Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM 1965. DECEMBER 31, PÉNTEK A Térkő gyerek növekvő érdeklő­déssel hallgatja o viselt dolgairól született „gyer­mekszáj sztorit”, amelyet édesapja olvas fel neki az újságból — una­loműzőnek. Térkő ugyanis „táppénz­állományban” van a II/b-ből: in­fluenzás. Ahogy lassan-lassan ráis­mer önmagára a történet főszerep­lőjében, úgy mé­lyül el szája kö­rül a megszep­pent vonás. A felolvasás után kis darabig gondterhelten töpreng aztán megkérdezi: — Apu! Ez a néni mindent megírhat az új­ságba? — Mindent. — Azt is, ha esetleg ... rossz vagyok? Apu kap az al­FERKO kaimon és erélye­sen bólint: — Azt is! Térkő kétségbe­esetten sóhajt: — Istenem, hát már rossz sem le­het az ember?! ★ Apu pénzjutal­mat kapott, s a nem várt szeren­cse felébresztette a benne szunnya­dó gavallért: va­sárnap — úgy­mond — az egész család vendége lesz, egy első osz­tályú étteremben. Máskor is ebé­deltek már ven­déglőben, no per­sze, szolid, olcsó helyen. Pléh ka­nál, papírszalvé­ta, s három forint borravaló. Ez a mostani azonban egészen más. Tehér ab­roszon, kristály vázában virít az élő virág. Ezüst kosárban papírvé­kony kenyérsze- letkék, első osztá­lyú teríték. A teremben lábujjhegyen sik­lónak a borfiák, egy sarokasztal­hoz gurigurin tol­ják a jégbehűtött pezsgőt. Álruhás herceg külsejű pincér hozza a pi­ros műbőrbe kö­tött étlapot, s anyu elé helyezi. Térkő ezalatt szemlét tart az asztal fölött. Szemügyre veszi a csillogó evőesz­közöket, a met­szett poharakat, s a damaszt szalvé­tát. Az utóbbit meg is tapogatja, aztán cérnahan­gán felkiált: — Nézd, anyu, itt rongyot adnak, nem papírt! ny. é. olyan jó, mint azoké, aki­ket a tárgy ismerete és sze­retet« hozott. Azért sem, mert egy ilyen osztály tag­jának lenni többletmunkáit és lemondást is jelent. — A tantervben előírt anyagon kívül is foglalkoz­nak a tárggyal? — Igen. A nyelvnél pél­dául folyóiratok, napilapok feldolgozását is elvégezzük. — A nevelőmunkában jelent valami könnyebbséget a „kü­lönleges” osztályok léte? — Feltétlenül szerepük van. A legagilisabb, s az iskola életéből leginkább részt vál­laló diákok ezekből az osz­tályokból kerülnek ki. — Milyen eredménnyel zár­ták a félévet? — Az orosz nyelvi ta­gozatosok az iskola átlag- színvonalán, a matematiku­sok ennél jobban. Az oro­szos osztályok 3,6 és 3,7-es eredménnyel. A matemati­kusok 4,1-gyel és 4,26-al. De míg az oroszosoknál az orosz nyelvi eredmények jobbak az átlagnál, a matematikusok­nál gyengébbek. — Jó ezekben az osztályok­ban tanítani? — Szeretünk. Ezek a gye­rekek szívvel tanulják a vá­lasztott tárgyat. És meg is tanulják. (b. h.) BECS—PRAGA—VARSÓ Nyolcnapos turistautat szer­vez az IBUSZ, vonattal, Bécs —Prága—Varsó útvonalon. Az útra május 16-tól május 30-ig kerül sor, folyamato­san. A bécsi tartózkodás alatt városnézés, a Schönbrunn megtekintése is szerepel, a programban. Prágában egy valódi cseh sörözőben költik el vacsorájukat a turisták. Varsóban: színházlátogatás. Részvételi díj 3400 forint, ehhez járul a költőpénz, amely Ausztriában 112 schil­ling, Prágában 150 korona és Varsóban 210 zlotyi. Jelentkezni a művelődési ház IBUSZ-felelősénél lehet.1 Tegnap rendkívüli rh-iklés mit A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt rendkívüli ülést tartott A napirenden szerepelt annak megállapítása, hogy melyik tsz nem erősödött még meg. Javaslatot tettek arra is, hogy melyik gyenge terme­lőszövetkezetnek kérjenek ál­lami támogatásit Nagyüzemi kertészet Az új esztendőben is foly­tatódnak az Agrártudományi Egyesület előadásai. 1966. ja­nuár 7-én a művelődési ház emeleti klubjában délután 2 órakor Mészáros Terenc, a Kertészeti Főiskola adjunktu­sa a nagyüzemi kertészetek gépesítéséről tart előadást. MEGÉRKEZETT A TEJ igmm (Papp felv.) Foglalkozása : BETEGFELVEVŐ A betegek az orvos után vele találkoznak először. Sok múlik őrajta: milyen lesz a beteg hangulata, mennyi­re módosul a rossz érzés, amit a betegség okoz. Fog­lalkozása: kórházi betegfel­vevő. Szőke haj, kék szem és örökös mosoly. Tizen­nyolc éves. — Honnan jött ide? — Kereskedő voltam. t-* Miért jött? —1 Ha azt mondom, hogy betegfelvevő legyek, ez az életem, álmom — elhiszi? Hát nem. Egészségügyi dol­gozó szeretnék lenni. — Ez a hivatalos megfo­galmazás mit jelent? — Most esti gimnáziumba járok. Ha elvégeztem, ápoló­nőképzőbe szeretnék menni. S utána műtősnőnek. — Hány évre való terv? — Nyolc-kilenc. Van időm. Szeretem az emberéket. A beteg embereket, bánataikkal, fájdalmaikkal. Én is csak azt mondhatnám erről, amit előttem sokan és jobban megfogalmaztak már, hogy a legszebb hivatás — ápolni, gyógyítani. Új házak Tormáson Az OTP 1966. évi lakásépí­tési terveiből megtudtuk, hogy a tormási szőlőskertekben 20 darab kétszobás, összkomfor­tos lakás építése befejeződik a nyáron. Ezt követi hét újabb épület építése, 28 darab két és fél­szobás lakással. A lakásokhoz külön udvartér is tartozik majd. TESTVÉRLAPJAINKBÓL OLVASTUK Új kórház épül rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSArSSSSSSSSAfSSSSSySSAf/ySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSj Képzőművészkörünk 15 eve 1950. MÁJUS 1-EN kezd­tük meg működésünket azzal a céllal, hogy felkutassuk a kallódó tehetségeket, és a középiskolákból törölt rajz­oktatást pótolva, a tagok képzőművészeti kultúráját fejlesszük, s ízlésüket fino­mítsuk. Munkánkat a Nép- művészeti Intézet által jóvá­hagyott, öt hónapra tervezett Szabadiskola címmel, s négy előadóval kezdtük meg. A rajzolásban, festésben, szob­rászatban és dekorációban képezhették magukat tagja­ink. Helyiségek hiányában ideiglenesen az állami taní­tóképző rajztermében helyez­kedtünk el, amely hetven­négy tagunk részére szűknek bizonyult. Ebből a nagy lét­számból természetesen las­san lemorzsolódtak azok, akik kisebb képességűeknek bizonyultak, mert a nyári jelentés már csak 49 aktív tagról emlékezik meg. Kéré­sünkre és javaslatunkra Mol­nár István akkori polgármes­ter a cifrakerti „svájci” há­zat jelölte ki, amelynél job­bat ideális fekvése miatt el sem lehetett kénzelni. Nagy anyagi áldozattal rendbehozatták és ez lett a festők, szobrászok és dekorá­ciósok műterme. AZ ÉV NYARÁN már be is költöztünk, s a felnőttek oktatásán kívül július és augusztus hónapokra 31 út­törővel nyári tanfolyamot indítottunk. Szeptemberben megszerveztük az első cso­portos tárlatlátogatást, Bu­dapestre. Toglalkozásainkat heten­ként kétszer az esti órákban tartottulc. 1951. március 31-én a Mű­velődési Minisztérium minta tanfolyamnak minősítette kö­rünket és Losonczy Tamás festőművész útján három­ezer forintot adományozott felszereléseink gyarapítására. A következő esztendők sem voltak teljesen zavarta­lanok, mivel helyiségünk többször veszélyben forgott. Különböző célokra akarták igénybe venni. AZ ELMÚLT esztendők alatt számtalan csoportos ki­állításlátogatást és művé­szettörténeti előadást szer­veztünk. Minden országos és jelentősebb kiállítást meg­néztünk Budapesten. 1952 ok­tóberében tapasztalatcsere­látogatást tettünk Nagyma­roson, de ellátogattunk a szomszéd városok — Cegléd, Kecskemét és Kalocsa kép­zőművész-kiállításaira is. Csaknem minden évben a művelődési házban egy-egy ünnepélyes alkalomhoz kap­csolva, kiállítást rendeztünk. Részt vettünk a négy vá­ros (Kecskemét, Baja, Ceg­léd, Nagykőrös), majd a há­rom város (Kecskemét, Ceg­léd, Nagykőrös) kiállításain. Szép sikerrel zárult körünk 10 éves jubileumi kiállítása is 1960-ban. Ugyancsak sike­resen szerepeltünk a Képző­művész körök országos kiál­lításain a Nemzeti Szalon­ban, az Ernszt Múzeumban, a Műcsarnokban és az Építők székházában. Ezeken a ki­állításokon műveikkel sze­replő tagok: dr. Balanyi Bé­la, Csurgai Sándor, Erdődi István, Horváth Margit, if). Sólyom István, Rácz József- né, ifj. Rácz József és Erzsé­bet, Godány István — a ké­sőbbi tagok közül Papp Jó­zsef, Tajka János, Bodó Gá­bor, Tancsali Trigyes, Csikai Márta és Anna, ifj. Sárközi Zoltán, Péczeli Margit és Kálmán Mária. Részt ve­szünk évenként a megyei s az országos kulturális sereg­szemlén, amelyeken Papp Jó­zsef és Tancsali Trigyes I. díjakat (500 forint), Bodó Gá­bor III. dijat (300 forint) ka­pott. te, míg a rendőr le nem ál­lította. Galamb Lászlót tíz­napi elzárásra ítélte a rend­őrség. (Ceglédi Hírlap) 7 millió utakra Szentendrén és környéké 7 millió forint értékben ép: tettek utakat. KIVÁLÓ MUNKÁSŐRÖK Ünnepélyes egységgyűlést tartott a járási munkásőr­ség parancsnoksága. A gyű­lésen többen Kiváló mun­kásőr kitüntetést kaptak, többek között dr. Kiss-Vá- mosi József századorvos. Kassai Béla, Nagyváradi László és mások. (Szentendre) MEGNYÍLT a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Ktsz ÓHAJA VÉTÓ RÉSZLEGE Nagykörös. Vasút u. 25. sz. alatt. JAVÍTÁSOK GARANCIA MELLETT KÉSZÜLNEK. EB RESZTOORAK JAVÍTÁSA SO RON KÍVÜL KÉSZOL. KISEBB JAVÍTÁSOK MEGVÁRHATOK MULATUNK MA A MOZIBAN? Gyermekbetegségek. Uj ma­gyar film. Szélesvásznú. Kor­határ nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Hej, csóka. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. I Cegléden a jövő évben a Széchenyi úton új tűzoltó- laktanyát építenek, befeje­zik a gimnázium renoválását, és megkezdik az új kórház építését is. Ezek mellett mint­egy két kilométer hosszú új vízvezetékhálózatot, illetve tízezer négyzetméter aszfalt- járdát építenek. A legna­gyobb munka a gáz háló­zati vezetékek építése lesz. Halotti torból a fogdába vezetett Galamb László, ceg­lédi lakos útja, aki decem­ber 26-án alaposan felön­tött a garatra. Hazafelé me­net a Pesti úton rákiabált egy előtte haladó idős asz- szonyra, majd kergetni kezd­— Mit szeretne 1966-tól „kicsikarni?”? — Újévre engedjék el sza­badságra az udvarlómat. S sikerüljenek a félévi vizs­gáim. Szélesi Má/ria többre vá­gyik — de nem is alapta­lanul. (b. h.) el és a munka eredményt is hoz. Jó eredményt. És az adott tárgyban maga® fokú jártasságot — Nem célunk szakembe­reket nevelni. A cél az, hogy jó matematikus közép­káderek, s fejlett beszéd- készséggel rendelkező, tol­mácsolni is tudó emberek ke­rüljenek ki tőlünk. Előké­szítünk a tudományegyete­mekre. — Az osztályokba önkén­tes alapon jelentkeznek a diákok? — Igen... — azaz. Nagy­kőrös nem elég nagy ah­hoz, hogy negyven-negyven­öt kiváló képességű tanulót adjon évenként egy-egy ilyen osztálynak. Az osztály fele teljes önkéntességgel jelent­kezik, a másik felét „meg­agitáljuk”. Természetesen ez utóbbiak eredménye nem Is Tagozatos osztályok. Sej­telmesen hangzik. Különle­gesség? Az. Különlegesen ne­héz, több munkával jár. Ezi jelenti a tagozatos osztálj tagjának lenni. Egy tan­tárggyal mindennap találkoz­ni. A gimnáziumban hat ta­gozatos osztály van. Három matematikus, három orosz nyelvi. Hat osztály harminc­negyven tanulóval. Két és fél év tapasztalatai iráni érdeklődünk tanáraiknál. Danczkay Győző tanár út a matematikusokról, Rózsát László igazgató az orosz ta­gozatos osztályok tapaszta­latairól beszél. — Mi a célja a tagozatot osztályok létrehozásának? — A tagozati osztályoknál a tanulók mindennap talál­koznak a kérdéses tantárgy- gyal. A sok idő, amit a tagozati tárggyal töltenek Vezetnek a matematikusok Tagozatos osztály tagjának lenni - rang getéssel az volt a célunk hogy ezt megszüntessük. Min­den boltvezető elmondta, mi­lyenek a lehetőségei, milye­nek a feltételek, mit tud vál lalni. Ennek alapján igyek­szünk majd a tervet megálla pítani. Ilyen alapon állapítju' meg a következő évi munka- verseny feltételeit is. Az ér tékelési rendszert. Az ide: forgalom alapján határozza1 meg 1966 tervét. — Végleges döntés mikor születik tervügyben? — Elküldjük a MESZÖV- höz. A SZŐ VOSZ országos iránymutatóit figyelembe vé­ve, esetleges módosítás utár jön vissza. Akkor bővebben, szívesen beszélünk a ter­veinkről. „Jövőre”, januárban mái többet tudunk. _________ (b. h.) — Hallhatnánk valamit a jövő évi tervekről? — De mit? Még csak nagy vonalakban vannak meg — válaszol Bűz László, a föld­művesszövetkezet helyettes elnöke. Erről inkább később, amikor kialakultak. — Hallottunk a boltveze­tőkkel való beszélgetésről. Mi ennek a célja? — Eddig a boltvezető meg­kapta a tervet. Amolyan „nesze, itt van, csináld!” ala­pon. Vagy meg tudta csinál­ni, vagy nem. Ezzel a beszél­ni mit tud vállalni a boltvezetők közül TAGJAINK közül többen választották élethivatásuk­nak a művész pályát. így az Iparművészeti Főiskolát vé­gezte Fajka János, szőnyeg, gobelin tervező lett. Kálmán Mária ruhatervező. A Kép­zőművészeti Főiskola szob­rász szakán végzett Csikai Márta, aki legutóbb szép si- kérrel szerepelt a fiatal mű­vészek Ernszt-múzeumi ki­állításán, s jelenleg a X. or­szágos kiállításon, a Műcsar­nokban gyönyörködhetünk kisplasztikáiban. Ifj. Rácz József, bár épí­tészmérnök lett, mégis elje­gyezte magát a képzőművé­szettel, amit a helyi és me­gyei kiállításon szereplő mű­vei is igazolnak. Jelenleg Péczeli Margit végzi a Képtöművészeti Fő­iskola ötödik évfolyamát. A Pedagógiai Főiskola rajzsza­kára került tizenkét, a Kép­ző- és Iparművészeti Gim­náziumba hat, dekorációs szaktanfolyamra három ta­gunk. Az előadók, mint kiállító művészek, tagjai a megyei munkacsoportnak, s állandó­an részt vesznek annak to­vábbképző foglalkozásain. Most ünnepeljük működé­sünk 15 éves évfordulóját, s ha visszapillantunk az elmúlt esztendőkre, megállapíthat juk, hogy mu 1 ánk nem vol' hiábawló. Rácz József körvezető i

Next

/
Oldalképek
Tartalom