Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
10 FEST MEGYEI kMMíw 1965. DECEMBER 25, SZOMBAT Lakbérpótlék szempontjából mikor minő sül lakószobának a személyzeti szoba? Z. M. olvasónk írja, hogy három évre visszamenőleg meg kell fizetnie a lakbérpótlékot az után a személyzeti szoba után, amely egy boltíves hátsó feljárati lépcsőházra nyílik. Olvasónk kérdezi, jogosan vetették-e ki rá a lakbér- pótlékot és ha jogos, kötelez- hető-e visszamenőlegesen a fizetésre? Az érvényes rendelkezések szerint lakószobának minősül minden hat négyzetmétert meghaladó helyiség, ha közterületre nyíló ablaka, melegpadlója van és fűthető. Ügyszintén akkor is, ha az udvarra nyílik az ablaka. A személyzeti szobával kapcsolatban az a rendelkezés, hogy akkor minősül lakószobának az egyéb feltételek fennállása mellett, ha valamilyen kereső tevékenység folytatására használják. Olvasónk leveléből megállapítottuk, hogy a kivetésnek jogalapja nincs, ezért azt tanácsoljuk, hogy a tanácshoz nyújtson be fellebbezést. Abban a kérdésben pedig, hogy visszamenő- legesen jogos-e a kivetés, azt közölhetjük, hogy a bérlőnek a kötelessége bevallást tenni, amikor a személyek számában olyan mértékű változás áll be, hogy a jogos lakásigényüket a szobák száma meghaladja. A kártalanítás összegének alapjául általában a kisajátított ingatlan használati értékét kell megállapítani. S. M. olvasónk sérelmezi, hogy nem a forgalmi érték alapján állapították meg a kisajátított házingatlan értékét. Az ingatlanban több lakás van és olvasónk szerint legalább dupláját éri a ház, mint amennyit megállapítottak érte. Kérdésére azt a felvilágosítást kapta, hogy az ingatlannak forgalmi..értéke nincs,arra1 vevő jelenlegi állapotában nem található. Ezért a használati értéket tekintették irányadónak. Olvasónkat helyesen tájékoztatták, mert ilyen körülmények között minden esetben a használati értéket kell figyelembe venni a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításánál. A szolgálati lakásból a bérlő mindaddig nem helyezhető ki, amíg a munkaügyi eljárást jogerősen nem fejezik be. E. K. olvasónk írja, hogy munkaviszonyát létszámfelesleg címén a vállalat felmondta. Egyidejűleg arra is felszólították, hogy a szolgálati lakását 15 napon belül kiürítve adja át. Sérelmezi a vállalat intézkedését, mivel a felmondás ellen panaszt nyújtott be. Olvasónk kérdezi, el kell-e hagynia lakását, mielőtt a felmondás ügyében a munkaügyi szervek jogerős döntést hoznak. A rendelkezés valóban úgy szól, hogy ha a szolgálati lakásban lakó bérlő munkaviszonya bármilyen címen megszűnik, a bérlő köteles a lakásból 15 napon belül elköl- 'tözni. Ez azonban arra az esetre vonatkozik, ha a munkaviszony megszűnésének kérdésében az illetékes munkaügyi döntőbizottságok jogerősen állást foglaltak. Mivel olvasónk a felmondás ellen panasszal élt, mindaddig nem köteles a lakást kiüríteni, amíg ügyében jogerős döntés nem születik. A lakásbérlet felmondására megszabott határidő. Gyömrő községben egy családi házat vettem. Az épületben jelenleg is bérlő lakik, akivel több esetben volt ö&z- szetűzésünk. Legutóbb téglát vágott feleségemhez, és ennek következtében lába eltörött. A bérlő ellen feljelentést tettem és őt meg is büntették. Ezt követően nyújtottam be kereset- levelet a bírósághoz, de kérelmemet elutasították, mivel KARÁCSONYI ÜDVÖZLET | # b I I Tenni valamit\ ami előbbre visz | f1 gfü ménye: végső soron a munkás teszi egyen jogúvá a nőket a| férfiakkal. Parentézy Jenőnég váci gyári dolgozó megfogal mazása szerint: „A boldogság. * ^ . érezni, hogy szükség van rám | |j| s tudni azt, mit követel a be- ^ • >ä csületes munka.’’ Akkor pedig | p miért akarják egyesek mégis 5 | kirekeszteni önmagukat vagy ® asszonyukat a munka örömé- S bői? A válasz csak egy lehet:§ út körülmények között, él az&l ember, de még magában hor- dozza régi eszményeit, régi ^ vágyait. •A vita során világosan ki- s || rajzolódott: a boldogság nem sjW csupán az egyén boldogságát ^ || jelenti. Mert nem is jelenthe- | M ti. Az ember társas lény, nem» lehet tehát közömbös senki § ÉL számára: hogyan élnek mások, $ ® a közösség, amelyben ő is él. ^ isai Ahogy Falu Tamás, a költő ^ írta: „Nem lehet boldog a kö-^ zösség, ha benne az egyén $; boldogtalan. És ez fordítva is ^ igaz. A teljes boldogság az, § amikor a kettő' kiegyenlítődik ^ és azonossá válik.”--------------- ezzel az idézet-^ I JgV tel be is zárhat- i ...... juk a közel há-í véljük, rom hónapos $---------------- vitát. Szocialista $ t ársadalomban élünk, amely-1 ben egyén és közösség egyaránt arra törekszik: szebbé,^ emberibbé, gazdagabbá tegyük | az életet. Ha csak ennyi hasz- $ na is volt e hosszúra nyúlt ^ vitának, már nem volt ered- $ ménytelen. Farkas András: Szárnyak nélkül magasba hulltam... Az anyaságnak színe, hamva, bája A testben égő roppant fájdalom. Az anya sóhajt félve — elhalón, A vajúdás nagy ritmusát zihálja. Két test nyűgös, szabadulásra várrá. Ez a birkózás mindennel rokon, Az izzadással fenn, a homlokon, S a szív alatt is, bízva önmagára — Es az eget ostromló pillanatban Kiszabadul a gyermek a bilincsből, Hangjában harsogás és ámulat van, Mint hogyha mondaná: Anyám, tekints föl, Vagyok, szárnyak nélkül magasba hulltam, Jövő van csak, jelen és semmi múltam! ^$icíneléh----------------- Évezredes álom, B oldog- örök cél. Egy, idős az embersag... rel. Minden kor---------------- ban ezt kereste, e zért élt és dolgozott az ember. És mindenki másutt kereste és másban találta meg. Keressük ma is. Megváltozott körülményeink között természetesen megváltoztak a célok, az eszmények és életideálok is. Megváltozott az ember viszonya a termelőeszközökhöz, a magántulajdonhoz, a társadalomhoz. A nagy történelmi átalakulás anakronisztikussá tett számtalan olyan életideált, melyben az előttünk járó generációk életük értelmét látták. Űj körülmények között él az ember, de hordozza régi eszményeit, régi vágyait így vezettük be közel három hónappal ezelőtt a boldogságról szólf vitánkat, s arra kértük olvasóinkat, s arra kértünk neves közéleti személyiségeket, mondják el véleményüket, szerintük mi a ma emberének boldogsága. Huszonhét írás kapott helyet ez idő alatt a lap hasábjain. Huszonhét vélemény. Kossuth- díjas munkás és színész, pszichológus és mérnök, tanár és termelőszövetkezeti elnök, író és professzor, orvos és háziasszony fogalmazta meg a boldogságról alkotott gondolatait Vitáról lévén szó, érthető, ha a vélemények gyakran kerültek szembe egymással. „A pénz boldogít!” — summázta véleményét egy fiatal mérnökember a vita során, s azzal érvelt utazni szeretne, világot látni, amíg fiatal, de ha utazásra gyűjt, nem lesz lakása, ha lakásra spórol, nem vehet ruhát Többen vitába szálltak véleményével s joggal. „Az élet tartalmát, értelmét a munka, a küzdés jelenti. Ez adja az emberi élet boldogságát s nem a pénz” — felelt meg a fiatal mérnöknek Csömör József. Benedek József tsz-paraszt: „Érthető: az ember mindig többre vágyik, de ezt a többet csak a munkájával érheti el.” A hetvenhat éves Gazda Géza, Kossuth- díjas munkás vallomása: „A boldogság az a tudat, hogy az ember nem töltötte el haszontalanul az életét, valami megmarad utána.” Ügy véljük, nem szükséges hosszabban bizonygatni: a boldogság többet jelent, mint pénzt Ahogy dr. László Domokos tsz-elnök megfogalmazta: „Tenni valamit, ami előbbre visz — ez szerintem a boldogság lényege." Igaza van dr. Farkas László kórházi igazgató főorvosnak: „A boldogságot meg kell tarsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. A KERTEK ALATT MTI foto—Bereth A kis falu úgy bújik el a megyében, mint tű a kazalban. A néhány utca néhány száz lakosa mintha egy nagy házban élne, mindent tud egymásról és ez kimeríthetetlen, örök téma. Nehezen marad titokban a családok ki- sebb-nagyobb gondja és öröme, a mindennapok apró- cseprő eseményei. Mindezekről annyi vélemény, meg szóbeszéd születik, ahány ház van a falubán. De talán még most is szőnék-fonnák a pletyka fonalát, ha meg nem jelenik a színen Pityu. Ugyanis az ő szüleiről volt szó. jón karácsonyra, túl veszélyes, ráér később is, ha nagyobb lesz. A mamát ígéret kötötte. Pityu egész évben jól tanult, megérdemli a kis biciklit, hiszen úgyis csak az utcában karikázik, nem is engedné messzebb. Terebélyesedett a vita, már nem is volt szó a bicikliről, minden csekélység nagy ügy- gyé vált. Egy napon K. István összepakolt és a falu túlsó végére költözött, rokonaihoz. Ügy látszik, válnak — suttogta a falu. De vajon mi miatt, vagy tán — ki miatt? K István hegesztő Csepelre • jár dolgozni. Szorgalmas, becsületes embernek ismerik, de hozzáteszik: sokszor indulatos. Felesége munkásasz- szony, szépen keresnek. Kettejük munkája valóra váltotta álmukat, saját családi házat építettek. Aztán — messzi az út Csepelig — motorra is telt. Kisfiúk, Pitvu, kilencéves, a harmadik általánosba jár. Jól megvoltak ők hárman. Néhány hete azonban — és itt kezdődik rövid történetünk — megbomlott a család békája. összevesztek a szülők. Min? A papa nem egyezett bele, hogy Pityu biciklit kapA harmadik osztálynak elmaradt egy órája. Nagy volt a zsivajgás, a gyerekek már a karácson- ' szünidő hangulatában éltek. Valamivel el kellett tölteni az időt, foglalkoztatni a gyerekeket. A helyettesítő tanító néni fogalmazást íratott: „Mit szeretnék adni édesanyámnak karácsonyra?’.’ Mindenki elcsendesedett. Papír fölé hajoltak a fejek, töprengés nélkül rótták a sorokat. Ha valamelyikük mégis megakadt, nem a téma okozott gondot, csak a betűk szép leírása. A tanító néni a padsorokat járta. Mosolygott a kis írásokon, némelyik szerzője rajzot is mellékelt hozzá. De egy papír üres. — Pityu, te miért nem írsz? Nem kap választ. — Nem tudod, mit szeretnél ajándékozni édesanyádnak? — ...De!... Az apukámat! ... A családi házat már két hete csak K. Istvánné és Pityu lakta. Az asszony hol sírt magatehetetlenül, mintha minden ereje elhagyta volna, hol meg úgy érezte, nem bírná el önérzete a visszakönyör- gést. De hát itt van az ünnep, a gyerek, no meg a falu ... mit tegyen?! A férfit hiába nógatták a rokonok, térjen haza a családjához, ne makacskod j ék. Az ünnep előtti szombaton váratlanul toppant be a falu végi rokonok házába Pityu. Az iskolából jött. K. Istvé” a konyhaasztalnál ült. Pit> u megállt a küszöbön és dác sán nézett a nagy darab emberre. Aztán, az útközl i összeszedett bátorságnak m t nyomaveszett. Szája sírác a görbült: — A tanító néni is mond; a, vigyelek haza karácsonyi ajándékba... A ranyvasárnap több ablakban lebbent meg a függöny. K. István tartott háza felé. Nem a kapun csöngetett. Egy kis bicikli csengőjével., Ifj. Szitnyai Jenő I Heti jogi tanácsaink nulni, nem születik velünk.” Megtanulni pedig csak szorgalmasan végzett, becsületes munkával lehet. Ahogy dr. Öveges József professzor írta: „Sosem vártam a boldogságot mástól, csak önmagámtól.”---------------- — érthetően — A vita sok olyan prob- , léma vetődött során fel, amely nem ----------------- csupán a hozzászólókat, hanem az egész társadalmat foglalkoztatja. Ilyen probléma például a lakáskérdés. „Akkor lennénk valóban boldogak, ha meglenne a magunk kis otthona” — mondta két fiatal gödöllői pedagógus. A maguk módján igazuk van — ezt senki nem vitatja. A lakás, az önálló otthon megteremtése feltétlenül hozzátartozik ahhoz, hogy elégedettek legyenek életükkel. Kérésük jogos, valóraváltása azonban — s ezzel együtt az, hogy minden igényjogosult azonnal megfelelő lakáshoz jusson — ma még nem megoldható. Bár népi államunk évről évre mind több lakást épít, az igények kielégítése mégsem lehetséges — azonnal.----------------- ilyen nagy, át, , fogó kérdés, A mas.k amely esztendők----------------- óta témája a b aráti beszélgetéseknek csakúgy, mint az újságok vitáinak: előbb kocsi vagy kicsi? A boldogság, írták többen: „sok apró öröm és kiegyensúlyozott családi élet”. Vagyis a gyermek mellett adták le voksu- kat. S ez természetes. A vi- ^ lág legcsodálatosabb gépko- ^ csija sem nyújthatja azt az örömet, boldogságot, amelyet í az első kimondott szó, az első $ bizonytalan lépteit tevő gyér- $ mek adhat az embereknek. $ „Egy ház árát költöttem már \ rá, hogy a feleségemnek gyér- § meke születhessen. És szíve-1 sen áldoznák rá még egyszer \ ennyit. Sajnos, már nem lehet. \ Elkéstünk. A magunk hibájá- \ ból.. S ami szintén ehhez a kér- ^ déshez kapcsolódik. Pintér $ Istvánná így fogalmazta meg: $ „akkor lennék én boldog, ha \ otthon maradhatnék három $ gyermekem mellett”. De vajon $ igaza van-e? És igaza van-e $ annak a mérnökembernek,!; aki úgy tervezi házasságát, $ hogy a felesége ne dolgozzon? 5 Ügy véljük s ez volt a hozzá- 5 szólók többségének is a véle- $ S/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSfSSS/SSSSfSSS/Í nem tartottam be a felmondás közlésére nyitva álló nyolcnapos határidőt. Olvasónk azt kérdezi, helyes-e a bíróság döntése? Az érvényes rendelkezések értelmében, ha a bérlő a bérbeadóval szemben nem tartja be a szocialista együttélési i szabályokat, azt durván meg- i szegi, vagy a bérbeadót, an- i nak házanépét súlyosan meg- j sérti, a sérelemtől számított; nyolc napon belül fel kell j hívni annak abbahagyására, j Isimételtség esetén ilyen felhí-l vásra sincs már szükség, mert \ a bérbeadó jogosult felmondd-i sí jogával élni,; de ezt oly ; időben kell a bérlőhöz eljut-; tatni, hogy a sértéstől számi- ; tott nyolcadik napon legké- ; sőbb kézhez is kapja. Ha a fel- \ mondást a bérlő nem fogadja; el, vagy a levélre nem vála- \ szol, a bérbeadó nyolc napon i belül jogosult a bírósághoz i fordulni. A lakásügyi rendel- i kezesek szigorú alaki szabá- j lyokat tartalmaznak, és ha i azokat bármelyik fél elmulasztja, akkor a felmondási jog is elenyészik. Olvasónkkal szemben tehát nem követtek el törvénysértést, de felhívjuk, hogy ismételt sértés esetén a határidőt tartsa be, mert akkor megnyílik a joga arra. hogy a bárletet a durva magatartást tanúsitó bérlővel szemben megszüntesse. A házasság felbontása után követelhető-e házastársi tartás? Házasságunkat a bíróság férjem hibájából még az elmúlt, évben felbontotta — írja N. J.-né olvasónk. Időközben csökkent munkaképességű lettem és a tartásra rászorulok. Olvasónk kérdezi, jogos-e a tartásdíjra. A családjogi törvény szerint tartásdíjra a volt házastárs akkor jogosult, ha arra rászorul, és ha a tartásra nem vált érdemtelenné. Itt válaszolunk K. I.-né olvasónknak is, aki írja, hogy férje a tartásdíj megszüntetése iránt érdemtelenség címén pert indított. Kérdezi: megvon- ható-e tőle a tartásdíj? A tartást érdemtelenség címén akkor lehet megvonni, ha a tartásra jogosult szándékosan a másik volt házastárs érdekeit durván sértő magatartást tanúsított, vagy pedig — mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság V. számú polgári elvi döntése mondja — a szocialista együttélés szabályait olyan módon és mértékben sértette meg a jogosult, hogy a szocialista társadalom felfogása szerint a tartási kötelezettség további fenntartása már súlyosan méltánytalan lenne a volt házastársakra nézve. A bíróság majd a per során fogja ezeket a körülményeket tisztázni, ezért mi az ügy hiányos ismeretében álláspontot egyébként sem foglalhatunk el. Dr. M. J.
