Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

DER U S E N A PEST'ME G;Y El H.ÍRLAP LON Kl AD A SA VII. ÉVFOLYAM, 308. SZÄM 1965. DECEMBER 31, PÉNTEK Kormánykerék — légszűrő — Ahol nincs hajrá év végén Akinek már foglalt jövő kerékre, 9 ezer légszűrőre és 40 ezer csatlakozóra kaptunk megrendelést. Úgy, hogy tel­jes kapacitásunkat lekötötték a jövflyévre. — A munkaverseny? — A „November 7” brigád a szocialista címért küzd. Vál­lalásuk, munkájuk reményt nyújt arra, hogy elnyerik ezt a megtisztelő címet. ÖSSZEFOGLALVA: el­mondhatjuk, sikeres évet zár a Gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz. Sikerült jól gazdálkod- niok, ami majd a nyereség- részesedésben is megmutatko­zik. Vannak azonban év végi gondok is. A hosszú szálanya­gok tárolását még mindig nem tudták megoldani, pedig ez tetemes kárt okoz a szövet­kezetnek. Gér József MALAC AFON Y AB A A itúesúzik <is óér Péteriben is Mlegedüsaó búcsúztatja riben is, s azt szeretné, ha nemcsak ezen az estén lenne így, hanem az év minden napján, estéjén. — Mi is azon dolgozunk, munkálkodunk, szeretnénk, ha még kedvesebbé, közvetle­nebbé válna a kapcsolat — válaszol Szabóné — amellett választékosabbá tenni és ja­vítani a lehetőség határán belül a közétkeztetésben asz­talra kerülő ételek minő­ségét. Nyáron pedig maximá­lisan kihasználni az udvar adta lehetőségeket. Vasárna­ponként táncos délutánok, magyarnóta-, operett- és tánc­dalestek rendezésével. Megérkeztek a színes csá­kók, sapkák, sípoló, rikoltó trombiták, véget nem érő szer­pentinek, csillogó konfetti és a hangulatos lampionok. Véget ért hát a beszélgetés azzal, hogy a vidámnak, jó­kedvűnek ígérkező szilvesz­tert, eredményekben gazdag új év kövesse. Boldog, békés új évet Pé­teriek! Kiss Sándor A kefegyár rövid éve Monori Kefegyár 1965. évi gazdasági 24 millió 800 ezer forintos tervét teljesítette. Eb­ből kilencmillió 300 ezer fo­rintos exporttervet 101,1 szá­zalékra teljesítette. így az évi tervet 1965. december 14-én teljesítették. Joggal kíván hát már most boldog új évet a kefegyár dol­gozóinak és a járás lakosságá­nak. A t — Export? — Sajnos, a tervezett ex­portszállítás rajtunk kívül­álló okok miatt meghiúsult. Pedig a kormánykerék iránt a nyugatnémet Henschel mű­vek is érdeklődött. Ahhoz, hogy exportálni tudjunk, nagyfokú létszámemelésre és építkezésre volna szükség. Er­re azonban nem kaptunk ke­retet. — Hány darab kormány- kereket, illetve vontatvány- csatlakozót adtak le az idén? — Fő profilunk ezenkívül még az egységes levegőszűrő is. Kormánykerékből 22 ezer darabot adtunk le a Csepel Autónak és a Vörös Csillag Traktorgyárnak. Vontatvány- csatlakozóból 30 ezret, légszű­rőből hatezret. — Es a jövő évben? — Huszonhatezer kormány­$ Év közben eléggé zilált ál­lapotok uralkodtak a Gyöm- 5 rői Vas- és Fémipari Ktsz- ^ ben. ^ Nem volt meg a megfele- $ lő összhang a tagság és a vezetőség között. ^Szerencsére, idejében rende- $ ződött a dolog, megoldódtak a ^személyi problémák, s így ma 5 már megfelelő a „légkör”. A ^ többség hangulata legalábbis ^ ezt tükrözi — mondja Kocsis i István, a szövetkezet műszaki $ vezetője. 