Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
1 1965. DECEMBER 25, SZOMBAT •4ST MIMII Zárszámadás előtt A BieiVC 186 mezőgazdasági------— — tenne! őszö vetkezettben megkezdődtek a zár- számadási előkészületek. Bizottságok veszik számba a közös vagyont, hogy alapot szolgáltassanak a számszerű munkálatokhoz. Noha a megye termelőszövetkezeti parasztságának ez évi munkájáról, annak eredményéről, teljes és átfogó képet csak a zárszámadások, közgyűlések lezajlása után kaphatunk, mégsem érdektelen, most az év végén visszatekinteni, mert az idei sok tanulságul szolgálhat, falusinak, városinak egyaránt. R öviden talán úgy jellemezhetnénk az 1965-ös évet; a nehézség esztendeje. A téli és a tavaszi hónapokban a száj- és körömfájás állította nehéz probléma élé a szövetkezeti parasztságot. A szokatlanul késői kitavaszodás már előre vetítette annak árnyékát, hogy számolni kell a növények, különösen a kapások rövidebb vegetációs időszakával és az ezzel együtt jaró terméscsökkenéssel. Az árvíz során a legnagyobb károkat a folyók mentén települt községek lakosai szenvedték el, de készenlétben kellett állni csaknem mindenütt. A történelem is feljegyzi azt a több, mint száznapos küzdelmet, amelyet az ország lakossága, benne a mi megyénk is, folytatott az elemi erőkkel szemben. Már- már fellélegeztünk, s abban reménykedtünk, hogy az őszi mezőgazdasági munkák időszakában felhőtlen lesz az égbolt, de ez a remény is szertefoszlott: november 14-én beköszöntött a tél. Igaz, hogy utána visszavonult, de ezután rendkívül csapadékos időjárás következett, amely napjainkban is tart. A mezőgazdaságban számolni —— kell az időjárás viszontagságaival, de ennyi elemi kár egy esztendőben, szinte példa nélkül áll. Amikor ezt elmondjuk, egyúttal meg kell emlékezni a megye szövetkezeti tagságának helytállásáról, nagy szorgalmáról. Elsősorban nekik köszönhető, hogy most év végén, amikor mérleget készítünk, elmondhatjuk: teljesítették kötelességüket. Betakarították a termést, elvetették a jövő évi kenyérgabona magját és a körülményekhez képest elég jelentős területen elvégezték a mélyszántást. Igaz, hogy itt- ott a megyében még látni töretlen kukoricát, lábon álló kukoricaszárat, örülnénk, ha sikerült volna idejében betakarítani minden termést. Ebből azonban nem szabad messzemenő következtetést levonni. Egyrészt azért nem, mert a megyében mindössze 350—400 hold az a terület, amelyből nem sikerült betakarítani a kukoricatermést. A vetésterületet tekintve ez nem éri el az egy százalékot. A kukoricaszárnak nem egészen 10 százaléka áll lábon. November közepén még több ezer hold kukorica volt töretlen, de a hideg esős időjárás ellenére sem szünetelt a munka. Erejüket megfeszítve dolgoztak a szövetkezeti gazdák és dolgoznak ma is *— néha embertelen körülmények között is — ott, ahol még van betakarítani való kukorica. Rendkívüli időjárás miatt tehát nem elmarasztalni, ellenkezőleg, dicsérni kell a megye szövetkezeti parasztságát hősies helytállásáért. Az egész évi szorgalmas munka eredménye, hogy megyénk parasztsága teljesítette a népgazdasággal szemben vállalt kötelezettségeit. Elöljáróban erről csak annyit: jó néhány növényféleségbol, így kenyérgabonából, kukoricából, cukorrépából, burgonyából — többet termeltek megyénkben, mint az előző esztendőben. És többet is adott a megye az ország ellátására, mint tavaly. Az év tizenegy hónapjának felvásárlási adatai állnak csak rendelkezésre, de ezek is sokat mondanak. Ke- I nyérgabonából a tervezetthez viszonyítva 2000 vagonnal többet vásároltak fel megyénkben. Burgonyából 49 százalékkal növekedett a felvásárlás, hízott sertésből 1988 darabbal teljesítette túl fel- vásárlási tervét a megye, tojásból pedig másfélmillió darabbal. A zöldségfelvásárlás volumene 15,8, a gyümölcsé 24,1 százalékkal haladja meg a tavalyit. A megye parasztsága tehát kitett magáért, erejéhez mérten járult hozzá az ország ellátásához. Öt évvel ezelőtt . p*-------------------------rasztságunk a szövetkezeti útra. Az idén tovább szilárdultak a szövetkezetek, növekedtek anyagi eszközei s a parasztság öntudata is fejlődött. Az elmúlt évben még 40 termelőszövetkezet zárta mórleghiánnyai az évet, az idén a mérleghiányosok száma nem éri el a harmincat. Az idén 54 gyenge termelőszövetkezetet tartottak a megyében nyilván s a jó munka eredménye, hogy ezekből mindössze 20 lesz mérleghiányos. Ma még nem állnak rendelkezésre pontos számadatok, de az előzetes felmérések arról tanúskodnak, hogy jelentősein nőtt az áldó és a forgóeszközök értéke. Ezeket az eredményeket annak ellenére érték el a szövetkezetek, hogy az elemi károk összege az idén meghaladja a 100 millió forintot A termelési sikerek a munkás hétköznapokon születtek. Igaz, a hétköznapok nemcsak sikereket hoztak, hanem kudarcok is érték a szövetkezeti parasztságot Az elért eredmények ugyanis nem téveszthetnek meg bennünket Sok még a javítani való a munka szervezésben a termelőeszközök kihasználásában. Nem egy esetben a megtermelt áru egyáltalán nem, vagy csak késve jut el a fogyasztóhoz. Nem vagyunk olyan gazdaságok, hogy szemet hunyjunk a patópáloskodás ' felett Ha összevetjük azonban az eredményeket és a még fellelhető hibákat, feltétlenül az előbbi javára billen a mérleg s ez további erőt ad a szövetkezeti parasztságnak gazdasága még erőteljesebb fejlesztéséhez. A jövőben még inkább számítani lehet a termelőszövetkezetek gazdálkodásának gyorsabb ütemű fejlődésére, mert a Központi Bizottság december 8-i határozatában jó néhány hibára s eddig figyelmen kívül hagyott körülményre ráirányítja a figyelmet, s intézkedéseket tesz a hibák, az aránytalanságok kiküszöbölésére. Mindenki előtt ismeretes, hogy az év elején több mezőgazdasági tennék felvásárlási árát rendezik, hogy a szövetkezetekben előtérbe lép a fokozott gazdaságossági alapon való tevékenység. A szövetkezeti parasztság a közös úton megtett első lépései óta érzi, hogy munkás- osztályunk és népünk együttérzéssel figyeli erőfeszítéseit. Ez az együttérzés jelentős anyagi támogatásban is megnyilvánul. Az új gazdálkodási formát választó parasztság, saját szorgalmával és az állam segítségével teremtette meg a gazdálkodás alapvető feltételeit. Sok szövetkezetben azonban ennél már előbbre tartanak, és éppen ezek példája mutatja, hogy érdemes a mezőgazdasági termelés fejlesztésére áldozni. De meggyőződésünk az is, hogy nagyobb lehetőségek rejlenek a mezőI gazdaságban annál, amit eddig elértünk. Ehhez azonban az eddiginél is nagyobb beruházások kellenek, több gép, műtrágya, növényvédő szer, takarmány stb. 'Népgazdaságunk az elmúlt esztendőkben jócskán áldozott a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, de a szövetkezeti parasztság erőforrásait is figyelembe véve, még nagyobb összegű beruházásokra kell, hogy sor kerüljön. Ennek fontosságát Is hangsúlyozza a párt decemberi határozata, s teszi ezt azért, hogy soha nem látott ütemben növekedjék az árutermelés. A kormányzat 1966-ban 5—5,5 százalékos termésmö- velést irányoz elő a mezőgazdaságban. Megyénk szövetkezeti parasztsága az idén a sok nehézség közepette teljesítette a ráháruló feladatokat, és ugyanilyen lelkiismeretesen kell mind a vezetőknek, mind a tagoknak felkészülniök a jövő esztendőre. Mihók Sándor Metamorfózis ECSERI LAKODALMAS ÉS MUZSIKÁLÓ TÁJAK HELYETT MAGYAR RAPSZÓDIA, ILLETVE MAGYAR KÉPEK Tizenkilencedik külföldi turnéjára készül a világszerte sok sikert aratott Magyar Állami Népi Együttes. Fehér István igazgató tájékoztatása szerint eddig 23 ország közönségét hódította meg a 100 tagú együttes, s a január—februári észak-amerikai vendégjáték során további két országban mutatkoznak be. Előreláthatólag hat-nyolc hétig lesznek távol, az előadássorozatot New Yorkban kezdik, fellépnek Északkelet-Amerika több nagy városában, majd Kanadában, Torontóban és Montrealban mutatják be műsorukat, a tűmé New Yorkban ér majd véget. Ezúttal ugyancsak komoly felkészülésre van szükség, hiszen a vendéglátó színházakban „zenekari árok” híján valamennyi szereplőnek, a zenekarnak is a színpadon kell produkcióját bemutatnia. Ez a körülmény különleges feladatot ró a rendezésre, tervezik, hogy januárban a Sportcsarnokban tartanak egy próbát. A felkészüléshez tartozik az is, hogy tapasztalatcserét folytattak a rádió Észak-Amerikában járt gyermekkarának vezetőjével, Botka Valériával, s a napokban kikérik a nemrég hazatért Róna Viktor tanácsait is. Az előadásokon két műsort mutatnak be majd, az „Ecseri lakodalmas”-t „Magyar Rapszódia", a „Muzsiká- «ló tájak”-at „Magyar képek” címmel. Arancária A világ háromszáz fajta fenyőjét nevelő 43 holdas ká- moni arborétum egyik igen értékes növénye, az arancária nevű dél-amerikai fenyő elpusztult. A kaktuszszerű, kígyózó ágú, szokatlan formájú fenyő ötven évig élt. A veszteségről tudomást szerzett a rokonait látogató, Argentínában élő vasi születésű Mandl Zoltán, aki hazaérve aran- cária-magot tartalmazó csomagot adott fel a kámoniak címére. A szokatlan nagyságú, dughagymára emlékeztető olajos magvakból az üvegházban hetven csemete fejlődött, amelyeket — ha megerősödnek — kiültetnek. Pártaktíva ülések és taggyűlések Pest megyében A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 8-i határozatát, amely az 1966. évi népgazdasági terv irányelveit tartalmazza — megyei, járási és nagyüzemi pártaktíva üléseken —, ezt követően pedig alapszervezeti páifttaggyűlése- ken ismertették. Az aktívaülésekre jelentős számban hívtak meg pártonkívüli állami, gazdasági vezetőket és szakembereket. A Központi Bizottság és a Pest megyei Pártbizottság részéről a következő elvtársak vrsssjysssssmyrssssssssss/ssssssj'ssssfsss. !... hóval lepi be a tél...X | Miklós, beremnek 1300 forintot adtak. Kérdezte is nagy boldogan: „Mi lelte ezeket?” — Nagyobb a becsület? — Azelőtt a vadászat volt a TEXTILANYAG BEVIZSGÁLÓT (meóst) nagy gyakorlattal rendelkezőt FELVESZ a CEGLÉDI RUHAIPARI VÁLLALAT Telefon: 75. — A FENYŐK LASSAN NŐNEK... — AZ ERDESZ EMBEREI VIGYÁZNÁK... t Foto: Gábor > k vettek részt az aktívaüléseken és párttaggyűléseken: Az Ipari Szerelvények Gyárában dr. Szénási Géza, a Központi Bizottság tagja, legfőbb ügyész. A Csepel Autógyár igazgatósági pártszervezetének taggyűlésén Szerényi Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Pártfőiskola igazgatója. A Dunamenti Hőerőműben Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A CsepeJ Autógyár aktívaülésén Szakali József, a megyei pártbizottság titkára, i A váci járásban Jámbor ! Miklós, a megyei pártbizott- ! ság titkára. ! A szobi járásban Varga Pé- iter, a párt megyei végrehajtó ! bizottságának tagja, a megyei (tanács elnöke. j A ceglédi járásban Baráth j Károly, a párt megyei végre- j hajtó bizottságának tagja, osz- ! tályvezető. ! A szentendrei járásban Pa- ! lotás Károly, a párt megyei ! végrehajtó bizottságának tag- í ja, a Szakszervezetek Megyei > Tanácsának titkára. ! Vác városban dr. Magyári, ! András, a párt megyei végre I hajtó bizottságának tagja, á 1 Gödöllői Agrártudomány Egye- ! tem rektora. : A monori járásban Arató > András, a párt megyei végre• hajtó bizottságának tagja, a ! KISZ megyei Bizottságának ! titkára. ! Szentendre városban: Pálfi ! Kálmán, a párt megyei végre- i hajtó bizottságának tagja. | A dabasi járásban Somodi | Gyula, a megyei pártbizott• ság osztályvezetője. < A ráckevei járásban dr. : Somos András, a megyei párt- | bizottság tagja, tanszékvezető : tanár. j A gödöllői járásban dr. Bl- | ró Ferenc, a megyei párttá- ! zottság osztályvezetője, j Cegléd városban Suha An- ! dor, a megyei pártbizottság ! tagja, a Pest megyei Hírlap !főszerkesztője. ! Gödöllő városban Arató Je- ! nő, a Munkásőrség megyei pa- ! rancsnoka. S Nagykőrös városban Kiss ; Antal, a megyei pártbizottság ! tagja, osztályvezető. : Az aktívaüléseken és a tag- ! gyűléseken számos megjelent i szólt hozzá. Felveszünk egyéves ipari tanulóképzés sei 15—17 éves korú 8 ált. végzettségű lányokat, állandó budapesti bejelen tett lakással vagy közvetlen környékről bejárókat az 1966. febr. 1-én ‘nduló osztályba. Jelentkezés na ponta 8—9 óra között. Pamutfonóipari Vállalat (Lőrinci Fonó) Bp XVIII. ke Gyömrői út 85—91. személyzeti osztályon. | minden. Az erdő, az csak valahol a lista végén. Ahogy most hallom, az erdész lesz a gazdája még a vadaknak is. A kettő egy világ s az erdész mindkettőt együtt nézi. Ha így lesz, bizonyos, hogy gazdálkodni is jobban lehet. S ha hozzá becsülni kezdik az embert, akkor igazán mindenre kész ebben a szép mesterségben ... Itt-ott tűz pattog, reccsenve emészti a láng a tuskókat. Az erdész emberei vigyáznak az erdőre. — Majd csak ideér az idei tél is, akkor nyugalma lesz. Elneveti magát, kalapját egy kicsit feljebb tolja: — Ugyan már! Most kerülünk a kínzópadra. — Mi bajt csináltak? — Még semmit, de előfordulhat. Az ünnepek alatt indulunk Sopronba a feleségemmel. Ott vizsgázunk a főiskolán. Szilveszter napján, ha minden jól megy, délutánig felelünk. Aztán este — ki örömre, ki bánatra — vonul poharazni. Jó néhány esztendő, három gyerek, s egy nagy erdő van Papp Jánosék mögött. Tanulásra adták magukat. Kalapot emelek előttük a sűrűn hulló decemberi havazásban, a néma erdők hallgató fái között. T. Gy. Olyan a hangulat, hogy akaratlanul is a szép-szomorú kuruc nóta kezd muzsikálni a fejemben. „Zöld erdő harmatját Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél...” Ahányat lépünk, annyi cipőformát mintázunk a fehér .hóban. Mert fenn a magas Szentendre vidéki hegyekben nem olvad fekete latyakká a hó. Hullni kezd, egyre sűrűbben s félóra sem telik el, már hófehér csodálat a táj. Az erdész tapos utat a szűz hóban. — Az én vidékemen elég nagy a csend. Volt itt fenyőfánk Is, de igencsak a végén járunk. — Mind kipusztították? — Sok karácsonyfát adtunk. — S ezentúl nem lesz? — Dehogy nem. Újra' telepítünk, talán még többet, mint valamikor. Dehát mikor lesz az vágható? Beletelik öt év, amíg nyolcvan centis lesz. A fenyők lassan nőnek ... A Lajos-forrás környéki erdők őrével, Papp Jánossal nézzük irigylésre méltó birtokát. — Igen, nehéz évnyitó volt ez nekünk. Mert tudható, hogy az erdészetekben október az új esztendő kezdete. Mondhatom, hogy azóta csak szüntelenül esett. Nagyon rossz a téL Ha jön, tengelyig ereszkedik a traktor a sárban. Még jó, hogy öreg fából alig kell kivinni valamit — így hát ide fönn változatlan a világ? — Nem mondanám. Aligha- ^ nem űj idők jönnek. Az idén ^ először kaptunk pénzt: nyere- ^ séget! Azelőtt ilyesmit nem is-^ mertünk. Most az egyik em- í
