Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
A BE KE FÁJA Színes összeállítást olvas- < tam a napokban egyik országos lapunkban a régi magyar karácsonyi népszokásokról és arról, hogyan ünnepük szerte e világon a karácsonyt. Idézem is mindjárt az évezredek mélyéből a hindukat, a perzsákat, az egyiptomiakat, rómaiakat, akik különböző neveken az élet ünnepét ülték a tél fordulásának e napjaiban. Kezemet is nyújtom feléjük a zöld ág után, amit — íőkéni a rómaiak — egymásnak ajándékoztak, no igen, ők az új év napján. Aztán teltek-múltak az évszázadok, a zöld ágacska megnőtt, s a XVII. században egy strass- burgi feljegyzésben találkozunk először a karácsonyfával, majd pedig 1805-ben árusítják is Lipcse piacán, öt évvel később Berlinben is megjelenik s nemsokára Kóburgi Albert, Viktória királynő férje, Angliába is elvitte az első karácsonyfát. S ettől az időtől kezdve elterjedt Európában, átmegy a tengeren Amerikába és szerte a nagyvilágba .. ., Kínában a „fény fájának” nevezik, és szükebb hegyvidéki pátriám szokását megtalálom Csehszlovákiában: karácsonykor a haragosok felkeresik egymást, kezet nyújtanak és megbocsátják kölcsönösen az évközi sérelmeket, félreértéseket. A szomszédföldi szokás s a gyermekkori emlék friss gondolatot ébreszt bennem: nevezném új néven ß béke fájának, mely alatt házigazda és bérlő, a perlekedők, a civakodó házastársak békejobbot nyújtanak egymásnak az élet évezredes ünnepén, mert hiszen sem az egyének, sem a nemzetek békéje nélkül nem épülhet fel a mi Ígéretesen szép, új világunk. (ferencz) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VAROS R IX. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1965. DECEMBER 25, SZOMBAT Hat hétig: elmélet + gyakorlat TRAKTORRA ÜLNEK TAVASSZAL — KRESZ-szel kezdték — Hol maradtak a csemőiek? Csütörtökön reggel kezdte meg elméleti foglalkozását negyvenhárom traktorosjelölt a Ceglédi Gépjavító Állomás traktorosképző tanfolyamán Cegléden, a Vasutas Művelődési Házban. Negyvenegyen a helybeli termelőszövetkezetekből jöttek, egy a gépjavító alkalmazottja, egy pedig a cse- mői Rákóczi Tsz tagja. — A hét első három napján szerelést tanulunk a gépjavító műhelyeiben, a másik három napon pedig itt tanulunk a művelődési otthonban — mondja az egyik traktorosjelölt. KRESZ-ismeretekkel kezdték az elméleti oktatást. Hat héten keresztül naponta reggel nyolctól délután fél négyig tartanak a foglalkozások — kint a műhelyekben is, az elméleti képzésben is. A járás területén is megszervezték a traktorosképző tanfolyamokat a központi fekvésű községekben. Már karácsonyi vakáció van. Apró gyerekek s nagyobbacska diákok jönnek- ipennek. Kezükben, táskájukban, hónuk alatt könyvek. Felnőttek is jönnek. Az ő kezükben, zsebükben, szatyrukban is könyvek. Olvasgatni, könyvet kölcsönözni járnak ide ifjak és felnőttek, évi három forintért Furcsa ellentmondás: a városnak, Ceglédnek nincs saját könyvtára. De a történelemmé vált időben is csak mintegy hatvan év óta volt városunkban jelentősebb köz- könyvtári gyűjtemény. A múlt század végétől gyarapodó egyesületi könyvtárak legnagyobb részben elkallódtak, megsemmisültek a második világháború során. Egyik írónk szellemes mondására gondolok. „Mindenütt jó, de legjobb a könyvtárban.” Nos, így van-e ez a ceglédi járási könyvtárban? Kányi Andrásné, a könyvtár vezetője igennel is és nemmel is válaszolt. Jó itt lenni azért, mert minden könyvtár egyben egy csodálatos birodalom is, s nem jó itt lenni azért, mert ez a könyvtár szűk, eredetileg bazársor volt, nincs levegője, nincs megfelelő raktára, a közönség számára még illemhely sincs, nincs mosdó, a ruhatár oly kicsi, hogy téli időben moccanni is alig lehet benne. Kicsi ez a könyvtár, kinőtte helyiségeit. A központi könyvtárhelyiségen kívül ebben az évben létesült az újvárosi fiókkönyvtár, s ezen kívül a városban, és a határban nyolc helyen van kölcsönzés. Szervezetileg ide tartozik a járás II községében 10 községi könyvtár és 15 könyvkölcsönző. A régi városi könyvtárnak, megsemmisülése idején, mintegy 6000 kötetes volt az állománya. Ebből 3986 kötetet tudtak csak összeszedni a nagy vihar után, s a megmentett állományból is csak 871 kötetet leltároztak át a felszabadulás után működni kezdő könyvtár számára. 1952-ben minisztertanácsi rendelet intézkedett országos viszonylatban a könyvtárügy egységes megszervezéséről. A jelenlegi járási könyvtár 1953 január 1-én nyűt meg. A jelenlegi helyiségbe is ékkor költözött. Könyvállománya rohamosan gyarapodott. Jelenleg körülbelül 28 ezer kötet. A járási állomány 44 ezer kötet, összesen 72 ezer könyv. A város és a járás lélekszáma együttesen 97 041 fő, a legutolsó népszámlálás adatai szerint Bizony még egy könyv sem jut egy emberre. A régi városi könyvtárban 1925-ben 693 volt az olvasók száma, 1934-ben csak 563. A jelenlegi könyvtár indulásának évében, 1953-ban, 1234 olvasó 50 822 könyvet kölcsönzött ki. Tizenhét év alatt az olvasók száma megháromszorozódott, bár a kölcsönzött kötetek számában az emelkedés kisebb volt A múlt évben Cegléden 3402 olvasótagja volt a könyvtárnak, a járási, / községi könyvtáraknak pedig 11 063. A könyvvásárlásra fordítható keretösszeg csekély, Idén 56 ezer forint volt. A könyvtár vezetője szinte lélegzetvétel nélkül sorolja az adatokat. Este van s ilyenkor nagy a forgalom. Halk motozás, csendes beszélgetés árad a kiszolgáló asztalka mellől. Újra megkockáztatom a kérdést: „Mindenütt jó, de legjobb a könyvtárban? ...” Igen! Annak ellenére is, hogy a könyvtár a szakszervezeti és termelőszövetkezeti kezelésben levő könyvtárak szervezését és irányítását ellátni nem tudja, s annak ellenére is, hogy o város 20 éves távlati fejlesztési tervében egy korszerű modern könyvtár létesítésének még a gondolata sem merült fel — jó itt lenni. Itt mindig csend van és valami megható ünnepélyesség. A csendnek ihlető ereje van. Segít az olvasónak a választásban, a böngészésben. Itt a dolgozók is, a könyvek is mosolyognak ... Polcok. polcok mindenütt. Ahogy Kosztolányi mondta: Egymás mellett vannak itt „elevenek és holtak könyvei...” És közöttük szabad a választás. önmagukat kínálják „örök barátaink”. (szomorú) Dánszentmiklóson 21 tsz-fiatal és 15 állami gazdasági tanul, Jászkarajenőn 38, Abonyban a helybeli négy tsz-ből 25, Al- bertirsán pedig 22-en vesznek részt a tanfolyamon a különböző termelőszövetkezetekből. A kocséri három tsz-ből 16 fiatal a Nagykőrösi Gépjavító Állomáson tanul. Csemőben a három tsz helyben akart indítani tanfolyamot, de eddig nem sikerült megszerveznie. Ez viszont nem lehet elfogadható ok arra, hogy a 14 jelentkező közül csak egy jelenjen meg a járási tanács által kijelölt tanfolyamon. (fzl.) A gazdaságirányítás reformjáról - ceglédi szemmel Lapunk decemberi számában „Gyáregység a nagyvállalaton belül” címmel közölt cikkünkben a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos helyi problémák közül . érinthettünk néhányat. Ez az írás az első hozzászólás lapunk vitaindító cikkéhez. A PÁRT ÉS A KORMÁNY kiinduló irányelveit a gazdasági vezetés gyökeres megváltoztatására a gazdasági vezetők osztatlan helyesléssel fogadják. örülünk a bürokrácia, a sok egymás ellen ható mutató, a felesleges jelentések megszüntetésének és a vállalati önállóság nagyfokú növelésének. Ugyanakkor azonban vannak gazdasági vezetők, akik a gazdaság irányításának alapvető megváltoztatásában azt látják, hogy az egyszerűsítés az ő munkájuk csökkenését hozza magával. Ebben nem is tévednek, mert az új gazdaságvezetés az adminisztratív munkát jelentősen csökkenti, de ugyanakkor minden vezető állású dolgozó felelősségét lényegesen megnöveli. Ugyanis, a gazdaságvezetés reformja végső soron a lakosság életszínvonalának emelését célozza, amit viszont csakis a termelés nagyfokú fellendülése, a vállalatok nagyobb gazdaEZ VAGYOK »...legjobb a könyvtárban"? Huszonnyolcezer könyv az egykori bazársoron Tóth István felvétele sági eredményei tesznek lehetővé. A gazdaságirányítás új formájára való áttérés egyik legfőbb előfeltételének tekintem a megfelelő, a rátermett, a vezetésre alkalmas emberek beállítását, illetve a vezetésre alkalmas emberek képzésének fokozását. CEGLÉDI VISZONYLATBAN nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a szakvezetők képzésének. A ceglédi vállalatok igazgatóinak, a Cegléden lakó iskolázott fiatalemberek vezetőkké való képzését keU szorgalmazniuk, mert közismert, hogy a vállalatok túlnyomó részének vezetői Budapestről járnak ide, ami sok szempontból hátrányos — ugyanakkor középvezetőknek nem lehet budapesti szakembereket alkalmazni a költséges és sok időt igénylő utazás miatt. A VÁROS VEZETŐINEK számolniuk kell azzal, hogy az új gazdasági mechanizmus'beindulása megnöveli azt a lehetőséget, hogy a budapesti nagy vállalatokat — amelyek csak vidéken növelhetik termelésüket — a fővároshoz való közelség, a vasútállomáshoz közel fekvő iparkerület, valamint az első osztályú múút vonzóvá, érdekeltté teszi, abban, hogy Cegléden létesítsék fióküzemeiket. Ehhez viszont szükséges, hogy a Szücs-telep közművesítését, különösen csatornázását, minél előbb megoldják. Nézetem szerint, már most időszerű lenne, ha a város vezetői ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoznának. Tímár Károly, a Ceglédi Cipőipari Vállalat igazgatója — ötvenezer Winnetou. Karácsony előtt került Csehszlovákiában a könyvesboltokba Kari May legismertebb és legközkedveltebb indián regénye, a „Winnetou”. A könyvnek akkora sikere volt, hogy szinte percek alatt kelt el mintegy 50 ezer példányban. Este a Dózsa Népe Tsz szeszfőzdéjében! Pusztulnak az eperfák, eltűnnek az üstök... Ködszitálás, nyirkosság. Fekete decemberi éjszaka. A nagy határban egyetlen világító tanya. A Dózsa Népe Tsz egyik üzemegysége a Budai út mellett. Raktárak, istállók, gépek, ládahalmaz, kádak, kazlak látszanak a ködbe és a gyér villanyfényben. A bekötő út mellett gádoros, alacsony épület. Itt még fenn vannak. Megy a pálinka- főzés. Valódi kisüstit főznek. — Jó estét... jó estét! Csizmás, szemüveges, lassúmozgású, időr férfi fogad. Barátságos meleg, illanó gőzökkel, füsttel vegyes, jellegzetes pálinkaház-szag fogad. Kihaló mesterség a Kovács Péter bácsi foglalkozása. Mintegy tíz év óta folytatja, s már nehezére esik. Terhes a .sok éjje- lezés. Mert szezon idején éjjel-nappal kezelni kell az üstöket. Jelenleg a szilva, a szőlőtörköly és a seprő főzése folyik, egymástól elkülönítve. Egyéni főzőknek és termelő- szövetkezeteknek, vegyesen. Ez az egykor népszerű iparág, vagy mesterség ma már teljesen kipusztulóban van. A pítják. 1930 körül már csak mintegy harminc üst működik. Közben a határban levő rengeteg eperfát kipusztítják, feltüzelik vagy hordókat készítenek belőlük. Egyre kevesebb a becse a hullásgyümölcsnek is. Jelentős része állati takarmányként kerül felhasználásra, más része pedig a fák alatt rothad el tenyésztve és terjesztve a gombát és egyéb kártevőket, betegségeket. Míg ezek a gondolatok járnak az eszemben — felnyitják az üstöt. Hatalmas gőzfelhő csap ki a 250 literes üstből, megnyitják a külső csapot, és zúdulva zubog ki a kifőtt anyag a szabadba. Ezt már csak trágyának használják. Űjratöltik a csillogó belsejű vörösréz üstöt, Kovács bácsi felszítja a tüzet, és másfél óra múlva ismét megcsordul a mérő műszerében a szürkés párlat. Ha jó az anyag — 20 —24 fok felett indul a „vodka”. Egy üstről 60 liter is lejön. Mikor a durvafőzéssel elkészülnek, kezdődik a finomítás a másik üstön. A szeszmérő órákat 1917- Az ötvenegy és fél fokos pútól kezdik használni. Unka a legjobb. Régen fok A város központi szeszfőz- nélkül is pontosan meg tudták déjét is ebben az időben ala- állapítani ezt a kritikus mérgőz-főzőkészülékeket 1820 körül találták fel, s a főzdék elterjedése is ettől az időtől kezdődik. Az ország déli részein főként szilvából, a homokvidékeken epercefréből és egyéb hullásgyümölcsök cefrésítésé- ből nyerték a „kisüstit”. 1850- ben az ország területén 105 129 szeszfőző üzemelt. Varga Sándor, Cegléd város első követe 1848-ban — a fennmaradt jegyzőkönyvi adatok szerint — „szavát nyomatékosan felemelte a pálinkafőző kisüstök érdekében”. A nagy szőlősterületekkel rendelkező Cegléd a szesztermelésben jelentős helyet biztosított magának. Hiteles adataink vannak arra, hogy a múlt század második felében 385 szeszfőző kis- üst működött a városban és határában. 1888-tól azonban, a súlyos terhet jelentő szeszadó bevezetése után egyre jobban mérlegelik a gazdaságosság szempontjait, s egyre több üst szűnik meg vagy csak „illegálisan” fejti ki tevékenységét téket az üstkezelők. A tartályba, edénybe csordogáló pálinka gyöngyözése 51 fok körül a legszebb. Ekkor a keletkezett apró buborékok — mintha mágneses erő mozgatná őket — a legszimmetrikusab- ban haladnak középről az edény széle felé. A ceglédi határban megszűntek a kisüstök. De másfelé is. Működik még az öregszőlőben ez az egy, kettő az Ugyerban és egy a Körösi úti részen. Néha feketén is működtetnek itt-ott egy-egy házi készítésű szerkezetet. Jelenleg az Ugyerban terjed időnként a „fekete szesz” szaga. Ellenőrzés? Havonta egyszer végez elszámolást a pénzügyőri szakasz. Rendben találnak mindent. A főzetők száma viszont az idén nagyon megcsappant. Felemelték a költségeket. Nem érdemes foglalkozni a hullásgyümölcs összegyűjtésével — mondják az emberek. A bortermés minőségileg gyenge volt az idén. A törköly alig adott volna mázsánként 2—3 litert. Néhány évvel ezelőtt a Szeszipari.Vállalat még összegyűjtötte a törkölyt, és adott érte mázsánként néhány deci pálinkát. Ma már ezt sem teszi. Mennyi érték megy veszendőbe emiatt... Kihaló mesterség... Az üst gyomra kortyogó zubogással háborog. a kazán ajtaját kinyitja Péter bácsi, rádob néhány lapát szenet. Aztán leül, fekete árnyéka rávetődik a falra. Még soká hajnalodik. Sz. I. A
