Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

* 1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP PEST NECrEI k/Círlap Aluljáró csörlővégen - Sínen - sínek alatt ■ Ritka esemény, ritka alka­lom — az első kísérlet vblt az előregyártott aluljáró. Kiskunhalas állomásnál kel­lett gyors megoldással baleset- mentes átjárási lehetőséget biztosítani. Az emberek eddig a síneken át közlekedtek. Ab­ban már mindenki megegye­zett, hogy az aluljáróra szük­ség van, de nehezebb volt vá­laszolni arra, hogyan készíthető el leggyorsabban, legpraktiku- eabban. Úgy döntöttek, hogy egy két­méteres nyílású, zárt vasbe­tonkeretet — folyosót építe­nek. Ezt teljes egészében a Vasútvonalon kívül kellett el­készíteni, majd a megszilár­dulás után helyére vontatni. Az építendő vontatópálya alatt először gépekkel tömörí­tették a talajt, majd arra ócs­ka vasbetonaljakat helyeztek s rákötötték az előregyártott vasbetonszerkezet behúzására szolgáló két sínszálat. Ezen csúszott be, körülbelül két óra alatt a 120 tonnás folyosó. Hagyo­mányos építési eljárással, helyszíni betonozással sokkal hosszabb időbe tellett volna. Így két és fél hónappal koráb­ban készülhettek el. Különben a klasszikus megoldás zavarná a vasúti közlekedést is, mert csak a pályaszint ideiglenes megemelésével végezhették volna el a betonozást, s annak szigetelését. Az eddig még nem alkalmazott építési mód hátránya, hogy igen gondos, milliméter pontosságú kivitelezést kíván; Bármilyen eltérés megakadá­lyozhatja a helyszínre vonta­tást, vagy a szerkezet egyen­letes, jó felfekvését. Ez pedig káros belső feszültségek oko­zója lehet, s előbb-u cóbb ki­kezdheti, megrepesztheti az aluljárót. Szerencsére minden jól sikerült, s a százával átha­ladó emberek már alig-alig gondolnak a korábbi látványos eseményre. T. Gy. TEJÚTTÉRKÉP Az_ Amerikai Repülésügyi és Űrhajózási Hivatal tudó­sai óriási vállalkozásba fog­tak. Rádiótérképet készítenek az egész Tejútról, Mi a meleg ára — Pesten ? Megkezdődött a fűtési sze- fcon. Budapesten a fűtési idényben körülbelül 2 millió —2 millió 130 ezer tonna tü­zelő ég el a kályhákban és a kazánokban. Több mint 900 millió forintba kerül, hogy ne fázzunk. Azt mondják, hogy ahol füst van, ott meleg is van. Nálunk azonban a meleghez képest arány­talanul nagy a füst. Sajnos, Budapest egyike a legszennyezettebb levegőjű világvárosoknak. A levegő szennyezettségének 80 szá­zaléka a házi tüzelésből adó­dik. Kályháink, tűzhelyeink nem a legmegfelelőbbek a hazad szenekre, s a szakértők szerint a lakosság nagy része nem is ért a fűtéshez. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a háztartások 20—25 szá­zalékos, a központi fűté­sek pedig 30 százalékos hatásfokkal tüzelnek; í a fűtőanyag nagy részét te- J hált az utcán kapjuk vissza, ^ korom, hamu, rossz levegő ^ formájában. Időnként a fővá­ros levegőjének kéndioxid­tartalma naponta tizenkétszer nagyobb a tűrhető mennyiség- ; nél. A fűtési szezonban egye- £ bek között mintegy 300 000 tonna kén kerül a levegőbe. J jóval több, mint amennyi £ kénsavat elhasznál iparunk. í Ilyenkor a korom napi átlagban öt­venszeresen is túlhaladja a megengedett határt. Mindez egy kis melegért... Budapest téli, rendkívül rossz levegőjén az olaj, a gáz­tüzelés elterjesztésével, a táv­fűtés fokozásával lehet segí­teni. A folyamat már megin­dult, azonban még hosszú ideig megmarad a háztartási szén, hagyományos kályha — és a füst annak milliárd csillagjáról. A Tejút néven ismert galaktikához hozzátartozik az égboltunkon látható vala­mennyi csillag, melyeknek nagy része persze szabad szemmel nem látható. A csillagászok azt terve­zik, hogy a jövő év ele­jén olyan műbolygót bocsá­tanak fel, amely megfelel egy 1500 láb nagyságú an­tennarendszernek és 3800 mérföld magasságban kering minden atmoszférikus zava­rástól mentesen. A műbolygó hónapokig szolgáltatja majd az ada­tokat és remélik, hogy segítségé­vel minden eddiginél telje­sebb képet kaphat a tudo­mány a galaktikánkról. CSEPELEK A TRÓPUSON A képek aktualitását nem a híres afrikai körút időpontja adja; jó ideje már, hogy jól sikerült túrát tettek a Cse­pel teherautók—autóbuszok si­vatagon és dzsungelén át. A Budapesten most lezajlott tropizálási konferencia teszi időszerűvé. A megbeszélések, előadások fő témája; véde­kezés a rendkívüli száraz­ság, homok, s a mindent elrozsdásító penészesítő ned­vesség ellen. Az afrikai Cse- pel-túra is szóba került. Ér­demes hát felidézni két ké­pet a több ezer kilométeres útról. Az egyik idillikus fotó a krokodilbőr retikülök kö­zelről korántsem szelid és szimpatikus élő tulajdono­sát mutatja. A másikon a pi­henőt tartó magyar kocsik mellett — fejükön nehéz szállítmányt egyensúlyozó — mosolygó néger asszonyok vo­nulnak el. Nekik nem szo­katlan az európai embert alaposan megpróbáló tró­pus. Megszületett ^ MTI ANYAG Ismét napirenden az antivilúg Nyugat-németországi hír tudósít arról, hogy laborató­riumi kísérletek során sike­rült előállítani az úgyneve­zett antitestet. A rendkívüli anyag csak a másodperc tört részét élte meg, máris — meghalt. KAPUN AT Műtrágya porból A gyártás feladatai és eljárásai a különféle orszá­gokban a meglevő nyers­anyagforrásoktól függően igen eltérőek. A Szovjet­unióban pl. a mészégetők szállóporát kívánják fel­használni a klórmentes ká­litrágya gyártására. Első­sorban dohány-, szőlő- és citromültetvények alá. In­diában eljárást dolgoztak ki a foszforsav gyártásakor melléktermékként keletke­ző gipsz felhasználására. Ezt korábban hulladékként kezelték, de a benne levő szulfátgyök Indiában érté­ket jelent, mert külföldről behozott kénből nyerik. Ezért legújabban a gipszet ammóniumszulfáttá alakít­ják és azt hasznosítják. Egyre nagyobb jelentő­ségre tesz szert az ammó- niumszulfát gyártása. Ez a vegyület tiszta hatóanya­gokból áll és így a bal­lasztanyagok szállításának költségei nem terhelik. Fel­használható magában és ugyanakkor más hatóanya­gokkal is keverhető. Eddig a legnagyobb problémát a szárítás és szemcsézés költ­ségei jelentették, azonban az utóbbi időben ezt is megoldották. Hogyan készül a tej?- SZABAD 300 Hier vérből - 1 liter Mirigy: mikroszkóp alatt A tehén tőgyének minden sejtecskéje részt vesz a tejben 5 levő anyagok előállításában, | illetve a nem itt keletkező | anyagok koncentrálásában t vagy visszatartásában. A tej- 5 mirigyre hormonok hatnak, lennek kifejlődésé^ működését, ! leállását különböző belső el- | választású szervek szabályoz- | zák az idegrendszerrel együtt. A vér sokféle anyagot szállít ^ a tejmirigy fejlődéséhez, a tej- | képződéshez, energiát a mi- ^ rigyműködéshez és elszállítja az ott képződő „salak”-anya- got. A KUTATÓK a tejképződést vagy az élő ál­laton, vagy laboratóriumban vizsgálják. Régebben a tőgybe menő és az onnan jövő vér anyagaiban mutatkozó kü­lönbségeket mérték és ebből következtettek a tejtermelés­ben felhasznált anyagokra. Az utóbi időben a kifejlett emlő­mirigyen vizsgálják a tejter­melést. A tőgynegyedet, vagy tőgyfelet kioperálják és olyan készülékre kapcsolják rá, amely vért áramoltat át rajta. További haladást jelentett, amikor radioaktív izotópokkal kezdték vizsgálni, hogy a tej egyes anyagai mikből kelet­keztek. EZEKKEL A MÓDSZEREKKEL sikerült megállapítani a tej­mirigyen bizonyos idő alatt átfolyó vér mennyiségét. Eb­ből kitűnt, hogy 100 g élő mi­rigyen 10—30 cm» vér folyik át percenként. Ha ezt 10 kg- os átlag tőgysúlyra számítjuk, akkor percenként 1—3 1 vér folyik át a tőgyön, óránként tehát kb. 120 1, egy nap alatt 2880 1. Ha ez idő alatt 10 liter tej termelődik, akkor 1 liter tej termeléséhez körülbelül 300 liter vérre van szükség. Mások ezt 400—500 literre be­csülik. A TEJ fontos anyagai közül vizsgál­ták a fehérje, a tejzsír, a tej­Most is Csepel-kocsit rak meg a daru. A feszülő lán­cok nedvességálló műanyag­zsákokban emelik s engedik » kocsiplatóra az értékes mű­trágyát. A Pest megyei Szál­lítási Tanács már korábban vállalta, hogy segítséget nyújt a MÁV-nak s a napi kötelezettségen túl, másod­fuvarban visznek el ezer és ezer tonna terhet — köz­vetlenül a címzettnek. Nap­jaink egyik leggyakoribb, leg­nagyobb tételű terméke a cu­kor. Tóth felv. I I 4 cukor keletkezésének a körül­ményeit is. A fehérjével kap­csolatban megállapították, hogy a vérben levő fehérje­építőkövekből, az aminósavak- ból a tőgy állítja elő. A tej­zsír, mint más állat zsírja is, a takarmány keményítőjéből keletkezik, de a tejcukor kép­ződésének a pontos helye és módja még ma sem ismert. Az azonban bizonyos, hogy a há­rom fő alkotórész nem egy­mástól függetlenül, hanem együttesen termelődik, amit az bizonyít, hogy ezek vi­szonylagos mennyisége — a zsír kivételével — állandó. Vannak még kérdőjelek a tej „készítésének” a műhelyé­ben. A kérdések megoldása azonban hozzásegít bennünket ahhoz, hogy igényeinknek megfelelően befolyásolhassuk a tej mind mennyiségi, mind minőségi termelését. H. J. Bikofális és trifokális helyett omnifokális Az egyik amerikai cég megkezdte az „omnifokális" lencsék gyártását, amelyek a bikofális, vagy trifokális szem­üvegeket helyettesítik. Az új lencséken nincs éles határ a dioptriák között. Az üveg fénytörőképessége a lencse felső szélétől az alsó széle felé haladva fokozatosan növek­szik. Az antianyag s az ebből fel­épülő antiviiLág mostanában gyakori vita tárgya. Létezését kétségbevon j ák s erősítik. Tu­lajdonképpen az általunk is­mert világrendszerek anyagá­nak tükörképe lenne. Soha nem találkozhatunk vele, hi­szen — ha ez a randevú lét­rejönne — pillanatok alatt megsemmisítenék egymást félelmetes energiákat felsza­badítva. Az a tény, hogy most több nemzet együtt kí­sérletező tudósainak állítólag sikerült a pusztán elméleti alapion feltételezett antitest, antianyag egy parányát életre hívni, bizonyára újabb heves vitákra s az eddiginél is na­gyobb kutatómunkára ad okot. j Néhány napja csak, hogy ; a daru emelni kezdte a vas- : gerendákat, s egyszer csak ; átbukott rajta a Duna vize ; s széles sugarakban tölteni ■ kezdte a hónapokig szára- j zon álló Kvassay-zsilipet. A ! javítását befejezték, végre : szabad utat nyitottak a cse- j peli kikötőbe igyekvő rako- í mányoknak. : Miért ilyen fontos a köz- j vetlen összeköttetés? Miért ; fontos a Csepel-sziget felső ; csücskénél kiépített víziállo- ! más? ; Nemcsak a most készített > felvétel, de a szállítási köny- ! vek, statisztikák is mutat- í ják, hogy ezer meg ezer ton- ! na áru fut be ide. Nemcsak ! azért, mert a vízi szállítás i a legolcsóbb, de azért is, mert \ a minden eddiginél jobban í túlterhelt vasút egyszerűen \ nem győzi továbbítani a té- ; telek jelentős részét. Uszá- \ lyon érkezhetnek faáruk, vegyi anyagok, műtrágyák, s £ azt a hajókból közvetlenül '* teherautóra rakják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom