájára szükség I van. Ha kell, letakarítja a! javításra behozott gépeket. ; Frissen leszereli a kilyukadt J gumiabroncsokat. Rendben ; tartja a műhelyek környé- $ két. Szükség esetén anya- $ got vételez valamelyik mű- í hely számára. Egyszóval, $ majdnem nélkülözhetetlen a $ műszaki brigádban. Az el- ä múlt esztendőkben mindig $ megkereste a háromszáz $ munkaegységet. Ma már 5 mindenki elismeri, hogy ? becsülettel megdolgozik a fi- ^ zetésért. — Sági Feri boldog ember. \ Szorongató érzése, hogy má- § sok tartják el, örökre elmúlt. ^ Már motorozik is, kirán- s dulásokon is részt vesz. A 5 labdarúgómérkőzésekről, ed- $ zésekről el nem maradhat. § Másfél év óta a Dózsa Népe ^ Tsz sportklubjának elnökségi \ tagja. & ★ Ilyen változást hozott öt > év Sági Ferenc életében. ^ Édesapja időközben elhalá- ^ lozott, testvérei elszéledtek. ^ Az egykori bátortalan fia- ^ talcmber már nemcsak ön- ^ magát, hanem a tisztességgel ^ megkeresett jövedelméből az ^ édesanyját is maga tartja S ej. Rossi Károly ^ folytatta az elnök. — Éppen nyár volt. Közvetlenül a gabonaérés ideje. Ferencet kineveztük második túzórnek. Az ő feladata volt a nappali ügyelet. — Fiacskám, csak annyit kérünk tőled, — mondottam Sági Ferinek —, hogy a mag­tár tetején levő figyelőben vigyázz a tsz vagyonára. Ha a környéken tüzet látsz, ak­kor fogd meg a kalapácsot és erősen verd meg a ko- lompot. A fiú becsületesen ellátta a kötelességét. A kenyérga­bona betakarítása után nap­pali őr lett az itatásos bor­jún.velősben. Néhány hónap m”va annyira megszerette a munkát, hogy borjakat vállalt gondozásra. Életkedve eovre erősödött. Jól megfe­lelt, mint fogatos is, a ve­gyes műszaki brigád szállí­tásait pontosan és nagy gonddal végezte. Munkatár­sai és a KISZ-fiatalok egyre jobban megszerették és min­denben támogatták. Ferenc új ruhát vásárolt. Vasárnanonként ünneplőbe öltözött, mint a többi fia­talok. Társai megtanították kerékpározni és hamarosan saját új kerékpárján kari- kázott. — Ferenc három észtén­W///A .s/ss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. Megmentettek egy embert becsült tagja. A fiú elmon­dotta, hogy munkaképtelen, szülei, testvérei tartják el. Azt is megjegyezte, hogy egészségét már nem lehet helyreállítani. Ahogyan rá­néztem, szavait igazoltnak láttam. Mezítláb, testvéreiről lemaradt ócska ruhában va­lóban úgy festett, mint aki­nek ebben az életben már semmi reménye nem lehet. — Ferikém, te tévedsz. Ügy látom, nagyon is munkabíró vagy, — mondottam akkor neki. A biztató szavak meg­nyugtatták. Abban a pilla­natban nem gondoltam egyébre, csak arra, hogy a termelőszövetkezetnek köte­lessége valamilyen formában talpra állítani ezt a fiatal­embert és feltétlenül el kell tartani. Még nem ismertem Feri képességeit. Egy do­logban voltam csak biztos, — abban, hogy érdekében mindent el fogok követni. Másnap Sági Feri édes­apjával együtt ment be az irodára. Az idős ember nem nagyon bízott a dolog­ban. — Segített a véletlen, — A Dózsa Népe Termelőszö­vetkezet egyik labdarúgó­mérkőzésén történt. Radosza Miklós tsz-elnök, köztudo­másúan lelkes sportbarát, el nem mulasztaná a tsz lab­darúgócsapatának egyetlen mérkőzését sem. Azon a bizonyos mérkő­zésen — van annak vagy öt esztendeje — az elnök fel­figyelt egy jó növésű fia­talemberre a pálya szélén. Észrevette azonban, hogy ez a jól fejlett legényke bizony­talanul mozog, semmiben nem vesz részt, és szótlanul nézi távolról azt, ami a pá­lyán és a pálya mellett tör­ténik. Néhány bizalmas szó, egy két okosan feltett kér­dés után kiderült, hogy mi baja van Sági Ferinek. Lá­bai nem tökéletesek, karjai sem százszázalékosak. A gyermekkori paralízis súlyos következményeit viselte. — Beszélgetés közben tud­tam meg, — emlékezik visz- sza Radosza Miklós —, hogy a fiú édesapja, Sági Károly, < rmelőszövetkezetünk meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom