Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
MUNKABA INDULÁS ELŐTT MONOEhVlDín PEST MEGYE I HÍRLAP VIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1966. JANUÁR 14., PÉNTEK Reggeli, a monori Mátyás király úti kenyérboltban Somodi Imre felvétele Állatok leltározása Ahol mindig van munka 1966: 75 hízó marha, 1000 hektoliter tej, 17 mázsa gyapjú A napokban felkerestük Monoron a Kossuth Termelőszövetkezetet és érdeklődtünk az aktuális munkák, valamint problémák iránt. Nagy Illés főállattenyésztő elmondta, hogy tehenészetükben, de általában az állattenyésztésben mindig van munka is, meg probléma is az év minden szakában, még télen is, nem úgy mint a növénytermesztésben. Az állattenyésztés ugyanis folyamatosan „termel”, állandó a munkaerő-szükséglete (mert mindig kell tehenész, juhász, hízómarha-gondozó stb.) s ennek megfelelően állandó hasznot biztosít. Múlt év december 30-án befejezték az állatok leltározását, most már a leltári adatok rendelkezésre állnak és így ennek alapján, illetve ennek megfelelően kezdik az 1966. évi tervezést. Tervük szerint 75 hízómarhát szándékoznak az Állatforgalmi Vállalatnak átadni, 800— 1000 hektoliter tejet, mintegy 17 mázsa gyapjút, 70 hektoliter juhtejet kívánnak értékesíteni. Nagyjából ezek az irányszámok, tervszámaik az 1966-os évre. Emellett még megpróbálják a tehéntejnél elérni a 3,7 zsírszázaMit követel az élet? — Irodalmi órák a könyvtárban Monoron tanácskoztak a járás oktatási és népművelési vezetői Sok szó esik napjainkban a különböző kulturális intézmények és az iskolák közötti kapcsolat kiszélesítéséről. A Monori Járási Tanács vb művelődésügyi osztályát is ez a törekvés vezérelte, amikor a közelmúltban Monoron megrendezett továbbképző értekezletre meghívta a művelődési otthonok főhivatású és tiszteletdíjas igazgatóit, a könyvtárak vezetőit és az iskolák igazgatóit. Haness László, járási oktatási felügyelő üdvözlő szavai után Rétvári Gyula, a járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tartott előadást a művelődési intézmények és az iskolák kapcsolatáról: — A művelődési intézmények és az iskolák közötti együttműködés helyzetéről ma már nemcsak időszerű beszélni, hanem megoldásokat is kell találni — mondotta elöljáróban Rétvári elvtárs. Jóllehet erre senkit sem köteleznek paragrafusok, de a mindegyre „ezerszínűbb” élet szinte parancsolóan követeli tőlünk — népművelőktől és nevelőktől — a váll-váll melletti munkát. Tudjuk nagyon jól, hogy az iskolai munka végső célja: a felnövekvő nemzedéket előkészítse az életre. Az vitathatatlan, hogy oktatási intézményeink megfelelő színvonalra emelik a tanulóifjúság készségi szintjét, megszerettetik velük a fizikai és a szellemi munkát. Csakhogy a sarjadó kamaszkor kiszámíthatatlan és szélsőséges életszemléletet rejt magában. Az ilyen korú fiataloknál a magas hőfokú fellángolást pillanatokon belül felváltja a dermesztő kiábrándulás. Nos, ennél a szituációnál van elengedhetetlenül szükség az oktatás és a népművelés szoros kapcsolatára. A továbbiakban Rétvári Gyula hangsúlyozta az iskolai irodalmi órák jelentőségét. — Például az Arany János tanításakor fel lehet használni X könyvtárban megtalálható összes Arany-köteteket. Az lyen órákat leghelyesebb a könyvtárban megrendezni. Ezután az előadó szólott a közösségi nevelésről. A mai ember eléggé nehezen szervezhető, i körülötte zajló eseményből ■sak annyit hajlandó észreven- li, amennyi az ő egyéni vilá- 'ára közvetlen kihatással van. ^ közösség iránti érdeklődés gényét oly módon kell a gye- ekekben felkelteni, hogy az 14 éves koruk után is dominá- lóan maradjon meg bennük. Az iskolát végzett fiataloknál mindez csak akkor biztosítható, hogyha az életbe kikerülvén, éppúgy gondos felügyelet alatt maradnak, problémáikra hasonlóan kapnak segítőszándékú választ, mint ahogy azt az osztálykollektívában megszokták. Furuglyás Géza, a járási művelődési ház, Lengyeli József, a monori művelődési otthon és Magócsi Károly, a monori iskola igazgatója szólt hozzá az előadáshoz. Mindannyian örömmel üdvözölték az együttműködésre vonatkozó elképzelésieket. Az első napirend végeztével meghallgatták Udvardi Jánosnak, a megyei egyházügyi hivatal vezetőjének „Az állam és az egyház viszonya” című, igen élénk figyelmet kiváltó előadását. A tájékoztató után Udvardi János 45 — írásban beterjesztett — kérdésre válaszolt. V. A. Tanácsülést tartanak ma Monoron. Naoirenden a községfejlesztési állandó bizottság beszámolója, az 1965- ös évi tervek teljesítése és a gyermek és ifjúságvédelmi albizottság tevékenységének értékelése szerepel. Tápiósápom a délután három órakor kezdődő tanácsülésen az 1965-ös évi tanácstagi munkáról, valamint az I. és II. félévi tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatokról szóló beszámolót vitatják meg, majd a népi ülnökök múlt évi munkáját értékelik. Vecsésen délután négy órakor kezdődik az ülés, melyen a tanács, a vb és az állandó bizottság elmúlt évi munkáját értékelik. ?WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS\ X \ Sztár lett a Kistó § I ? Beköszöntött a kemény S ^fagy, így „telt ház” volt? S szombaton és vasárnap a? \monori Kistó jegént ahol$ \ vagy száz felnőtt és gyér- ^ $ mek hódolt a tél örömének, | korcsolyázásnak. Család-^ ^apák szánkáztatták rajta S § gyermekeiket, a jéghoki | ^ gyakorlása sem hiányzott. ? tíz óráig folyt a nagyi § vetélkedés, melyhez a vilá-i ^ gítást és romantikát a teli-1 Shold szolgáltatta. Mindenki $ § iparkodott kihasználni az ? eddig nélkülözött téli szó-? ^ rakozást, hiszen csak ja-1 ^nuár 6-tól „áll” a városli-? ^geíi Műjégpályánál sokkal ^ ^ nagyobb területen levő Kis- ^ $ tó jege, melynek az is elő-i §nye, hogy belépődíjat sem s ^ kell érte fizetni, s a jég mi- 5 ^ nősége pedig kitűnő. : ^ Ez a monori Kistó, amit| ? nyáron a szúnyogok eldo- ? S rádójaként szidtunk, köz- § ? hasznú szol gál tatásaival | ?most a megbecsülését ér- § ^ demelte ki. Pedig nyáron is S ^ volt itt szórakozási lehető-1 ^ ség, amit Zsengellér Robi, ? ^az általános iskola VI. osz-| ^ tályos tanulója is bizonyít. * ^ mert másfél kilós csukát ? ^ fogott a tóban. De Kelemen ? ^ bá’ kifogott csukája sem | ^volt kisebb. A csónak sem? ? ritkaság itt a tavon. Igaz, a | $ csónakot pléliteknő jelenti, § ?de az evezők valódiak. Pár ^ ^ év múlva még csónakvér-1 §seny szemtanúi is lehetünk. | § így lett a sokat szidott Kis- ? §tó a monori fiatalság és? ^ gyermeksereg által a téli? nvári szórakozási lőhető-1 ^ségek megbecsült helye. ? Szűcs Gyula ? 'ssss/ssssssssssssssssssssss/ssssssssssss*!: KÖSZÖNNI JO! Kinek ? — Mikor ? — Hogyan ? sem pa- ami a Szervusz Mihály bátyám naszkodhat, Már, diskurzust illeti, fiam. Rég láttalak. Mikor jössz el hozzánk? — mondja. Én pedig csak állok, magamba roskadva. Siettem volna ugyanis haza, a tv- ben a telesportot megnézni. Sajnos, lekéstem . .. Sokszor megfogadtam már magamban, hogy csak annak köszönök, aki elfogadja azt. Mától új életet kezdek. Csak azoknak köszönök majd, akik úgysem fogadják el. G. J. Miét minden évszaknak, így a télnek is megvan a maga jellegzetessége, az erre az időszakra betervezett fő „feladata”. így van ez a Monori Állami Gazdaságban is. Az egyik fő feladat a téli időszakban az erő- és munkagépek kijavítása, felújítása. Már korábban elkészült a gazdaság gépjavítási programja és most annak alapján jönnek be a gépek az üzemegyséIgazgatók értekezlete A járási tanács vb művelődésügyi osztálya január 20- án délelőtt nyolc órakor a monori Kossuth iskolában á járás igazgatói részére értekezletet tart. A2 értekezlet napirendi pontjai: a testnevelés, a tanítás személyi, tárgyi feltételei, eredmények, feladatok. Előadó: Kárpáti György szakfelügyelő. Az iskola I. félévi munkája, tapasztalatok megbeszélése. Előadó: Haness László, tanulmányi felügyelő. gekből a központi javítóműhelybe. Bihari Gábor főmérnök és Elek József műhelyvezető irányítása, útmutatása szerint végzik a szerelők a „beteg” gépek gyógyítását. Elsőnek az Sz 100-as és a DT-k kerülnek „meggyógyitásra”. Ez azért is van így, mert a gazdaság sem teljesítette őszi mélyszántási tervét a kedvezőtlen időjárás miatt. Ezt pedig tavasszal kell pótolni. Illetve nem akarnak a gazdaság vezetői tavaszig várni a szántással — ha csak az időjárás miatt nem feltétlenül szükséges — hanem amint csak lehet, még esetleg a téli szezonban szántani szeretnének. A lánctalpasok után következnek a D—4—K-70-es traktorok, a szuper Zetorok, a kis Dutrák és az RS—01-esek. Jó ütemben halad a gépek javítása. Csupán az okoz néha problémát és bosszúságot, hogy egy-egy alkatrész hiányzik, vagy még nem érkezett meg. De még olyan esztendő nem volt, hogy alkatrészhiány miatt a gépeket ne javították volna meg. (MJ) Ötórai tea Monoron A községi művelődési otthon január 16-án is megtartja a már közkedvelt ötórai teát, melyre szeretettel hívja és várja a kulturáltan szórakozni vágy-ókat. Zene: Zenit 5. Büfé biztosítva. Jó szórakozást kíván a vezetőség. MAI MŰSOR Mozik Monor: Arséne Lupin (szélesvásznú). Vecsés: Csodálatos élet (szélesvásznú). 1965-ben történt> Az MTK Gyomron Még egy éve sincs, hogy Lakat Károly, az MTK labdarúgó csapatának edzője Gyömrőre látogatott. A népszerű sport- szakembert nagy örömmel várta a község lakossága. A KISZ-helyiségében mintegy 80 érdeklődő előtt tartotta meg élménybeszámolóját a tokiói olimpiáról. Beszámolója végén ígéretet tett, hogy csapata, mihelyt „terminusa” van — ellátogat a községbe. Nos, a Rákóczi-napok keretében valóban ellátogatott az NB I-es csapat Gyömrőre. Már az autóbusz érkezésekor több százan várták őket a tanácsháza előtt. A játékosok először Gyömrő „nevezetességeit” tekintették meg. Amikor kifutott a két csapat a pályára több, mint kétezer szurkoló ülte körül a zöld gyepet. Major harmadik gólja „csikart" ki először tapsot a nézőkből. A fővárosiak tetszés szerint érték el góljaikat. Bár a hazaiaknak is akadt helyzetük, de ezek kihasználatlanok maradtak. A második félidőben a járási válogatott volt az MTK ellenfele. ök már komolyabb ellenállást fejtettek ki, s a becsületgól is ebben a játékrészben született. Végeredményben az MTK ll:l-re győzött. Felcsattant a vastaps a mérkőzésen, tegyük hozzá megérdemelten A taps nemcsak az MTK- nak szólt, hanem az ellenfélnek is. Jó volt a hangulat az esti vacsoránál is. Az MTK vezetői megígérték, ha tehet ír, máskor is szívesen ellátogatnak Gyömrőre. Reméljük, így lesz! (gér) Kézilabdateremtorna Ferencvárosi Vasutas— Gyömró 12:10 Az elmúlt vasárnap megkezdődött a Ferencvárosi Vásutas Péceli úti tornacsarnokában az idei téli kézilabda-torna. A gyömrői kézilabdázók is ott voltak a „rajtnál”. Tavaly, a második helyen végeztek a tornán. Ezúttal az indulás nem a legjobban sikerült. Igaz, ezen a mérkőzésen többnyire fiatalok jutottak szóhoz. Elég, ha csak Sike, Szabó és Gyuri nevét említjük, akik még nem töltötték be a 18. életévüket. Jól kezdett a gyömrői csapat. Már az első tíz perc az ő fölényüket igazolta. Szabó és Gyuri dobott gólokat ebben a játékrészben. A félidő végén a hazai csapat erősített és sikerült szépíteniük az eredményen. Szünet után továbbra is a gyömrőiek voltak fölényben, 9:6-ra „el is húztak", de ekkor némi játékvezetői segédlettel a Vasutasnak sikerült kiegyenlítenie, sőt fölénybe kerülnie. A gyömrőiek már csak szépíteni tudtak. A döntetlen eredmény igaz- sáoosabb lett volna. Jók: Fülöp, Kusnyir, Sike, (g-) A köszönés, amióta csak van, a tiszteletadást jelenti. Én is igyekszem minden ismerősnek illedelmesen köszönni, de azt tapasztalom, hogy nem mindenki szereti a köszönést. Várok az autóbuszra, jön a MÁVAÜT vezetője. Köszönök neki, mire ő nem válaszol. Bemegyek az üzletbe, hiába köszönök, a csinos eladónő elfelejt visszaköszönni. Elég sok gondjuk van, de azt hiszem egy „jó na- pot”-ra futna az idejükből, j Probléma az is: kinek, ho- j gyan köszönjek? Mária néninek: csókoló- ! mot, Zsuzsikának, aki mel- X lesleg 26 éves és amellett \ nagyon csinos is: Kezét cső- \ kólómat. Mihály bácsinak ! meg: Jó napot. Ez így rendjén ts van. j De hogvan köszönnek ők! vissza? Mária néni: Szervusz $ fiacskám. Hogy vagytok? $ stb. stb. Mire én kényte- \ len vagyok leállni beszél- J getni vele. Pedig, hogy sie- \ tek... Zsuzsika is „veszi a lapot”. 5 Jó napot Jóska! — köszönt 5 illedelmesen. ^ Farsangnyifó bál ^ Monoron A községi művelődési ott- \ hon 1966. január 15-én, este í nyolc órától tartja farsang- $ nyitó bálját, melyre minden- \ kit szeretettel vár. Zenét a \ közkedvelt Zenit 5 adja, bü- \ fé biztosítva. Jó szórakozást \ kíván a vezetőség. i Jó barátok a „Jóbarát“ előtt | A kopottas külsejű zöld ! Pannónia kimérten kanyaro- ! dott a maglódi Dózsa György ! úton levő „Jóbarát”-nak titu- : Iáit italbolt elé. Két utasa vil- i lámgyorsan ért földet, s utána : nagy lendülettel vetették le : fejükről bukósisakjukat. Pil- | lana tokon belül megszületett a : megállapodás: három deci pá- i Unkát kérnek. Ennyi adag ugyebár elegendő tüzet kovácsol a januá- ri fogvacogás ellen. Serkenti a \ vérkeringést, fürgébbé tesz, bátorít. Igaz, hogy a kora és az ereje delében levő embereknél mindez csipetnyi egészséget is jelenthet. De igen tanácsos az ilyen pityózás után gyalogosan közlekedni és nem motorral. Nem is beszélve a tömény szeszt követő két-két pohár sörről. Amit motoros barátaink még igen-igen jóízűen nyeltek el. Ezek után — mondanom sem kell — tűzről pattant frisseségükhöz már könnyedén „megszerezték” a virágos jókedvet is. Jó óra telt el, mikorra visz- szatértek parkírozó Pannóniájukhoz. Kicsit imbolyogtak, kicsit köpködőztek, majd begyújtották a motort. Ami az istennek sem akart beindulni. (Talán szívig, akarom mondánál, gyertyáig hatoló sérelem érte a motorkerékpárt, amiért neki semmiféle üzemanyagot nem adtak. Pedig fölöttébb megérdemelte volna, hiszen — véleményem szerint — fogytán levő benzinkészlete következtében nem tudott a motor kapcsolni.) A mi két barátunk, akik annál inkább tökéletesebben tankoltak, viszont roppant gyorsan átlátta a helyzet lényegét, s azon nyomban kapcsoltak: egyikük ül a motoron, másikuk meg tolja. Az elhatározást tett követte. Tett, de nem a motor beindulása. Hiába tolták, húzták, vonszolták a gépet, az egyszerűen nem vette tudomásul az utazási szándékot. A jó barátok újra visszatértek a „Jóbarát” elé. Az magá- \ tói értetődik, hogy persze, hogy betértek megint a Maglódoni különben rendkívül népszerű j Varga-kocsmába. Pár pohár-j ral ürítettek a sikertelen mo-\ torpróbálkozás gondjának el-] űzésére. A gond természetesen', továbbra is megmaradt, józani eszük azonban vitathatatlanul j cserben hagyta őket. Még szerencse, hogy rajtuk] kívül még akadt két — való-] ban jó barát —, akik segítet-\ tek biztonságba helyezni a to-! vábbi nyaggatással nagyon ts> veszélyeztetett motorkerék-\ párt. Ezúton is köszönet az] emberbaráti közbelépésért. ! Mert az nem kétséges, hogy\ egy használt — de még egyál-\ talán nem értéktelen — motor-; kerékpárt megóvtak a fölösle-\ ges igénybevételtől, nyugodtanX állíthatom azt is: a rongálás tói. Viszont az is szent igaz,\ hogy két ember megmenekült\ — az ő nemes segítségükkel —$ a végzetes következményeket $ is magában rejtő közlekedési karamboltól. t Veikéi Árpád .? lékot. Feladatuk lesz az újonnan épülő 100 férőhelyes tehénistálló „tenyész- anyaggal” való ellátása, elsősorban saját és idegen te- nyészanyaggal. Tervezik még egy ezer férőhelyes juhho- dály építését — saját anyagból, saját munkaerő fel- használásával, mert a jelenlegi korszerűtlen. Az állattenyésztést ebben az évben ezentúl, mint önálló ágazatot, önálló vezetéssel, bérelszámolási rendszerrel igyekeznek működtetni. Az ágazat minden területén megvalósítják anyagi j ösztönzésként a teljesítménybérezést. A takarmányozásról a fő- állattenyésztő elmondta, hogy az abrak- és lédús (siló) takarmányok mennyisége kielégítő. Szálas takarmányból (szénából) előreláthatólag hiányuk lesz. A takarmánytermő területeket úgy igyekeznek megtervezni, hogy benne a fehérjében 'gazdag pillangós- takarmányok domináljanak. (Borsós csalamádé, zabosbükköny, lucerna.) Azonkívül almatörkölyt vásárolnak a konzervgyártól közvetlen etetésre és silózásra. Róth Mihály A gépek szanatóriuma Elsősegély — gyógyítás — utókezelés
