Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-31 / 308. szám
Jelszavunk: Aki a humort szereti — rossz ember nem lehet! BÚCSÚZUNK AZ ÓÉVTŐL Hetek óta riportjaink egy része már az óévtől való búcsúzás szellemében íródott. Az esztendő végéhez közeledve, az emberek elgondolkoznak azon, hogyan is telt el az év, mik valósultak meg az elmúlt újévi elgondolásokból, tervekből. Ezek a hetek a számvetés jegyében teltek el mind a magánéletben, mind a közösségek: az egyes termelőüzemek, gazdaságok, intézmények életében. Közgazdasági nyelven szólva: a gazdasági számvetés, az év végi mérlegek előkészítésének napjai ezek. A számszaki szakemberek felmérik a termelés pénzügyi eredményeit, az üzemekben meg — szokás ilyenkor — „rávernek" a munkások, műszakiak. Ez az év végi „hajrá”! Befejezni, „letermelni“ azt, amit még lehet mindabból, amit az éves tervben előirányoztunk, de még nem gyártottunk le. S ha nincs is lemaradás: gyerünk, emberek, teljesítsük túl a tervet!... Az óesztendő utolsó napján azonban — néhány közszolgáltatást végző üzem vállalat kivételével — leállnak a gépek, két napra becsukódnak a gyárak, vállalatok, hivatalok kapuk A több ezer éves szokás szerint szilveszter estéjére ünneplőbe öltöznek az erű- berek, a családi otthonban vagy nyilvános szórakozóhelyeken vidám hangulatban vesznek búcsút az esztendőtől. Éjfélkor pillanatra lehunynak a fények, utána „boldog új évet" kívánunk egymásnak, kifejezve szóban is vagy csak magunkban „hozzáértve": több sikert, több szerencsét az újban, mint amennyi volt a régiben, összekoccannak a poharak — és folytatódik talán reggelig is a tánc, a szórakozás, kedvderítő szelíd borokat kortyolgatva az újesztendő hajnalán. Vidáman akarunk hát mi is búcsúzni az óévtől, ezzel is segítve a hangulati „megalapozást” a szilveszteri vidámsághoz. Jól ismerve az emberi természetet, hogy mindig jobban esik más hibáin nevetni: a humort elsősorban önmagunkra öntjük, így készítve el lapunk „vidám mérlegét”. Ha pedig az öncsipkelődés közben a humor néhány cseppje másra is hull — ne haragudjék meg senki miatta. Fogadja el ma mindenki a mi jelszavunkat: aki a humort szereti.. ■ (ferencz) PEST MEfiYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM 1965. DECEMBER 31, PÉNTEK — válaszolta Széli Ernőné. — Fűződik-e még babona a kéményseprőkhöz? Farkas Pál mosolyogva válaszolt: — Ma már nem annyi, mint régebben, de még most is előfordul, _ hogy reggel a korai járókelő a gombjához kap. Múltkoriban a járásbíróság előtt lépett hozzám egy ismeretlen férfi, s egy pohár sörre hívott. „Most válók a feleségemtől, így talán szerencsém lesz” — mondta. — Sokan a lottószelvényüket is velem töltetik ki, s Ígérik, hogy jutalomban részesítenek, ha nyernek, de vagy nekik nincs szerencséjük vagy nekem, mert eddig még ajándékkal senki sem jelentkezett. (tamasi) SZILVESZTER, avagy mit kell tenni, ha férjet és egyéb jót akarsz magadnak Jámbor atyámfia! Ha ma éjfélkor kolompolást, lánc- csörgetést, durrogtatásokat, vagy egyéb zajt hallasz, ne ess kétségek közé. Csak — egy-két ősi babonát őrző atyafi mesterkedik, hogy a „gonosz szellemeket” a zajjal elűzheti. Az eladó lányok egykor ilyen szilveszteri hó- kusz-pókuszra kaptak tanácsot: Amikor az óra éjfélt mutat, szaladj ki a disznóólhoz és rugdosd meg az oldalát. Ahányat röffent a disznó, anyi év múlva mégy férjhez. Az álom is megmondja, ki a férjjelölt. Öesztendő éjszakáján mosd meg a fejedet egy teknőben. Utána tedd bele a bontófésűt és a törülközőt s az egészet tedd fejed felől az ágy alá. Megálmodod, ki lesz a jövendőbeli. Ha