1$ — Hallottunk arról, hogy a § szövetkezet a vásárolt gépe- \ két még mindig nem állítot- \ ta üzembe. Igaz a hír? \ — Két gépet vásároltunk. I? Egy nagy teljesítményű ^ kompresszort és egy dobre- ^ volveres esztergapadot. A k kompresszor felállítása azért késik, mert felállításához bi- S zonyos épületátalakításokra » van szükség. — Mindenesetre jó lett vol­na előbb megkezdeni az épít­kezést, s ezzel előbb üzembe helyezni az értékes gépet. Az esztergapad felállítása előreláthatólag januárban történik meg. Ez nagymérték­ben elősegíti majd a termelé­kenységet. — Egyéb probléma? — Szövetkezetünk nehézsé­gei közé tartozott még / az idén a nagyfokú profilrende­zés. Emiatt igen sok döntő- bizottsági ügyünk volt, mivel az igények messzemenően meghaladták kapacitásun­.................kát, ____ „ . T öbb esetben kötbért vagy ál­lóbért yoltunk kénytelenek kifizetni. Az év második fe­lére sikerült „lábra állnunk”, s a termelési tervet sikerült ütemesen teljesítenünk — A tervteljesítés? — A háromnegyed éves ter­vünket teljesítettük. Előrelát­hatólag a negyeik is sikerül. Annál is inkább, mivel éves tervünket december 22-én teljesítettük. Azóta terven felül dolgozunk. — Ezek szerint nincs év végi hajrá a szövetkezetben? — Nincs. Ugyanolyan ütem­ben, a tervezettnek megfe­lelően dolgozunk, mint év közben. A KÉMÉNYSEPRŐ niség lakik. Közben motosz­káló^ hallatszik jelettem és e9y lefelé tapogatódzó ba­kancs jelenik meg a létra legfelső fokán. — Fogom a létrát, jöjjön bátran! — Jön is, nem tör­ténik semmi baj. Megköny- nyebbülten állunk most már a tavaszias iskolaudvaron, a drága anyaföldön. December vége van, de az időjárás márciust játszik. Kémény­seprőm szelíd, jóságos sze­mében bánatos mosoly csil­lan fel. Félszegen nyújt fe­lém egy kis falinaptárt és halk, bátortalan hangon „Boldog új évet” köszönt rám. Megköszönöm a jókí­vánságot, a magaméval vi­szonozom és megszorítom a becsületes, kormos kezet. — Jaj, kormos tetszik lenni tőlem! — szabadkozik zavar­tan. — Nem baj, a babona sze­rint akkor ér valamit a ké­ményseprő jókívánsága, ha egy kis kormot is kapunk hozzá. Egyáltalán nem hi­szek a babonákban, de úgy érzem, ennyi kedvességgel tartozom neki. M ikor délután a jó mele­get árasztó cserépkály­hához támasztottam a há­tamat, elgondolkoztam azon, hogy ezt a mi kéménysep­rőnknek köszönhetem. A kert­ben, a csupasz fák fölött csó­kák köröztek és csodálkozva bámulták a kéményből sza­badon kígyózó, kékes füst- szalagot. Tugyi Rezsőné BOTRÁNY- A SZERETET ÜNNEPÉN A Monori Művelődési Ott­hon karácsonyi bálján egy fér­fit rendbontás miatt, rendőri segítséggel kellett eltávolítani a bálteremből. Különösebb ügy nem lett volna belőle, ha egy nő nem siet a férfi segít­ségére, nekiesve a rendőrnek, jókora botrányt rendezve. Ám a dolog így történt. S mi van a dolog mögött? Oly nagy ügy ez, hogy mér mögé is kell nézni, kérdezhet­nék az akadékoskodók. Igen, vessünk mögé egy pil­lantást, mert az ilyen botrá­nyos jelenetekre indítékot ad valami. A legtöbbször az ital. Jogos a gyanúnk, hogy a mű­velődési otthon büféjének te­vékenysége az ilyen és hasonló incidensek szempontjából sok veszélyt rejteget. Mert abban a büfében sokkal inkább tö­ményszeszt mérnek, mint hű­sítő italt, holott ez a rendsza­bályokkal is ellenkezik. Azt mondhatják, kár a fá­radságért, aki inni akar, úgyis megissza a maga adagját. Leg­följebb nem a művelődési ház­ban, hanem átmegy érte az italboltba. Igen ám, csakhogy, aki a kocsmában issza le ma­gát, mégis csak kevésbé tilta­kozhat az ellen, ha nem enge­dik be a művelődési otthonba, vagy rendbontás esetén kidob­ják onnan, mint az, akinek éppen a művelődési otthonban adtak lehetőséget a berúgásra. Igaz, a karácsonyi, szilveszteri bálokra felnőtt emberek jár­nak, de sokukra — úgy látszik — még ráfér a nevelés. A művelődési otthon vezetői számos helyes intézkedést hoz­tak és terveznek a fiatalok kulturális szórakozása érdeké­ben. Ne tegyenek engedményt e téren sem. Akár csak tánc­délutánról, akár karácsonyi bálról van szó, egyformán a művelődési otthon tekintélye forog kockán, s az illemet is változatlan mércével kell mér­ni. Hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy ha valami baj van, még mindig ott a rendőrség, aki majd rendet csinál. A rendőrség viszont úgy gondolkodik; nem az a dolguk, hogy a kidobó szere­pét betöltsék a község életé­ben. Az ilyen említett inciden­sek megakadályozása azok dol­ga, akik mindezt idejében megelőzhetik. Dozvald AZ ÉV UTOLSÓ HURKÁJA Készülhet már a finom hur­ka Péteriben szilveszterre! Tíz mázsa rizst kaptak a bol­tok. Ügyeletes orvos l-én: Gyömrőn: dr. Túri Mária, Monoton: dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn: dr. Csík Pál, Vecsésen: dr. Imreh Pál; 2-án Gyömrőn: dr. Túri Mária, Monoron: dr. Balogh József, Üllőn: dr. Csík Pál, Vecsé­sen: dr. Simon Sándor tart ügyeletet. — Ügyeletes gyógy­szertár mindkét napon Mono­ron a főtéri, Vecsésen a Dó­zsa György úti. A könyvvásárlás már nem gond! A könyvesboltokon kí­vül 103 könyvbizományosa van az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz-nek! MAI MŰSOR Mozik Monor: Szerelmes biciklistád (szélesvásznú). Vecsés: Szívfáj dal* mám Hirosima (szélesvásznú). A JÖVŐ KÖZÖNSÉGE Külső meghívott előadók is rendszeresen tartanak előadást az iskolában. Gyakran látogat­nak el a tanulók közé filmszí­nészek. Görbe János volt a legutóbbi vendég. Meghívott előadókkal filmesztétikái elő­adásokat is tartanak. 690 ta­nuló filmkultúrájáról gondos­kodik így az iskola. Az eredmények biztatóak. A foglalkozások tapasztalatai és a felmérések azt mutatják, hogy a fiatalok aktív, igényes érdeklődéssel fordulnak a film felé. Véleményük figyelemre méltó, értékesek a meglátásaik. Kifejlődött bennük a határo­zott filmízlés csírája. Ha to­vább haladnak ezen az úton, méltó közönség előtt pereghet­nek majd a jövő filmjei. d. JÓ PIHENÉST Január elsején nyugdíjba vonul Markali István, a gyöm­rői TÜZÉP-telep vezetője. Jó pihenést kívánunk a te­lepvezetőnek, aki több mint tíz évig volt a TÜZÉP ve­zetője. Sokszor elhangzik a kérdés, felnő-e a közönség a filmmű­vészethez s mikor? Hogyan lehet ezt segíteni? A monori gimnázium tan­testülete a diákok filmkultú­rájának megalapozására is gondot fordít. Ha az oktatási órák keretébe nem is fér bele, oktatáson kívüli szakköri fog­lalkozásokon megismerkednek a tanulók a filmművészet ér­téséhez elengedhetetlen, leg­fontosabb alapismeretekkel. Lehetőség nyílik erre a KISZ- kluöó'K köretén belül és a szak­köri foglalkozásokon is. A közös filmlátogatásokat az irodalmi vagy osztályfőnöki órán előkészíti a tanár s a film megnézését vita, elemző foglalkozás követi. Az iskolá­ban is rendszeresen tartanak vetítést. Saját 16 mm-es be­rendezésük van. Tulajdonkép­pen az ilyen foglalkozásoknak ez a legcélszerűbb formája, ám a filmkölcsönzés lehetősé­ged elég korlátozottak. A film­kölcsönző vállalat ilyen célra nem ad játékfilmeket. A foglalkozás célja a rende­zés, a forgatókönyv szerepének s a filmszínész feladatának megismerése. A végső cél „filmlátásra” nevelés. del az iskola irányába, ami­kor elkapom kérésemmel, r/ éményseprőmmel elvonu­ld lók a fel járati ajtóhoz. Sikerül kinyitnom a ko­nok lakatot. Fekete ember­kém elszántan állítja a pad­lástér nyílásához az inga­tag létrát, főnököm is ott terem és ketten tartjuk a megbízhatatlan lajtorját, hogy a nyakunkba ne pottyanjon a szerencse felfelé törekvő jelképe. Felért. Nincs baj. Lelkiismeretesen őrzöm a létrát, hogy lefelé jövet is istápoljam a levonulót. E percben régi ismerősöm jel­legzetes profilja tűnik fel. Üdvözöl és arra kér, legkö­zelebb róla is írjak, mert 6 sokat fárad a község ér­dekében. Megígérem, hogy írni fogok, ha ihletet kapok az íráshoz és a gépem is megjavíttattam. Mert jelen­leg hiányzik róla az é-be- tü és mindenféle kétértel­műségek jönnek ki é-betű nélkül. Ebben megnyugodott. Még egy kicsit beszélgettünk erről-arról és aktatáskáját keményen megmarkolva, ko­rát meghazudtoló erélyes lé­pésekkel távozott. Morfon­díroztam. Tényleg, hány em­berről kellene írnom, ha igazságos akarok lenni, mert ebben a kis faluban renge­teg érdekes, tevékeny és népszerűsítést érdemlő egyé­ron műtéten esett át, biz­tosan attól olyan vékony és erőtlen. P anaszkodom neki, hogy a nagyszobában nem tudok befűteni, mert a csó­kák mindenféle szemetet hordtak a kéménybe és be­gyújtáskor olyan füstfelleg támadt, hogy majd megful­ladtam tőle. Kéményseprőm arcán látom, hogy neki édes mindegy, mert ha itt va­gyok, mégsem fulladtam meg. — Kitisztítja? — kér­dem félénken, mert azért tényleg nem lehet túl kel­lemes dolog, lemos padlá­sokon mászkálni és eldu­gult kéményekben piszká- lódni. Készséggel, de lelke­sedés nélkül feleli: — Igen. Kérem a feljárati kulcsot! — Hát az bizony nincs ná­lam, mert én itt csak szol­gálati személy vagyok eb­ben a házban. A kulcs fő- nököynnél van. — Ha nincs kulcs, nem tudom kitisztítani! — csillan fel némi remény az én emberem szemében. De nem ismer engem. Én „rámenős” nő vagyok. Ha valamit meg kell csinálni, akkor legyen meg. Előteremtem a kul­csot. Szegény főnököm ép­pen a tanácsháza felől lép­\ T) égebben egy csinos és i il vidám fickó járt Gom- \ bura, kéményeket rendbetar- \ tani. Jöttét már messziről \ jelezte a harsány, hetyke \ füttyszó. Arca életvidámon ! piroslott elő a koromréteg \ alól és szeme kihívó ragyo- ! gással szórta sugarait szer- ; teszét. A rossznyelvek sze- ; rint akkortájt egy-egy ma- \ gúnyos menyecske, vagy siti— j dőlány szájformájú korom- \ nyomokat mosott le az arcá- ! ról egy-egy jól sikerült „ké- ! ményápolás” után. A pajzán : néphagyomány olyan esetet i is megőrzött, hogy a ház \ asszonya ecetért és cuko- I rért küldte kiskorú fiát, \ amikor az utca felől meg- j hallotta a jól ismert hety- S ke füttyszót. Soha nem le- \ hét tudni, hogy a mende- : mondákban mennyi az igaz- 1 ság és mennyi a kitalálás. \ Lehet, hogy a csinos és vi- \ dám kéményseprő lelkiis- \ merete olyan fehér volt, * mint a hattyú tolla. ! De hagyjuk a legendákba ! vesző múltat, nézzük a je- \ lent. ! Ma megjelent nálunk a ^ mostani kéményseprőnk. Szo- ! lid, halk, udvarias hangon \ köszönt. A léptei oly nesz- \ telenek voltak, mintha lábujj- $ hegyen jött volna. Arca bá- \ natos, komor, de végtelenül \ jóindulatú. Vonásai fárad- \ fák, arcszíne sápadt. Fiatal § ő is, de a jókedv, gondta- | lanság messze jár tőle. Any- S nyit tudok róla, hogy a nyá­Fanyar ízű áfonya és egy- bensült burgonya öleli körül a ropogósra sült pecsenye­malacot, aztán, hogy a hagyo­mányon se essen csorba, hát citrommal spékelik a párolt piros káposztával bélelt tá­lon nyújtózkodó állat nyitva- felejtett száját. Amikor még sül, sistereg, daraboljuk, szeleteljük, hogy a kedves vendég jóízűen fogyaszthassa — mondja Szabó Sándorné, a péteri kis­vendéglő mindig jókedvű vezetője. — Amellett lesz eredeti módon halikrával és haltejjel készült halászlé is. A rántott hal készítésének tit­kát a Gellértben lestem el, ahol az étteremben az üllői származású Lakatos Tibor húzta mellé a vidám, friss nótákat, meg a bús hallgató­kat. Ma este nálunk az apja búcsúztatja szépen szóló he­gedűvel az évet. A csemege sertésült receptjét pedig Var­ga Ferenc árulta el, amely frissen bontott 60 kilós súlyt el nem ért, fiatal sertés hú­sából fűszeresen bőrében sül pirosra. A bécsi Ritz ked­venc csemegéje volt. $ Az új évbe forduló éjsza- ^ kát emlékezetessé szeretném 4 tenni — folytatja a vezető — 5 azzal, hogy ételben, italban $ bőséges lesz a választék, a jó- $ kedv és a vidámság pedig $ véget nem érő kiapadhatat- ^ lan. — A vendéglő forgalma $ egyébként egyre emelkedik, t napi 4500—5000 forint a be- $ vétel, igaz ebben az egységben $ ismeretlen a restség, mindent $ elkövetnek, hogy a vendég jól J érezze magát. — Persze igényessé vált ^ már a' község lakossága Pété- S ■----------------------1 A könyv felkeresi \ az olvasót . $ A vecsési községi könyvtár ^ három fiókkönyvtárt működ- 5 tét, a Toldy utca 46. szám ^ alatt, a Damjanich utcai is- $ kólában és a Zöld Mező Tsz $ irodahelyiségében. A könyv \ tehát valósággal az olvasóhoz \ megy. \-----------------------------------| E zúton mondunk hálás köszö- * netet mindazoknak, akik szeretett^ fiúnk, Bognár Mihály temetésén $ részt vettek, s ezzel fájdalmunkat $ enyhíteni igyekeztek, sírjára ko- 5 . szorút, virágot helyeztek. Bognár Antal és családja 5 Gyömrő 5 * _____^_______ * R ÓGÉPEK, SZÁMOLÓGÉPEK j szakszerű karbantartása I Rigó Mihály műszerészmester Gyömrő, Tompa utca 11. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom