Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

1965. DECEMBER 19, VASÄRNAP Mietet KJCírlat) Zárszámadás előtt Értekezlet a megyei tanácsházán Értekezletet tartottak teg­nap délelőtt a Pest megyei Tanács nagytermében a járási és a városi tanácsok elnökhe- lyettesei és mezőgazdasági osztályvezetői. Dr. Pénzes Já­nos, a megyei tanács elnökhe­lyettese számolt be az idősze­rű mezőgazdasági feladatokról — a zárszámadási előkészüle­tekről és más fontos kérdé­se krőL — A nagy érdeklődésre va­ló tekintettel Németh Kál­mán szobrászművész ipar- művészeti múzeumi kiállítá­sát egy hónappal, január 20-ig meghosszabbították. Karácsonyi posta Nem múlhat el úgy évvégi ünnep, hogy szóba ne kerül­ne a posta nagy hajrája, a ka­rácsony-újévi csúcsforgalom. A kérdés természetesen idén is aktuális. A Pestvidéki posta­igazgató, Nagy Béláné, mun­katársaival közösen vállalko­zott a közérdekű tájékoztatás­ra. — Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy az idei Er­zsébet-, Katalin-, Miklósnapi nagy forgalmat hivatalaink el­lentétben a korábbiakkal — mindenütt a maguk erejéből bonyolították le. Ez már ma­gában biztatás arra, hogy a karácsonyi postázni való is időben célhoz ér. 8 millió levél — 3 ezer tonna csomag Küldjük korábban! — Kézbesítik a nyugdíjakat 60 TANULÓ EGY OSZTÁLYBAN kaaqyar posta : MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA ■ | * 80f 3 * MAQYAR POSTA MAQYAR POSTA s MAQYAR POSTA ni , \ , I I „I Az ébenfaló a le­Senerezade - levelezőlapon. nem érő meséket mond, Szindbád hajója mesebeli tájakon köt ki. Palackba zárt szellem, repülőszőnyeg, s Ali baba 40 rablótól szerzett kincse kerül a legifjabb bélyegvásár­lók kezébe. A posta mesejeleneteket ábrázoló bélyegsoro­zatot hozott forgalomba. A közel félmilliós példányszámot 20 fillértől 3 forintig terjedő címletekben árusítják — Érezni-e már az ünnep közeledését? — Kevésbbé, mint a koráb­bi években. Ennek egyik oka talán az, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt nem kezdődött meg a nagyobb arányú disznó­ölés, s így késnek a toros cso­magok. Annál érdekesebb, hegy a pénzforgalom igen nagy. Ügy látszik, az emberek tiszta lappal akarnak indulni az új esztendőben: igyekszik mindenki rendezni tartozását. De azt sem hagyhatjuk ki, hogy csomag helyett pénzajándékot küldenek közeli hozzátarto­zóknak, szülőiknek — kará­csonyra. — Ha késik is, biztos, hogy nem marad el a karácsonyi forgalom. — Eddigi tapasztalataink szerint háromszorosra nő köz­napi munkánk az ünnepeket megelőzően. Az azonban még nem fordult elő, hogy 24-én este ne lennének üresek rak­táraink: mindent a címzetthez juttattunk. — S nem várnak hiá­ba a nyugdíjasok sem. — A nyugdijakat már tizen­hatodikén kezdtük kézbesíteni. — Hogy hordják ki a rengeteg, és többnyire az utolsó napokra maradó pakkot? — Minden hivatalunknak megadjuk a lehetőséget, hogy a szükséghez mérten igénybe vegyenek jármű, vagy szemé­lyi segítséget. így elérhetjük, hogy akár naponta többször is, indulhat azonos vonalon á cso­magjárat. Azt azonban már most kérjük a közönségtől, hogy segítsenek nekünk, adják fel 1 vagy 2 nappal előbb a küldeményt. Ha mindenki ezt teszi, biztos, hogy kevés lesz, vagy egyáltalán nem is lesz reklamáció. — Mennyi külde­ménnyel számolnak? — Tavaly a hozzánk tarto­zó több mint félezer hivatal­ban közel 655 ezer csomag for­dult meg. Ezt szorozzuk meg öttel — ennyit vehetünk átlag­súlynak — s akkor kiderül, KEVESEBB A PANASZ Év vége a kereskedelmi Vizsgálat névtelen levelek alapján - Tarja vagy karaj — Mennyi a fél deci Pátyott? A Pest megyei Kereskedel­mi Felügyelőség tervszerű, rendszeres ellenőrzései mel­lett soron kívül megvizsgálja a fogyasztóközönség részéről közvetlenül hozzáérkező pa­naszokat. Előírás szerint min­den boltban jól látható he­lyen táblának kell függnie — a legtöbben valóban meg is található. Ezen a táblán sorolják fel, hol tehet írásban vagy élőszóval panaszt a vásár­ló, ha a boltban visszaéltek bi­zalmával. Nyilván a rendsze­res ellenőrzések és az újabban kirótt magas pénzbírságok mellett a kereskedelmi alkal­mazottak fokozottabb lelkiis­meretessége is hozzájárult ah­hoz, hogy a kereskedelmi fel­ügyelőséghez érkező pana­szok száma évről-évre csök­ken. Tavaly például az egész év folyamán 86 panasz érkezett a felügyelőséghez a fogyasz­tóktól és ebből hét a decem­beri csúcsforgalom idején. Ebben az esztendőben viszont november végéig mindössze ötvennyolc és e hó közepéig csak egyet­lenegy. A rendkívüli ellenőrzőutak ily nagy arányú csökkenése lehetőséget ad arra, hogy a kereskedelmi felügyelők most naponta teljes erejüket a ka­rácsonyi vásár még tüzete­sebb ellenőrzésére fordíthas­sák. Valamennyi beérkező pa­naszt egyébként sürgősen ki­vizsgál a felügyelőség, még a névtelen vagy álnéven be­küldött bejelentéseket sem dobja szemétkosárba. A ta­pasztalat ugyanis azt mutatja, hogy ezek a panaszok nagy­részt szintén alaposak. Egyébként is ritkák a megala­pozatlan kifogások. Ebben az évben például ilyen még a névtelen bejelentéseknél is kevesebbszer, összesen hat esetben fordult elő. Mindenesetre a két, idén utoljára megvizsgált panasz névtelen, de szintén alapos volt. Az egyiket „két családos anya” aláírással Örkényből küldték be a helyi húsbolt ve­zetője ellen, aki a levélírók szerint drágábban méri a húst a hivatalos árnál. És ez be is igazolódott Kiderült, hogy a leveshúst a rostélyos árában méri, a hosszú kara­jért és a rövid karajért egy­formán 30 forintot számít fel, de a 26 forintos tarját is ezen az áron árusítja. Garas Márton boltvezetőt idős korá­ra való tekintettel és mert ed­dig nem érték szabálytalansá­gon, mindössze 1000 forint bír­sággal sújtották. A másik névtelen panasz a pátyi földművesszövetkezeti cukrászda-eszpresszó ellen irá­nyult. Vezetője Simon Jó- zsefné éppen három kupicába féldeci konyakot, kettőbe meg fél deci barackot szolgált ki a vendégeknek, amikor a felügyelők betoppantak. Mind­járt megvizsgálták a kupicák tartalmát, de egyáltalán nem voltak elégedettek vele, bár Simonné határozottan ponto­san mérte az italt. Mind az öt kupicában fél deciliter helyett pontosan 3,8 centilitert, azaz negyedrésszel kevesebbet ta­láltak. hogy rengeteg, 3300 tonna kö­rül, a továbbítanivaló. S hoz­záveszem ehhez még, a külön könnyű, de 8 millió 200 ezres tételben már rengeteg és szép súlyt kitevő leveleket. Egyben biztosíthatom azokat, akik ka­rácsonyra, új esztendőre dísz­táviratokat küldenek, hogy elegendő nyomtatványt tarta­lékolunk. De itt is azt kérjük, hogy ne aznap, hanem a meg­előző napon adják fel távira­tukat. — Kívánkozik-e ide valamilyen érdekesség? 7- Talán az, hogy sok nap­tárt, évkönyvet adtak el már postásaink és rengeteg szeren- csesorsjegyet. A posta vezetői és munkatársai egyaránt a legjobb kívánságokat melléke­lik hozzá. T. Gy. Túlzsúfoltak az iskolák Pomázon és Pilisszentlászlón A szentendrei járásban az elmúlt évtizedben új iskolák, a községfejlesztési alapokból és állami beruházásból új tantermek épültek. Ennek el­lenére az iskolákban szűk a hely, a tanulók létszámához hasonlítva. Jelenleg átlago­san egy tanteremre 40—45 ta­nuló jut, amely kedvezőbb ké­pet ad ugyan az országos 46.5- es és a Pest megyei 49-es át­lagnál, azonban sok helyütt, mégis komoly gondokat okoz. Ugyanis a járási átlag nem fejezi ki egyes községek isko­láinak zsúfoltságát. Különö­sen nagy gondot okoz a tan­teremhiány Pomázon és Pi­lisszentlászlón. Pomázon az 1-es számú általános iskola és gimnázium épületében, egy tanteremre 60.5 tanuló jut. Ha a község két iskoláját szá­mítjuk: 53—54 tanuló szorong egy osztályban. De még enné: is rosszabb a helyzet Pilis­szentlászlón. Itt 60 tanuló jut egy tanteremre. A Szentendrei Járási Tanács a közelmúltban tárgyalta te­rületének művelődésügyi, köz­oktatási problémáit. Megálla­pította; a következő évek egyik legsürgősebb feladata, a lakosság számát tekintve leggyorsabban fejlődő Pomá­zon egy 8 tantermes új iskola Pilisszentlászlón pedig há­rom új iskolai tanterem meg­építése. JÓ É ITT ÉLNI? Az óramutató a négyes felé kúszik. Korán esteledik, de­cember közepét jelzi a naptár. S az este kétszeresen este itt tanyán. Betoppansz a kis iro­dába s fürkészni szeretnéd az életnek s a vágyaknak szelid sugarát. A környezet s a han­gulat a nyugalom és a nyug­talanság jegyében áll. Fél öt után pár perccel Indul az autóbusz Cegléd felé és nyo­mában sorompó ereszkedik a csemői Uj Élet hantházi ál­lomására. Képletes és mégis élő sorompó. Aki a buszt laké- si, az legfeljebb motorral, gépkocsival hagyhatja itt a tsz-tanyát. Az elnöknek van kocsija, s néha kijönnek ide a járástól, a megyétől iái tTonifek .síér­vek”, miként tsz-tájon szokás. Esetleg így ... Különben nem sokat ér itt az autóstop. A kérdés állandóan vissza­tér. Mit csinált ma, mi vár még magára munka után, sze­reti-e a tanyai termelőszövet­kezet életét? Először fiatal, nyúlánk, tor- nyos-frizurás asszony vála­szol. — Bezzegh Istvánná va­gyok, két hónapja jöttem a csemői Uj Életbe. A járási ta­nács felvásárlási osztályának egyik előadója voltam Ceglé­den, most itt adminisztrátor­ként dolgozom. Szeretek itt lenni, mert úgy érzem, tartal­masabb a munkám. Azon tö­röm a fejem, hogy beiratko­zom mezőgazdasági iskolába is. Ma szalmakiosztási jegyzé­ket állítottam össze és a szám­lákat inkasszóra. Azonkívül irattároztam, nagyon forgal­mas a levelezésünk. — Ma nincs különös programom. Esetleg egy fekete a presszóban. Aztán vacsora­készítés. Vár a férjem és a A SZOVJET DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA AZ 0RI0NBAN A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége szom­baton délelőtt az Orion Rá­dió- és Villamossági Vállalat­hoz látogatott A látogatók Vankó Gyula vezérigazgatónak a tanácste­remben tartott tájékoztatója, majd pedig a munkahelyeken szerzett tapasztalatok alapján részletesen megismertették híradástechnikai iparunk egyik legfontosabb gyárának munkáját, itthon és külföldön egyaránt elismert kitűnő ter­mékeit. kislányom. Nem, nem marad­tam estére sohasem itt. Majd tán’ zárszámadáskor. Magyar Lászlóné könyvelő, már négy éve dolgozik Hant­házán. — Szeretek itt lenni, szíve­sen vállalom a kijárást Ceg­lédről. Négy év munkám fék­szik bent az irodai anyagban. Hogy ma mit csináltam? Ma van a főkönyvi kivonat elké­szítésének határideje. Kiírni és egyeztetni a sok számlát, tudja mi az? Nekem az az örömöm, ha stimmelnek a számlák. Ha nem stimmelnek a tételek, jön az egyeztetés. De a végén mindig minden­nek stimmelni kell. — Nálam azért, az éle­temben nem minden stim­melt. Elvált asszony vagyok, gyermekem felnőtt, 82 éves édesapámmal élek... De hagyjuk... Szeretek dolgoz­ni, érdekel amit csonálok, ez a fő. A mai program? Azt hiszem benevezek Bezzegné- hez, ami a feketét illeti. Aztán ... — Néha kint maradok. Ilyenkor a kolléganőm ven­dégszeretetét veszem igény­be. Át is adom neki a szót, ha nem haragszik. Kálmán Károlyné nem siet. Ö nem kési le a buszt, ő itt­marad minden este. Ideköti őt a ház, a gazdaság, a csa­lád. Bérelszámoló. — Részben szerencse, hogy itt lakom, részben talán pechnek nevezném. Mégis, inkább az első. Nagyon meg­szoktam itt. Néha elfog a vágy, jó volna felülni az autóbuszra, mikor a kolléga­nőim elszaladnak, aztán ar­ra gondolok, hogy meg kell Estefelé egy tanyai tsz-irodán etetni az állatokat, haza kell hoznom a kislányt anyámtól s meg kell a vacsorát is főzn a férjemnek, ki a tsz pince mestere. Ha a pincemesíe nem spicces, boldog is va gyök. Egyébként elmondtan a mai programomat, de jó formán minden este ez a m programunk. Változatosságo ad a televízió. A televízió a. élethez a kapcsolat, — Különben ma munka egység-kigyűjtéssel foglalkoz tam. Jön a zárszámadás, k kell mutatni ágazatonként hogy mennyi a jövedelem. El­könyveltem az előlegeket, fel­vezettem, hogy ki menny gabonát kapott. A bolt, is­kola, csarnok közel van, ne­künk, tanyai embereknek nem távolság egy-két kilo­méter. Szeretek itt élni. Kö­zel a busz, a vasút, a vil­lany pedig mindent elhoz ... Mester Sándor bácsi az: mondja, hogy ő pénztáros és egyben „Mädchen für al les” itt a tsz-ben. Érzelmei­ről most nem beszél: „itt va­gyok, otthon vagyok, öreg vagyok, punktum”. S ma 31 ezer forint előleget osztot ki, de ez sem megírásra ér­demes. — De adok én tippet, ha ír­ni akar. Azt írja meg édes fiam! Mintegy fél éve meg­vonták tőlünk a postát, pe­dig volt itt Hantházán posta már vagy hatvan éve. 56í aláírással küldtünk kérés: először a posta-vezérigazga­tóhoz, aztán magához a mi­niszterhez. Olyan egyforma volt a válasz, mint két to­jás. Hogy nem gazdaságos a posta, s ezért megszüntetik. — írja meg. Mondja: meg lehet írni? Hogy hiába csi­nálnak ám gyönyörű postá­kat a városokban, ha a ki­csiket, mint a miénk, meg­szüntetik! Ha orvos kell hir­telen, s ha tűz üt ki, vagy egyéb baj keletkezik: az em­berek hova szaladjanak? Nem lehet feladni, csak Cse- mőn levelet,, csomagot, táv­iratot! Sokszor minket zör­getnek, ha gyorsan telefonál­ni kell. Egy levél feladása három napot igényel. Ha írni akar rólunk, erről is írjon, feltétlenül. Megfogadtam Mester Sanyi bácsi szavát. András László I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom