Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

2 1965. NOVEMBER 12, PENTEK v> *.«# _ _.i ■ _______•! 1 Á %aml't• uiirnir J 1 aimesJ kozíJ k az ©rszaggviil _____^ (Folytatás az 1. oldalról) interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára ismertette az El­nöki Tanács két ülésszak kö­zött végzett munkájáról szó­ló beszámolót. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló be­számolót egyhangúlag tudo­másul vette. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója IVku Pál bevezetőben emlé­keztetett arra, hogy az or­szággyűlés húsz évvel ezelőtt alkotta meg hazánk első szo­cialista oktatási törvényét. Majd megállapította, hogy köznevelésünk fejlődését vizs­gálva, határozottan kirajzo­lódik az előrehaladás néhány jellemző vonása. Azt ugyan nem mondhat­juk, hogy már megvalósítot­tuk a szocialista munkaisko­lát, de azt igen, hogy a gya­korlati foglalkozások, a fizikai munka, vagy a termelési gya­korlatok minden iskolai fokon polgárjogot nyertek, javult a tanulóifjúságnak a termelői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel tel­jesen a tanulók túlterhelését, de sokat tettünk csökkentése érdekében. A második ötéves terv idő­szakában a közoktatásra, a felsőoktatásra és a kultúrára fordított összegek évente mintegy 12 százalékkal nőttek, tehát lényegesen gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. Ez igen örvendetes, és kormá­nyunk megkülönböztetett gon­doskodását mutatja. A hárommillió koldus Ma­gyarországában a 14 évesek­nek csupán húsz százaléka járt iskolába. Most viszont oktatás terén, kultúrában, mű­veltségben a legfejlettebb ka­pitalista országokkal is vetek­szünk, sőt megelőzzük őket. A különböző iskolatípusok problémái Ilku Pál a továbbiakban az egyes iskolatípusok néhány legfontosabb kérdésével fog­lalkozott. A korábbi tantervek és tankönyvek túlságosan és gyakran feleslegesen megter­helték a tanulókat. A gya­korlati foglalkozást, amit ma többnyire politechnikának ne­veznek, a szülők túlnyomó többsége örömmel üdvözli. Jelentősen fejlődött az el­múlt öt esztendőben nap­közi otthon hálózatunk is. Ha a pályaválasztás szem­szögéből vizsgáljuk a külön­böző középiskolai típusok iránt megnyilvánuló érdeklő­dést, meg kell állapítanunk, hogy ifjúságunk törekvése egészségesebb, mint a kiala­kult középiskolai arányok. A gimnáziumok és a szak­mai képzésit is nyújtó közép­iskolai típusok között az arány hagyományosan rossz. Már 5—6 évvel ezelőtt, az iskola- reform munkálatainak kezde­tén megmutatkozott, hogy egész iskolarendszerűnk legproblematikusabb te­rülete a középiskola. Egyrészt összekötő kapocs­nak kell lennie az általános iskola és az egyetem között, tehát előkészít a továbbtanu­lásra. Másrészt mivel az if­júságnak csak egy része ta­nulhat tovább, a középisko­lának olyan képzést is kell nyújtania, amely megkönnyí­ti a tovább nem tanulók el­helyezkedését a különféle, társadalmilag hasmos mun­kakörökben. Uj megoldáso­kat kell keresni, mert a ré­gi úton, az elavult módsze­rekkel már nem jutunk előbb­re. A gimnázium továbbfejlesz­tésének igen jelentős ered­ménye, hogy elkészültek az új gimnáziumi tantervek s ebben a tanévben megkez­dődött fokozatos bevezeté­sük is. A reform már eddig is sok problémát megoldott a gimnáziumi oktatás terüle­tén. Néhánny elgondolásunk­ról azonban kiderült, hogy nem mindenben voltak he­lyesek, egyik-másik tervünk pe­dig a gyakorlatban eltor­zult, vagy megvalósításá­hoz nem lehetett megte­remteni a szükséges fel­tételeket. Itt van pl. a középiskolai tanulók számának gyors nö­vekedése. lentős tartalmi és szervezési 1 mánynak az a döntése, hogy munkát kell elvégeznünk. Ezt felállítja az országos oktatási hivatott elősegíteni a kor- | tanácsot A felsőoktatásról A munkára nevelés elvéről Népgazdasági igény, hogy a szakmunkástanulók szá­mát jelentősen növeljük. A középiskolai létszámokat te­hát ennek gondos figyelem­bevételével kell megállapí­tani. A munkára nevelést kezdet­ben erősen leszűkítettük, csak a fizikai munkára kor­látoztuk, és üzemben, ter­melőszövetkezetben kívántuk megszervezni. Figyelembe kel­lett vennünk, hogy gimná­ziumainkban nem voltak mű­helyek. Azzal azonban nem számoltunk reálisan, hogy az üzemek nem képesek a szak- középiskolák, ipari tanulók, műszaki egyetemi hallgatók mellett még a gimnazistá­kat is foglalkoztatni, továb­bá, hogy a mezőgazdaságban nem volt elegendő szakem­ber. A munkára nevelés elve változatlanul megmarad; a szakmai előképzést azon­ban töröljük a célkitű­zésből. Felmerül a kérdés: mi le­gyen az 5 plusz 1-es formá­val? Ez a forma változatlanul hasznos, de csak ahol a tárgyi és személyi feltételek — mégpedig lehetőleg az is­kolában — megvannak. A legfiatalabb... Ilku Pál ezután a legfia­talabb iskolatípusról, a szak- középiskoláról beszélt. El kell ismernünk, hogy a tapasztalat a szakközépiskolák­ra vonatkozó elgondolásaink­Ilku Pál a felsőoktatásról szólva elmondotta, hogy el­készültek az új tantervek és programok s írják az új jegy­zeteket, tankönyveket is. A munkálatok központi témá­ja az volt, hogyan képezzünk magas szakmai tudású szo­cialista szellemű szakembere­ket. 1963-ban vezettük be az új egyetemi cs főiskolai felvételi rendszert. A felvételi rendszert — po­zitívumai ellenére is — min­den évben sokan bírálják: leggyakrabban a nagy szám­ban elutasítottak miatt. Ilku Pál kiemelte: a jövő­ben jóval nagyobb szerepet kell kapnia a felvételek el­döntésében a magatartásnak. Jobban mérlegre kell ten­nünk a felvételezők erkölcsi jellemvonásait, melyeknek alapvető eleme a népünkhöz, hazánkhoz való hűségük. Fluktuáció Ilku Pál az esti és levelező hallgatók munkájáról ezeket mondotta: helyesnek és igaz­ságosnak tartanánk a fluk­tuáció tervszerű megszervezé­sét a nappali, valamint az esti és levelező tagozatok kö­zött, oly módon, hogy azokat a fia­talokat, akik a nappali tago­zaton mások helyét elfoglal­ják, de magatartásukkal rossz példát mutatnak, tanulmá­nyaikat elhanyagolják és a vizsgáikon megbuknak, az esti tagozatra irányítjuk, az esti tagozatról pedig a legjobbakat — ha ezt maguk is kívánják — a nappali tagozatra visszük. Adminisztráció és fizetésrendezés A szónok a továbbiakban el­ismeréssel szólt a pedagógu­sok munkájáról. Pedagógusaink nagy többsé­ge munkával nagyon is túl­terhelt. Sok erőfeszítést tet­tünk, hogy a pedagógusokat megszabadítsuk a túlterhelé­süket még fokozó adminisztrá­ciótól. Pedagógusaink életkörülmé­nyei megjavításának van egy kérdése, s ennek megoldására méltán rászolgálnak neve­lőink — a pedagógusok fize­tésének rendezése. Ezt a dolgozók is régóta támogatják, a kormány is mindig elismerte jogossá­gát, de gazdasági helyzetünk ala­kulásától kellett függővé ten­nie a megoldást. Reméljük, az 1966. évben mód nyílik a fize­tésrendezésre. Szünet után A beszámoló elhangzása után az elnök szünetet ren­delt el. Az országgyűlés délután Pó­lyák János elnökletével foly­tatta munkáját. Megkezdődött a művelő­désügyi miniszter beszá­molója feletti vita. Az első felszólaló, ár. Fek- szi István Szabolcs-Szatmár megyei képviselő arról szá­molt be, hogy szűkebb ha­zájában, a sokáig elmaradott­ságáról hírhedt Szabolcsban is egész sor jó eredmény fémjelzi az oktatási reform céljainak megvalósításáért végzett munkát. Varga Zoltánná, Gyór-Sop- ron megyei képviselő az ok­tatási reformtörvény megva­lósításának gondjairól be­szélt az országgyűlés fóru­mán. Veres József munkaügyi miniszter felszólalása ból három lényeges dolgot nem igazolt kielégítően. Először: bebizonyosodott, hogy sok olyan szakma van, ahol nem szükséges a szakmunkások középiskolai képzése, és a hároméves szakmunkásképző­iskolák szakközépiskolává ala- kitásánaik nincsenek meg a tárgyi, személyi feltételei. Másodszor: az egyetlen szakmára történő szakközépiskolai képzésnek is megvannak a maga nehézsé­gei. Harmadszor: a szakminisztériumok újabb vizsgálatai azt mutatják, hogy nincs szükség a termelés min­den ágában felsőfokon kép­zett szaktechnikusokra. Reform Mindezt figyelembe véve a következő elhatározások ér­lelődtek meg: O A szakmunkásképzés bázisa továbbra is a ré­gi szakmunkásképző-iskola marad. O A szakközépiskola kép­zési célját és tartalmát megváltoztatjuk. A jövőben nem egyetlen szakmára fog képezni, hanem a rokon szak­mák 1—1 csoportjára. 9 A középfokú techniku­sokat a jövőben nem az iskolákban, hanem az üze­mekben képezik majd ki a szaktárcák irányításával — a gyakorlati termelőmunka mellett és arra alapozva. * Szakközépiskolai céljaink megvalósításához igen je- i Ezután Veres József mun­kaügyi miniszter szólalt fel. Egyebek közt hangoztatta, hogy művelődéspolitikánk végrehajtása során kettős fel­adatot kell megoldanunk: emelnünk kell az általános műveltség színvonalát, ugyan­akkor gondoskodnunk kell a népgazdaság szakember­szükségletének biztosításáról. A miniszter örvendetes eredményként nyugtázta, hogy az 1964—65-ös tanévben az általános iskolát végzettek csaknem 77 százaléka tovább tanul, hozzáfűzte azonban: cseppet sem megnyugta­tó, hogy a nyolc általánost vég­zetteknek csupán 33 százalé­ka jelentkezett a szakmunkás utánpótlást biztosító szak­munkástanuló iskolákba, s nagyobb részük középiskolák­ba kérte felvételét. — Munkaerőgazdálkodás szempontjából a beiskolázá­sok jelentékeny hiányosságo­kat mutatnak — folytatta — mert míg az egyik oldalon túlképzésről beszélhetünk, a másik oldalon jelentős az el­maradás. Aránytalan beruházások Hasonló aránytalanság jel­lemezte az oktatási beruházá­sokat is, s ennek következ­tében eltolódások következ­tek be a középiskolák és a szakmunkástanuló intézetek fejlesztésében — az utóbbiak hátrányára. Veres József a továbbiak­ban a szakmunkástanuló kép­zés eredményeiről, gondjai­ról beszélt A miniszter rámutatott hogy a szakmunkásképzés és a munkaerő-szükséglet össz­hangjának megteremtését je­lentékenyen segíti majd az oktatási tanácsok tervezett felállítása. A továbbiakban részletesen szólt a szakmunkásképzés tartalmi színvonalának eme­lésével kapcsolatos feladatok­ról. — Oktatási rendszerünk magas színvonalú, és jónak mondható. Változtatnunk kell azonban az oktatás struktúrá­ján és beiskolázási politi­kánkon. Ügy vélem, az ed­diginél is céltudatosabban kell törekednünk az egyéni és társadalmi érdekek össze­hangolására, hogy népünk műveltségi színvonalának emelkedése együtt járjon a népünkben rejlő alkotó ener­gia további kibontakozásával — mondotta felszólalása vé­gén Veres József. Ezután Szabó János, Bara­nya megye képviselője emel­kedett szólásra. A képviselő hangsúlyozta, hogy az oktatási reform végrehajtása szép eredménye­ket hozott már Baranya me­gyében is, majd azokról a problémákról beszélt, amelyek ezeknek az eredményeknek a továbbfejlesztését gátolják. Simon István, Veszprém megyei képviselő elismerő szavakkal beszélt az elmúlt két évtized oktatási eredmé­nyeiről, elsősorban az álta­lános népoktatás, iskolarend­szerünk fejlesztésének sike­reiről. Benke Lajosné: A műveltségi szint emelkedése lassúbb a kelleténél Benke Lajosné, Pest me­gyei képviselőnő bevezető­ben hangsúlyozta, hogy tár­sadalmunkban jelenleg min­den ötödik állampolgár részt vesz valamilyen formában iskolarendszerünk oktatásá­ban; így közoktatásunkban minden korábbinál nagyobb tanulási igényt kell kielégí­tenie. Négy éve elhatároztuk — törvénybe foglaltuk — a fel­növekvő nemzedék gondosabb és eredményesebb nevelését. A nevelőmunka tudatosságát, REJTÉLY az amerikai történelem legnagyobb rövidzárlatának oka A keddi példátlan áram­szünet oka még mindig rej­télyes. A vizsgálat folyik. Az amerikai kormányzat ve­zetőit erősen foglalkoztatják az amerikai történelem leg­nagyobb rövidzárlatának stratégiai és gazdasági kö­vetkezményei. Johnson fel­szólította Joseph Swidlert, a Szövetségi Energiabizottság elnökét, hogy álljon a vizs­gálat élére. Swidler szerdán este közölte újságírókkal: semmi bizonyíték arra, hogy a hatalmas rövidzárlatot sza­botázs okozta volna. Azt is hozzáfűzte, lehetséges, hogy sohasem lehet kideríteni majd az áramzavar okát, s hogy a szakértők talán nem is fognak egyetérteni a vizs­gálat megállapításaival. A szakember azt ígérte, hogy a történtek valószínűleg nem ismétlődnek meg, bár erre nincs biztosíték. KÍNAI VITA A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítá­sáról folyó vitában a szerda esti ülésen a tanzániai megbízott hangoztatta, hogy elsősorban az ENSZ érdeke kívánja meg Kína ENSZ-beli jogainak helyreállítását. A kenyai megbízott azt fejtegette, hogy több államot ki kellene zárni az ENSZ-ből a más országok belügyeibe való beavatkozá­sért, az alkotmány elveinek megsértéséért, ha ezekkel az államokkal szemben ugyan- ol.van ismérveket alkalmazná­nak, mint amilyeneket az Egyesült Államok akar a köz­gyűlésre kényszeríteni Kíná­val kapcsolatban. A Fülöp-szigetek küldötte élesen ellenezte a kí­nai mandátum megváltoztatá­sát és követelte, hogy a kér­dést kétharmados többséggel döntsék el. Lapzártakor érkezett: Új gyarmat Antony Greenwood Nagy- Eritannia gyarmatügyi mi­nisztere az alsóházban beje­lentette, hogy a kormány „Brit indiai-óceáni területek” néven új gyarmatot alapít. Alkotó részei: a Malgastól északra fekvő Sychelles-szi- getcsoport három korallszi- getecskéje, valamint a Cey­lontól délre fekvő Chagos- szigetek. Ezt a szigetcsopor­tot a brit kormány három­millió font sterlingért vásá­rolta meg a jelenleg még brit gyarmati státusban levő Mauritiustól, amelynek Lon­don 1966-ra ígért független­séget. HARCOK SAIGON TÉRSÉGÉBEN Kien Giang tartományban, Saigontól kétszáz kilométer­nyire délnyugatra a dél-viet­nami szabadságharcosok meg­támadták a kormány hadsere­gének egy századát, amely utánpótlást szállított az egyik hadállásba. A kormány csapa­tai súlyos veszteségeket szen­vedtek. A szabadságharcosok ezenkívül megtámadták egy megfigyelőtornyot, valamint egy hadállást, amelyet el is foglaltak. Egy amerikai katonai szóvi­vő közlése szerint dél-vietna­mi kormánycsapatok Saigon­tól 64 kilométernyire délnyu­gatra egy átfésülő művelet során megtalálták a partizá­nok egy hadianyagraktárát és lövedékgyárát. tervszerűségét és hasznossá­gát a Művelődésügyi Mi­nisztérium az elmúlt idő­szakban számos utasításával, intézkedésével mozdította elő. Mindezek ellenére ifjúsá­gunk általános műveltségi szintjének emelkedése — be­leértve a világnézeti, az em­beri — az erkölcsi maga­tartást is — ma még las­súbb a kelleténél. Szükséges tehát a kü­lönféle nevelési fórumok, a család, az iskola, az if­júsági szervezetek, a saj­tó, a rádió, a televízió tevékenységének jobb ösz- s z(-hangolása, a pedagógusok munkájának tudatosabbá, tervszerűbbé té­tele — az egész társadalom összefogása. Speciális Pest megyei problémák A képviselőnő a követke­zőkben a szakrendszerű ok­tatásban elért eredményekről beszélt. Megemlítette, hogy Pest megyében az általános iskolákban száz szaktanórából hatvanötöt képesített szak­tanár tart, s ez az arány jobb az országos átlagnál, az utób­bi ugyanis 100:52. Adódnak viszont problé­mák a megye sajátos földrajzi fekvéséből, Bu­dapest közelségéből. Évente körülbelül 250 peda­gógus kéri — s körülbelül a fele meg is kapja — a fő­városba helyezését. A neve­lők nagy része naponta csak hosszas utazással — a fővá­rosból vonattal, autóbusszal — érkezik munkahelyére, s az ezzel járó fáradtság ká­rosan befolyásolja tanító­munkájuk színvonalát A kézenfekvő megoldás: a lehetőségekhez mérten gyarapítani a pedagógus- lakások számát, akár át­alakítással, akár újak építésé veL további hozzászólások Kollár József budapesti képviselő elöljáróban köszö­netét mondott az oktatásügy csepeli gazdáinak az ifjúság nevelésében végzett munká­jukért, majd a Jedlik Ányos Gimnázium példájával bizo­nyította, hogy ahol megterem­tik a feltételeket, jól betölti hivatását az öt plusz egyes oktatási forma. Salamon Hugóné Komárom megyei képviselő felszólalá­sában az oktatási reformtör­vény gyakorlati megvalósítá­sának tárgyi és személyi vo­natkozásával foglalkozott. Giczi Ferenc, Vas megyei képviselő szerint meglehető­sen általános tapasztalat, hogy a nagy értékű beruhá­zások s általában a techni­kai fejlődés hatékony érvé­nyesülését a mezőgazdaság­ban elsősorban még mindig a szakemberhiány gátolja. Dr. Kovács Magdolna, Sza­bolcs-Szatmár megyei képvi­selő felszólalásában a közép­fokú oktatás kérdéseivel fog­lalkozott. Valkó László, Borsod me­gye képviselője több olyan ja­vaslatot tett, amelynek meg­valósítása véleménye szerint megkönnyítené a felnőttokta­tás néhány problémájának megoldását és csökkentené az első évfolyamok hallgatói­nak meglehetősén nagyszámú lemorzsolódását. Valkó László felszólalása után az elnöklő Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülését berekesztette. Az or­szággyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom