Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A.MÍGYE1 TANÁCS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! | LAPJA Ülésezik a Szovjetunió Legfelscbb Tanácsa , S IX. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM \H*\ 50 FUJ.KIS 1965. DECEMBER 9, CSÜTÖRTÖK $ — IJJ TELEPÍTÉSEK Pest megyében a szakszö­vetkezetek birtoka az utóbbi év 2000 holdnyi gyarapodásá­val már 14 729 holdat tesz ki. A közös művelés alá vont szántó, gyümölcsös és szőlő két és fél ezer hold. A MÉ­SZÖV igazgatósága értékelte a mezőgazdasági szakszövet­kezetek idei munkáját s meg­állapította, hogy az árvizes gyümölcsösök helyén Munkás kertszövetkezetek Növekvő árutermelés a szakszövetkezeti tevé­kenység tovább fejlődött. Az idén három újabb köz­ségben kertvédelmi, kisállat- tenyésztő és gyümölcsterme­lő szakszövetkezet alakult szer-í 8 Miniszteri utasítás a zárszámadásokról Tovább fejlesztik a forgóalap-gazdálkodást A földművelésügyi minisz­ter és a pénzügyminiszter közös utasítást adott ki a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek 1965. évi zárszám­adásáról. Ennek külön jelen­tőséget ad, hogy a gazdál­kodás számbavétele mellett a termelőszövetkezetekben a második ötéves terv lezárá­sát és a harmadik ötéves terv indulási alapjának fel­mérését is elvégzik. Az idei zárszámadással egyébként a közös gaz­daságok lépést tesznek az önálló, vállalatszerű gazdálkodás felé. Az ilyen gazdálkodásnak nél­külözhetetlen feltétele, hogy a szövetkezetek saját ere­jükből biztosítsák a folyama­tos termeléshez szükséges alapanyagokat és készleteket, így például a vetőmagot, a takarmányt, a hízó állatot, a különböző anyagokat és fo­gyóeszközöket. A forgóalap számítására — olyan új módszert vezettek be, amely elősegíti a fo­lyamatos gazdálkodáshoz szükséges tartalékok, készle­tek teljesebb és pontosabb számbavételét. A zárszámadások előké­születei megyénkben is befejezéshez közelednek. Az ezzel kapcsolatos felada­tokat, problémákat járási tanácskozásokon tárgyalták meg, s ezeken az elnökökön, főagronómusokon kívül az ellenőrző bizottsági elnökök, tagok is részt vettek. A fő­könyvelők részére Királyréten tartottak egyhetes tanfolya­mot. Moszkva: December 7-én a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának so­ron levő ülésszaka. Képünkön: a küldőt tek, a tanácskozás részvevői (Telefoto) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága szerdán kibővített ülést tartott, amelyen a KB tagjain és pót­tagjain kívül részt vettek: a Minisztertanács tagjai, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, és a társadalmi szervezetek vezetői. A kibőví­tett ülés megtárgyalta az 1966. évi népgazdasági terv irányel­veire vonatkozó előterjesztést. A napirend előadója Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja volt. A Központi Bizottság beható vita után egyhangúlag jóvá­hagyta az 1966. évi népgazda­sági terv alapelveit és főbb előirányzatait. Felkérte a Mi­nisztertanácsot, hogy a tervet a legközelebbi ülésén tárgyalja meg, hozzon megfelelő határo­zatot és gondoskodjék annak végrehajtásáról. ÉVZÁRÁS ELŐTT: Gyomron éppen most vezik a munkás kertszövet- 8 kezetet. A szakszövetkezeti § gazdálkodáson belül dicsére- ^ tesen fejlődött az állatte- j nyésztés, Pócsmegyeren pél-1 dául pecsenyebaromfit te- ^ nyésztenek, Márianosztrán és i Verőcén 200—200 darabos & juhállománnyal kezdték meg %sssssssssssss/sssssrssssssssssssssrssssss*MrssssssssA'sssssssssssssssssssssssssssjwsrsss/'sssssssmsss/sssss/sssss/ssssssssssssssss. a tenyésztést. Az árvízkárt szenvedett kö­zös telepítésből kipusztult 142,5 kh gyümölcsös újra­telepítése lényegében be­fejeződött. Sőt, ezenkívül Pomázon, Pócs­megyeren és Tahiban 104 hold szőlőt a Szentendre szi­geti községekben 25 hold sza­mócát, Kóspallagon 10 hold­nyi málnát és 4 holdnyi piros ribizlit telepítettek. A szakszövetkezetek idei gyümölcstermésükből már — szerződéses alapon — 16 ezer mázsát értékesítettek. Olcsóbb az óraszíj — Tele a bugyelláris Győz a pólyahuzat — Tízmillió kapcsolás — Üjabb árleszállítás? — Csakhogy ez nem átme­neti jellegű. Az eddigi harminc forint helyett huszonhatra csökkent a műanyagból szőtt óraszíj ára. — Mi- köze ehhez a Budai Járási Háziipari Szövetkezet­nek? — Olyan nagy volt a nyere­ség és olyan olcsón sikerült előállítani, hogy mi magunk kérhettük az illetékesektől a vásárló számára a kedvező ár­módosítást. Varró Károly elnök jóked­vűen mondja: — Előnyösebb az anyagi helyzetünk a tavalyinál is. Te­le a „bugyelláris", évzáráskor három és fél—négymilliós nye­reségre számíthatunk. — Melyik cikké az érdem? — A pálma a bébiholmiké. Űj készítményünk a pólyahu­zat. Az apróságoknak való ru­házati cikkekből rendkívül nagy a kereslet, s 13—14 mil­liós exporttal számolunk! — Hogy szolgált idén a „műszeripar”? — Jó fél éve, hogy bemu­tattuk a Moccarelét, amely nem nagyobb az apró kockacu­kornál. A parányi elektromos jelfogó tízmillió kapcsolást ga­rantáltan elvégez. Ezért több nagyvállalat kísérletezik fel- használásával. A mai napig négyezret készítettünk. Kül­föld is jelentkezik. — A gyarapodás tehát ör­vendetes. — S azzal zárom, ami vala­mennyi munkatársunk számá­ra örömhír: minden részle­günknél elegáns fürdőt, zu­hanyozót, öltözőt építünk. Hogy milyen nagy szó ez ott, ahol a messze környéken nem találni egy angol vécét, azt csak az tudja, aki most életé­ben először kerül ilyen körül­mények közé. t. gy. December 17-én: AZ EV UT0LS0 TANÁCSÜLÉSÉ A megyei végrehajtó bizottság elfogadta a napirendet ESŐBŐL HO? Hideg érkezik! Egy csokorra való hír in­formál arról, hogy Nyugat- Európában a sok csapadék, eső, olvadó hó megduzzasz- totta a folyókat s kisebb- nagyobb területeket öntött el. Kérdés, nem kell-e attól tartani, hogy a Duna szintje hazánkban is jelentősen emelkedik? A VÍZÜGYI ELŐREJELZŐ SZOLGALAT: — Nem veszélyes a hely­zet, legfeljebb fél méterrel emelkedik a most alacsony Duna. Különben sem szá­míthatunk nagyobb utánpót­lásra — már ami eső, vagy hóié alakjában vízgyűjtőkbe juthat. Gyorsan tért hódít a hidegebb időjárás, megál­lítja az olvadást. A METEOROLÓGIAI IN­TÉZET TAVPROGNÓZISA: — Sarki eredetű légtöme­gek csökkentik fokról fokra a korai tél után viszonylag kellemes meleget. Bajoror­szágban, de már Ausztriá­ban is az eső átcsapott ha­vazásba. Utóbbi helyen már 100 méterig szállt le a fagy­pont magassága. Szerda délelőtt a Dunán­túlra érkezett a hideg elő­őrse és ott is megkezdő­dött a havazás. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén az idei év utolsó tanácsülésének előkészítésével foglalkozott. Megtárgyalta a december 17-i megyei tanácsülés napirend­jét. Eszerint Varga Péter el­nök előterjesztésében kerül sor a megyei tanács és szervei 1966. évi munkatervének is­mertetésére és jóváhagyására, majd a mezőgazdaság egyik legfontosabb ága, az állatte­nyésztés elmúlt ötéves fej­lesztése és következő feladatai című jelentést vitatja meg Pest megye parlamentje. Ezt követően kerül majd sor, töb­bek között, annak a javaslat­nak az