Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

"”&úrlap M65. DECEMBER 19, VASÄKNÄP TÖBB HÁZINYÜLRA KÖTNEK SZERZŐDÉST Az utóbbi években a világ­piac keresett cikked közé ke­rült a fehérjegazdag, kevésbé zsíros házinyúl- és a galamb- hús. Külkereskedelmünk — a földművesszövetkezetek köz­reműködésével — megkezdte a kitűnő értékesítési lehetősé­gek kihasználását, s ezzel újabb pénzforráshoz juttatta a háztáji kisállattenyésztő­ket. A földművesszövetkeze­tek törzstenyésztő telepeiről nagy tennőképességű, kül­Újobb háztáji pénzforrás: a galamb Kedvezmények a tenyésztőknek Vasi szőlők . Vas megyében körülbelül kétezer éve folyik szőlőmű­velés. A római kori régészeti leletek között számos, ezzel kapcsolatos szerszámot is ta­láltak, s az egykori Pannónia szőlőműveléséről a római írók is megemlékeztek. A későbbi időkből levéltári dokumen­tumok bizonyítják, hogy például 1599-ben a kőszegi hegyol­dalakon 800 hold szőlő pompázott. Erről tanúskodik az 1740-től vezetett híres „szőlőjövések könyve” is. Egy 1746-ban kelt városi jegyzőkönyv szerint: „Az bornál az V. Városnak nintsen egyebekben másabb gazdálkodása.” A megyében jelenleg a domb- és a hegyvidékek na­pos oldalait használják szőlő- termelésre. A szőlőhegyi prés­házakban több régi, 200—300 éves, hatalmas méretű sző­lősprés található. Ezek a prések 3.5—4.5 méter hosszúak és 3—3.5 méter magasak. A legszebb példányok a vaskeresztesi és a felső­csatári szőlőhegyekben láthatók. földi nyúlfajtákkal látták el az érdeklődőket, s már az idén félmillió házi- nyulat vittünk a tőkés orszá­gokba. Megyénk házinyúlte- nyésztő szakcsoportjai is hoz­zájárultak az exporthoz. Minthogy a kerestet tartósnak ígérkezik, a földművesszövet­kezetek jövőre tíz százalékkal több házinyúlra kötnek érté­kesítési szerződést. 1970-ig a jelenleginek háromszorosára akarják emelni a felvásárlást, illetve az exportot. A jövő évi szerződések kötése megkezdő­dött, változatlan felvásárlási árak mellett a múlt évinél magasabb takarmányjuttatás illeti meg a nyúlteny észtőket. Ugyancsak a háztáji gazda­ságokra alapozva a következő évben megkezdődik a galamb­felvásárlás és export is. A máris köthető értékesí­tési szerződések szerint a 60 dekánál kisebb súlyban átadott galambok ki­lójáért 29 forintot, a 60 deká­nál nehezebbekért pedig ki­lónként 34 forintot fizetnek a felvásárlók. Az első súlykate­góriában kilónként egy kitó, a második súlykategóriában pedig kilónként három kitó takarmányjuttatást kapnak a galambtenyésztőik. A Vöröskereszt hasznos tervei: az anyák és gyermekek védelmére A szőlőprésekből néhányat — a tervek szerint — beszál­lítanak Szombathelyre, ahol a § létesítendő szabadtéri népraj- ^ zi múzeumban kapnak helyet § § ’ '//////////////////////////AW////////////. % m Közismert tény, hogy Pest megyében a legnehezebb a gyermek- és ifjúságvédelem helyzete. A mértéktelenül felduzzadt lakosság és más okok is közrejátszanak eb­ben. A tanácsok megfelelő állandó bizottságainak segí­tésére megalakult a Vöröske­reszt „Családvédelmi munka- csoportja”. Első ülésüket pén­teken délután tartották, ahol jóváhagyták munkatervü­ket A Vöröskeresztben most fo­lyó vezetőségválasztások al­kalmával egy-egy vezetőségi tagot kizárólag a családvé­delmi munka patronálásával bíznak meg. Elgondolásaik szerint min­den járásban előadásokat tartanak a helyes családter­vezésről, a megelőzés mód­szereiről és a művi veté­lés káros voltáról. A nagy­üzemekben, ahol sok a nő- dolgozó, ismertetik a ter­hesség ideje alatti magatar­tás kérdéseit A jövőben nagyobb fi­gyelmet fordítanak a ve­szélyeztetett gyermekek felkutatására s fokozottan ellenőrzik a családokhoz kiadott állami gondozott kiskorúak helyze­tét. Az eddiginél jobban tö­rődnek a cigánytelepekkel s az ott élő kisgyermekekkel. Az állami és társadalmi szer­vekkel közösen évente egy­szer rendszeresítik az „öre­gek napját”. Fátyol alatt - reggeli fényben Egzotikus kép: női alak kör­vonala rajzo­lódik a fátyolra. Ha jobban körülnéz az arrajáró nem is egy, de több testet lát sejtelmesen szépnek. Nylonköntöst kaptak a szentendrei parkmúzeum szobrai. Vékony PVC- fólia védi a gipszből és terrakottából épített alkotásokat, hogy a fagy s a téli csapadék ne tegye tönkre. A reggeli fényben Kucs Béla szobrát sejthetjük a leplen át: Nő a lepkével HÉZAG- A TETŐN A vádlott, 35 éves háztartás­beli, férjezett, két gyermek anyja — az ügy valamennyi szereplőjének nevével együtt elhallgatjuk az övét is, nehogy még jobban elmélyüljön egy család ádáz háborúsága — szürke télikabátban, fejkendő­sen áll a nagy sziget nagy községében működő járásibíró­ság előtt. Az arca ég, szégyen, elkeseredett harag, visszafoj­tott düh és a félelem árnyal­ja sötétbíborrá színét. Hangját jí pergő beszéddel hiába igyek- ^ szik határozottá termi; | — A vádat megértettem, >5 nem érzem bűnösnek maga- | mat. ! <■ ' | Mögötte, a tárgyalóterein § zsúfolt padsoraiban nem hall- ^ gatóság, a beidézett tanúk ül- ^ nek komoran, ünnepélyesen. Most a bíró felszólítására ki- § vonulnak a folyosóra. A vád, becsületsértés. Apja és annak S élettársa ellen követte él. 1 Magánvádas ügy. | Afféle „tyúkper”, ahogy az ^ apró-cseprőnek vélt ' dolgok § miatt indult bírói eljárást ki- í csinylő mosollyal az emberek ^ nevezni szeretik. ^ A bírói emelvény közepén ^ fiatal nő ül, a járásbíróság ta- ^ nácsának vezetője. Tekintélyén |nem ejthet csorbát, ha megál­lapítjuk róla, hogy rendkívül § csinos. Amint a vád ismerte- Stése során általa kimondott — ^női ajkakról ha elhangzanak, ^mindig undort keltő — ocs- ^ mány szavak sem. Jobbján ^ zöldpulóveres középkorú nő, S balján gondozottan fésült férfi, 8 az ülnökök. Írógép mellett § kedves arcú, fekete hajú lány § vezeti a jegyzőkönyvet. ^ Az egyik magánvádló öz- ^vegy K. J.-né ötvenhatéves, § nyugdíjas elhalt férje után. 5 Jelenleg közös háztartásban S _______________________ „ T yúkper“ csillag is együtt él a másik magánvád­lóval. Fekete fejkendője telt, sima, szép arcot keretez. Szín- ezüst a haja. Egyszerű fekete kabátjában igazi tisztes matró­naként lép a bíróság elé. A vádlott a női erkölcstelenség legnagyobb fokát kifejező és még durva jelzőkkel megteté­zett szavakkal illette. Csupa szeméremsértő kifejezés, az Ősz hajú asszony ki nem ejti, csak körülírja, hogy élettársa lánya mit mondott rá. A másik magánvádló a vád­lott apja, Sz. Gy. hetvenhat éves, nyugdíjas ipari munkás. Gondozott külsejű, jól öltözött, koránál jóval fiatalabbnak lát­szó férfi. Csak a hangja re­kedten öreges: — 1964 áprilisában balt meg a feleségem. Lányom hívott, menjek hozzá, de nem akar­tam. Ez év márciusában ösz- szeköltöztem özvegy K. J.- nével, azóta együtt élünk az ő házálban. Lányommal eleinte jó viszonyban voltunk, eljárt hozzánk. Később eladtam a házamat, árának kétharmadát egyenlő arányban szétosztot­tam két gyermekem között, egyhaimadát megtartottam, takarékba tettem. Ez a pénz az oka, azóta haragszik ránk a lányom. A lánya felpattan a vádlott- tak padjáról: — Nem igaz! — Azóta haragszik. Én meg észrevettem, hogy kevesebb a toll a dunyhában. Egyszer e házuk előtt mentem el, meg­láttam az udvaron, mosott Mondom neki, miinek húzkod­ta ki a tollat Erre kiszaladt az utcára és kiabálni kezdett. Hogy én vén szamár vagyok, meg azt is mondta, hogy vén... és a... fele ,.. azaz... szóval rá meg azt mondta, hogy... A tanácsvezető elrendeli a szembesítést. Apa és lánya hónapok óta először néznék egymás szemébe. — Édesapa, én nem mond­tam sértőt magára, még másra sem — a vádlott hangja kérlelő. — Édesapa, emlékezzen jól vissza! — most már keményebben be­szél, aztán egyre ingerül­tebben, de a vádlójának még haragosan kiabálva is azt mondja: édesapa. A szembesítés eredménytelen Ruharaktár-panasz két képben elbeszélve Első kép. Helyszín Cegléd, a Május 1 Ruhagyár üzeme. Ruhagyári dolgozók: — íme milyen sikeresen dolgozunk. Teljesítjük az ez évi tervet. Amerre néz, min­denütt ruha, ruha... Ruhagyári ruhák: — De mi egymás hegyén-há- tán vagyunk! így nem lehet az árut raktározni kérem. Ruhagyáriak: — Nyugi, nyugi! Már ké­szül a mizsed úton a raktár. Második kép. Mizsei út, építkezés. Már saját lábán áll jezéseket megtette — ez az indoklás. — Megnyugszik az ítélet­ben, vagy megfellebbezi? — teszi fel egymás után há­romszor a kérdést a bíró. Három igen a kérdés első fe­lére a válasz. Az ítélet jogerős Felek és tanúk elhagyják a termet. Apa és lánya egy­másra sem hederít Viszik magukkal kavargó indula­taikat, hullámzó érzelmei­ket. A bíró iratokat ren­dez asztalán. Beesteledett, reggel óta tárgyal „tyúkpe­reket”, most fáradtnak lát­szik. — Eddigi gyakorlatomban ez az első eset, hogy szüle a saját gyermekét jelentette fel — mormogja elgondol­kozva, alig hallhatóan maga elé. Mintha peren kívül mon­dana ítéletet, úgy hangzik Szakoly Endre A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának ülése Hazafias Népfront Pest ? megyei Bizottsága szombaton ^ délelőtt elnökségi ülést tar- ^ tott. A megbeszélésen részt ^ vett Barát Károly, az MSZMP ^ megyei bizottságának osztály- ^ vezetője és dr. Ádám Mihály, a megyei tanács vb-titkára. Első napirendi pontként megtárgyalták a népfront­bizottság elmúlt félévi mun­káját, majd a megyei elnök­ség határozatot hozott a to­vábbi célkitűzések végrehaj­tására. < I f I Jönnek a tanúk sorba, ti­zennyolc asszony meg férfi. Van aki hallotta, hogy az apját megsértette a vádlott, de élettársát nem. Másik tanú meg éppen fordítva em­lékszik. — Kívánja a vádlott meg­büntetését? — kérdi a bíró az apától. — Nem. Eddig mozdulatlanul üli; a két ülnök, most hallani, fellélegeznek, nem kell íté­letet mondaniok ebben az ügyben. De a jogban járat­lan embert kioktatja a tanács­vezető: — Ha nem, ez annyit je­lent, visszavonja a vádat, akkor megszűnik az eljárás. — Akkor kívánom. A bíróság zárt ajtók mö­gött tanácskozik, fél óra múl­va kerül sor ítélethirdetés­re: a vádlottat felmentik. — Nem nyert megnyugtató módon bizonyítást, hogy a vádlott a becsületsértő kife­(MEMTITUN Km f 5 s ^ A napokban „sajtófoga- ^ | dóst” tartott Cegléden a | | három megyei vendéglátó- ^ ^ ipari jellegű vállalat: a| | vendéglátó, a földműves-1 | szövetkezet s az Utasellátó. | ^ Az idézőjelet az indokolja, | | hogy a három illusztris ^ | vendéglátóipari üzem vég- ^ ^ eredményben kevés olyan ^ | hírt közölt, mely reményt ^ $ nyújthatna a járás vendég-1 6 látóipari problémáinak & ^ gyökeres megoldására. A ^ ^ közétkeztetési viszonyok | ^ megjavítása például elég >j | fogas kérdés: a konyhaka- | & pacitás és az „étkeztető- í ^ tér” növelésére még óvatos ^ $ ígéretek sem hangoztak el. ^ ^ Bizony a kerethiány ... >! ^ A vendéglátóipar is erre | § hivatkozik. 5 ^ Egyetlen terület azonban, ^ ^ ahol nincs akadálya bár- ^ ^ milyen gyors fejlesztési ^ $ tervnek. Az udvarias, pon­\ I \ ^ tos, gyors kiszolgálás. A ^ | rend és a tisztaság. S mind- | & ez nem kampányszerűen. s s | E téren szinte korlátla- ^ ^ nők és kimeríthetetlenek a ^ $ „keretek”. (a) | a raktár. A piros ' csillag is ott van, amit a tetejére ké­szülnek kitűzni. A raktár: — Hatszáz négyzetméter az alapterületem. Képzeljék, mennyi ruha fér belém. Egy hang gúnyosan: — Csak ne dicsekedjék. A mérnök úr nem tervezett a maga tetejére elegendő eternit palát. Tudja meg, hogy nem lesz kész határidőre, mert hiányzik magának a harmad­rész teteje. És tudja, hogy az etemitpalát tervre gyártják? Lehetséges, hogy magát csak 1966. első negyedére lehet be­fedésre betervezni! • A tető elszomorodik, a te­tején pedig fújdogálni kezd a szél. Ráadásul olyasmit fúj- dogál, hogy igazán jobban számolhatott volna a mérnök úr, hiszen másodállásban csi­nálta a tervet. Az ember pe­dig a másodállásban — köz­tudomású — jobban töri ma­gát... <al)

Next

/
Oldalképek
Tartalom