Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

1963. DECEMBER 24, PÉNTEK élta i » Készülő váci társbérlet: Illatszerbolt, KISZÖV, Nemzeti Bank-fiók A beruházók: a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya, a KISZÖV, a Nemzeti Bank és a Váci Kötöttárugyár. A ter­vezett beruházás pedig egy, hétmilliókétszázezer forintos, emeletes épület Vácon a Köz­társaság útján. Az épületben illatszerbolt, bankfiók, KI- SZÖV-helyiség a földszinten és nyolc lakás az emeleten. Tanácsi, gyári és bankos dol­gozók részére. Egyelőre még korai felten­ni a kérdést: hogyan sikerül a négyes társbérlet, mert a ház felépítésére 1967—68-ban kerül sor. A megegyezés a „társbérlők” között azonban megtörtént, rövidesen sor ke­rül a kiviteli tervek elkészí­tésére is. Maloimzállo Bogláron Balatonbogláron egy volt malomépületet turistaszállóvá alakítottak. Az 54 személyes, ízlésesen berendezett épület már a vendégek rendelkezé­sére áll. Öt év alatt több mint 65 százalékkal nőtt a falusi könyvforgalom A SZÖVOSZ igazgatósága a második ötéves terv kezde­tén azt a célt tűzte a föld­művesszövetkezetek elé, hogy 1960 és 1965 között kétszere­sére növeljék a falusi könyv- forgalmat. Ennek érdekében kiter­jesztették a bizományi hálózatot, s jelenleg már csaknem 9000 állandó földművesszövetkeze­ti „könyves” dolgozik. Egy­idejűleg korszerűsítették a vidéki boltokat és intézked­iFMSZ-STA TISZTIKA: A LEGTÖBB KÖNYVET AZ ASZÓDI ÉS A RÁCKEVEI JÁRÁSBAN VÁSÁROLTÁK Gondok és örömök Az önkormányzat segítene Szigetszentmiklós és a József Attila lakótelep NEGATÍV FÉNYKÉP Tavasszal, nyáron talán ez is megoldás. De télen? Ki vállal­ja, hogy csikorgó hidegben gyalogoljon vagy HÉV-re vá­rakozzon egy filmért Az em­berek hazamennek és otthon maradnak. Nagyrészük úgy te­kinti a lakótelepet, mint egy kényelmes, de kissé unalmas garnizont, ahonnan reggelen­ként kirepülnek. este pedig hazatérnek. Az asszonyok ? Mit csináljanak a gyárban, üzemben nem dolgozó ház­tartásbeliek? Némi malíciá- val mondhatnám — van szó­rakozásuk, az üzleteket figye­lik, mikor hova érkezik áru. Mikor jön valami változatos­ság, nyáron friss zöldség, fő­zelékféle, télen baromfi, tej­szín vagy hal. Az ellátás ugyanis enyhén szólva, aka­dozik, szombatonként valósá­gos búcsújárás indul ke­nyérért, van aki háromszor, négyszer teszi meg az utat mire friss kenyérrel térhet haza. Külön kis vívmány, hogy a piacot újból kiharcolták, hogy nem kell azért is a köz­ségbe gyalogolni mint éveken át. A lakótelep a községhez tar­tozik. A vezetők némileg ért­hetően be akarják kapcsolni a vérkeringésbe. De ez sokszor erőszakolt megoldás. A lakó­telep gdsatayuiásához vezet A távolságot nem lehet mindig áthidalni és nem úgy, ahogy némelyek gondolják. Az em­berek dolgoznak, fáradtak, ké­nyelmesek, szeretnék, ha köze­lebb hoznák számukra mind­azt, amit — úgy érzik, megér­demelnek, nem beszélve ar­ról, hogy problémáik és gondjaik is mások néha, mint a községbelieké. Vannak lehetőségek. Ahányszor az ember felke­resd a Kék-tónak nevezett egy­kori strandot, felötlik benne a gondolat — milyen virágzó paradicsomot lehetne itt is lé­tesíteni, akár társadalmi mun­kával is, milyen kellemes nyá­ri pihenő, fürdőhellyé lehet­ne varázsolni. A múltkor egy ismerősöm megjegyezte: a legőszintébb bírálatot azok az autógyári vezetők mondják ki, akik egy­másután kémek, cserélnek pesti lakásokat. Vagyis: a könnyebbet, az egyszerűbbet választják, a menekülés útját. Vannak persze bizonyos tö­rekvések — tiszavirágéletűek — vannak társadalmi szervek halvány próbálkozásokkal. De az ember érzése mégis az, hogy önállóság kellene, erő­teljesebb önkormányzat és né­mileg kevesebb rózsaszínesíté­se a valóságnak. Mondom, a kezembe került fénykép nagyon szép és a va­lóság mása. A felvétel nega- tívját azonban többször kelle­ne nézegetni — sokaiknak. Berni c Ibolya tek a termelőszövetkezetek könyvellátásának megjavítá­sáról is. Minden megyében van. már olyan földműves-1 szövetkezeti könyvesbolt, amelynek legfontosabb fel­adata a tsz-ek folyamatos tájékoztatása. Az egész or­szágra kiterjedően megszervezték a vevő- szolgálatot is. Mindezek eredményeként a falusi könyvforgalom állan­dóan emelkedett. 1961-ben 10,6, 1962-ben 23,5, 1963-ban kereken 40, 1964-ben pedig 53,3 százalékkal volt maga­sabb a könyvforgalom. így aztán a tervidőszak végére sikerült e’érni az 1955. évi forgalom kétszeresét. Pest megyében még ked­vezőbben alakultak ezek a számok. 1960-ban a falusi könyves­Nyolc előadás, három műsor — Monte Carlóban Nádasdy Kálmán igazgató vezetésével csütörtökön eluta­zott Monte Carlóba a Magyar Állami Operaház balettegyüt­tese. Az Operaház táncművé­szei december 24-én tartják bemutatkozó előadásukat A vendégjáték során nyolc elő­adáson, három különböző mű­sort mutatnak be a monte car IM operaház közönségének. Megnyílt o J3aross" posta Csütörtökön, több mint két­éves szünet után, ismét meg­nyílt a Baross utca 59. szám alatti postahivatal. A régi, zsúfolt postára rá sem ismer­nek az ügyfelek. A dolgozók a követelményeknek megfele­lő körülmények között végez­hetik munkájukat a tágas hi­vatalban, amely négy új fel­vevőhellyel bővült, s kétsze- ressére növekedett fiókbérlo részlege is. ÉVZÁRÁS ELŐTT A Májas 1. Ruhagyár ceglédi telepén az évi terv végéhez közelednek. Nem lesz semmi baj, hiszen novemberi tervü­ket is 102,4 százalékra teljesí­tették. Persze nem szabad túl­ságosan sietni, nehogy a meny- nyiség a minőség rovására menjen. A napokban szállítot­tak le mintegy 1600 leányka­kabátot holland exportra és 2500 női és bakfis kabátot a Szovjetunió részére GYURKÓ GÉZA: .Díszítem a fát méreg. — Bejössz, megzavarod az embert, be­leszólsz mindenbe és közben hülyének né­zel ... — De hát te itt össze-vissza törsz mindent — ingatja a fejét nejem a szörnyű gömbpusz­títás láttán. — Mint elefánt a porcelánbolt­ban! — Mint micsoda? — kérdem vésztjóslóan. Nejem érzi, hogy a húr túlfeszült, de makacs és nem hátrál: — Igenis, mint elefánt! — Szóval, én neked elefánt vagyok. Hülye és fakezű elefánt, mert eltörtem két rohadt kis gömböt, összesen nyolc vagy tíz forint ár- \ ban. Te képes vagy engem tíz forintért hülye és fakezű elefántnak nevezni, mi?... — Nem az a tíz forint, hanem ... — Hanem, mi? Nem a gömb? Értem. Tehát ez csak ürügy, hogy elmondhasd, mit tartasz rólam. Mondhatom, a legjobbkor a legszebb pillanatban. Én a családomnak díszítem a sze­retet fáját, s akkor jössz te, mint valami ... mint valami fúria és összedörzsölöd a kezed, hogy végre elmondhatod a véleményedet ró­lam, hogy én egy hülye fakezű elefánt va­gyok ... — ... tó meg engem fúriának neveztél. En­gem! — próbál könnyeket préselni a szemébe feleségem, de egyelőre nem megy. — Annak neveztelek. Igenis, mert az vagy. De csak azután mondtam, hogy te mondtad nekem azt az elefántot. Fúria! — Elefánt! Kint csapódik az ajtó, jönnek a gyerekek. — Te jó ég, ezek már itthon vannak, csi­náld gyorsan, én feltartom őket — és ezzel kirohan. — Apu csinálja a fát? — hallom a lányom hangját. — Persze, hogy csinálja, ő ért hozzá a leg­jobban — válaszol á fiam... ügye, anyu? — Igen, kisfiam. A fához apád ért a leg­jobban, Aranykeze van — hallom feleségem hangját. Kihúzom magam, kaján vigyorrál di­rekt eltörök még egy-egy gömböt és aztán serényen díszítem tovább a szeretet fáját. Nyújtogatom ormányaimat, hogy aranyke­zemhez méltó kompozícióról árulkodjon ez a tűlevelű micsoda. A szeretet fája! Tímár Gergely és Tisza Antal, a 47-es szalag dolgozói jó munkájukkal hozzájárultak a gyár évi tervteljesíté­séhez Pontosságot kivan a kabátujj fölhajtása. Dóra Lajosné speciális gépen végzi ezt a kényes munkát Kész a kabát. Már csak a ráragadt szálaktól kell megtisz­títani és szállítható is (Foto: Gábor) boltok és bizományosok ki­lenc millió forint értékű könyvet adtak eL Az idén -előreláthatólag 16 millió fo­rintra növekszik ez az ösz- szeg. Hozzájárult a kedve­zőbb statisztikához, hogy 130 alkalommal tartottak az idén író—olvasó találkozót. A leg­több könyvet az aszódi és a ráckevei járásban vásárol­ták, A korábbi időszakhoz képest, megnövekedett a da- basi járásban is a falusi könyvvásárlás. Országosan az egy főre jutó könyvvásárlás eb­ben az évben 22,50 fo­rintra növekedett, Pest megyében 24,58 forintra. Persze ez még mindig mesz- sze elmarad attól az ösz- szegtől, amelyet a városok és az iparvidékek lakói könyvre, olvasásra költenek. s _ 5 Pamparapampampampampam ... Tututu- \ tuuuu — dúdolok megelégedetten, mert a sze- \ retet ünnepének — érdekes, nem? — hegyes \ és szúrós levelű fáját díszítem. A díszítés az ^ én feladatom, mert díszíteni arány és esztéti- $ kai érzés kérdése, s az nem kérdéses, hogy eb- J ben kétségtelen előjogaim vannak szűkebb J családom körében ... $ Pampararapapam ... — dúdolok a meleg ^ szobában és néha hátrálok, hogy megfelelő 5 távlatot kapjak az arányos konstrukció, és a S színkompozíció kialakítása ügyében. ^ — Oda, balra, még tegyél szaloncukrot — $ dugja be a fejét a feleségem a szobába, s az 5 orrát az én dolgomba, mert dehogy is állná \ meg, hogy szóra ne nyissa bülbülszavú szá- i ját... \ — Oda, balra nem teszek és ne szólj bele a 5 dolgomba — indignálódom, mert eszembe jut, \ hogy ha az Űristennek felesége lett volna a § világ teremtése idején, mi lett volna a világ- ^ ból, bár ahogy így körülnézek, tényleg lehe- ^ tett felesége ... $ — Tuttututtu — merengek fel a fa csúcsáig $ és nyújtózkodva egy kis aranyszínű gömböcs- \ két, egy leheletkönnyű kis díszgömböcskét § óhajtól^ ott elhelyezni. ^ — Hová teszed? — sippant be ismét az Űr­^ isten nejének kései leszármazottja hirtelen és ^ természetes, hogy a gömb kiesik a kezemből, % hogy a szeretet fája tövében ezer darabra hul- \lik... S — Nem tudsz, vigyázni? — így a feleségem. $ — Nem tudsz hallgatni? — így én. \ — Nekem van fakezem? Ezért a vacak \ gömbért mondod ezt? Akkor csináld te! — ^ csapok a levegőbe és leverek egy másik göm- § böcskét is a szeretet fájáról. A gömböcske halk § koppanással maliik szét nőm lábai előtt... ^ — Hát ez szörnyű, már ezt sem lehet rád­§ bízni? S — Mit nem lehet rám bízni? — fojtogat a Egy fényképfelvétel került a kezembe — nagyon szép kép, még ősszel, napsütésben készí­tette valaki a szigetszentmik- lósi József Attila lakótelepről. Bármelyik lap közölhetné, szocialista társadalmunk vív­mánya aláírással — kétségte­lenül az. Háromemeletes mo­dern házak a napfényben, gondozott kis parkrészletek a házak előtt, padok sütkérező mamákkal és játszadozó gye­rekek. Ez a József Attila te­lep igen, főként ez — egész­séges lakások, fürdőszobák, napközi, bölcsőde. De mind­járt ez utóbbinál meg kell állni egy pillanatra — itt kez­dődik az a bosszúságsorozat’ amely egyre több gondot okoz a József Attila telepen élő embernek. Ez a telep annak idején a Csepel Autógyár számára ké­szült — munkások és vezetők számára — kitűnő gondolat volt, hogy az emberek közel legyenek a,, munkahelyükhöz, tíz perc alatt bekocsizzanak a gyárba a HÉV-szerelvénnyel, és ugyanúgy vissza. De ez már régen volt, már nagyon régen nem az autógyáré a te­lep, nemcsak a gyáré, a tanács fennhatósága alá került — a szomszédos községhez csatol­ták és különböző pesti minisz­tériumok, vállalatok dolgozói jönnek ide lakni. Az egyre szaporodó városkának viszont csak üzemi bölcsődéje és óvo­dája van, csak az autógyári alkalmazottak gyermekeit gondozzák. A többiek? Old-, ják meg úgy, ahogy tudják, $ ahogy az anyagi helyzetük 5 megengedi. Van, aki pótma- $ mát keres, van, aki reggelen- $ ként felrakja az autóbuszra gyerekét, és viszi magával $ Pestre, van, aki váltott mű-$ szakot vállal, hogy hol ő, hol $ a férje legyen otthon. Isme-$ rek egy asszonyt, sokan isme- $ rik és sajnálják, hajnalonként ^ karonülővel és alig totyogóval^ száll fel az autóbuszra — a^ csepeli bölcsődébe viszi a ki- 4 csinyeket Az ember nézi őket$ és gondolkodik, vajon nem le- $ hetne ezt az egészet ésszerűb- $ ben megoldani, úgy, ahogy a $ gyerekek érdeke megkívánja. $ Nem lehetne ezt az egészet § adminisztratív átírásokkal ^ megváltoztatni, hisz oly mind- s egy, hogy a csepeli vagy a $ szigetszentmiklósi óvoda ad $ kedvezményt a gyereknek. $ Nem értek az adminisztráció- $ hoz, csak azt tudom, hogy va- $ 'ahogy másképpen kellene, ^ mint ahogy jó néhány dologi még a József Attila telepen $ történik. 5 Nincs gyógyszertar. $ í Ha valaki megbetegszik § > agy neki kell gyalogolnia $ agy a hozzátartozójának a $ iám túlságosan távoli, de 5 ilyenkor mégis nagyon messzi-J nek tűnő község kellős köze-* pébe. Eszpresszó van, zenés $ kisvendéglő is — a patikát $ valahogy nem tartották eny-$ nyíre fontosnak, mint ahogy $ azt sem. hogy baj esetén vala- 5 ki könnyen tudjon a men- 5 tőkért telefonálni. És nincs , mozi sem, de van rá magya- $ rázat: ott a gyári kultúrház $ mozija, ezért csinálták. Hogy $ miért ott, az ma már nem ké- $ mhet vitatémát — megvan. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom