Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

PEST MEGY H í R l IX. ÉVFOLYAM. 292. SZÁM 1965. DECEMBER 11. SZOMBAT Fiaetési nehéascf/ck, elemi csapások, feffffelemíaaulás a itóasa Tér melósaöcdkeaetben Nem áll olyan rosszul, mint ahogy híresztelik Jövőre: tiszta lappal Illés Balázzsal, a Dózsa Ter­melőszövetkezet főagronómu- sával és Hegedűs István párt­titkárral beszélgettünk a zár­számadás előtt. — A leltározó bizottságok már dolgoznak. Az utóbbi hat esztendő hibáit a vezetőség ki akarja küszöbölni az igazságos leltárfelvételekkel. Hű képet akarunk szerezni a valóság­ról, — mondotta Illés Balázs. — A tagok hangulata észre­vehetően nem jó. Mi ennek az oka? — Tény, hogy a tagság han­gulata nem a legrózsásabb! Mert a száj- és körömfájás, és az elemi csapások pénzügyi zavarokat okoztak. ígértük, hogy a dolgozók minden hó­nap 15-re készpénzfizetést kapnak, de az utolsó ne­gyedévben a fizetések elma­radtak, problémák adódtak. Bizonyos értékesítésekből még mód adódik arra, hogy de­cember végéig a tagok elma­radt keresete kiegyenlíthető legyen. A visszatartott 40 szá-. zalék kifizetését a zárszám­adási mérleg eredményei fog­ják eldönteni — mondotta Hegedűs István párttitkár. — Az adósságok törlesztését miképpen hajtják végre? — Előre bocsátva el kell mondanom, hogy hat éven ke­MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A windsori víg nők. Angol operafilm. Korhatár nélkül, c/sélesvásznú. ■ Kísérőműsor: Pilipkó. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. Délután 3 órakor: Az arany­ember. Szélesvásznú. resztül nyomasztóan neheze­dett a gazdaságra a szálas és abraktakarmányok évenkénti két, két és fél milliós kiadása. A városi vezetés úgy határo­zott, hogy a nagymérvű ba­romfitenyésztés mellől a ser­téstenyésztést fel kell számol­ni és a drága szálas takar­mány vásárlását is. Több szá­las takarmányt kell termelni. — Ennek alapján a sertés- állományt az állami gazdaság­nak adtuk el, s bérbe adtuk vele a feleslegessé vált sertés­hizlaló épületeket is. — Ami a szálas takarmányt illeti, a termelőszövetkezet 1965-ben elérte azt, hogy sa­ját erőből biztosítani tudta té­lire a szálas és abraktakar­mányt is a meglevő állatállo­mány részére. így a takar­mánygondok megszűnnek — folytatta Illés Balázs. — Az esedékes hitelek? — veszi át a szót a párttitkár. Egészen nem tudjuk letörlesz- teni, ez azonban a tagság jö­vedelmének kifizetését nem befolyásolja, mert a vezetőség hitelátütemezést kért. — Egyéb körülmények is befolyásolták a gazdaság ered­ményeit? — Az elemi károkon kívül — mondotta Illés Balázs — egyes tagok rossz munkája is. Voltak, akik a vállalt kuko­ricát hóban takarították be. Mások a cukorrépaszedés ide­jén akarták a sarabolást elvé­gezni. A fizetés elmaradásáért neheztelő állatgondozók nem takarították kellően az istálló­kat és elhanyagolták az álla­tokat, stb. — A kukoricával is baj van? — 98 vagon kukorica ter­mett, de a rossz időjárás mi­att gyengén érett be, s a leg­gondosabb tárolás mellett is egy része megromlott. Sokan panaszkodnak, hogy ilyen ku­koricát kaptak. — Az elmaradó öregek pót­lására van valami elgondolá­suk? — Sajnos nincs, nem talá­lunk mentő ötletet Tény, hogy munkaerőhiányunk van. Csak a minél több gépben látunk megoldást. — Téli foglalkoztatás? — Trágyahordás, fakiterme­lés, kiöregedett szőlők kisze­dése, magtári munkák — ezek egész télen munkát adnak a tagoknak. Búcsúzóul talán mégis szólnom kell arról, hogy a termelőszövetkezet nem áll olyan rosszul, mint ahogy híresztelik. Hat éven keresztül az állatállományt készpénzből kellett eltartani, az elemi csapások és az új bé­rezés bevezetése bizonyos zök­kenőkkel járt. A fegyelemmel is baj volt. Ezek együttesen al­kotják közös bajainkat. — 1966-ban tiszta lappal in­dulunk. Reméljük, ha mind­annyian becsülettel elvégez­zük a vállalt munká-t-, és--a várt remények gyümölcsöt ér­lelnek. (fehér) Tanácstagok beszámolója December 13-án, délután 4 órakor a faárugyár irodá­jában Kovács László, este fél hétkor a felszegi tsz- klubban dr. Rétsági Oszkár tart tanácstagi beszámolót. Csatornázás A jövő évben a városi ta­nács nyolcszázezer forintot költ a városi kórház csator­názására. A város csatornázása a kon­zervgyár csatornázásával pár­huzamosan történik majd. Cikkünk nyomán Kifizették Papp Ferenc útiköltségét December 5-én megjelent Tizennégy éven felülinek nem jár kísérő című cikkünk­re válaszolt a budapesti és Pest megyei igazgatóság ceg­lédi kirendeltségvezetője, Pó­lyák György. Válaszában a következőket írja: „A tizennégy éven felüli gyermek gyógykezelésével kapcsolatban felmerült úti­költséget a kísérőnek is meg kell téríteni, ha a kísérő szük­ségességét az orvos igazolja. Papp Ferenc gyermekét Nagykőrösről Budapestre küldte a gyermekgyógyász szakorvos. A gyermek a be­utalás időpontjában tizen­négy életévét már betöltöt­te és a kísérő szükségességét az útiköltség utalványon az orvos jelezte. A főorvos engedélye feles­leges volt, mert nem fog­szabályozásra ment a gyer­mek. Az orvosnak nem kell megindokolni, hogy miért en­gedélyezte a kísérőt. Az Ügyviteli Utasítás 378. pontja, valamint a 1/1960. (VII. 10.) SZOT-szabályzat 26. paragrafusa (6.) bekezdése sem említi azt, hogy a tizen­négy éven felüli gyermek utazásához a kísérő szüksé­gességét külön indokolni kel­lene. Az útiköltséget tehát a kísérő részére is ki kell fi­zetni. Örömmel értesültünk arról, hogy cikkünk nyomán a kifi­zetés megtörtént. ERDEMES-E BABOT TERMELNI ? Az utóbbi években felme­rült egy tévhit, hogy csak zöldbabot érdemes termelni. Akik így gondolkodtak, rész­ben igazuk is volt, mert a kilónkénti 3—4 forintos fel- vásárlási ár nem rossz ta­vaszi pénz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szárazba­bot ne termeljen senki. Az sem igaz, hogy nem érde­mes. A szárazbab terme­lésének megvannak a ter­melési feltételei és az árak is magasabbak, mint a múlt évben. A földművesszövetkezet fel­adata lett, hogy szárazbabot termeltessen a termelőszövet­kezetekkel, tsz-tagokkal, és egyéni termelőikkel szerződé­sek formájában. A szerző­déskötéseket már megkezd - ték a szövetkezet felvásárlá­si osztályán, a Mentovich u. 10. szám alatt. Alig volt olyan termelő, aki egyéni korában ne ter­melt volna így babot. Ma pedig az árak is kedvezőb­bek. A jövő évben 6,60— 8,60 forint lesz a szárazbab felvásárlási ára. Ez azon­ban a kedvező termelési fel­tételeknek csak egy része. A földművesszövetkezet min­den leszerződött 100 kilo­gramm bab után 100 forint előleget biztosít. Biztosít to­vábbá 100 kilogramm le­szerződött bab után 10 ki­logramm fajtiszta vetőma­got is — kaptuk a tájé­koztatást a földművesszövet- kezet felvásárlási osztályán. ITTASAN KERÉKPÁRT LOPOTT A kocséri vendéglőben koc- cintgatott Faragó Bajos ba­rátjával, majd virágos kedv­vel elindultak Kőröstetétlen- re. Faragó észrevett az út mel­lett egy szundikáló embert, mellette a kerékpárját. Gyor­san gondolt egyet: felült a lopott kerékpárra, a sajátját pedig szépen maga mellett vezette. Hazaérve, édesanyja kere­ken kimondta, hogy vigye a csudába az idegen jószágot. Faragó azonban nem sokat adott az okos szóra és felló­dította a padlásra. Ott is maradt vagy két hé­tig, amikor a házkutatás so­rán előkerült. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Faragó Lajost, az enyhítő körülmények figye­lembevételével nyolchónapi javító-nevelő munkára ítélte tizenöt százalékos bércsökken­téssel. Átalakítják a táblát A Pálfája melletti 40 holdas szplőtáblát az elmúlt héten a Dózsa Termelőszövetkezet­ben nagyüzemi művelésre alakították át, és felszerelték a támberendezéseket. Az öt évvel ezelőtt százhúsz centiméter távolságra ülte­tett sorokat nem lehet gép­pel művelni. Ezért tavasszal minden negyedik sort kiszed­tek, és ezekkel pótolják a hiányokat. Így lehetővé vá­lik a gépi permetezés is. Naponta ötven-hatvan em­ber dolgozott és különösen példás munkát végzett a hetvenegy éves Bakonyi Ba­lázs és öccse, a hatvanhét esztendős Sáridor. Alkalom szüli a tolvajt Tájékoztató a bűnözésről Csendes a Csónakázó-tó környéke A bűnözés alakulásáról adott tájékoztatót a legutóbbi tanács vb-n dr. Stirszky Sán­dor vezető ügyész. Tájékoztatójában elmond­ta, hogy míg az utóbbi évek- v///////////////////A'//////////////////w1w////////A%w///////////////////y////'////' bein a bűnözés csökkent, most $ ismét emelkedő tendenciát ^ mutat. Amíg 1966. első há- ^ romnegyedévében 3064 volt a 1$ vád alatt állók száma, addig ebben az évben már 4170. Te­ig hát 37,6 százalék az emedke- í dés. A jövőben a megelőzés $ legyen az elsőrendű feladat. $ Erre ebben a formában ma $ sem idő. sem mód nincs. Ku- ^ tatni kell majd a bűnözés fokait. A megelőzés szempont- ^ jáböl ennek lenne óriási je­lentősége. Majd ha ezt is ^ meg tudják oldani, akkor lesz ^ a munkájuk igazán hatékony. % Az alkoholizmus szerepéről í szólva elmondta az ügyész: $ sok esetben büntetlen előele- > tű embereket sodor — meg- iv gondolatiamul bűnbe. A ré- ^ szeg nem tudja, mit tesz. t Hány magánlaksértés beszél- $ hetne erről: a „betolakodó” ív nem akar onnan semmit el­'s vinni, nem is tudja, hogyan ^ került be. A statisztikát mégis emeli. A szokásos bűnözők nem alkoholisták. Azok min­dig józanul „dolgoznak”. Alkalom szüli a tolvajt — < mondja egy jó közmondás. Elképesztő, hogy a magánosok mennyire nem vigyáznak ér­tékeikre. Aranytárgyakat hagynak a belső ablakpárkányon. Mi sem könnyebb, mint benyom­ni az ablakot és odébbállni. ^ Az alkoholizmusra vissza- i térve, kevesellte a KISZ se­gítségét. Az üzemi KlSZ-szer- vezeteknek módjuk lenne kényszerelvonókúrát kérni alkoholizáló munkatársuk­nak. „Egy esetről sem tudok” — mondja dr. Stirszky Sán­dor. . A társadalmi bíróságok for- $ malis létéről is szó esett. Há- 5 rom vállalat (konzervgyár, lá­dagyár, DÁV) bíróságain kí­vül a többi nem kezdemé­nyez. Csak olyan anyagot tár­gyal, amit az ügyészség utal oda. S akkor sem közönség előtt. A szakszervezet terme en­nek a gazdája. Hol van ilyen­kor? (b. h.) " Cegléd felé dö­cög velünk a vo­nat. Szemben ve­lem csinos asz- szony ül. Több­ször felkel a he­lyéről. Kis rést nyit a kocsi ajta­ján, és kiszól a peronra. — Gyere be, angyalkám! Az angyalka, úgylátszik, nem akar szót fogad­ni. Kint marad. Negyedóra múl­tán az asszonyka újra próbálkozik. — De gyere be, angyalkám! VASÚTI KALAND Már engem is kihoz a sodrom­ból ez a többszö­ri hiábavaló pró­bálkozás. A leg­szívesebben oda­szólnék az asz- szonynak. — Verjen a fe­nekére ennek a neveletlen kö- lyöknek! Űgylát- szik, hogy a jó szó nem használ. De lebeszélem magamat azzal, hogy mi közöm nékem a más dolgához. A tizedik kí­sérletnél az asz- szonyka még a fogait is csikor­gatja mérgében. — Angyalkám, most már azon­nal bejössz! És végre an­gyalka szót foga­dott. Bejött. Kö­zel két méteres, százharminc ki­lós pasas. Nem is angyal­ka. Nyugodtan nevezhette volna arkangyalnak. (Papp felv.) SPORT Amiről a táblázatok beszélnek... Kosárlabdázók teljesítményének értékelése II. ből. Ez az állapot hízelgő a Ki­nizsi férficsapatára. Azt jelen­ti, hogy a csapat — a sok kez­deti sikertelenség ellenére is — megérett a minőségi sport kép­viseletére. Itt említjük meg azt is, hogy az elmaradt Hajógyár elleni két bajnoki pontot a Kinizsi­nek ítélték oda játék nélkül. (A Hajógyár nem állt ki Bu­dapestre kisorsolt mérkőzésre, összeredményéből egy bünte­tőpontot levontak.) A férfi NB II. keleti cso­portjának 1965. évi végeredmé­nye: 1. Bp. Előre 22 22 _ 1 897:1400 b 2. Hódmezőv. 22 14 8 1702:1502 3. Csepel A. 22 13 9 1459:1390 3. 4. BVSC 22 12 10 1486:1503 3 5. Miskolc 22 10 12 1624:1545 3 6. Eger 22 10 12 1447:1502 3 7. K. Sörgy. 22 10 12 1619:1683 3 8. DEAC 22 9 13 1366:1466 3 9. DASE 22 9 13 1452:1496 3 10. N.-kőrös 22 9 13 1222:1403 3 11. Közgazd. Egyetem 22 8 14 1460:1534 3> 12. Hajógyár* 22 6 16 1222:1367 í • Egy büntetőpont levonva. A bajnok Előre jövőre <?y NB I-ben szerepel. Helyette a? I. osztályból kiesett Diósgyőr valamint az osztályozón jogot szerzett Salgótarjáni Kohász, a Budapesti HSC és a Csepel Autó helyett a nyugati cso­portból áttett VM KÖZÉRT kerül a keleti csoportba. Átcsoportosították a női osz­tályokat is. Nem a Csepel, ha­nem a TFSE mint kieső, a Miskolci VSC és a Gödöllői EAC, mint feljutó kerül a női keleti csoportba, de az OSC is helyet cserél a HSC-vel. Mind­ez a közös (női, férfi) rendez«5« érdekében történik így. < 4 « f tályozósorozat fizikailag na­gyon megviselte a csapatot. Akaratban, küzdőszellemben nem volt hiány. Csak az a bi­zonyos légkör, az NB II. lég­köre, a szokatlanul kemény csaták ízének megszokása nem ment úgy, hogy az eredmények már kezdetben is az edzőt iga­zolták volna. A tavaszi három nyert meccs után lényegesen jobb őszi forduló következett. Még a második helyezett Hód­mezővásárhely csapatát is két- vállra tudta fektetni a jó haj­rát kivágó Kinizsi. A bajnak Előrét kivéve ala­posan keresztbeverték egymást a csapatok, nehéz volt előre jó­solni, fogcsikorgatva kellett küzdeni minden pontért, a baj­nokság sorsa, illetőleg a ben­nünket érintő kiesés sorsa is az utolsó mérkőzéseken dőlt el. A kieséstől megmenekült há­rom 31 pontos csapat helyezé­sét az egymás ellen elért ered­mény döntötte el. E végver­senyben a Kinizsi helyzete a legrosszabb, mert a két debre­ceni csapattal szemben alul­maradt. Érdemes megemlíteni, hogy az osztályozón feljutott csapa­tok többsége kiesett az NB II­Idegekre ható, izgalmas osz­tályozó előzte meg a Kinizsi férfi kosárlabda-csapatának NB II-beli szereplését. Már- már úgy látszott, hogy 1965- ben sem sikerül felsőbb osz­tályba jutni, amikor az ismert úgynevezett „pótosztályozóvar1 újabb lehetőség nyílt a felju­tásra. A Budapesti Pedagógus csapatával kellett csatát vív­ni az emlékezetes „keretek” között. A jól sikerült „pótvizs­ga” az előzőleg már elkönyvelt kudarc után kis zavart okozott, újabb megterhelés elé állította a vezetőséget is. Molnár Fe­renc, a csapat edzője nyilatko­zott, kijelentvén, hogy erősítés­re nincs lehetőség, a magasabb osztályban is a meglevő keret­tel kíván sikeresen szerepelni. Az edző derülátó nyilatkozatá­ban látva a feljutni kívánkozó, osztályozókon részt vett csapa­tok harcmodorát, őszintén be­vallva nem igen bíztunk, mert bár az anyagi feltételeket az el­nökség biztosította, hiányzott a kellő alapozás, a csapat tech­nikai és taktikai felkészülése, mivel a pótosztályozó és az NB Il-es rajt között pár hét volt csak. Az előzetes kudarc lelki­leg, a túlságosan kemény ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom