Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

MUNKABA INDULÁS ELŐTT MONOEhVlDín PEST MEGYE I HÍRLAP VIII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1966. JANUÁR 14., PÉNTEK Reggeli, a monori Mátyás király úti kenyérboltban Somodi Imre felvétele Állatok leltározása Ahol mindig van munka 1966: 75 hízó marha, 1000 hektoliter tej, 17 mázsa gyapjú A napokban felkerestük Monoron a Kossuth Termelő­szövetkezetet és érdeklődtünk az aktuális munkák, vala­mint problémák iránt. Nagy Illés főállattenyésztő elmondta, hogy tehenészetük­ben, de általában az állatte­nyésztésben mindig van mun­ka is, meg probléma is az év minden szakában, még télen is, nem úgy mint a növénytermesztésben. Az ál­lattenyésztés ugyanis folya­matosan „termel”, állandó a munkaerő-szükséglete (mert mindig kell tehenész, ju­hász, hízómarha-gondozó stb.) s ennek megfelelően állandó hasznot biztosít. Múlt év december 30-án befejezték az állatok leltáro­zását, most már a leltári adatok rendelkezésre állnak és így ennek alapján, illet­ve ennek megfelelően kezdik az 1966. évi tervezést. Ter­vük szerint 75 hízómarhát szándékoznak az Állatforgal­mi Vállalatnak átadni, 800— 1000 hektoliter tejet, mint­egy 17 mázsa gyapjút, 70 hektoliter juhtejet kívánnak értékesíteni. Nagyjából ezek az irányszámok, tervszámaik az 1966-os évre. Emellett még megpróbálják a tehén­tejnél elérni a 3,7 zsírszáza­Mit követel az élet? — Irodalmi órák a könyvtárban Monoron tanácskoztak a járás oktatási és népművelési vezetői Sok szó esik napjainkban a különböző kulturális intéz­mények és az iskolák közötti kapcsolat kiszélesítéséről. A Monori Járási Tanács vb mű­velődésügyi osztályát is ez a törekvés vezérelte, amikor a közelmúltban Monoron meg­rendezett továbbképző érte­kezletre meghívta a művelődé­si otthonok főhivatású és tisz­teletdíjas igazgatóit, a könyv­tárak vezetőit és az iskolák igazgatóit. Haness László, járási okta­tási felügyelő üdvözlő szavai után Rétvári Gyula, a járási tanács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője tartott elő­adást a művelődési intézmé­nyek és az iskolák kapcsola­táról: — A művelődési intézmé­nyek és az iskolák közötti együttműködés helyzetéről ma már nemcsak időszerű beszél­ni, hanem megoldásokat is kell találni — mondotta elöl­járóban Rétvári elvtárs. Jóllehet erre senkit sem köteleznek paragrafusok, de a mindegyre „ezerszínűbb” élet szinte parancsolóan köve­teli tőlünk — népművelőktől és nevelőktől — a váll-váll melletti munkát. Tudjuk na­gyon jól, hogy az iskolai mun­ka végső célja: a felnövekvő nemzedéket előkészítse az élet­re. Az vitathatatlan, hogy ok­tatási intézményeink megfe­lelő színvonalra emelik a ta­nulóifjúság készségi szintjét, megszerettetik velük a fizikai és a szellemi munkát. Csak­hogy a sarjadó kamaszkor ki­számíthatatlan és szélsőséges életszemléletet rejt magában. Az ilyen korú fiataloknál a magas hőfokú fellángolást pil­lanatokon belül felváltja a dermesztő kiábrándulás. Nos, ennél a szituációnál van elengedhetetlenül szükség az oktatás és a népműve­lés szoros kapcsolatára. A továbbiakban Rétvári Gyula hangsúlyozta az iskolai irodalmi órák jelentőségét. — Például az Arany János tanításakor fel lehet használni X könyvtárban megtalálható összes Arany-köteteket. Az lyen órákat leghelyesebb a könyvtárban megrendezni. Ezután az előadó szólott a közösségi nevelésről. A mai ember eléggé nehe­zen szervezhető, i körülötte zajló eseményből ■sak annyit hajlandó észreven- li, amennyi az ő egyéni vilá- 'ára közvetlen kihatással van. ^ közösség iránti érdeklődés gényét oly módon kell a gye- ekekben felkelteni, hogy az 14 éves koruk után is dominá- lóan maradjon meg bennük. Az iskolát végzett fiataloknál mindez csak akkor biztosítha­tó, hogyha az életbe kikerül­vén, éppúgy gondos felügyelet alatt maradnak, problémáikra hasonlóan kapnak segítőszán­dékú választ, mint ahogy azt az osztálykollektívában meg­szokták. Furuglyás Géza, a járási művelődési ház, Lengyeli Jó­zsef, a monori művelődési ott­hon és Magócsi Károly, a mo­nori iskola igazgatója szólt hozzá az előadáshoz. Mind­annyian örömmel üdvözölték az együttműködésre vonatkozó elképzelésieket. Az első napirend végeztével meghallgatták Udvardi János­nak, a megyei egyházügyi hi­vatal vezetőjének „Az állam és az egyház viszonya” című, igen élénk figyelmet kiváltó előadását. A tájékoztató után Udvardi János 45 — írásban beterjesz­tett — kérdésre válaszolt. V. A. Tanácsülést tartanak ma Monoron. Naoirenden a községfejlesztési állandó bi­zottság beszámolója, az 1965- ös évi tervek teljesítése és a gyermek és ifjúságvédelmi albizottság tevékenységének értékelése szerepel. Tápiósápom a délután há­rom órakor kezdődő ta­nácsülésen az 1965-ös évi ta­nácstagi munkáról, valamint az I. és II. félévi tanácstagi beszámolókon elhangzott ja­vaslatokról szóló beszámo­lót vitatják meg, majd a né­pi ülnökök múlt évi munká­ját értékelik. Vecsésen délután négy órakor kezdődik az ülés, me­lyen a tanács, a vb és az ál­landó bizottság elmúlt évi munkáját értékelik. ?WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS\ X \ Sztár lett a Kistó § I ? Beköszöntött a kemény S ^fagy, így „telt ház” volt? S szombaton és vasárnap a? \monori Kistó jegént ahol$ \ vagy száz felnőtt és gyér- ^ $ mek hódolt a tél örömének, | korcsolyázásnak. Család-^ ^apák szánkáztatták rajta S § gyermekeiket, a jéghoki | ^ gyakorlása sem hiányzott. ? tíz óráig folyt a nagyi § vetélkedés, melyhez a vilá-i ^ gítást és romantikát a teli-1 Shold szolgáltatta. Mindenki $ § iparkodott kihasználni az ? eddig nélkülözött téli szó-? ^ rakozást, hiszen csak ja-1 ^nuár 6-tól „áll” a városli-? ^geíi Műjégpályánál sokkal ^ ^ nagyobb területen levő Kis- ^ $ tó jege, melynek az is elő-i §nye, hogy belépődíjat sem s ^ kell érte fizetni, s a jég mi- 5 ^ nősége pedig kitűnő. : ^ Ez a monori Kistó, amit| ? nyáron a szúnyogok eldo- ? S rádójaként szidtunk, köz- § ? hasznú szol gál tatásaival | ?most a megbecsülését ér- § ^ demelte ki. Pedig nyáron is S ^ volt itt szórakozási lehető-1 ^ ség, amit Zsengellér Robi, ? ^az általános iskola VI. osz-| ^ tályos tanulója is bizonyít. * ^ mert másfél kilós csukát ? ^ fogott a tóban. De Kelemen ? ^ bá’ kifogott csukája sem | ^volt kisebb. A csónak sem? ? ritkaság itt a tavon. Igaz, a | $ csónakot pléliteknő jelenti, § ?de az evezők valódiak. Pár ^ ^ év múlva még csónakvér-1 §seny szemtanúi is lehetünk. | § így lett a sokat szidott Kis- ? §tó a monori fiatalság és? ^ gyermeksereg által a téli? nvári szórakozási lőhető-1 ^ségek megbecsült helye. ? Szűcs Gyula ? 'ssss/ssssssssssssssssssssss/ssssssssssss*!: KÖSZÖNNI JO! Kinek ? — Mikor ? — Hogyan ? sem pa- ami a Szervusz Mihály bátyám naszkodhat, Már, diskurzust illeti, fiam. Rég láttalak. Mikor jössz el hozzánk? — mondja. Én pedig csak állok, ma­gamba roskadva. Siettem volna ugyanis haza, a tv- ben a telesportot megnéz­ni. Sajnos, lekéstem . .. Sok­szor megfogadtam már ma­gamban, hogy csak annak köszönök, aki elfogadja azt. Mától új életet kezdek. Csak azoknak köszönök majd, akik úgysem fogadják el. G. J. Miét minden évszaknak, így a télnek is megvan a maga jellegzetessége, az erre az idő­szakra betervezett fő „felada­ta”. így van ez a Monori Álla­mi Gazdaságban is. Az egyik fő feladat a téli időszakban az erő- és munkagépek kijavítá­sa, felújítása. Már korábban elkészült a gazdaság gépjavítási program­ja és most annak alapján jön­nek be a gépek az üzemegysé­Igazgatók értekezlete A járási tanács vb műve­lődésügyi osztálya január 20- án délelőtt nyolc órakor a monori Kossuth iskolában á járás igazgatói részére érte­kezletet tart. A2 értekezlet napirendi pontjai: a testneve­lés, a tanítás személyi, tár­gyi feltételei, eredmények, fel­adatok. Előadó: Kárpáti György szakfelügyelő. Az is­kola I. félévi munkája, ta­pasztalatok megbeszélése. Előadó: Haness László, ta­nulmányi felügyelő. gekből a központi javítómű­helybe. Bihari Gábor főmér­nök és Elek József műhelyve­zető irányítása, útmutatása szerint végzik a szerelők a „beteg” gépek gyógyítását. El­sőnek az Sz 100-as és a DT-k kerülnek „meggyógyitásra”. Ez azért is van így, mert a gaz­daság sem teljesítette őszi mélyszántási tervét a kedve­zőtlen időjárás miatt. Ezt pe­dig tavasszal kell pótolni. Il­letve nem akarnak a gazdaság vezetői tavaszig várni a szán­tással — ha csak az időjárás miatt nem feltétlenül szüksé­ges — hanem amint csak le­het, még esetleg a téli szezon­ban szántani szeretnének. A lánctalpasok után következ­nek a D—4—K-70-es trakto­rok, a szuper Zetorok, a kis Dutrák és az RS—01-esek. Jó ütemben halad a gépek javítá­sa. Csupán az okoz néha prob­lémát és bosszúságot, hogy egy-egy alkatrész hiányzik, vagy még nem érkezett meg. De még olyan esztendő nem volt, hogy alkatrészhiány mi­att a gépeket ne javították volna meg. (MJ) Ötórai tea Monoron A községi művelődési ott­hon január 16-án is meg­tartja a már közkedvelt öt­órai teát, melyre szeretettel hívja és várja a kulturáltan szórakozni vágy-ókat. Zene: Zenit 5. Büfé biztosítva. Jó szórakozást kíván a vezető­ség. MAI MŰSOR Mozik Monor: Arséne Lupin (széles­vásznú). Vecsés: Csodálatos élet (szélesvásznú). 1965-ben történt> Az MTK Gyomron Még egy éve sincs, hogy La­kat Károly, az MTK labdarúgó csapatának edzője Gyömrőre látogatott. A népszerű sport- szakembert nagy örömmel várta a község lakossága. A KISZ-helyiségében mintegy 80 érdeklődő előtt tartotta meg élménybeszámolóját a tokiói olimpiáról. Beszámolója végén ígéretet tett, hogy csapata, mi­helyt „terminusa” van — ellá­togat a községbe. Nos, a Rákóczi-napok kere­tében valóban ellátogatott az NB I-es csapat Gyömrőre. Már az autóbusz érkezésekor több százan várták őket a tanácshá­za előtt. A játékosok először Gyömrő „nevezetességeit” te­kintették meg. Amikor kifutott a két csapat a pályára több, mint kétezer szurkoló ülte kö­rül a zöld gyepet. Major har­madik gólja „csikart" ki elő­ször tapsot a nézőkből. A fővá­rosiak tetszés szerint érték el góljaikat. Bár a hazaiaknak is akadt helyzetük, de ezek ki­használatlanok maradtak. A második félidőben a járá­si válogatott volt az MTK el­lenfele. ök már komolyabb el­lenállást fejtettek ki, s a be­csületgól is ebben a játékrész­ben született. Végeredményben az MTK ll:l-re győzött. Fel­csattant a vastaps a mérkőzé­sen, tegyük hozzá megérdemel­ten A taps nemcsak az MTK- nak szólt, hanem az ellenfél­nek is. Jó volt a hangulat az esti vacsoránál is. Az MTK vezetői megígérték, ha tehet ír, máskor is szívesen ellátogatnak Gyöm­rőre. Reméljük, így lesz! (gér) Kézilabda­teremtorna Ferencvárosi Vasutas— Gyömró 12:10 Az elmúlt vasárnap megkez­dődött a Ferencvárosi Vásutas Péceli úti tornacsarnokában az idei téli kézilabda-torna. A gyömrői kézilabdázók is ott voltak a „rajtnál”. Tavaly, a második helyen végeztek a tornán. Ezúttal az indulás nem a legjobban sikerült. Igaz, ezen a mérkőzésen többnyire fiata­lok jutottak szóhoz. Elég, ha csak Sike, Szabó és Gyuri ne­vét említjük, akik még nem töltötték be a 18. életévüket. Jól kezdett a gyömrői csa­pat. Már az első tíz perc az ő fölényüket igazolta. Szabó és Gyuri dobott gólokat ebben a játékrészben. A félidő végén a hazai csapat erősített és sike­rült szépíteniük az eredmé­nyen. Szünet után továbbra is a gyömrőiek voltak fölényben, 9:6-ra „el is húztak", de ekkor némi játékvezetői segédlettel a Vasutasnak sikerült kiegyen­lítenie, sőt fölénybe kerülnie. A gyömrőiek már csak szépí­teni tudtak. A döntetlen eredmény igaz- sáoosabb lett volna. Jók: Fülöp, Kusnyir, Sike, (g-) A köszönés, amióta csak van, a tiszteletadást jelenti. Én is igyekszem minden is­merősnek illedelmesen kö­szönni, de azt tapasztalom, hogy nem mindenki szereti a köszönést. Várok az autóbuszra, jön a MÁVAÜT vezetője. Kö­szönök neki, mire ő nem válaszol. Bemegyek az üzletbe, hiá­ba köszönök, a csinos el­adónő elfelejt visszaköszön­ni. Elég sok gondjuk van, de azt hiszem egy „jó na- pot”-ra futna az idejükből, j Probléma az is: kinek, ho- j gyan köszönjek? Mária néninek: csókoló- ! mot, Zsuzsikának, aki mel- X lesleg 26 éves és amellett \ nagyon csinos is: Kezét cső- \ kólómat. Mihály bácsinak ! meg: Jó napot. Ez így rendjén ts van. j De hogvan köszönnek ők! vissza? Mária néni: Szervusz $ fiacskám. Hogy vagytok? $ stb. stb. Mire én kényte- \ len vagyok leállni beszél- J getni vele. Pedig, hogy sie- \ tek... Zsuzsika is „veszi a lapot”. 5 Jó napot Jóska! — köszönt 5 illedelmesen. ^ Farsangnyifó bál ^ Monoron A községi művelődési ott- \ hon 1966. január 15-én, este í nyolc órától tartja farsang- $ nyitó bálját, melyre minden- \ kit szeretettel vár. Zenét a \ közkedvelt Zenit 5 adja, bü- \ fé biztosítva. Jó szórakozást \ kíván a vezetőség. i Jó barátok a „Jóbarát“ előtt | A kopottas külsejű zöld ! Pannónia kimérten kanyaro- ! dott a maglódi Dózsa György ! úton levő „Jóbarát”-nak titu- : Iáit italbolt elé. Két utasa vil- i lámgyorsan ért földet, s utána : nagy lendülettel vetették le : fejükről bukósisakjukat. Pil- | lana tokon belül megszületett a : megállapodás: három deci pá- i Unkát kérnek. Ennyi adag ugyebár ele­gendő tüzet kovácsol a januá- ri fogvacogás ellen. Serkenti a \ vérkeringést, fürgébbé tesz, bátorít. Igaz, hogy a kora és az ereje delében levő embe­reknél mindez csipetnyi egész­séget is jelenthet. De igen ta­nácsos az ilyen pityózás után gyalogosan közlekedni és nem motorral. Nem is beszélve a tömény szeszt követő két-két pohár sörről. Amit motoros barátaink még igen-igen jóízűen nyeltek el. Ezek után — mondanom sem kell — tűzről pattant frisseségükhöz már könnyedén „megszerezték” a virágos jó­kedvet is. Jó óra telt el, mikorra visz- szatértek parkírozó Pannó­niájukhoz. Kicsit imbolyogtak, kicsit köpködőztek, majd be­gyújtották a motort. Ami az istennek sem akart beindulni. (Talán szívig, akarom mondá­nál, gyertyáig hatoló sérelem érte a motorkerékpárt, amiért neki semmiféle üzemanyagot nem adtak. Pedig fölöttébb megérdemelte volna, hiszen — véleményem szerint — fogytán levő benzinkészlete következtében nem tudott a motor kapcsolni.) A mi két barátunk, akik annál inkább tökéletesebben tankoltak, viszont roppant gyorsan átlátta a helyzet lé­nyegét, s azon nyomban kap­csoltak: egyikük ül a motoron, másikuk meg tolja. Az elhatározást tett követte. Tett, de nem a motor beindu­lása. Hiába tolták, húzták, vonszolták a gépet, az egysze­rűen nem vette tudomásul az utazási szándékot. A jó barátok újra visszatér­tek a „Jóbarát” elé. Az magá- \ tói értetődik, hogy persze, hogy betértek megint a Maglódoni különben rendkívül népszerű j Varga-kocsmába. Pár pohár-j ral ürítettek a sikertelen mo-\ torpróbálkozás gondjának el-] űzésére. A gond természetesen', továbbra is megmaradt, józani eszük azonban vitathatatlanul j cserben hagyta őket. Még szerencse, hogy rajtuk] kívül még akadt két — való-] ban jó barát —, akik segítet-\ tek biztonságba helyezni a to-! vábbi nyaggatással nagyon ts> veszélyeztetett motorkerék-\ párt. Ezúton is köszönet az] emberbaráti közbelépésért. ! Mert az nem kétséges, hogy\ egy használt — de még egyál-\ talán nem értéktelen — motor-; kerékpárt megóvtak a fölösle-\ ges igénybevételtől, nyugodtanX állíthatom azt is: a rongálás tói. Viszont az is szent igaz,\ hogy két ember megmenekült\ — az ő nemes segítségükkel —$ a végzetes következményeket $ is magában rejtő közlekedési karamboltól. t Veikéi Árpád .? lékot. Feladatuk lesz az újonnan épülő 100 férőhe­lyes tehénistálló „tenyész- anyaggal” való ellátása, el­sősorban saját és idegen te- nyészanyaggal. Tervezik még egy ezer férőhelyes juhho- dály építését — saját anyag­ból, saját munkaerő fel- használásával, mert a je­lenlegi korszerűtlen. Az állattenyésztést ebben az évben ezentúl, mint ön­álló ágazatot, önálló veze­téssel, bérelszámolási rend­szerrel igyekeznek működ­tetni. Az ágazat minden te­rületén megvalósítják anyagi j ösztönzésként a teljesítmény­bérezést. A takarmányozásról a fő- állattenyésztő elmondta, hogy az abrak- és lédús (siló) ta­karmányok mennyisége ki­elégítő. Szálas takarmányból (szénából) előreláthatólag hiá­nyuk lesz. A takarmánytermő terüle­teket úgy igyekeznek meg­tervezni, hogy benne a fe­hérjében 'gazdag pillangós- takarmányok domináljanak. (Borsós csalamádé, zabos­bükköny, lucerna.) Azonkí­vül almatörkölyt vásárolnak a konzervgyártól közvetlen ete­tésre és silózásra. Róth Mihály A gépek szanatóriuma Elsősegély — gyógyítás — utókezelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom