Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

f«ST megyei sMMtw 1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP (Folytatás a 3. oldalról) luk az ötéves terv időszaka ra tervezett nagy jelentőségű oeruházások hatékonyságát, a mezőgazdaság fejlesztésének .eggazdaságosabb módszereit, is néhány más kérdést. Az új ötéves tervünk elő­készítésének megalapozottsá­lára utal, hogy a legtöbb szo­cialista országgal már meg­kötöttük az 1966—1970-re 3zóló kereskedelmi egyez­ményt. Köztudott, hogy kül­kereskedelmi forgalmunk mintegy 70 százaléka, mint eddig, a következő időszak­ban is a szocialista országok­kal bonyolódik. KÉRDÉS: A jövő évben — mint ezt az 1966. évi tervről szóló közlemény hírül adja — néhány ár- és bérintézkedés­re kerül sor. Ezzel kapcsolat­ban első kérdésünk: mi in­dokolja egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási, s köz­tük néhány termék fogyasztói árának változtatását? VÁLASZ: A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a termelőszövetkezeti nagyüze­mi gazdaságok létrehozásá­val, és fokozatos megszilár­dulásával megteremtődött a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének legfontosabb elő­feltétele. A nagyüzemi terme­lési módban rejlő lehetőségek kihasználását azonban gá­tolja, hogy a mezőgazdasági üzemek döntő többségében ma még hiányoznak az önálló gazdálkodás anyagi-pénzügyi feltételei. Nem képesek ugyanis arra, hogy a termelés­ből elért jövedelmükből a ta­goknak munkájuk ellenében juttatott megfelelő részese­désen kívül pótolják az el­használódott termelőeszközö­ket, és saját erőforrásból job­ban hozzájáruljanak a ter­melés bővxtésénez szükséges új beruházásokhoz. Ez főleg annak a következ­ménye, hogy a mezőgazdasá­gi árszínvonal — mind a me­zőgazdasági termelési költsé­gekhez, mind az iparcikkek áraihoz viszonyítva — ala­csony. Miután a jelenlegi árviszo­nyok mellett a szövetkezetek nem képezhetnek amortizá­ciós alapot, nemcsak a beru­házásokhoz, hanem gyakran az elhasználódott termelési eszközök pótlásához is hitelt kénytelenek felvenni, s en­nek következtében adóssá­gaik állandóan növekedne*. Így aztan a szövetkezetek jö­vedelme mind nagyobb mér­tékben függ attól, milyen hi­telvisszafizetési kedvezmé­nyeket — elengedést, vagy fizetési haladékot — nyújt az állam. Ez csökkenti az anyagi érdekeltséget, nem ösztönöz megfelelően a ter­melés növelésére. Ezen a helyzeten a mezőgazdasági ár­színvonal emelésével változ­tatni kell. Negatív vonása a jelenlegi mezőgazdasági árrendszernek az is, hogy viszonylag éppen azoknak a mezőgazdasági ter­mékeknek az ára a legalacso­nyabb, amelyek a népgazda­ság számára a legfontosabbak. A mezőgazdasági termelés helyes irányú továbbfejleszté­séhez tehát az árszínvonal emelése mellett az árarányok javítása is szükséges. Ezek alapján határozta el a kor­mány, hogy január 1-től több fontos mezőgazdasági termék felvásárlási árát felemeli. A legfontosabb ezek kö­zött a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének javítása, a vágómarha-átlagárak kilo­grammonként 3 forintos, a te- nyészmarha árának ezzel arányos, valamint a tej fel- vásárlási ■ árának literenkénti 30 filléres emelése. Kisebb, de viszonylag számottevő mértékben emelkedik a hí­zott sertés, a vágójuh ára és a vágócsirke nagyüzemi fel­ára is. Kilónként 15 forint­tal emelkedik a zsíros gyapjú félvásárlási ára. A növénytermelés termé­kei közül legjelentősebb a ke­nyérgabona árának 22 szá­zalékos emelése. Az áremelés anyagilag érdekeltté teszi a mezőgazdaságot, a parasztsá­got abban, hogy hazai terme­lésből elégítse ki az ország kenyérgabona-szükségletét. Jelentősen emelkedett a nap­raforgó, a rizs, a mák és egyes gazdasági vetőmagvak felvásárlási óra is. A kenyérgabona árának emelése ellenire, változatlan , marad a kenyér, a péksüte- [ Fock Jenő nyilatkozata a jövő évi feladatokról az új ötéves tervről, a jövő évi ár- és bér­politikái intézkedésekről mény és a liszt, továbbá a tej felvásárlási árának emelése ellenére, a tej fogyasztói ára. Szükségessé vált viszont a hús és a húskészítmények és a tejtermékek fogyasztói órá­nak felemelése. Ugyanakkor a zsír és a szalonnafélék ára csökken. A hús, mindenekelőtt a marhahús és a tejtermékek fo­gyasztói árát már az eddigi alacsony felvásárlási ár mel­lett is csak állami ártámoga­tással, dotációval lehetett tartani. A marhahús fogyasz­tói árát kilogrammomként pél­dául eddig mintegy 6 forint­tal dotálták. Ez a dotáció a vágómarha felvásárlási árá­nak emelésével — változat­lan fogyasztói ár mellett — csaknem a kétszeresére emelkedne, s egy kilogramm élőmarha felvásárlási ára már csaknem azonos lenne egy kilogramm csontos mar­hahús fogyasztói árával. Mi­után a vágómarhából kiter­melhető hús részaránya 50— 55 százalék, nyilvánvaló, hogy a felvásárlási és a fogyasztói árnak ez az aránya nem tart­ható. Nemcsak azért, mert ez súlyos terhet róna az ál­lamkasszára, hanem még in­kább azért, mert közgazdasá­gilag sem indokolt, hogy mi­kor a kínálat növelésének lehetősége amúgy is korláto­zott, a tényleges termelési költségeknek csak viszony­lag kis hányada térüljön meg a fogyasztói árakban. A nemzetközi összehasonlí­tás is azt mutatja, hogy a húsfélék hazai fogyasztói órai viszonylag alacsonyak. Az idegenforgalom növekedé­se ugyancsak megkívánja, hogy a hazai fogyasztói ár­arányokat közelítsük a kör­nyező országokban érvényes árarányokhoz. A hazánkba irányuló turistaforgalom nö­vekedése a népgazdaság szá­mára igen előnyös, de jö­vedelmezőségét csökkenti, ha a legfontosabb élelmiszereket, a húsféléket az ideutazók az állam számára jelentős vesz­teséget magában foglaló árakon vásárolják. Ezenkí­vül — mint ismeretes — so­kan a külföldi utazások során az árarányokban meglevő nagymértékű eltéréseket üz­letelésre használják ki. A marhahús árának átlagos 50 százalékos emelkedésével szemben a sertéshús árát en­nél kisebb mértékben, át­lagosan 30 százalékkal emelik. Az emelkedést indokolják a termelési költségek és a mar­hahúshoz viszonyított árará­nyok. Számottevően csökken viszont a zsír és a szalonna- félék ára. Ez azonban nem ellensúlyozza, legfeljebb né­miképp .csökkenti a húsáreme­lések kihatását. KÉRDÉS: A jövő évben egyéb árintézkedésekre is sor kerül. Kérjük szóljon ezek­ről is néhány szót. VÁLASZ: Mint a jövő évi tervről szóló közleményből ki­tűnik, a már említetteken kí­vül három területen törté­nik árváltozás. Növekszenek a városi helyi közlekedési dí­jak és szilárd tüzelőanya­gok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árai — a gáz- és villanyárak tehát változatla­nok maradnak —, viszont csökken egyes textiláruk, ru­házati cikkek ára. Az áremelkedést mindkét esetben az indokolja, hogy a mai árak messze nem fede­zik a tényleges költségeket. A jelenlegi áremelés a tüze­lőanyagoknál mintegy 40 százalékkal, a budapesti köz­lekedésnél pedig 50 százalék­kal csökkenti az állami ár­támogatást. Nyilván sokan szeretnék tudni pontosan, hogyan ala­kulnak majd az érintett árak. Az árjegyzékeket, viteldíj­tarifákat azonban még ez­után fogják kidolgozni. A he­lyi közlekedés díjbevételét — a mai forgalmat figyelembe véve — a tarifaemelés évi 300 millió forinttal növeli. A tarifamódosítást egyben egy­szerűsítésre is fel kell hasz­nálni. Ilyen egyszerűsítés le­het az átszállójegyek megszün­tetése. A tarifaemelés során feltétlenül törekedni kell ar­ra, hogy a dolgozók és a ta­nulók hetijegyének ára ke­vésbé növekedjék. A tarifa- emelés valószínűleg csök­kenti majd a zsúfoltságot, s így legalábbis a bevezetés utá­ni első évben az említett 300 millió forintnál kisebb több­letbevétel valósul meg. Sze­rintem azonban ez nem lesz baj, hiszen a zsúfoltság csök­kentésével kényelmesebbé vá­lik az utazás. Az új vitel­díjak június 1-től lépnek életbe, van tehát még idő a leghelyesebb megoldás kidol­gozására. Azt hiszem, a ruházati cik­kek árleszállításának helyes­ségét nem kell különösebben indokolnom. Az érintett cik­kek árait 8—25 százalékkal szállítják le, s ezzel a ruhá­zati cikkek árszínvonala ösz- szességében mintegy 4 szá­zalékkal csökken. Ez a csök­kentés évi mintegy 700 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. Az árleszál­lítással érintett textiláruk, cipőféleségek részletes árjegy­zékeit az illetékes szervek ez­után állapítják meg. A felsoroltakkal érintet­tem mindazokat az árintézke­déseket, amelyekre 1966-ban sor kerül. KÉRDÉS: Hogyan befolyá­solják a dolgozók életszínvo­nalát a tervbe vett ár- és bér- intézkedések? VÁLASZ: Ahogy a hivata­los tájékoztató is hangsúlyoz­za, a Minisztertanács által el­határozott ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedések kihatása, ösz- szessógében kiegyenlíti egy­mást. Az intézkedések célja nem az állami bevételek nö­velése volt — ezek e forrásból nem is növekszenek —, ha­nem a helyesebb és ösztön­zőbb ár- és bérarányok ki­alakítása, egyes jelenlegi fe­szültségek csökkentése. A jövedelemnövelő és jöve­delemcsökkentő intézkedések hatása — mint ezt a tájékozta­tó közli — egyaránt mint­egy 3—3 milliárd forint. Az intézkedések hatása azon­ban nemcsak az egész lakos­ságra nézve egyenlítődik ki, hanem ezen belül a munkás és alkalmazott népességre vo­natkozóan is. A munkásokat és alkalmazottakat érintő ár­változások egyenlege, valamint az 1700 forintnál magasabb keresetűek nyugdíjjáruléká­nak progresszív emelése ugyanis mintegy 2,8 milliárd forint többletkiadással jár. Ezt azonban összességében visz- szakapják, hiszen a bér- és nyugdíj intézkedések mintegy kétmilliárd forinttal, a csa­ládi pótlék emelése pedig mintegy 800 millió forinttal növeli a bérből és fizetésből élők jövedelmét. A parasztság életszínvona­lát kevésbé érintik a fogyasz­tói árintézkedések, sokkal in­kább a felvásárlási árak emelése. Meg kell azonban mondani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb ré­sze — mintegy háromnegye­de — nem a parasztság élet- színvonalának közvetlen eme­lését szolgálja, hanem a ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban levő gépi felszerelés saját erőből történő felújításához nyújt fedezetet. Az új felvá­sárlási árak valószínűleg csak a későbbi években növelik nagyobb mértékben a paraszt­ság életszínvonalát, amikor — a magasabb termelési árak ösztönző hatására — jelen­tősen emelkedni fog a terme­lés, különösen az állattenyész­tés színvonala. Összegezve tehát: közepes termés ese­tén a jövő évben a paraszt­ság életszínvonala előrelát­hatólag ugyanolyan mérték­ben emelkedik, mint a bérből és fizetésből élő dolgozóké. KÉRDÉS: Mini Fock elv­társ említette, az intézkedé­sek összegszerűen ugyan ki­egyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé el­térő lesz az egyes családokra, dolgozó rétegekre. VÁLASZ: Ez valóban így van. A béremelési intézkedé­sek következtében a számítá­sok szerint mintegy 800 ezer dolgozó keresete jelentősen nő. Igaz, a béremelés hatá­sát valamelyest csökkentik az árintézkedések, de a reálbér- emelés mértéke ezeknél a ré­tegeknél így is számottevő, és javítja a bérarányokat. Más munkás-, illetve alkal­mazotti családoknál a külön­böző intézkedések hatása ki­egyenlíti egymást, nem kis számban lesznek azonban olyan családok, elsősorban a jobban kereső, nagyobb jöve­delmű rétegekben, ahol átme­netileg csökken a reáljövede­lem. Az intézkedések kidolgo­zásánál messzemenően tekift- tettel voltunk az alacsonyabb keresetűek helyzetére. Erre utal, hogy csökkentettük a zsír és szalonnafélék árát: mindkettőnek az alacsonyabb keresetűek háztartásában van nagyobb jelentősége. A ruhá­zati cikkek közül is elsősor­ban az alacsonyabb kerese­tűek által vásárolt cikkek árát csökkentjük. A nyugdíjjárulék progresszív emelése viszont a nagyobb keresetűeket érinti. Valószínűleg felvetődik, hogy a magasabb keresetűek nyugdíjjárulékának emelése a keresetek kiegyenlítődése, az „egyenlősdi” irányába hat; s hogy ez összhangban van-e a szocialista bérezés elveivel és a gazdasági irányítás reform­jában körvonalazott elképze­lésekkel? A szocialista bére­zésnek valóban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgaz­daságnak, az többet is keres­sen. Mostani intézkedésünk némelyike — statikusan vizs­gálva — ezzel valóban nincs teljes összhangban. Figyelem­be kell azonban vennünk bi­zonyos szociális szempontok elsőbbségét, tehát azt, hogy az intézkedések terhei minél ke­vésbé érintsék az alacso­nyabb jövedelműeket. Ugyan­akkor a gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban több intézkedésen dolgozunk, ame­lyek a szocialista bérezés em­lített helyes elvét messzeme­nően érvényre juttatják. így a vállalatok nagyobb anyagi ön­állósága lehetőséget nyújt majd a kiemelkedő teljesít­mények fokozott anyagi elis­merésére. Az új prémium- rendszer már a jövő eszten­dőben nagyobb lehetőséget ad e tekintetben a jobb munka elismerésére. KÉRDÉS: Az eddigiekből kitűnik, hogy a Miniszterta­nács határozatában szereplő ár-, bér- és egyéb intézkedé­sek hatása végső soron ki­egyenlíti egymást. A jövő évi népgazdasági terv ugyanakkor a munkások és alkalmazottak reáljövedelmének 3,5, reálbé­rének 1,5 százalékos növeke­dését irányozza elő. Hogyan valósul ez meg? VÁLASZ: A jövő évi terv az ismertetett intézkedésektől függetlenül tartalmazza az életszínvonalnak a kérdésben szereplő növekedését. így, az említett kétmilliárd forint bér- és nyugdíjemelésen felül a munkateljesítmények és a munkások, s alkalmazottak számának mintegy 38 ezer fő­nyi növekedésével összhang­ban, körülbelül 2,3 milliárd forinttal emelkedik a bérből és fizetésből élők keresete. A különböző szociális juttatások növekedése az 1965 júliusában felemelt családi pótlék egész évi hatása szintén reáljövede­lem-növelő tényező. Mindez 3,5 százalékkal, összesen több mint 4 milliárd forinttal nö­veli a bérből és fizetésből élők reáljövedelmét. A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kí­vüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatáro- zottakon túl, az üzemek bér- korrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is, hogy a vállalatok a tartós létszám- csökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát for­díthatják a dolgozók fizetésé­nek növelésére, valamint ju­talmazására, az eddigi 50 szá­zalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez re­mélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelés­re és jutalmazásra is felhasz­nálható terven felüli össze­gekhez jutnak. KÉRDÉS: A húsárak emelé­se nyilván módosítja a ház­tartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmisze­rek iránt várhatóan megnö­vekedő igényeket? VÁLASZ: A disznó- és a marhahús fogyasztásának várható csökkenését minde­nekelőtt több tojás és barom­fi fogyasztásával lehet pótol­ni. Intézkedéseket teszünk, hogy e cikkekből megfelelő legyen az ellátás, és az árak ne emelkedjenek. Jelenleg mindkét cikkből elég jelen­tős exportunk van. A marha­hús a tőkés piacokon jó ex­portcikkünk. Ha ebből többet tudunk exportálni, a ba­romfi és a tojás kevés­bé gazdaságos export­jának csökkentésével, ez utóbbiakból jobban el tudjuk látni a hazai piacot. Terveink szerint, 1966-ban az ideinél körülbelül 30—40 százalék­kal több baromfit juttatunk —a hazai fogyasztóknak. Ami a zöldség- és gyü­mölcsellátást illeti, joggal re­méljük, hogy közepes időjá­rás mellett az ideinél leg­alább 30 százalékkal nagyobb lesz a zöldség- és gyümölcs- termelés: ennek következté­ben az ez évihez képest csök­kenni fognak az árak. A ha­zai ellátás követelményeit a cikkek exportjánál is lényege­sen jobban figyelembe vesz- szük, mint ebben az esztendő­ben. KÉRDÉS: A tájékoztatóból kitűnik, hogy a jövő évi bér­es árintézkedések zöme csak február 1-től, egy részük még később kerül bevezetésre. Mi indokolja, hogy az eddigi gya­korlattól eltérően már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket? VÁLASZ: Árintézkedések­nél ez valóban szokatlan. Ügy gondoltuk azonban, hogy he­lyes, ha éves tervünk nyilvá­nosságra hozatalakor teljes összefüggésükben a dolgozók elé tárjuk szándékainkat. A . részletes árjegyzékek — ahogy már említettem — csak a későbbiekben készülnek el és csupán a bevezetés napján kerülnek nyilvánosságra. A Központi Bizottság no­vemberi ülésén. a gazdasági irányítás reformjával kap­csolatban, már nyíltan szól­tunk életszínvonal-politikánk irányelveiről és a nyilvános­ságra hozott beszámoló is em­líti az ár- és kereseti arányok fokozatos megváltoztatásá­nak szükségességét. A ti- szaszederkényi gyáravató ün­nepségen összegyűlt több ezer hallgató előtt én már nyíltan beszéltem az ármó­dosításokra vonatkozó, akkor már jórészt kialakult elkép­zeléseinkről. Viszont a liszt a kenyér, a cukor, a zsír árának emelkedéséről elter­jedt híreket cáfoltam, ■ mer: ezek a híresztelések akkor sol helyen nagymértékű felvá­sárláshoz vezettek. Mivel ha­tározatok akkor még nem vol­tak, beszédemnek ez a részr csak rövidítve kerülhetett nyilvánosságra. Az enyhén szólva nem szerencsés rövi­dítés sajnos, félreértések« adott alkalmat, amelyeke csak most, a döntések közzé tételével oszlathatunk el. Népünk felnőtt, öntudaté erősödött. Joggal bízunk ab­ban, hogy meg fogja érteni in­tézkedéseink célját, amely e népgazdaság továbbfejleszté­sét, a dolgozó nép érdekei' szolgálja. A pártnak és a kor­mánynak az a kérése, hogy já­ruljon hozzá minden dolgozó jövő évi tervünk hiánytalan megvalósításához, munkája hatékonyságának tokozásával, a termelés újabb sikereivel — fejezte be nyilatkozatát Fock Jenő. Tegnap délelőtt „indult" a Nyugati-pályaudvarról... Mozgó kiállítás Az első megállóhelyek: vidéki nagyvárosok — Végállomás: Kuba A Nyugati pályaudvar Há- mán Kató udvara mellett a posta-csonka vágányra állított két nagy vasúti kocsiban szombaton délelőtt megnyílt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Közlekedési Múzeum mozgó kiállítása, amely " mintegy húsz különböző modellen és több száz ké­pen mutatja be a magyar közlekedés húszéves fejlő­dését. Dr. Mészáros Vince, a Köz­lekedési Múzeum főigazgatója méltatta a kiállítást és emlé­keztetett a háború rombolásai óta megtett nagy útra, jelen­tős fejlődésre. Az ünnepségen megjelent dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi mi­niszter. A Nyugati pályaudvarnál ja­nuár 5-ig naponta délelőtt 10 órától délután 6 óráig tekint­hetik meg az érdeklődők a ki­állítás anyagát, amelyet a jövő év első hónapjaiban mintegy tíz vidéki nagyvá­rosban mutatnak be. A Kulturális Kapcsolatok In­tézetének segítségével a kiál­lítás képei eljutnak maid Kubába is. HAJDÚ HENRIK KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hajdú Henrik műfor­dítónak, eredményes munkás­sága elismeréséül, 75. születés­napja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. ROMLÓ ÉLELMISZERT TARTALMAZÓ KARÁCSONYI CSOMAGJÁT LEGKÉSŐBB DECEMBER 21-ÉN ADJA POSTÁRA! KARÁCSONYRA BIZTOSAN MEGKAPJÁK r

Next

/
Oldalképek
Tartalom