Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

1965. DECEMBER 25, SZOMBAT MEGYEI Kb/CírlaD Özek, téli koszton A mértéktelen irtás után ma már a legtöbb országban vadá­szati törvények írják elő a vadgondozás szükségességét. A téli hónapokban a legfon­tosabb a vadak etetése. Elha­nyagolása éppen olyan káros lehet, mint az eltúlzása. Ha el­kényeztetjük a vadat, ellus­tul, ragályos bélbetegségek törhetnek rá, illetve eltompul az állat önfenntartó ösztöne. Ennek veszélye pedig felmér­hetetlen. Adódhatnak olyan kultúrvi- dékek, ahol a kedvező viszo­nyok feleslegessé teszik az ete­tést. Az ártéri erdők, a bőven termő bükkösök, a cserjék és fák megfelelő környezetet és táplálékot nyújtanak. De célja lehet az etetésnek a fiatal er­dőállomány megkímélése is. Az etetésre való szoktatáshoz igen alkalmasa^ az etetők kö­zelében elhelyezett sónyalók. Felmerül a kérdés, hogy mi az őz mestersé|es tápláléka? A szálas takarmányok közül — mivel az őz igen válogatós —. legjobb a korai kaszálásé zsenge széna, esetleg a lóhere és a lucerna. De szívesebben fogyasztja a lombtakarmányt. Állati számtan 1910-ben Németországban nagy feltűnést keltett egy cir­kuszi produkció. Egy „csodá­ló” egymás után válaszolt a közönség köréből feltett szor- zási, négyzetre- és köbreeme- lési(!) feladványokra, a patájá­val dobbantva ki az ered­ményt, A paripa híre elterjedt az egész világon, heves vitá­kat okozva. Tudós delegációk tartottak szigorú vizsgálatot, azonban nem tudtak az ido­mító ravasz trükkjére rá­jönni. Mert csak ilyesmiről le­het szó, hiszen ismereteink mai állása szerint a legokosabb lo­vaknak sincs olyan képessé­gük, hogy matematikai fel­adatokat meg tudjanak olda­ni. A varjak különös fejtö­rést okoznak a kutatóknak. Bizonyított és igazolt kísérle­tek szerint, ha a vadászkuny­hó közelében tartózkodó var­jak látják, hogy három vadász ment be a kunyhóba, s csak két vadász ment ki, akkor a varjak addig vártak, amíg a harmadik is el nem hagyta azt. Matematikai nyelven szól­va tehát a varjaknak a kivo­nás műveletét kellett végre­hajtanak (3—2 = 1). Egy másik történetet a XVI. században élt Montaigne fran­cia filozófus beszélt el. Körbe­járó ökröket figyelt meg egy öntözőberendezés kerekénél. Valahányszor 100 fordulatot megtettek az ökrök, megálltak. Vajon az ökrök az agyukban számoláshoz hasonló műve­letet végeztek, vagy pedig a fokozatosan fáradó izmok vették át a számolás elvégzé­sét? Bizonyára az utóbbiról lehet szó. De figyeljük meg a tyúkot. Ha két csirkéje van s az egyik elvész, azonnal nyugtalan lesz. Ha sok a kiscsirke, akkor akár többet is elvehetünk anélkül, hogy észrevenné . •. Erőtakarmánynak adhatunk vadgesztenye is. Újabban szí- zabot, kukoricát, borsót, de vesebben adnak gumósokat, megfelel a makk és a zúzott nyers burgonyát, vagy répát. A gemenci rezervátumban naponta töltik fel szénával az etetőt A kamilla áramot ad Az atomenergia békés fel- használására szolgáló atom­reaktorok az uránmaghasa­dásnál keletkezett hőt gőz előállítására fordítják és ez­zel a gőzzel üzemeltetik a turbógenerátort. Az atom­energiát tehát közvetve vál­toztatják át elektromos ener­giává. Szovjet szakemberek legújabban olyan berende­zést szerkesztettek, amely közvetlenül alakítja át az uránmagok hasadásánál ke­letkezett hőt elektromos energiává, A berendezés elve a következő: az atom­reaktor hengeres test, ame­lyet számos germanium—szi­lícium ötvözetből készült félvezető-átalakító vesz kö­rül. A félvezetőknek az atomreaktor felé eső része 980 C-fokra melegszik fel, ellentétes része pedig — kü­lönleges hűtőlemezek segít­ségével — csak átlag 550 C-fokra. így a termoelektro- mos átalakítókban kb 430 C-fok hőmérsékletcsökkenés keletkezik, a forró és hide­gebb rész közt feszültség­különbség lép® fel. Ez a fe­szültségkülönbség adja az áramot. A készüléket romás- kának, kamillának nevezték el, mert a félvezetők nagy­jában úgy helyezkednek el az atomreaktor körül, mint a fészkesvirágzatú kamilla nö­vény „szirmai”. A készülék teljesítőképessége egyelőre ki­csi, 7,2 Volt feszültségű 100 Amperes áramot ad. Hatás­Garda* a tihanyi *Aáiott hal** Az új eljárással jóval gyor­sabban lehet falat emelni, mint eddig. Az így épült falak ráadásul erősebbek, olcsóbbak és szigeteltebbek is. A texasi San Antonióban két kutatóintézet publikálta kísérleti eredményeit, ame­lyek módot adnak arra, hogy üreges betontéglákat forró kén- és műrost-réteggel von­janak be, és a bevonat nyo­mán a fal perceken belül ke­mény és szilárd egységet ké­pezzen. A tégláknak, akármiből ké­szüljenek, mindenképpen tel­jesen szárazaknak kell len­niük. Mindenekelőtt egymásra halmozzák őket mindaddig, amíg a kívánt nagyságú fal­felület készen áll. A falat ezután bevonják egy vékony réteggel, amelj olvasztott kénből, üvegrost­ból és ezek fizikai sajátossá­gait módosító különleges anyagból áll. A burkolatot, akár ecsettel, akár permetező szerszámmal lehet felvinni a falra. Az olvadt állapotban levő bevonat a falon percek alatt megszilárdul, portosul ősszel hatalmas tö­megekben a garda. A sok állat mozgása miatt meg­változik itt a tó színe, jél- legzetesen bíborbarnás színt ölt. Ezen a jelenségen ala­pult a tihanyi „látott hal” halászat. A hideg téli napo­kon a hét tihanyi halász­csoport, hajóikat készenlét­ben tartva, várta az alka>- mas pillanatot, a gardara­jok megjelenését. A víz fölé emelkedő dombokra, az ún. haltekintőkre „hegyenjárókat” küldtek. A távolság miatt nem hanggal, hanem subá­juk, vagy tarisznyájuk inte­getésével adtak jelt a lent várakozó halászoknak, sőt megbeszélt jelekkel irányí­tották is őket és kijelölték a hálóvetésre alkalmas helyet. A többi már a halászokon múlt. A régi tihanyi gardafogás le­írása ma, inkább a néprajz kincse és a magyar halász leleményességének érdekes példája. foka egyelőre még csak 1,2— 2 százalék, a többi hőt a ké­szülék a környezetének adja le. De óriási előnyei van­nak; nincsenek forgóalkat- résziei és így nagymérték­ben megbízható, kicsi a sú­lya, és igen hosszú ideig — több évtizedig — ad ára­mot. Ezek az előnyös tulaj­donságok igen alkalmassá teszik pl. űrhajók vagy au­tomata meteorológiai állo­mások áramellátására. _____u______________________ Ó riás a Kis-Dunán. A napokban csúsztatták a Dunára azt a vízen járó monstrumot, amelynek még a hosszú folyón is alig akad párja. Több, mint 80 méter hosszú és 10 méter széles a MAHART Dunaharaszti üze­mében elkészített uszály. Nemcsak az az érdekessége, hogy 130 vasúti kocsi terhét képes elszállítani egyszerre, de újszerű szerkezeti megoldása is. Míg a korábban gyár­tott, kisebb uszályokat több, a rakodótéren átvonuló fal­lal merevítették, az óriástest szerkezete a jármű külső és belső fala között épült. így a nagy felületű raktártér vá­laszfal nélküli összefüggő terület B 12 Az Állatkert la­kói is érzik a te­let. Az orvosok és gondozók úgy látták, hogy az óriásteknős sem nélkülözheti a di­vatos B—12 vita­mint. S hogy mit szól hozzá a tek­nős? Megadóan, mondhatnánk mozdulatlanul tűri — legalábbis a fényképezőgép lencséje előtt. De azt is ráfoghat­nánk, hogy jó kondícióval ké­szül a Budapesti illatkert küszö­bön álló jubileu­mára. Érdekes Átlátszó villamos Két átlátszó villamos kezdi meg próbaútját Moszkvában. A Szverdlovszkban tervezett MÉHFEJÖGÉP Különböző reumatikus be­tegségeket „népiesen” gyógyí­tottak, sőt gyógyítanak ma is méhszúrással. Kétségtelen, hogy a méhszúrás — a szer­vezetbe juttatott méhméreg következtében — bizonyos esetekben gyógyító hatású lehet. Éppen ezért természe­tes, hogy a gyógyászatban és így a gyógyszergyártásban is egyre nagyobb kereslet mu­tatkozik a méhméreg, illetve a méhméreg-készítmények iránt. De mérget nyerni a méhekből nem egyszerű fel­adat. Az ingerült méh ugyan könnyen szúr, de fullánkját nem tudja visszahúzni sem az ember bőréből, sem egyéb anyagokból és így a potrohú­nak hátsó része kiszakad és az állat elpusztul. Ilyen mó­don méhmérget nyerni na­gyon költséges eljárás — hi­szen méhek millióit kell el­pusztítani ahhoz, hogy szá­mottevő mennyiséghez jus­sunk. Hosszas kutatómunkával sikerült egy „méhfejőgépet” konstruálni. A „fejőgép” lé­nyegében üveglemez, amely­re vékony drótháló feszül. Erre helyezik az állatokat és elektromos sokkal késztetik őket arra, hogy mérgüket ki­fecskendezzék. hüllőnk átlagos étlapjára. Nem volt válogatós. Megette, ami elébe került. Az egyik csont­váz testüregében egy teljes po­lip, egy jókora hal és egy re­pülősárkány megkövesedett maradványait találták a szak­emberek. Sem a tenger, sem a levegő lakói nem voltak biz­tonságban tőle. Amikor a re­pülősárkány nagy bőrszár­nyain suhanva lecsapott a víz­tükörre, hogy elkapja a nap­fényben ficánkoló halat, a hattyúnyakú sárkány hosszú nyaka, mint a rugó pattant fe­léje és az éles fogak fűrésze beléhasított a visongó, repülő hüllőbe, s lerántotta a mélybe, ahol azután szempillantás alatt lenyelte. ' Tasnádi Kubacska András kocsik üvegből és műanyagból készülnek, belsejükben igen sok színes anyagot használ­nak fel. Fehér cet Szovjet cetvadászok a Csen­des-óceán északi részén fehér ámbrás cetet ejtettek el. A 12 méter hosszú állatot tudósok vizsgálták meg, minthogy a fehér cet rendkívül ritka je­lenség. Élhetünk-e 150 évig? Tbilisziben 600 tudós a most lezajlott gerontológiai kong­resszuson arra a következte­tésre jutott, hogy az emberi szervezet lehetőségei megen­gedik a 120—150 éves életkor elérését a normális aktivitás fenntartásával. Grúziában, Ör­ményországban, az Azerbaj­dzsánban jelenleg 6000 száz­évesnél idősebb ember él. zabályzat: pálmalcvélen A hattyúnyakú sárkány és az ember méretének az ösz- szehasonlítása Buddhista iskola egykori szabályzatát tanulmányozzák a leningrádi régészek. A sza­bályzatot megkövesedett pál­malevelek tartalmazzák. Az időszámításunk eltőti V.—VII. századból származó lelet egye­dülálló a maga nemében és Türkméniában került felszín­re. I í i MŰROSTOS FAL fényét adó guanidin-esszen- cia, de a sokak által ked­velt gyöngyház fényű kö­römlakk is. A hal érdekes őszi-téli vi­selkedése, Tihany környéki halászata pedig nagy tavunk számos érdekessége között is megkülönböztetett figye­lemre tarthat számot. A Balaton legmélyebb ré­sze, az ún. „tihanyi kút”, Tihany és Szántód között húzódik. Ide vonul, itt cso­Tavasszal és nyáron rit­kán kerül a balatoni halá­szok hálójába a tó jelleg­zetes hala, a garda, de késő ősszel, a befagyás előtti téli hónapokban annál több. Nagy ilyenkor a becsülete, mert szerencsés hálóhúzás esetén 50—100 mázsa zsák­mányhoz juttatja a halászo­kat. Mi a jelentősége ennek a nem nagyra növő hal- fajtának? Nos, a garda az igazi magyar konzerv hal: a közkedvelt ola­joshal, a savanyúhal és a „Gardella-paszta” alapanya­ga. Ezüst színben csillogó pik­kelyeit is felhasználják. Eb­ből készül a hamisgyöngyök Hattyúnyakú sárkány zátonyra napozni, akárcsak ma a fókák vagy a rozmárok. Bár gyorsan mozgott, mégsem egész testével vetődött a zsák­mány után. Elég volt a rugó módjára % előrevágódó nyak egyetlen villanása, s az áll­kapcsok máris megragadták az áldozatot... AZT KÉRDEZHETNÉ VA­LAKI, honnét tudjuk, hogy ez a hosszúnyakú mit evett? Nos, az elpusztult állatok teteme annak idején alászállott a fi­nom szemcséjű, lágy iszapba, s a képlékeny anyag nemcsak a teljes csontvázat, hanem a be­lek és a gyomor tartalmát is megóvta. így derül világosság különös Állat volt. Törzse a teknősére emlékezte­tett: lapított, pajzsszerű tö­meg, amelyből messzire ki­nyúlt az aránylag vékony nyak, s ezen a teknősbékáéhoz hasonló fej ült. Ez az állat messzemenően szemlélteti, hogyan alkalmaz­kodik az élő szervezet bizo­nyos esetekben. Az egyik haty- tyúnyakú sárkányfajnak, az Elasmosaurusnak 73 csigolyá­ból állott a nyaka. Igaz, hogy az állat 13 méter hosszú volt. Mégis, mindenesetre ez a leg­nagyobb csigolyaszám, amit akár kihalt, akár ma élő álla­ton megfigyeltek. Képzeljük el, tízszer olyan hosszú lenne a nyakunk, mint amilyen. Ülő helyzetünkből a szomszéd szo­bába tolhatnánk fejünket, hogy szétnézhessünk. JÓ ÉS KITARTÓ ÜSZŐK lehettek, mert mind a négy végtagjuk hatalmas, széles és erős evezőlapáttá alakult át. Elsősorban a part menti seké­lyebb vizekben éltek, s gyak­ran kimásztak a parti iszap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom