Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

10 FEST MEGYEI kMMíw 1965. DECEMBER 25, SZOMBAT Lakbérpótlék szem­pontjából mikor minő sül lakószobának a sze­mélyzeti szoba? Z. M. olvasónk írja, hogy három évre visszamenőleg meg kell fizetnie a lakbérpót­lékot az után a személyzeti szoba után, amely egy boltíves hátsó feljárati lépcsőházra nyí­lik. Olvasónk kérdezi, jogo­san vetették-e ki rá a lakbér- pótlékot és ha jogos, kötelez- hető-e visszamenőlegesen a fi­zetésre? Az érvényes rendelkezések szerint lakószobának minősül minden hat négyzetmétert meghaladó helyiség, ha köz­területre nyíló ablaka, meleg­padlója van és fűthető. Ügy­szintén akkor is, ha az udvar­ra nyílik az ablaka. A személyzeti szobával kap­csolatban az a rendelkezés, hogy akkor minősül lakószo­bának az egyéb feltételek fennállása mellett, ha valami­lyen kereső tevékenység foly­tatására használják. Olvasónk leveléből megállapítottuk, hogy a kivetésnek jogalapja nincs, ezért azt tanácsoljuk, hogy a tanácshoz nyújtson be fellebbezést. Abban a kérdés­ben pedig, hogy visszamenő- legesen jogos-e a kivetés, azt közölhetjük, hogy a bérlőnek a kötelessége bevallást ten­ni, amikor a személyek szá­mában olyan mértékű válto­zás áll be, hogy a jogos lakás­igényüket a szobák száma meghaladja. A kártalanítás össze­gének alapjául általá­ban a kisajátított ingat­lan használati értékét kell megállapítani. S. M. olvasónk sérelmezi, hogy nem a forgalmi érték alapján állapították meg a ki­sajátított házingatlan értékét. Az ingatlanban több lakás van és olvasónk szerint legalább dupláját éri a ház, mint amennyit megállapítottak ér­te. Kérdésére azt a felvilágo­sítást kapta, hogy az ingatlan­nak forgalmi..értéke nincs,ar­ra1 vevő jelenlegi állapotában nem található. Ezért a hasz­nálati értéket tekintették irányadónak. Olvasónkat helyesen tájé­koztatták, mert ilyen körül­mények között minden eset­ben a használati értéket kell figyelembe venni a kisajátí­tási kártalanítás összegének megállapításánál. A szolgálati lakásból a bérlő mindaddig nem helyezhető ki, amíg a munkaügyi eljárást jog­erősen nem fejezik be. E. K. olvasónk írja, hogy munkaviszonyát létszámfeles­leg címén a vállalat felmond­ta. Egyidejűleg arra is felszó­lították, hogy a szolgálati la­kását 15 napon belül kiürítve adja át. Sérelmezi a vállalat intézkedését, mivel a felmon­dás ellen panaszt nyújtott be. Olvasónk kérdezi, el kell-e hagynia lakását, mielőtt a felmondás ügyében a munka­ügyi szervek jogerős döntést hoznak. A rendelkezés valóban úgy szól, hogy ha a szolgálati la­kásban lakó bérlő munkavi­szonya bármilyen címen meg­szűnik, a bérlő köteles a la­kásból 15 napon belül elköl- 'tözni. Ez azonban arra az esetre vonatkozik, ha a mun­kaviszony megszűnésének kér­désében az illetékes munka­ügyi döntőbizottságok jogerő­sen állást foglaltak. Mivel ol­vasónk a felmondás ellen pa­nasszal élt, mindaddig nem köteles a lakást kiüríteni, amíg ügyében jogerős döntés nem születik. A lakásbérlet felmon­dására megszabott ha­táridő. Gyömrő községben egy csa­ládi házat vettem. Az épület­ben jelenleg is bérlő lakik, akivel több esetben volt ö&z- szetűzésünk. Legutóbb téglát vágott feleségemhez, és ennek következtében lába eltörött. A bérlő ellen feljelentést tettem és őt meg is büntették. Ezt kö­vetően nyújtottam be kereset- levelet a bírósághoz, de ké­relmemet elutasították, mivel KARÁCSONYI ÜDVÖZLET | # b I I Tenni valamit\ ami előbbre visz | f1 gf­ü ménye: végső soron a munkás teszi egyen jogúvá a nőket a| férfiakkal. Parentézy Jenőnég váci gyári dolgozó megfogal mazása szerint: „A boldogság. * ^ . érezni, hogy szükség van rám | |j| s tudni azt, mit követel a be- ^ • >ä csületes munka.’’ Akkor pedig | p miért akarják egyesek mégis 5 | kirekeszteni önmagukat vagy ® asszonyukat a munka örömé- S bői? A válasz csak egy lehet:§ út körülmények között, él az&l ember, de még magában hor- dozza régi eszményeit, régi ^ vágyait. •A vita során világosan ki- s || rajzolódott: a boldogság nem sjW csupán az egyén boldogságát ^ || jelenti. Mert nem is jelenthe- | M ti. Az ember társas lény, nem» lehet tehát közömbös senki § ÉL számára: hogyan élnek mások, $ ® a közösség, amelyben ő is él. ^ isai Ahogy Falu Tamás, a költő ^ írta: „Nem lehet boldog a kö-^ zösség, ha benne az egyén $; boldogtalan. És ez fordítva is ^ igaz. A teljes boldogság az, § amikor a kettő' kiegyenlítődik ^ és azonossá válik.”--------------- ezzel az idézet-^ I JgV tel be is zárhat- i ...... juk a közel há-í véljük, rom hónapos $---------------- vitát. Szocialista $ t ársadalomban élünk, amely-1 ben egyén és közösség egy­aránt arra törekszik: szebbé,^ emberibbé, gazdagabbá tegyük | az életet. Ha csak ennyi hasz- $ na is volt e hosszúra nyúlt ^ vitának, már nem volt ered- $ ménytelen. Farkas András: Szárnyak nélkül magasba hulltam... Az anyaságnak színe, hamva, bája A testben égő roppant fájdalom. Az anya sóhajt félve — elhalón, A vajúdás nagy ritmusát zihálja. Két test nyűgös, szabadulásra várrá. Ez a birkózás mindennel rokon, Az izzadással fenn, a homlokon, S a szív alatt is, bízva önmagára — Es az eget ostromló pillanatban Kiszabadul a gyermek a bilincsből, Hangjában harsogás és ámulat van, Mint hogyha mondaná: Anyám, tekints föl, Vagyok, szárnyak nélkül magasba hulltam, Jövő van csak, jelen és semmi múltam! ^$icíneléh----------------- Évezredes álom, B oldog- örök cél. Egy­, idős az ember­sag... rel. Minden kor­---------------- ban ezt kereste, e zért élt és dolgozott az em­ber. És mindenki másutt ke­reste és másban találta meg. Keressük ma is. Megváltozott körülményeink között termé­szetesen megváltoztak a célok, az eszmények és életideálok is. Megváltozott az ember vi­szonya a termelőeszközökhöz, a magántulajdonhoz, a társa­dalomhoz. A nagy történelmi átalakulás anakronisztikussá tett számtalan olyan életideált, melyben az előttünk járó ge­nerációk életük értelmét lát­ták. Űj körülmények között él az ember, de hordozza régi eszményeit, régi vágyait így vezettük be közel há­rom hónappal ezelőtt a bol­dogságról szólf vitánkat, s ar­ra kértük olvasóinkat, s arra kértünk neves közéleti sze­mélyiségeket, mondják el vé­leményüket, szerintük mi a ma emberének boldogsága. Huszonhét írás kapott helyet ez idő alatt a lap hasábjain. Huszonhét vélemény. Kossuth- díjas munkás és színész, pszi­chológus és mérnök, tanár és termelőszövetkezeti elnök, író és professzor, orvos és házi­asszony fogalmazta meg a boldogságról alkotott gondo­latait Vitáról lévén szó, érthető, ha a vélemények gyakran ke­rültek szembe egymással. „A pénz boldogít!” — summázta véleményét egy fiatal mér­nökember a vita során, s az­zal érvelt utazni szeretne, vi­lágot látni, amíg fiatal, de ha utazásra gyűjt, nem lesz la­kása, ha lakásra spórol, nem vehet ruhát Többen vitába szálltak véleményével s joggal. „Az élet tartalmát, értelmét a munka, a küzdés jelenti. Ez adja az emberi élet boldogsá­gát s nem a pénz” — felelt meg a fiatal mérnöknek Csö­mör József. Benedek József tsz-paraszt: „Érthető: az em­ber mindig többre vágyik, de ezt a többet csak a munkájá­val érheti el.” A hetvenhat éves Gazda Géza, Kossuth- díjas munkás vallomása: „A boldogság az a tudat, hogy az ember nem töltötte el haszon­talanul az életét, valami meg­marad utána.” Ügy véljük, nem szükséges hosszabban bizonygatni: a boldogság többet jelent, mint pénzt Ahogy dr. László Do­mokos tsz-elnök megfogal­mazta: „Tenni valamit, ami előbbre visz — ez szerintem a boldogság lényege." Igaza van dr. Farkas László kórházi igazgató főorvosnak: „A boldogságot meg kell ta­rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. A KERTEK ALATT MTI foto—Bereth A kis falu úgy bújik el a megyében, mint tű a ka­zalban. A néhány utca néhány száz lakosa mintha egy nagy házban élne, mindent tud egymásról és ez kimeríthetet­len, örök téma. Nehezen ma­rad titokban a családok ki- sebb-nagyobb gondja és örö­me, a mindennapok apró- cseprő eseményei. Mindezek­ről annyi vélemény, meg szó­beszéd születik, ahány ház van a falubán. De talán még most is szőnék-fonnák a pletyka fonalát, ha meg nem jelenik a színen Pityu. Ugyan­is az ő szüleiről volt szó. jón karácsonyra, túl veszélyes, ráér később is, ha nagyobb lesz. A mamát ígéret kötötte. Pityu egész évben jól tanult, megérdemli a kis biciklit, hi­szen úgyis csak az utcában karikázik, nem is engedné messzebb. Terebélyesedett a vita, már nem is volt szó a bicikliről, minden csekélység nagy ügy- gyé vált. Egy napon K. István összepakolt és a falu túlsó vé­gére költözött, rokonaihoz. Ügy látszik, válnak — suttog­ta a falu. De vajon mi miatt, vagy tán — ki miatt? K István hegesztő Csepelre • jár dolgozni. Szorgalmas, becsületes embernek ismerik, de hozzáteszik: sokszor indu­latos. Felesége munkásasz- szony, szépen keresnek. Ket­tejük munkája valóra váltotta álmukat, saját családi házat építettek. Aztán — messzi az út Csepelig — motorra is telt. Kisfiúk, Pitvu, kilencéves, a harmadik általánosba jár. Jól megvoltak ők hárman. Néhány hete azonban — és itt kezdődik rövid történetünk — megbomlott a család béká­ja. összevesztek a szülők. Min? A papa nem egyezett bele, hogy Pityu biciklit kap­A harmadik osztálynak el­maradt egy órája. Nagy volt a zsivajgás, a gyerekek már a karácson- ' szünidő hangulatában éltek. Valamivel el kellett tölteni az időt, fog­lalkoztatni a gyerekeket. A helyettesítő tanító néni fogal­mazást íratott: „Mit szeretnék adni édesanyámnak kará­csonyra?’.’ Mindenki elcsende­sedett. Papír fölé hajoltak a fejek, töprengés nélkül rótták a sorokat. Ha valamelyikük mégis megakadt, nem a téma okozott gondot, csak a betűk szép leírása. A tanító néni a padsorokat járta. Mosolygott a kis íráso­kon, némelyik szerzője rajzot is mellékelt hozzá. De egy papír üres. — Pityu, te miért nem írsz? Nem kap választ. — Nem tudod, mit szeret­nél ajándékozni édesanyád­nak? — ...De!... Az apuká­mat! ... A családi házat már két hete csak K. Istvánné és Pityu lakta. Az asszony hol sírt magatehetetlenül, mintha minden ereje elhagyta volna, hol meg úgy érezte, nem bír­ná el önérzete a visszakönyör- gést. De hát itt van az ünnep, a gyerek, no meg a falu ... mit tegyen?! A férfit hiába nógatták a rokonok, térjen haza a családjához, ne ma­kacskod j ék. Az ünnep előtti szombaton váratlanul toppant be a falu végi rokonok házába Pityu. Az iskolából jött. K. Istvé” a konyhaasztalnál ült. Pit> u megállt a küszöbön és dác ­sán nézett a nagy darab em­berre. Aztán, az útközl i összeszedett bátorságnak m t nyomaveszett. Szája sírác a görbült: — A tanító néni is mond; a, vigyelek haza karácsonyi ajándékba... A ranyvasárnap több ablak­ban lebbent meg a füg­göny. K. István tartott háza felé. Nem a kapun csöngetett. Egy kis bicikli csengőjével., Ifj. Szitnyai Jenő I Heti jogi tanácsaink nulni, nem születik velünk.” Megtanulni pedig csak szor­galmasan végzett, becsületes munkával lehet. Ahogy dr. Öveges József professzor írta: „Sosem vártam a boldogságot mástól, csak önmagámtól.”---------------- — érthetően — A vita sok olyan prob- , léma vetődött során fel, amely nem ----------------- csupán a hozzá­szólókat, hanem az egész tár­sadalmat foglalkoztatja. Ilyen probléma például a lakáskér­dés. „Akkor lennénk valóban boldogak, ha meglenne a ma­gunk kis otthona” — mondta két fiatal gödöllői pedagógus. A maguk módján igazuk van — ezt senki nem vitatja. A lakás, az önálló otthon meg­teremtése feltétlenül hozzátar­tozik ahhoz, hogy elégedettek legyenek életükkel. Kérésük jogos, valóraváltása azonban — s ezzel együtt az, hogy minden igényjogosult azonnal megfelelő lakáshoz jusson — ma még nem megoldható. Bár népi államunk évről évre mind több lakást épít, az igé­nyek kielégítése mégsem le­hetséges — azonnal.----------------- ilyen nagy, át­, , fogó kérdés, A mas.k amely esztendők----------------- óta témája a b aráti beszélgetéseknek csak­úgy, mint az újságok vitáinak: előbb kocsi vagy kicsi? A bol­dogság, írták többen: „sok ap­ró öröm és kiegyensúlyozott családi élet”. Vagyis a gyer­mek mellett adták le voksu- kat. S ez természetes. A vi- ^ lág legcsodálatosabb gépko- ^ csija sem nyújthatja azt az örömet, boldogságot, amelyet í az első kimondott szó, az első $ bizonytalan lépteit tevő gyér- $ mek adhat az embereknek. $ „Egy ház árát költöttem már \ rá, hogy a feleségemnek gyér- § meke születhessen. És szíve-1 sen áldoznák rá még egyszer \ ennyit. Sajnos, már nem lehet. \ Elkéstünk. A magunk hibájá- \ ból.. S ami szintén ehhez a kér- ^ déshez kapcsolódik. Pintér $ Istvánná így fogalmazta meg: $ „akkor lennék én boldog, ha \ otthon maradhatnék három $ gyermekem mellett”. De vajon $ igaza van-e? És igaza van-e $ annak a mérnökembernek,!; aki úgy tervezi házasságát, $ hogy a felesége ne dolgozzon? 5 Ügy véljük s ez volt a hozzá- 5 szólók többségének is a véle- $ S/SSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSfSSS/SSSSfSSS/Í nem tartottam be a felmon­dás közlésére nyitva álló nyolcnapos határidőt. Olva­sónk azt kérdezi, helyes-e a bíróság döntése? Az érvényes rendelkezések értelmében, ha a bérlő a bér­beadóval szemben nem tartja be a szocialista együttélési i szabályokat, azt durván meg- i szegi, vagy a bérbeadót, an- i nak házanépét súlyosan meg- j sérti, a sérelemtől számított; nyolc napon belül fel kell j hívni annak abbahagyására, j Isimételtség esetén ilyen felhí-l vásra sincs már szükség, mert \ a bérbeadó jogosult felmondd-i sí jogával élni,; de ezt oly ; időben kell a bérlőhöz eljut-; tatni, hogy a sértéstől számi- ; tott nyolcadik napon legké- ; sőbb kézhez is kapja. Ha a fel- \ mondást a bérlő nem fogadja; el, vagy a levélre nem vála- \ szol, a bérbeadó nyolc napon i belül jogosult a bírósághoz i fordulni. A lakásügyi rendel- i kezesek szigorú alaki szabá- j lyokat tartalmaznak, és ha i azokat bármelyik fél elmu­lasztja, akkor a felmondási jog is elenyészik. Olvasónkkal szemben tehát nem követtek el törvénysértést, de felhívjuk, hogy ismételt sértés esetén a határidőt tartsa be, mert ak­kor megnyílik a joga arra. hogy a bárletet a durva ma­gatartást tanúsitó bérlővel szemben megszüntesse. A házasság felbontá­sa után követelhető-e házastársi tartás? Házasságunkat a bíróság férjem hibájából még az el­múlt, évben felbontotta — ír­ja N. J.-né olvasónk. Időköz­ben csökkent munkaképességű lettem és a tartásra rászoru­lok. Olvasónk kérdezi, jogos-e a tartásdíjra. A családjogi törvény sze­rint tartásdíjra a volt házas­társ akkor jogosult, ha arra rászorul, és ha a tartásra nem vált érdemtelenné. Itt válaszolunk K. I.-né ol­vasónknak is, aki írja, hogy férje a tartásdíj megszüntetése iránt érdemtelenség címén pert indított. Kérdezi: megvon- ható-e tőle a tartásdíj? A tartást érdemtelenség cí­mén akkor lehet megvonni, ha a tartásra jogosult szándé­kosan a másik volt házastárs érdekeit durván sértő maga­tartást tanúsított, vagy pedig — mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság V. számú polgári elvi döntése mondja — a szocia­lista együttélés szabályait olyan módon és mértékben sértette meg a jogosult, hogy a szocialista társadalom felfo­gása szerint a tartási kötele­zettség további fenntartása már súlyosan méltánytalan lenne a volt házastársakra nézve. A bíróság majd a per során fogja ezeket a körülmé­nyeket tisztázni, ezért mi az ügy hiányos ismeretében állás­pontot egyébként sem foglal­hatunk el. Dr. M. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom