Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-11 / 292. szám
Nem kell a hidegben várakozni — Ami még nincs Elkészült az új várószoba és rendelő Tápiósülyön Tápiósülyön a körzeti orvos eddig csak igen mostoha körülmények között tudta a betegeket megvizsgálni. Ugyanis a várószoba mindössze három négyzetméter területű volt. A rendelő helyisége sem volt sokkal nagyobb. A betegek egy része most tél idején is kénytelen volt az udvaron várakozni. Ezért elengedhetetlenül szüksége* volt a váró- és rendelő- helyiségek bővítése. Végre az ősszel megkezdődtek az átalakítási munkálatok. Dicséretes a körzeti orvos megatartása. A nemes cél érdekében az egyik szobáját teljes egészében felajánlotta. Az átalakítás gyors ütemben haladt. A mesteremberek négy hét alatt befejezték a munkáit. Az orvos már az új helyiségben rendel. A várószoba és a rendelő most korszerű, kényelmes. Háromszor akkora, mint ezelőtt volt. Egy-két hiányosságot mégis meg kell említeni, így a várószobába még nincs bevezetve a villanyáram, ezenkívül a kályha is hiányzik. A tanácselnök megígérte, hogy ezt a panaszt két héten belül orvosolja. Végül szóvá tesszük, hogy a vizet a rendelőbe nem vezették be. A vezeték beszerelése a betegek érdekében feltétlenül szükséges. Sajnos pénzügyi fedezet hiányában ezt a problémát ebben az évben megoldani már nem tudják. Ezt a problémát a jövő év elején azonban feltétlenül meg kell oldani. Krátky László REFLEKTORFENYBEN: a monori vendéglők abroszai Bár tudjuk, hogy a várt izgalmak jó részét ez elveszi; eláruljuk: maguk az éttermek vezetői biztattak bennünket arra, hogy a reflektor fényét az abroszokra irányítsuk. Abban ugyanis, hogy ezek az abroszok piszkosak, szakadozottak, nem ők a hibásak. A főtéri étterem vezetője: — Nem tudunk teríteni. E pillanatban 120 abroszból 100 a mosodában van, mindössze kettő tartalékunk. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat mosodája elég rendszertelenül szállítja a tiszta garnitúrákat. Sokat széttépve kapunk vissza, vagy ugyanolyan mocskosán, ahogy a mosodába küldtük. A Vigadó Étterem vezetője szinte szóról szóra ismétli ugyanezt. Nem volt ez mindig így. Tavaly, míg egy monori asszony, Márton néni mosta az abroszokat, valamennyi hófehér volt, s nem szakadt szét egyetlen egy sem. Hetente kétszer je- letkezett: elvitte a szennyest és .hozta a tisztát — ha ötve- net adtak, ötvenet, ha százat adtak, százat. Négy forintért mosta darabját. A vendéglátóipari vállalat solcallta ezt a pénzt, ezért létrehozott Cegléden egy központi mosodát. Ott mossák Cegléd, Nagykörös, Monor, Vecsés és Gyömrő vendéglőinek abroszait. A kezdő vállalatnak nincs még kellő gyakorlata. Az éttermek reklamáló levelei hetek óta egymást érték. A vendéglők ugyanis egyelőre szenvedő alanyai a fejlődésnek. Egy abrosz ára 120 forint. A sok selejt — veszteség a nyereséggel szemben. A szállítás sem folyamatos. Az erkölcsi ítélet a vendégek fogai között hangzik el, akik a piszkos abroszokon könyökölnek. Erre is adni kell! Amikor e sorok megjelennek, már valami biztatót is mondhatunk a monoriaknak. Megérkeztek az első nagy abroszszállítmányok a mosodából, méghozzá fehéren. Azt beszélik, hogy ez már mindig így lesz. Bízunk benne! MONOB'Vmftl A PEST MEGYEI HÍRLAP K VII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1965. DECEMBER 11. SZOMBAT Hol szenet, hol fröccsöt mér a csapos Az „életképtelen" falu — Az instruktort meg sem hallgatják Mit jósol Kávának az fmsz ? — A világ legrövidebb könyve. Egy belgrádi könyvkiadónál . jelent- meg- a ^világ legrövidebb könyve”, melynek a címe „A háború”. A könyv voltaképpen világatlasz, amely körül az emberiség tömegei öt nyelven „nem”-et kiáltanak a háborúnak. Ki a munkát nem szereti A Monori Járási Rendőrkapitányság szabálysértési hatóÜgyeletes orvos Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Péterffy Gusztáv, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a Bajcsy-Zsilinszky úti. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Patyolat akció. Gomba: Húsz óra. Gyömrő: Nincs irgalom. Maglód: Alattvaló. Monor: Ugrás a sötétbe. Nyáregyháza: Limonádé Joe. Pilis: Hajrá franciák. Tápiósáp: Zöldár. Tápiósüly: 90 perc az élet. Űri: Folytassa Kleó. üllő: Maffia parancsára (szélesvásznú). Vasad: Ne hagyd magad Pitkin. Vecsés: Tilos a szerelem (szélesvásznú). sága 1965. november 10-én Gattyán Mária 22 éves men- dei lakost — mert 1965. augusztusában egyik fővárosi üzembe munkára jelentkezett, de a munkát nem vette fel csak a személyi igazolványába a munkahely bejegyzését csináltatta meg és elfogadható módon azután sem igazolta, hogy dolgozik — 25 napi elzárásra ítélte, de a büntetést, figyelembe véve büntetlen előéletét, hathónapi próbaidőre felfüggesztette. Gattyán Mária azonban a nevelő jellegű büntetés ellenére sem helyezkedett el, hanem továbbra is munkakerülő életmódot folytatott, ezért a szabálysértési hatóság 20 napi elzárással sújtotta, s egyben elrendelte a korábbi hathdna- pi időtartamra felfüggesztett 25 napi elzárás végrehajtását is. Három évvel ezelőtt több község földművesiszövetkezie- tét — köztük a kávait is — a Pilisi Fmsz-hez csatolták. Akkor az fmsz vezetői igyekeztek eloszlatni a kis községek azon aggályát, hogy a centralizáció után majd elhanyagolják őket. Később sok minden mégis ezt az aggályt igazolta. A kávai fiatalok már levelet írtak az újságnak, mert nem találnak szórakozási lehetőséget a faluban. Miért a vendéglőnek kerthelyisége, ahol nyáron táncolni lehetne? A vendéglő udvarán ma is tüzelőt tárol az fmsz, s a csapos hol fröccsöt, hol szenet mér, a vendégek türelme szerint. A pilisi fmsz vezetője: — Valóban tarthatatlan a helyzet. A kávai tanács felajánlott egy telket tüzelőtárolás céljára, ott azonban talajszint rendezésre, beruházásra lenne szükség. Ám ez év elejétől rendelkezések kötik meg kezünket, egyelőre nem fordíthatunk pénzt a különben jó elgondolás kivitelezésére. Gaál Ferenc kávai tanácselnök azt is elpanaszolta, hogy régóta szeretnének zöldségboltot kapni. Felajánlottak egy helyiséget az fmsznek, ott azonban hallani sem akarnak róla. — Megmondom, a jövőben sem akarunk Káván zöldségboltot létesíteni — mondja az fmsz vezetője —, nincs rá szükség. Káva tótókszáma 710. Évek óta egyre csökken a lakosság. Nem gazdaságos túl sokat befektetni. Valami hasonló indokkal maradhattak ki a kávaiak a leértékelt ruhák vásárából is. Az fimsz vezetője papíron számol, s elmagyarázza, hogy az ottani bolt készletének forgása nem üti meg a kívánt mértéket, sok az elfekvő áru, s hivatkozik egy előttem érthetetlen felsőbb rendelkezésre, mely szerint a leértékelt árukat nem lehet bármelyik községben árulni, így Káván sem. Mint mondja, az fmsz méltányos volt: ha új leértékelt szállítmányokat nem is küldhették, az ott leértékelt darabokat engedték helyben árusítani. Káván így sem lehetett ezeket eladni, s az ilyen készleteket el kell szállítani. A másik oldalon: A kávai asszonyok hallva a leértékelésről, napokon át jártak a tanácselnök nyakára, hogy mikor árulják már ezeket a holmikat az üzletben. — A kérdés elég sajátosan oldódott meg — mondja az elnök. — Egy nap megérkezett az fmsz gépkocsija, felpakolták a leértékelt árut, és elvitték Pilisre. Ez az „életképtelen” falu, ahol nem érdemes árulni és befektetni, első és második helyre került az elmúlt évek községfejlesz- tési versenyében. — Bárkit kérjünk a faluból — mondja az elnök — gondolkodás nélkül segít, dolgozik. Ha kell, éjszaka is végeznek társadalmi munkát. 1965- ben a tervezett 35 ezer helyett 80 ezer tojást adtunk az államnak. A tervezett hét hízott sertés helyett 54-et. A baromfit mind beadtuk, ugyanígy a búzát. 1900 hektoliter a tejtervünk. Panaszkodik az adószedő, hogy nem ismeri a falut: 1961 óta egyetlen egyszer sem kellett senki után járni, hogy az adót fizesse végre be. Káva élő község, s az is marad, ha nem ítélik kihalásra. Ha fejlettebb lenne a közellátás, szívesebben is élnének itt az emberek. Az fmsz nem lát e faluban üzletet, panaszaikkal, igényeikkel nem sokat törődik. 1964 őszén, amikor a község téli ellátását tárgyalta a községi vb, az fmsz képviselőit hiába várták. Ugyanígy történt az 1965. február 2-i és augusztus 3-i vb-n is, ahol szintén az fmsz munkája volt napirenden. Az augusztus 27-i tanácsülésen végre megjelent a várva várt küldött. — ö azonban azt mondta — mondja Gaál Ferenc —, hogy őt ugyan elküldték, de nem tud miről beszélni, mert nem készítették erre fel, s ö maga nem is ismeri a község problémáit. Az fmsz instruktora is azt mondja, ha panaszkodnak neki, hogy hiába is beszélnek, mert a központban meg sem hallgatják. Tudjuk, hogy nemcsak akarat kérdése a fejlődés, hogy az fmsz-t is sok rendelet, gazdasági korlát köti meg. Az azonban nem megoldás, hogv a gondot jelentő községről szeretnének megfeledkezni. Kinek van joga elhalásra ítélni Kávát, vagy akármelyik falut? Márpedig a jósolgatás, a hitelt nem adás, az elhanyagolás ez esetben ítélet. Dozvald János MA: délelőtt fél kilenc órai kezdettel a járási pártbizottság a tsz-párttitkárok és tsz-elnö- kök részére értekezletet tart a pártház nagytermében. Napirenden szerepel; A tsz-ek 1965. évi zárszámadásának előkészítése, a tsz-ek mozgalmi munkájával kapcsolatos feladatok, a háromhetes téli tanfolyamok előkészítése. Tanácsülést tartanak ma délelőtt nyolc órai kezdettel Péteriben. Az ülés napirendjén az 1965-ös évi munka terv végrehajtásának megtárgyalása és a jövő évi munkaterv megbeszélése és jóváhagyása szerepel. Hárman vitatkoznak szükségük, volt aki azt állította, hogy jó, ha az ember 'ehhez is ért, mert manapság a szerelőket sem lehet csak úgy „leakasztani a szögről”. A harmadik az mind a kettőnek igazat adott, attól függően, hogy mikor melyik érvelt. Na, de nem is ez a lényeg. Magam is inkább azon tűnődtem, hogy mennyire megváltozott a világ. Hiszen a tanulás a beszélgetés fő 'témája. A szellemiek gyarapítása. Nem tudom, de nem is ez a fontos, hogy milyen iskolába, vagy tanfolyamra jár az a három nő: a lényeg az, hogy tanulnak, gyarapítják ismereteiket, tudásukat. MJ Év végi újításokról Hogy a gép „kezesebb“ legyen Munkahelyén kerestük fel Magócsi Lászlót, a monori kefegyár tmk üzemének vezetőjét. Az üzemrész vezetője elmondta, hogy az utóbbi időben jelentősen növekedett gépparkjuk gépállománya. Így a favonalon egy automatikus mellfúrógépet helyeztek üzembe. Ennél a gépnél a tmk vezető a gyár egyik dolgozójával (Kökény Béla szerszámlakatossal) módosítást, illetve újítást vezetett be. Most az automatikus fúrógépen dolgozóknak az eddigiektől eltérően, nem kell kézi erővel mozgatnlok a szuportot, illetve a kocsit, hanem ezt a műveletet a fúrófej gépi úton való mozgatásával végzik el. Még jelenleg is dolgoznak a három darab használt állapotban levő kartondobozgyártó gép felújításán, amely gépekkel ugyancsak ebben az évben gyarapodott gépállományuk. A kartongépek felújítási munkáit terven felül készítik és előreláthatólag még e hónap 20-ig befejezik, üzemeltetik. Terven felül készítették el három régi tömőgép átalakítását, amely a gyár egyik doN gozójának, Bazsó Imrének újítása alapján átalakítás után műanyagtömésre (stan- colásra) is alkalmas. A beszélgetés befejezéséül a tmk-vezető örömmel közölte: tervüket sikerül túlteljesíteniük annak ellenére, hogy az év közben jó néhány dolgozójuk betegeskedett. —h—y Megkerült az elhagyott gyermek anyja Ki az igazi bűnös? Pár héttel ezelőtt beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy Monoron az árokban elhagyott csecsemőt találtak. A gyors rendőri nyomozás kiderítette, hogy a 18 hónapos kisleányt Kutka Katalinnak hívják, anyja Kutka Mária, Monor, Veress Pálné utca 13. szám alatti lakos. A gyermek anyja a kérdéA KMP Pest környéki Bizottságának röplapja, 1930 karácsonyán MATOL GYOMRON ját.sszák a Nincs irgalom című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmet 27-től 29-ig a maglódi moziban láthatják. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának Gyomron és vidékén kifejtett tevékenységéről egyszer már megemlékeztünk. Akkori cikkünkben a Gyömrői Kerületi Pártbizottság tevékenységével foglalkoztunk bővebben. Most a kerületi bizottság elődjének, a Pest környéki pártszervnek egyik röplapját szeretnénk bemutatni. „Éhező gyömrői munkások és szegényparasztok! Elvtársak!” — így kezdődik a röplap. — „Mi nyomorgunk és éhezünk. Teleki gróf százterítékes dáridókat rendez, zsellérei kipréselt véréből! A szegényparasztokat adóval, végrehajtóval nyúzzák, elveszik kicsiny földjeiket... Munka nélkül ödöng a fél község és 2,40 pengő napszámbérekkel nyúzzák le őket pár napig ,segítés’ címén! 14 pengőbe kerül csak a vonatjegy Pestig, honnan vegye ezt a munkanélküli, mikor még a dolgozó is gyermeke szájától vonja meg” — folytatódik a röplap. Szól a szöveg a gyömrői kommunisták tevékenységéről is. Karácsonykor a helyi katolikus kultúrházban a mendei kántortanító által írt, népbutító, szovjetellenes színdarabot adtak elő. A kommunisták bűzbombát dobtak a terembe, megakadályozták az előadást. Ugyancsak ők voltak, akik a forradalmár munkások után kémkedő rendőrspiclit véresre verték és elzavarták a faluból. Mint követendő példát idézi a röplap a szovjet viszonyokat, ahol — nincs munkanélküliség. Hétórás munkanap van, ötnapos munkahét! A föld a paraszté! Óriási üzemek épülnek a jólétre! Saját magának dolgozik ott a munkás, nincs kizsákmányoló! Ezeket az állapotokat hazánkban is meg lehet valósítani, a munkásság következetes harcával, a KMP politikájának támogatásával. „Minden 100 holdon felüli birtok, a Kóczán- és Telekibirtokok felosztásáért és a szegényparasztság közötti ingyenes szétosztásért! Ingyen vasútjegyért a munkanélkülieknek! A szolgabíró, csend- örterror ellen, a spiclik ellen! — Harcol a KMP" — fejeződik be a röplap. Gecsényi Lajos ses napon Tatabányára utazott — nagyszüleit látogatta meg. A 18 hónapos csecsemőt — erre az időre — mostohaapjára, Danyi Sándorra bízta. A tanúkihallgatások során kiderült, hogy a csecsemőt Danyi Sándor fiatalkorú leánya és társa, K. F. dobta az árokba, eddig ismeretlen okból. A rendőrség hathatós nyomozást indított a két felelőtlen fiatalkorú kézrekerítésére, akik a tett elkövetése után ismeretlen helyre távoztak. Az anya, Kutka Mária hazajövetele után azonnal kereste eltűnt leánygyermekét a tanácsnál és a rendőrkapitányságon, ahol tudomást szerzett a történtekről. A felelősség megállapítása azonban még várat magára. Az ellentmondások tisztázása fog fényt deríteni a tett elkövetésének igazi okára. Hörömpő — Az argot ellen. Nemrégen társaság alakult a francia nyelv nemzetközi védelmére. A nyelvművelők harcolnak a nyelvtani tudatlanság, az argot (vagyis jassz nyelv) elterjedése és az amerikai kifejezések inváziója ellen. i 1 Sűrűn szitálva esett a havas eső. Velem együtt sokan igyekeztek munkahelyükről hazafelé. Arra lettem egy- szercsak figyelmes, hogy valakik a vizsgákról, a tanulásról vitatkoztak. Nem szokásom a hallgatózás, de kénytelenül is figyelnem kellett a beszélgetést. Három nő beszélgetett, s mfnt megtudtam, mindhárman dolgoznak. A vita középpontjában több kérdés is szerepelt. A lényegesebbek a következők: érdemes-e rendszeresen tanulni a vizsgák előtt, vagy sem. A többség véleménye az volt, hogy igen, mert nem biztos az, hogy az ember hézagos tudással átcsúszik-e a vizsgán. Másrészt nagyon kínos érzés úgy beállítani a vizsgabizottság elé, hogy az ember tudatában van annak a ténynek, hogy az anyagnak csak egy részét vette át becsületesen. Csak egy részéből készült fel a vizsgára. A másik fő kérdés az volt: nekik szükségük van-e a géptanismeretre. (A beszélgetés foszlányaiból úgy vettem ki, hogy mind a hárman presszóban dolgoznak, de nem kávéfőző minőségben.) Ebben a kérdésben a véleményük igen megoszló volt Volt, aki azt mondta, hogy erre egyáltalán nincs