mindezt elfelejtetted szilveszterkor csinálni, ne veszítsd el a reményt. Újév hajnalán gyorsan söprögess. Mikor a szemetet kiviszed, figyeld meg, merről hallasz kutyaugatást vagy kakaskukorékolást. Arrafelé visznek férjhez. A legények Végre is: hogyan irtunk? Szemelvények munkatársaink cikkeiből lünk csupa vályog minden, kivéve azokat, amiket nemrégiben emeltek s emelni fognak. Különben is: nem Szókratész lakott hordóban, hanem .. Azám, Szókratész eme füllentését senki észre nem vévé. Lebukni azért lebukott- , - (ferensz) A szép lábú menyecske ÍGY ÉPÜLT 1965-BEN a ceglédi új gimnázium, dőben Több sikert kívánunk az új eszten- Ottohál Vilmos felvétele Kossuthné hintája Mondta volna nekem az öreg ceglédi paraszt, a néhai. Apját ugyan nem ismerte, nagyapjára is úgy emlékezett vissza, mint akit már az apja sem ismert. Ebből az ősi szájhagyományból tudom, hogy az a hintó, amelyik napjainkban a mesterséges megtermékenyítő állomás udvarán olyan nagyon elhagyatva támaszkodók időette vascsontvázával a falnak, mondom, ez a felismerhetet- lenségig széthullott alkotmány volt — nem Kossuth, hanem: — Kossuthné hintája. Hiába emelem fel szómat e nemzeti ereklye érdekében: nem, nem akad gazdája, aki rendbehozassa, nem bizony ... (hidrégi) Ml LESZ VELED, JÚLIA? Ült csak ült közönyös lábikrával a rendőrtiszt előtt. Nagyon néma volt s csupáncsak ezért nagyon szótalan. A rendőrtiszt türelmes magyarázkodására végre, mint ahogyan egykor majdan a ceglédi víztoronyból az ivóvíz: — Na és? ... ... a lelkicsapok bezárultak. (cséné) Szilveszteri távirat Abonyból: CEGLÉDI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGÉNEK CEGLÉD Szerkesztőségi helyiségek ügyében Cegléden lépést se tovább! Stop! Sajtópalotát építünk. Stop. Addig is költözzenek Abonyba. Stop. Abony—Ceglédi Hírlap szervező bizottsága Év végi mérleg A ceglédi borkatakombában Kereskedelmi palackpostánk külföldi üzeneteinek átszállóhelye, idegen országokba készülő árudiplomatáink legnevezetesebbjeinek hotelje, bort kedvelő jóemberek álmainak netovábbja a borkatakomba, az Állami Export Pincegazdaság ceglédi pincészete. A csempézett falú és boltozatú mélység fő- és mellékutcáiban bolyongva — minként a szentek fülkéi — sorakoznak a különféle tájjellegű finomságokat szállásra befogadó lakosztályok. Azt hiszem, minden túlzás nélkül nevezhetem ezeket a tíz méter hosszú, öt méter széles, négy méter magas ciszternákat a borfejedelmek tranzit hoteljének. A főrangú vendégek egymást cserélik a 450 tartályvagonnyi bormennyiséget befogadó pincében, s évenként többször kiürül és újra megtelik az ország minden részéből érkező és északi, keleti és nyugati államokba utazó borokkal a pince. Ilyenkor mindegyik vendég fehér alapú, zománcozott táblán díszelgő, fekete számmal jelzett hajlékot kap, s csupán a szerényebb, vagy csak álruhás, udvartartás húzódik meg a fahordókban — o pince műemlék részében. Itt lakik a föld alatt a ceglédi visszhang is: egy-egy ciszternába, alsó nyílásán bekiáltva, hosszan morajló hangot hallhatunk. S ha a szobányi bortárló előtt a házigazda borral kínál, nem is szerénytelen a vendég, ha így szól: — Csak egy ujjnyit kérek! A magasba nyúló, hitelesített mérce ugyanis egy ujjnyi magasságon ezer liternyi bort mutat. Szilveszter éjszakáján, szerte a világon, az éter hullámain köszöntik egymást a rádióamatőrök, napokkal előbb hajók és vonatok viszik az üdvözlőlapokkal teli postazsákokat. A távolba küldött jókívánatok mellett rokonok és ismerősök közös szórakozással búcsúznak az óévtől, köszöntve az újat. Finn, norvég, szovjet, keletnémet, lengyel és osztrák emberek koccintanak sokfelé a világon a tőlünk utazó borral töltött poharakkal. (ta—ta) MECÉNÁS KERESTETIK Fennen harsonáztam, j ugyanannyira modem hang- ] szereimmel, hogy leomlottak j Jerikó falai. Ceglédé azonban ! nem! Azok állnak rendíthe- : tétlenül. A Kossuth Műve-: lődési Ház Ódry Árpád Iro- j dalmi Színpadának viszont | ma sincs Mecénása. Működ- > ni azért működik, kell hát < akkor nékie Mecénás? (iatamás) : VIRÁGVÁROS CEGLÉD j v Nem város az a város, mely- • nek nincsennek virágai. Eb-; bői a felismerésből kiindul- > va elhatároztuk, hogy virá- J got ültetünk minden ház te- \ tejére, s ha a közvélemény ■ úgy kívánja— virággal vet-: jük be az egész határt. Elvégre itt van az ideje, hogy Ceglédből virágvárost teremtsünk. Hadd emlékezzenek a kései utódok ... Hogy mit csinálnak esős reggeleken az utcaseprők? Hát mit is csinálhatnának szegények ilyen esőben: seprik a vizet az útszéli pocsolyákból. Hogy magától is lefolyhatna a víz, ha ... Ugyan kérem, ez az elmélet elavult már a mi virágvárosunkban. (dózse) | A MOSOLYGÓ JUHÁSZ A birkafarkincási juhászhoz pontosan déli tizenkettőkor érkeztem ki a pusztára, amikor éppen delet kongattak az aranyos birkák nyakán a ko- lompok. Észrevétlenül közeledtem volna feléje, ha az istenverte szemfüles pulija ... No de végül is köszönésközel- be érve, amolyan juhászosan ráköszöntem: — Tviszt, atyámfia, tviszt! Az én juhászon mosolyogva mosolygott. Egyre mosolygott. S aztán is csak mosolygott — juhásztömörséggel. Csupán csak azt nem értem, hogy miért mosolygott... Vagy ez is lényeges? (rossfi) ALKOTÓ VITÁT Sokaknak feltűnhetett, hogy a Ceglédi ősz rendezvényeivel kapcsolatban nem nyilatkoztam. Értek ugyan támadások, rosszmájú megjegyzések, de én — ugyebár? — nem pazarolhatom időmet és energiámat ilyen — nem alkotó vitákra. Különben belátom, több hibát is lekövettünk a műsor összeállításában, de — mentségemre — én valami nagyon, de nagyon őszceglédit akartam ... vita nélkül. Róla most csupán csak ezért szóltam tán. (szolttán) sem maradtak jó tanács nélkül: Öesztendő estéjén húzd le a cipődet, de mezítláb a földre ne lépj. A harisnyát tedd a fejed alá. Reggel se lépj mezítláb a földre. Újév napjának éjjelén álmodban megjelenik a jövendő feleséged. Ki mit egyék? Malacot vagy disznóhúst — mert befelé túrja a házba a szerencsét Semmiesetre sem tyúkot mert az a szerencsét hátrakaparja. Ezután jöhet minden, ki mit szeret s amit egész éven át enni akarunk: torta, édesség, gyümölcs, stb. De vigyázat — mondták az öregek —, sok diót ne törjünk, mert az új esztendőben sok tányér összetörik a házban. Aki éjfélkor születik Azt tartották a régi öregek: aki szilveszter és újév között pontosan éjfélkor születik, abból gazdag ember lesz. — Az idén csakugyan szeren esés az ilyen újszülött: kap a OTP-től 20 ezer forintot! Tüsszentsen legalább egyszer a kedves olvasó, miközben e sorokat olvassa, ha nem akar az új évben meghalni. Mert ha nem tudná, régen csak azok haltak meg, akik újév napján elfelejtettek tüsszenteni. Befejezésül pedig töltsünk hát a pohárba a jó ceglédi ezerjóból, s koccintsunk mindnyájunk egészségére s arra, hogy mindenki kívánsága teljesüljön az új esztendőben. — SIN — Dokumentum Lencséi» raj&a Igazolásul arra, hogy nem s szilveszteri hangulat áldozat» ez az útjelző tábla Jákob felvétele Ezúton mondunk köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek t mindazoknak, akik Lugosi Jáno temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszrút helyeztek. A gyászoló család Hálás köszönetemet fejezem k mindazoknak a rokonoknak, j ismerősöknek, a Húsipari VállalK vezetőségének és dolgozóinál . szomszédainknak, akik szeretet jó nevelőapám, Herczegh Mihál temetésén megjelentek, tragikv elhunyta alkalmából részvétük: nyilvánították, sírjára koszorú' helyeztek. Marticsek Jánosné és férje Mindazoknak a rokonoknak é ismerősöknek, akik szeretett j< édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk, özv. Zsámberger Pálno szül. Latóczki Magdolna temetésén megjelentek, sírjára koszorút helyeztek és részvétükkel bánatunkban osztoztak, fogadják hi lás köszönetünket A gyászoló család Köszönetünket fejezzük ki a Tanácsi Építőipari Vállalatnak. Ceglédi Fűtőház fiókmühely, gyógyszertári dolgozóknak, Talajjavító Vállalatnak, Kísérleti Intézetnek, TÜZÉP Vállalat dolgozóinak, Ceglédi Sport Egyesület Vezetőségének. labdarúgó-szakosztálynak és mindazoknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk és fiam Pintér Imre temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. özv. Pintér Imrén* és családja ) 4 Hánj kémény van Cegléden? lfoí/í*rn ff4»sitiéIkottás » rer/i estshötsök Válóper előtt *'//.*/ pohár sör A Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat ceglédi irodájában Szél1 Ernőné, a kirendeltség vezetője adott tájékoztatást a körzetükbe tartozó tizenhárom kéményseprő munkájáról. — Részekre osztottuk a város bel- és külterületét, és minden dolgozónknak városi- és tanyai körzetet jelöltünk ki — mondotta. Az irodába lépő Farkas Pál még „fiatal” a szakmában, mindössze tizenhét éve kéményseprő. Széli Ernő viszont, harminckilenc évi szolgálatával, a szakma idősebb nemzedékét képviseli. — Az utóbbi évtizedek nem sok változást hoztak a szakma- és a szerszámok fejlődésében nálunk. Ügy halljuk, Pesten már vannak újabb próbálkozások, de nálunk Cegléden, még minden a hagyományos módon történik. — Szerszámaink változatlanul a karikasöprű, csőkefe, kaparóvas, a kéményégető, a golyó és a kötél, meg a többi hagyományos eszköz. Azért a munkafeltételek mégis javultak — jegyezte meg Farkas Pál. — Ma már a legtöbb kéményt a padlástérből megközelíthetjük, csak ritka esetben kell a tetőre másznunk. A kirendeltség vezetője elmondotta, hogy 1965-ben is teljesítették a tervüket. Dolgozóik havonta egy alkalommal végigjárják a házakat, s kitisztítják a kéményeket. A kémények időnkénti égetése — és újabban a füstnyomáspróba is feladatuk. A kémények átvizsgálásakor megállapítják, nincs-e beépített tárgy, faszerkezet, át- szivárgás a hiányos vakolat miatt, vagy rossz kéményfej nem akadályozza-e a tüzelést. Ugyancsak a kéményseprők végzik a díjak beszedését is. Hány kéményt tartanak számon a városban? —A legújabb összesítés szerint 22 314 kéményt tisztítunk a városban i Rám hír tart rémületben... I ,. , .. ; És eljőve Szókratész váro- j sunkba — lebukni. Leleplezé- 5 se szerfelett könnyű vala: | azt állította magáról, hogy * hordóban lakik. Na, ezt jó he- ! lyen mondta magáról. Nálunk ; nincsenek hordólakások,- ngr Kint, ahol nyílik a golya- hír és hallani a csalogányok bibicelését, odakint a határban, a kedves dűlőúton kari- káztam azon a bűvöletes tavaszi napon. Láttam: előttem karikázik piros kerékpárján a szép lábú menyecske. Aztán ősszel is arra karikáztam azon a kedves dűlőúton. S akkor előttem karikázott piros kerékpárján a szép laou menyecske ... Igen ám, egy szép napon a menyecske nem karikázott azon a szép piros kerékpáron. Gyalog ment csupán a porban — Uram, soha többé ilyen látomást! — a menyecske akkor is karikázott lábával a porban. S azóta olyan szomorú vagyok, hogy ... (zomorú)
