Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
2 1965. NOVEMBER 12, PENTEK v> *.«# _ _.i ■ _______•! 1 Á %aml't• uiirnir J 1 aimesJ kozíJ k az ©rszaggviil _____^ (Folytatás az 1. oldalról) interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács két ülésszak között végzett munkájáról szóló beszámolót. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója IVku Pál bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés húsz évvel ezelőtt alkotta meg hazánk első szocialista oktatási törvényét. Majd megállapította, hogy köznevelésünk fejlődését vizsgálva, határozottan kirajzolódik az előrehaladás néhány jellemző vonása. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy már megvalósítottuk a szocialista munkaiskolát, de azt igen, hogy a gyakorlati foglalkozások, a fizikai munka, vagy a termelési gyakorlatok minden iskolai fokon polgárjogot nyertek, javult a tanulóifjúságnak a termelői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel teljesen a tanulók túlterhelését, de sokat tettünk csökkentése érdekében. A második ötéves terv időszakában a közoktatásra, a felsőoktatásra és a kultúrára fordított összegek évente mintegy 12 százalékkal nőttek, tehát lényegesen gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. Ez igen örvendetes, és kormányunk megkülönböztetett gondoskodását mutatja. A hárommillió koldus Magyarországában a 14 éveseknek csupán húsz százaléka járt iskolába. Most viszont oktatás terén, kultúrában, műveltségben a legfejlettebb kapitalista országokkal is vetekszünk, sőt megelőzzük őket. A különböző iskolatípusok problémái Ilku Pál a továbbiakban az egyes iskolatípusok néhány legfontosabb kérdésével foglalkozott. A korábbi tantervek és tankönyvek túlságosan és gyakran feleslegesen megterhelték a tanulókat. A gyakorlati foglalkozást, amit ma többnyire politechnikának neveznek, a szülők túlnyomó többsége örömmel üdvözli. Jelentősen fejlődött az elmúlt öt esztendőben napközi otthon hálózatunk is. Ha a pályaválasztás szemszögéből vizsgáljuk a különböző középiskolai típusok iránt megnyilvánuló érdeklődést, meg kell állapítanunk, hogy ifjúságunk törekvése egészségesebb, mint a kialakult középiskolai arányok. A gimnáziumok és a szakmai képzésit is nyújtó középiskolai típusok között az arány hagyományosan rossz. Már 5—6 évvel ezelőtt, az iskola- reform munkálatainak kezdetén megmutatkozott, hogy egész iskolarendszerűnk legproblematikusabb területe a középiskola. Egyrészt összekötő kapocsnak kell lennie az általános iskola és az egyetem között, tehát előkészít a továbbtanulásra. Másrészt mivel az ifjúságnak csak egy része tanulhat tovább, a középiskolának olyan képzést is kell nyújtania, amely megkönnyíti a tovább nem tanulók elhelyezkedését a különféle, társadalmilag hasmos munkakörökben. Uj megoldásokat kell keresni, mert a régi úton, az elavult módszerekkel már nem jutunk előbbre. A gimnázium továbbfejlesztésének igen jelentős eredménye, hogy elkészültek az új gimnáziumi tantervek s ebben a tanévben megkezdődött fokozatos bevezetésük is. A reform már eddig is sok problémát megoldott a gimnáziumi oktatás területén. Néhánny elgondolásunkról azonban kiderült, hogy nem mindenben voltak helyesek, egyik-másik tervünk pedig a gyakorlatban eltorzult, vagy megvalósításához nem lehetett megteremteni a szükséges feltételeket. Itt van pl. a középiskolai tanulók számának gyors növekedése. lentős tartalmi és szervezési 1 mánynak az a döntése, hogy munkát kell elvégeznünk. Ezt felállítja az országos oktatási hivatott elősegíteni a kor- | tanácsot A felsőoktatásról A munkára nevelés elvéről Népgazdasági igény, hogy a szakmunkástanulók számát jelentősen növeljük. A középiskolai létszámokat tehát ennek gondos figyelembevételével kell megállapítani. A munkára nevelést kezdetben erősen leszűkítettük, csak a fizikai munkára korlátoztuk, és üzemben, termelőszövetkezetben kívántuk megszervezni. Figyelembe kellett vennünk, hogy gimnáziumainkban nem voltak műhelyek. Azzal azonban nem számoltunk reálisan, hogy az üzemek nem képesek a szak- középiskolák, ipari tanulók, műszaki egyetemi hallgatók mellett még a gimnazistákat is foglalkoztatni, továbbá, hogy a mezőgazdaságban nem volt elegendő szakember. A munkára nevelés elve változatlanul megmarad; a szakmai előképzést azonban töröljük a célkitűzésből. Felmerül a kérdés: mi legyen az 5 plusz 1-es formával? Ez a forma változatlanul hasznos, de csak ahol a tárgyi és személyi feltételek — mégpedig lehetőleg az iskolában — megvannak. A legfiatalabb... Ilku Pál ezután a legfiatalabb iskolatípusról, a szak- középiskoláról beszélt. El kell ismernünk, hogy a tapasztalat a szakközépiskolákra vonatkozó elgondolásainkIlku Pál a felsőoktatásról szólva elmondotta, hogy elkészültek az új tantervek és programok s írják az új jegyzeteket, tankönyveket is. A munkálatok központi témája az volt, hogyan képezzünk magas szakmai tudású szocialista szellemű szakembereket. 1963-ban vezettük be az új egyetemi cs főiskolai felvételi rendszert. A felvételi rendszert — pozitívumai ellenére is — minden évben sokan bírálják: leggyakrabban a nagy számban elutasítottak miatt. Ilku Pál kiemelte: a jövőben jóval nagyobb szerepet kell kapnia a felvételek eldöntésében a magatartásnak. Jobban mérlegre kell tennünk a felvételezők erkölcsi jellemvonásait, melyeknek alapvető eleme a népünkhöz, hazánkhoz való hűségük. Fluktuáció Ilku Pál az esti és levelező hallgatók munkájáról ezeket mondotta: helyesnek és igazságosnak tartanánk a fluktuáció tervszerű megszervezését a nappali, valamint az esti és levelező tagozatok között, oly módon, hogy azokat a fiatalokat, akik a nappali tagozaton mások helyét elfoglalják, de magatartásukkal rossz példát mutatnak, tanulmányaikat elhanyagolják és a vizsgáikon megbuknak, az esti tagozatra irányítjuk, az esti tagozatról pedig a legjobbakat — ha ezt maguk is kívánják — a nappali tagozatra visszük. Adminisztráció és fizetésrendezés A szónok a továbbiakban elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Pedagógusaink nagy többsége munkával nagyon is túlterhelt. Sok erőfeszítést tettünk, hogy a pedagógusokat megszabadítsuk a túlterhelésüket még fokozó adminisztrációtól. Pedagógusaink életkörülményei megjavításának van egy kérdése, s ennek megoldására méltán rászolgálnak nevelőink — a pedagógusok fizetésének rendezése. Ezt a dolgozók is régóta támogatják, a kormány is mindig elismerte jogosságát, de gazdasági helyzetünk alakulásától kellett függővé tennie a megoldást. Reméljük, az 1966. évben mód nyílik a fizetésrendezésre. Szünet után A beszámoló elhangzása után az elnök szünetet rendelt el. Az országgyűlés délután Pólyák János elnökletével folytatta munkáját. Megkezdődött a művelődésügyi miniszter beszámolója feletti vita. Az első felszólaló, ár. Fek- szi István Szabolcs-Szatmár megyei képviselő arról számolt be, hogy szűkebb hazájában, a sokáig elmaradottságáról hírhedt Szabolcsban is egész sor jó eredmény fémjelzi az oktatási reform céljainak megvalósításáért végzett munkát. Varga Zoltánná, Gyór-Sop- ron megyei képviselő az oktatási reformtörvény megvalósításának gondjairól beszélt az országgyűlés fórumán. Veres József munkaügyi miniszter felszólalása ból három lényeges dolgot nem igazolt kielégítően. Először: bebizonyosodott, hogy sok olyan szakma van, ahol nem szükséges a szakmunkások középiskolai képzése, és a hároméves szakmunkásképzőiskolák szakközépiskolává ala- kitásánaik nincsenek meg a tárgyi, személyi feltételei. Másodszor: az egyetlen szakmára történő szakközépiskolai képzésnek is megvannak a maga nehézségei. Harmadszor: a szakminisztériumok újabb vizsgálatai azt mutatják, hogy nincs szükség a termelés minden ágában felsőfokon képzett szaktechnikusokra. Reform Mindezt figyelembe véve a következő elhatározások érlelődtek meg: O A szakmunkásképzés bázisa továbbra is a régi szakmunkásképző-iskola marad. O A szakközépiskola képzési célját és tartalmát megváltoztatjuk. A jövőben nem egyetlen szakmára fog képezni, hanem a rokon szakmák 1—1 csoportjára. 9 A középfokú technikusokat a jövőben nem az iskolákban, hanem az üzemekben képezik majd ki a szaktárcák irányításával — a gyakorlati termelőmunka mellett és arra alapozva. * Szakközépiskolai céljaink megvalósításához igen je- i Ezután Veres József munkaügyi miniszter szólalt fel. Egyebek közt hangoztatta, hogy művelődéspolitikánk végrehajtása során kettős feladatot kell megoldanunk: emelnünk kell az általános műveltség színvonalát, ugyanakkor gondoskodnunk kell a népgazdaság szakemberszükségletének biztosításáról. A miniszter örvendetes eredményként nyugtázta, hogy az 1964—65-ös tanévben az általános iskolát végzettek csaknem 77 százaléka tovább tanul, hozzáfűzte azonban: cseppet sem megnyugtató, hogy a nyolc általánost végzetteknek csupán 33 százaléka jelentkezett a szakmunkás utánpótlást biztosító szakmunkástanuló iskolákba, s nagyobb részük középiskolákba kérte felvételét. — Munkaerőgazdálkodás szempontjából a beiskolázások jelentékeny hiányosságokat mutatnak — folytatta — mert míg az egyik oldalon túlképzésről beszélhetünk, a másik oldalon jelentős az elmaradás. Aránytalan beruházások Hasonló aránytalanság jellemezte az oktatási beruházásokat is, s ennek következtében eltolódások következtek be a középiskolák és a szakmunkástanuló intézetek fejlesztésében — az utóbbiak hátrányára. Veres József a továbbiakban a szakmunkástanuló képzés eredményeiről, gondjairól beszélt A miniszter rámutatott hogy a szakmunkásképzés és a munkaerő-szükséglet összhangjának megteremtését jelentékenyen segíti majd az oktatási tanácsok tervezett felállítása. A továbbiakban részletesen szólt a szakmunkásképzés tartalmi színvonalának emelésével kapcsolatos feladatokról. — Oktatási rendszerünk magas színvonalú, és jónak mondható. Változtatnunk kell azonban az oktatás struktúráján és beiskolázási politikánkon. Ügy vélem, az eddiginél is céltudatosabban kell törekednünk az egyéni és társadalmi érdekek összehangolására, hogy népünk műveltségi színvonalának emelkedése együtt járjon a népünkben rejlő alkotó energia további kibontakozásával — mondotta felszólalása végén Veres József. Ezután Szabó János, Baranya megye képviselője emelkedett szólásra. A képviselő hangsúlyozta, hogy az oktatási reform végrehajtása szép eredményeket hozott már Baranya megyében is, majd azokról a problémákról beszélt, amelyek ezeknek az eredményeknek a továbbfejlesztését gátolják. Simon István, Veszprém megyei képviselő elismerő szavakkal beszélt az elmúlt két évtized oktatási eredményeiről, elsősorban az általános népoktatás, iskolarendszerünk fejlesztésének sikereiről. Benke Lajosné: A műveltségi szint emelkedése lassúbb a kelleténél Benke Lajosné, Pest megyei képviselőnő bevezetőben hangsúlyozta, hogy társadalmunkban jelenleg minden ötödik állampolgár részt vesz valamilyen formában iskolarendszerünk oktatásában; így közoktatásunkban minden korábbinál nagyobb tanulási igényt kell kielégítenie. Négy éve elhatároztuk — törvénybe foglaltuk — a felnövekvő nemzedék gondosabb és eredményesebb nevelését. A nevelőmunka tudatosságát, REJTÉLY az amerikai történelem legnagyobb rövidzárlatának oka A keddi példátlan áramszünet oka még mindig rejtélyes. A vizsgálat folyik. Az amerikai kormányzat vezetőit erősen foglalkoztatják az amerikai történelem legnagyobb rövidzárlatának stratégiai és gazdasági következményei. Johnson felszólította Joseph Swidlert, a Szövetségi Energiabizottság elnökét, hogy álljon a vizsgálat élére. Swidler szerdán este közölte újságírókkal: semmi bizonyíték arra, hogy a hatalmas rövidzárlatot szabotázs okozta volna. Azt is hozzáfűzte, lehetséges, hogy sohasem lehet kideríteni majd az áramzavar okát, s hogy a szakértők talán nem is fognak egyetérteni a vizsgálat megállapításaival. A szakember azt ígérte, hogy a történtek valószínűleg nem ismétlődnek meg, bár erre nincs biztosíték. KÍNAI VITA A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról folyó vitában a szerda esti ülésen a tanzániai megbízott hangoztatta, hogy elsősorban az ENSZ érdeke kívánja meg Kína ENSZ-beli jogainak helyreállítását. A kenyai megbízott azt fejtegette, hogy több államot ki kellene zárni az ENSZ-ből a más országok belügyeibe való beavatkozásért, az alkotmány elveinek megsértéséért, ha ezekkel az államokkal szemben ugyan- ol.van ismérveket alkalmaznának, mint amilyeneket az Egyesült Államok akar a közgyűlésre kényszeríteni Kínával kapcsolatban. A Fülöp-szigetek küldötte élesen ellenezte a kínai mandátum megváltoztatását és követelte, hogy a kérdést kétharmados többséggel döntsék el. Lapzártakor érkezett: Új gyarmat Antony Greenwood Nagy- Eritannia gyarmatügyi minisztere az alsóházban bejelentette, hogy a kormány „Brit indiai-óceáni területek” néven új gyarmatot alapít. Alkotó részei: a Malgastól északra fekvő Sychelles-szi- getcsoport három korallszi- getecskéje, valamint a Ceylontól délre fekvő Chagos- szigetek. Ezt a szigetcsoportot a brit kormány hárommillió font sterlingért vásárolta meg a jelenleg még brit gyarmati státusban levő Mauritiustól, amelynek London 1966-ra ígért függetlenséget. HARCOK SAIGON TÉRSÉGÉBEN Kien Giang tartományban, Saigontól kétszáz kilométernyire délnyugatra a dél-vietnami szabadságharcosok megtámadták a kormány hadseregének egy századát, amely utánpótlást szállított az egyik hadállásba. A kormány csapatai súlyos veszteségeket szenvedtek. A szabadságharcosok ezenkívül megtámadták egy megfigyelőtornyot, valamint egy hadállást, amelyet el is foglaltak. Egy amerikai katonai szóvivő közlése szerint dél-vietnami kormánycsapatok Saigontól 64 kilométernyire délnyugatra egy átfésülő művelet során megtalálták a partizánok egy hadianyagraktárát és lövedékgyárát. tervszerűségét és hasznosságát a Művelődésügyi Minisztérium az elmúlt időszakban számos utasításával, intézkedésével mozdította elő. Mindezek ellenére ifjúságunk általános műveltségi szintjének emelkedése — beleértve a világnézeti, az emberi — az erkölcsi magatartást is — ma még lassúbb a kelleténél. Szükséges tehát a különféle nevelési fórumok, a család, az iskola, az ifjúsági szervezetek, a sajtó, a rádió, a televízió tevékenységének jobb ösz- s z(-hangolása, a pedagógusok munkájának tudatosabbá, tervszerűbbé tétele — az egész társadalom összefogása. Speciális Pest megyei problémák A képviselőnő a következőkben a szakrendszerű oktatásban elért eredményekről beszélt. Megemlítette, hogy Pest megyében az általános iskolákban száz szaktanórából hatvanötöt képesített szaktanár tart, s ez az arány jobb az országos átlagnál, az utóbbi ugyanis 100:52. Adódnak viszont problémák a megye sajátos földrajzi fekvéséből, Budapest közelségéből. Évente körülbelül 250 pedagógus kéri — s körülbelül a fele meg is kapja — a fővárosba helyezését. A nevelők nagy része naponta csak hosszas utazással — a fővárosból vonattal, autóbusszal — érkezik munkahelyére, s az ezzel járó fáradtság károsan befolyásolja tanítómunkájuk színvonalát A kézenfekvő megoldás: a lehetőségekhez mérten gyarapítani a pedagógus- lakások számát, akár átalakítással, akár újak építésé veL további hozzászólások Kollár József budapesti képviselő elöljáróban köszönetét mondott az oktatásügy csepeli gazdáinak az ifjúság nevelésében végzett munkájukért, majd a Jedlik Ányos Gimnázium példájával bizonyította, hogy ahol megteremtik a feltételeket, jól betölti hivatását az öt plusz egyes oktatási forma. Salamon Hugóné Komárom megyei képviselő felszólalásában az oktatási reformtörvény gyakorlati megvalósításának tárgyi és személyi vonatkozásával foglalkozott. Giczi Ferenc, Vas megyei képviselő szerint meglehetősen általános tapasztalat, hogy a nagy értékű beruházások s általában a technikai fejlődés hatékony érvényesülését a mezőgazdaságban elsősorban még mindig a szakemberhiány gátolja. Dr. Kovács Magdolna, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalásában a középfokú oktatás kérdéseivel foglalkozott. Valkó László, Borsod megye képviselője több olyan javaslatot tett, amelynek megvalósítása véleménye szerint megkönnyítené a felnőttoktatás néhány problémájának megoldását és csökkentené az első évfolyamok hallgatóinak meglehetősén nagyszámú lemorzsolódását. Valkó László felszólalása után az elnöklő Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülését berekesztette. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja munkáját.