előterjesztésére, amely Gödöllő várossá alakulásával, az aszódi járás átszervezésé­vel kapcsolatban új tanácsi választások idejét jelöli meg. Tanúkihallgatás a Verbelen-perben. Bécs: Victor Grijseels belga állampolgár, a Foresti, az 1944. február 28-i náci vé­rengzés egyetlen túlélője, mint tanú vallo­mást tett J. Robert Verbelen volt belga SS-őr nagy (jobbról) perének tárgyalásán. (Telefoto) Egy- a tartalékok közül A nemrég megejtett or­szágos felmérés megállapí­totta: a gépi berendezések kihasználtsági foka 1,4 mű­szak. Mindössze tehát más­fél műszakot sem dolgoz­nak gépeink, milliárdokat jelentő állóeszközöket „he- vertelünk” azzal, hogy tét­lenségre kárhoztatjuk a sajíolót csakúgy, mint az esztergapadot, s nem jut jobb sors a köszörűnek, sok más gépnek sem. Ugyanak­kor űj és új igényekkel jelentkeznek az üzemek, ahelyett, hogy elsősorban a maguk portáján néznék meg, mi az, amit meglevő állóeszközeik birtokában megtehetnek? Az elmúlt években több üzemben — kísérleti jelleggel — áttér­tek a folytonos, azaz meg­szakítás i nélküli üzemelés­re; kétségtelen, jelentős el­lenállást kellett legyőzni, de a tapasztalatok azt mu­tatják, az emberek megta­lálják a számításukat, s ugyanakkor a gyár, a nép­gazdaság is jól jár. Volt, ahol átszervezték a műsza­kokat, egy helyett kettő, kettő helyett három lett, ugyanakkor azonban nem egy helyen még a felméré­sig, a lehetőségek keresé­séig sem jutottak el. A folytonos termelésre áttérni — így dolgoznak például a papírgyárban Szentendrén, a szeszipari vállalatnál Cegléden — ott, ahol ennek semmiféle ha­gyománya, előzménye nem volt, valóban nem könnyű. Igen magas fokú üzemszer­vezési előkészületeket igé­nyel, s maga a termelés megszervezése is a jelenle­gi törődés többszörösét kö­veteli meg. Ezért helyes, hogy valóban csak enge­déllyel, a felsőbb szervek véleményét kikérve pró­bálkozhatnak ezzel az úttal az üzemekben, mert — akárcsak a lépcsőfokok — sokkal kézenfekvőbb a mű­szakok számának növelése. Elsősorban a korszerű berendezések működtetése kifizetődő: a nagy termelé­kenységű gépek három­műszakos üzemeltetése minden beruházás nélkül növeli a termelés gazdasá­gosságát, hiszen nem arról van szó, hogy minden­áron termeljünk, azaz el­avult, drágán dolgozó gé­pekkel is két vagy három műszakban, hanem éppen arról, hogy a jót kamatoz­tassuk. Ugyanakkor azon­ban nem szabad elfeled­kezni arról, hogy a három műszak lényeges változáso­kat hoz a termelésszerve­zésben, hiszen — a sokféle közül csak egy problémát kiragadva —, megszűnik az ún. időtartalék, tehát a gépkarbantartás, javítás erre már nem támaszkod­hat. Mindennek említése azért aktuális most, mert a jö­vő évi tervekben helyet kaphat ez ott, ahol a nép­gazdaságnak szükséges ter­mékeket készítenek, — mert feleslegesből van ép­pen elég —, de azokból ed­dig — éppen a szűk kapa­citás miatt — nem tudtak elegendőt előállítani. A munkaügyi és műszaki in­tézkedési tervek mindezt figyelembe vehetik: érde­mes ráá'dozni a felmérés­hez szükséges időt, s a pa­pírt, meg a ceruzát, meg­érné-e, kifizetődne-e? Igen sokféle tényezőt kell szá­mításba venni, s valóban mindenre kiterjedő figye­lemmel — a munkaerő biz­tosításától az anyagfede­zetig — szabad csak a ter­vezéshez fogni. Hiba lenne itt bármit elsietni, elmu­lasztani a kellő körültekin­tést, de legalább ilyen hiba lenne számításon kívül hagyni, egyáltalán nem foglalkozni tartalékaint- közül az egyik leglényege­sebbel. M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom