Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

nsi HEGYEI </£írltm 1965. DECEMBER 25, SZOMBAT SÁRVÁR Freskók — kalitkában Korszerűsítik a váci bélésszövőgyár villamoshálózatát. A közel két és félmilliós beruházással nemcsak a világítást, de a motorikus hálózatot is felújítják, sőt az elkövetkező ötéves terv további technikai újításainak is letették az alapjait (Foto: Gábor) ! . ^ A sárvári Nádasdy vár dísz­^ térmének ékességei, Dorfmeis- $ tér bibliai jeleneteket ábrá- § zoló gyönyörű falfreskói, s ^ egy ismeretlen H. R. M. mo- ^ nogramú német, vagy német- ^ alföldi mester nyolc dunántúli S vár török elleni harcát meg- ^ jelenítő mennyezeti képei $ veszélybe kerültek. § Az ingoványos talajon, s ^ cölöpökön nyugvó XVII. századi vár épülete ^ ugyanis kissé megsüllyedt, s | a díszterem falai helyenként ^ megrepedeztek, sőt itt'-ott § megsérültek az értékes képző- J művészeti alkotások. Az épi- § teszek valóságos vasbeton­ig kalitkába helyezték a termet: ^ a boltíveket, az oldalfalakat, ^ vasbetongerendákkal meg- | erősítették. A kemény, szi­Tárd „ölelésben” ismét hizt06 a terem helyzete. A statikai megerősítés után restaurálták a fres­kókat. A legkorszerűbb eljárásokkal eltüntették a repedéseket, nedvességhagyta foltokat és egyéb szennyező anyagokat. Újra eredeti szépségükben pompáznak az értékes alko­tások. A következő években az egész várat felújítják, amely majd idegenforgalmi, kultu­rális, és vendéglátóipari cé­lokat szolgál. Színes exportfürdőkádak A Zománcipari Művek kecs­keméti gyáregységében elké­szült az idei évre tervezett százezredik fürdőkád. Az öt színben gyártott kádak mint­egy hatvan százalékát expor­tálták. ____________u. A z új spanyol rendeléssel együtt most már összesen 36 országba jutnak el a kecske­méti kádak. Legtöbbet az an­golok vásárolnak. Nagy az ér­deklődés a színes fürdőkádak iránt. Akik sose készülnek el munkájukkal... Az angol posta a mintegy 7000 londoni levélszekrény karbantartására négy máizo- lót tart, akiknek nincs más dolguk, mint vörös festék­kel bemázolná és lakkréteg­gel bevonni a levélszekrénye­ket. Anglia közismerten ködös éghajlata gondoskodik róla, hogy a mázolás ne tartson sokáig és ilyenformán a má­zolok sose készüljenek él a munkájukkal: Munka: kétezer embernek — Első kapavágás: 1966 Új színfolt az Alföldön: az úszódaru Gyárak Ötdekás rekord - 66-os pályán Ü/inCpC Emeletes meglepetés - Szörpposta Sydneybe Alig-alig adódik a hosszú esztendő alatt, hogy a tárt vaskapuk csak kifélé önök a sok kendős-kalapos embert Az utolsó lépések koppannak: útban hazafelé, karácsony es­tére vonul a munkás-hadse­reg. 1 tonna az ellenkező oldalon Mivel köszönt 'el a Váci Könnyűipari öntöde? — Felemás helyzetben va­gyunk — így a főmérnök. — Karácsonyi napokról szólok, közben, már a jövő évi pá­lyán futunk. — S mit előlegeznek 1966- nak? — Az anyagba mintákat szövő nyüstös gépek alkatré­szeit — Korainak tűnik a jó hír, nehéz esztendő után. — Én is ezt mondanám, ha a telefon másik végéről be­szélnék. Tény. hogy az év fe­FELVÉTELI HIRDETMÉNY ápolónőképző iskolánkban 1966. március hóban úi év­folyam Indul. Az iskola bent­lakásos, ingyenes, álta­lános betegápolói szakképesítést nyújt. Felvéte­li feltételek: érettségi, vagy legalább Jó rendű Vili. álta­lános iskolai bizonyítvány, 17 év alsó korhatár, kérvé­nyek beadási határideje 1966. Január 20. A kérvényhez nellékelendő Iratok: utolsó skoiai bizonyítvány, szüle­tési anyakönyvi kivonat, pá­lyára való alkalmasságot igazoló orvosi bizonyítvány, önéletraiz, kimutatás a szü- ők keresetéről, 2 (kettő) da­rab fénykép. WOSTOVÁBB KÉPZŐ INTÉ­ST Egészségügyi Szakis- olája, Budapest IV., Erkel utca 26. lénél új vágányra váltottunk, íll búcsúztunk az olyan nagy súlyú, mutatós gyártmánytól, mint az olajkályhák égéstere. Most eljutottunk addig, hogy a legkisebb öntvényünk 50 grammos! — S az ellenkező oldalon? — Egy tonna a legnagyobb súly! — A skála? — Háromezerötszáz. féle gyártmány. Azt hiszem a par­lamenti karácsonyfa kicsi lenne, ha mindegyikből csak egyet függeszthetnénk fel díszként. És mégis bezárhat­tuk magunk mögött az óesz­tendő kapuját... Avatással kezdik... A portás nagyot tiszteleg, az úton hivatalos emberek. A legmagasabb rangú Harmat hí Sándor, a MÁV vezérigazgató­helyettese. A karácsony előtti nap emeletes meglepetést ho­zott a Dunakeszi Járműjavító­ban. A szakszervezeti titkár mondja nagy örömmel: — Régi épületet alakítot­tunk át, emeletet húztunk rá és most készen áll a három­száz személyes öltöző, mosdó, zuhanyozó. — Hogy született? — Mondhatnánk, regényes körülmények között. Kerek egymilliót kaptunk a MÁV- tól. Megvolt a pénz, de elköl­tésére nem biztosíthattak le­hetőséget. Magyarán: nem volt, aki vállalkozzék a kivi­telezésre. — S ki volt a mentőangyal? — Elég sok angyalunk akadt, s ez a nagyszerű. Házi építőgárdánk hozzáfogott, s az érdekeltek, azaz az épület ké­sőbbi haszonélvezői maguk is önkéntes munkára jelentkez­tek. így újságolhatom, hogy elkészültünk. A mostani be­mutató után avatással kezd­hetjük a legifjabb esztendőt... Bambi mázsában — Nincs az a postás, aki vállalhatná ezt a küldeményt. Ilyen csekélységekkel számol­hatna, mint amit az erdészet nagymarosi szörpüzemének vezetője mond. — Kezdem a helyközi szál­lítmánnyal : húsz-huszonöt mázsa erdei bambit küldtünk — az ünnepet megelőző héten — a szénsavas üdítő italokat töltő üzemekbe. Újabb húsz mázsa szörpöt demizsonban a vidéki fűszerüzletekbe. — Az óceánon túlra? — Szamóca és erdei málna utazik Ausztráliába. Melbour- ne-be és Sydneybe 20—20 má­zsát postáztunk. Úgy gondolom, hogy újévre már megérkezik a szállítmány. Jól jön majd az erősebb itókák között — pi- hentetőül. Már a januári szállítmányo­kat töltik. Ellátnak bőségesen az ártatlan ízes itallal. De biz­tos, hogy jómaguk nem ször- pös poharat emelnek a vacso­ra után, boldog ünnepet kö­szöntve ... Tóth György portra gyártott portál- és úszódaruk mennyiségét 41 százalékkal kívánja emel­ni. A gyár az új üzemmel teher­mentesíteni akarja óbudai és angyalföldi gyáregységeit. A hajógyár tervei találkoztak az abonyi és a Pest megyei tanács ipartelepítési törekvéseivel s e találkozás gyümölcse lesz az újabb ötéves gazdasági ter­vünk keretében felépülő Pest megyei nagyüzem. Az egyelőre tervekben léte­ző nagyüzem mintegy 18' hold, mezőgazdasági • termelésre gyenge földterületen kerül fel­építésre az abonyi vasútállo­más közelében. Szolnok irá­nyában. Nagy, háromhajós csarnok lesz a gyáregység „lelke”, a szokásos „üzemi összkom­forttal”, irodákkal, szociális lé­tesítményekkel együtt. A je­lenlegi beruházási terv a költ­ségekre 60 millió forintot irá­nyoz elő, s mint értesültünk a gyárban kétezer dolgozó talál majd munkát. Az abonyi darugyár építése már a következő évben meg­kezdődik, mert az üzemnek 1969-ben ter­melnie kell. Az eddigi tárgyalásokat a különböző illetékes szervek közt a megyei koordinációs bizottság irányította, megkér­deztük tehát e nagy jelentősé­gű létesítményről Varga Fe­renc megyei tanácselnök­helyettesnek, a koordinációs bizottság vezetőjének vélemé­nyét. — Amit talán érdekes még elmondani: mi azt kívánjuk, hogy a beruházó vállalat, te­hát a gyár, komplex beruházá­si tervet készítsen. Ez az állás­pontunk érvényesült. A komp­lex beruházási terv azt jelenti, hogy nemcsak magát a gyárat és a hozzá tartozó közvetlen létesítményeket kell betervez­ni, hanem egyéb kapcsolódó járulékos költségeket is. Tehát a gyártelep közmű­vekkel való ellátását, to­vábbá lakásépítést a dol­gozók számára. Ez még a jelenlegi program­ban nem szerepel. — A gyárnak az a szándéka, hogy az üzem dolgozóit., szak­embereit helyből, illetve a kör­nyékről toborozza. Ám kezdet­ben elkerülhetetlen, hogy a gyártási folyamatokban már jártas munkásokat, techniku­sokat, mérnököket az új üzem­be ne helyezzen le a főváros­ból. — Érdekes még elmondani, hogy a darugyár létesítésével időszerűvé válik, hogy az abo­nyi középiskola vasipari szak- középiskolává alakuljon át. A Hajó- és Darugyár az új iskolában ösztöndí­jakat létesít a szakember- ellátás érdekében. — Ez az elv, egyébként ok­tatási reformunkkal összhang­ban áll, csak úgy, mint maga az abonyi ipartelepítés is össz­hangban áll *az MSZMP Poli­tikai Bizottságának márciusi határozatával, amelyet Pest megye fokozottabb fejlesztésé­ről hozott. A. L. Óriásfenyö ... „megérkezett. Hosszú utat tett meg, s a Soproni Erdőgazdaságban született a parlamenti karácsony idei fenyőfája. Tizennyolc méter magasra nőtt. Az a kitüntetés érte, hogy a ku­polateremben szerezhet örömet sok ezer budapesti és vidéki gyermeknek .77" Hogy utazott Budapest­re? A szállítás mesterei mondják: „A ritka utas kü­lönleges járművet kívánt. Vonatra nem rakhatták, hi­szen ki kellett hozni az er­dőből, s elvinni az Ország­ház lépcsősoráig. így hát elővették a sokkerekü ha­jókocsit. Nem is olyan régen, oly­kor lépésben, máskor gyor­sabban, de mindig óvato­san» külföldi autóúton járt. Vácott emelték rá a Velen­cének rendelt kis alumi- niumhajól, amelyet Iaguna- villamosnak. meg busznak is elneveztek. Tény, hogy szerencsésen, egészen a tenger partjáig szállította az első magyar kis vízijármű- vet, amely az olasz tenger vízén kezdte meg szolgá­latát. És most még egy-két ér­dekes tudnivaló a hajóko­csin Pestig kanyargó óriás­fenyőről. ötven kiló arany-ezüst szaloncukor függ az ága­kon. Majdnem 200 kis vil­lanyégő árasztja az ünnepi fényt. S egy kis kulisszati­tok: 400 liter pattogatott kukoricával öntötték le az ágakat, amelyek friss hó­ként borítják a fát. Ma délelőtt a kisdobosok veszik birtokba a kupola­termet. Holnap délután az úttörők, a nagyobb gyere­kek élvezhetik a karácsonyi ajándékműsort. Az ünnep másnapján este az úttörő- és ifjúsági vezetők báljával zárják az ünnepségsoroza­tot. mét. Lezárt szemhéja alól is látta azon­ban a fényességet. — Szép vagy! — ismételte meg bó­dultán a vallomást, mire Sarkcsillag, fátylát arca elé kapva, puhán felkaca­gott. Egy ideig nem is látszott, édes és vidám trilláját azonban a kis szikra tisztán hallotta. — Énekelj még! — kérlelte aztán, hogy a hang elült. — Énekelj még! Hiába könyörgött, Sarkcsillag többé nem felelt. Am tündöklő arcát nem for­dította el a toronytól, szemét nem vette le az elárvult, megszeppent szikráról. — Ö, ha leszállna hozzám! — ábrán­dozott a kicsi szikra, és szívét bódító melegség járta át. S mert Sarkcsillag állhatatosan fürkészte őt, szorongása el­múlt, kedvre derült. — Én is csillag vagyok! — szólt hety­kén, majd, hogy szavaira válasz nem érkezett, folytatta emígy: — Csillag vagyok én is — mondta most már alázatosan lehajtva fejét, s mintha imádkozna, elmesélte az életét. Szakadatlanul áradt belőle a szó, nem is ajkáról, lázasan lüktető szívéből, vá­gyakozása mikró-hullámain, föl, föl a Kék Sziget diadalmas úrnőjéhez. Sze­me, mintha aludna, régen hunyva már, de minek is nyitná föl, érezte, beleva­kult a ragyogásba. Meddig tartott a mámoros monológ? Nincs reá mérték. Állt néma-fagy ottan állt az Idő, miként a halott óra mutató ja. S ö csak nem fogyott ki a szóból Észre sem vette: a kertekből karmot szél szabadult fel, megvallatni, sok sí­ri bádogereszt. Észre sem vette, mint kapja hátára az, s röpíti mind följebb szakadatlan száguldással, szép bálványt büszke birodalmába. — Hahó. hahó, Ezüst-ruhájú Mátkc most már én megyek hozzád! — kiál tóttá, s káprázó szemét kerekre tárvc függesztette tekintetét sugaras úrnőjére Válaszért esdve újra meg újra elrikkan tóttá magát, amíg száguldott — úgy hit te fénysebesen —, elhagyva földi vilá gát. Ám, rémült-riadtan látta, hogy c távolság nem fogy, de növekszik. A szép égi menyasszony ekkor fátyla kibontva újból trillázásba kezdett, hogt ne hallja a kis szikra vergődő jajongá sót, fátylát arca elé vonta, hogy ne lás sa, mint hull vissza parányi földi mást az öregtemplom kopott küszöbére. — Ó, Sarkcsillag, ó, hogy tudtalak volna szeretni! — súgta szemét végképp lezárva, aztán a tű hegyénél is apróbbat lobbanva kiadta pici piros lelkét. ö már nem. de az Egész Mindenség reszketve hallotta még hosszú időn á• Sarkcsillag szederjes fényű nevetését. András Endre 4 A | Sarkcsillag ^ Szikra szállt föl az idöfoga-vájta, \ megdőlt kéményből. Nem is szállt — 5 szökött, szabadult. Szállongott, szök- \ kent-szédült mámoros lengedezéssel: \ pajkosan táncos, pici piros szöcske, kó- \ tyagos kis szikra, tölgyfahasábok büsz- 5 ke és vidor hírnökeként. J — Föl, föl a város tetőrengetege fölé! § — lelkendezett s biztatta önmagát. Sze- ^ líd szél hordozta tej-sima hátán. Már ^ nem félt. Keskeny kis arca kipiroso- | dott, csöpp szíve nem remegett. \ — Föl, föl a felhők-T&tta oromra! — ^ sikongott, s belezsibbadt a ritka öröm- \ be. A kerti szél még egy ideig táncol- \ tatta, aztán lágyan leejtette az öreg- ^ templom tetején trónoló érckakas kar- § mai közé. § — Hahó, Messzeség, Magasság! — s kiáltotta, ahogyan csöpp torkán kifért. ^ S ekkor meglátta a csillagmiriád ten- $ gerének Kék Szigetén egymaga- ragyo- $ gó fénycsudát: Sarkcsillagot. Nézte né- \ mán, megbabonázva, moccanatlanul § Ügy tűnt néki, amaz visszanéz rá, in- § cselkedően. § — Szép vagy! — sóhajtotta a kis $ szikra, s egy pillanatra behunyta a sze­• • Üzemet épít Abonyhan a Magyar Hajó- és Darugyár A tárgyalások természetesen már hónapokkal ezelőtt meg­kezdődtek, de az elhatározás csak nemrégiben született: a Magyar Hajó- és Darugyár új üzemet épít Abonyban, Pest megye iparilag egyelőre telje­sen fejletlen vidékén. Az új üzem létesítését az in­dokolja, hogy a gyár, .a harmadik ötéves terv folyamán az úgyneve­zett 80 százalékban ex-

Next

/
Oldalképek
Tartalom