Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
1965. NOVEMBER 11, CSÜTÖRTÖK ft 'f 'I 9 Htl.it I lap Gazdagon tizet a kukorica a monori Kossuth Termelőszövetkezetben is. A vártnál jóval nagyobb mennyiséget takarítanak be a földekről, és már a tárolás sem okoz gondot. Mire jó a még felhasználatlan betonoszlop és drótkerítés? Szükség-górét lehet belőle építeni, jövő tavaszra pedig a majort kerítik körüL Befejezés előtt áll a gépszín is, amit az idén ugyancsak felhasználnak kukoricatárolásra. (Gábor-foto) Korszerűbb boltok, nagyobb forgalom A dömsödi földművesszö- veükezet évről évre bővíti, korszerűsíti kiskereskedelmi bolthálózatát. Az idén ősszel például egy önkiszolgáló háztartási boltot és egy automata gépekkel is felszerelt tej- boltot terveztek átadni a forgalomnak. Az automata gépekkel felszerelt tejbolt már egy hónapja üzemel és nagy sikernek örvend. Azt tervezték ugyanis, hogy havi negyvenezer forintos forgalmat érnek el, de az első hónap forgalma ennek a dupjája lett. A tei'vben szereplő másik boltot tegnap adták át a forgalomnak ünnepélyes keretek között. Kinőtt iskola A szigetszer! tmiklósi József Attila telep 1955-ben kapott iskolát. A tizenkéttan- terxnes épület akkor 350 gyereknek volt második otthona. Akikor! Azóta tíz év telt el, s közben a telep népessége rohamosan növekedett. A József Attila telep kinőtte a régi iskolát. Ma már 1050 gyerek szorong a tizenkét tanteremben. A hátrányosan megváltozott helyzeten csak új iskola segíthet. Készül is már. Nyolc tantermes lesz, s a tervek szerint ez év végén adják át. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Az építésügyi m‘- nisztet az árvíz okozta épületkárok helyreállításáról tett jelentést. A kormány a jelentést megvitatta és elfogadta. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és az igazságügyminiszter a kormány elé terjesztette a vízgazdálkodási társulatokról szóló törvényerejű rendeletnek és a végrehajtási kormányrendeletnek a tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a törvényerejű rendelet tervezetét az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke az adatszolgáltatások felülvizsgálatáról tett jelentést. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és határozatot hozott. A fővárosi tanács vb-ebiöke az. 1966-ban kezdődő és a városképet jelentősen fejlesztő budapesti építkezésekről tájékoztatta a kormányt. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Miniszter- tanács módosította a földadóról szóló kormányrendeletet. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány elfogadta a légi fuvarozási szabályzatot A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője tájékoztatta a kormányt a megyei tanácselnökök októberi értekezletéről, s javaslatot tett a tanácselnökök novemberi értekezletének összehívására és napirendjére A kormány a jelentést illetve a javaslatot elfogadta. A jó könyvtáros is... ha nem is holtig, de tovább tanul. Hároméves könyvtáros továbbképzést indított a megyei könyvtár. Ezen megyénk valamennyi főhivatá- 1 sú könyvtárosa részt vesz. GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDD sz E m IK gjgKaism El BSB ID i^Uüüiiüü! ES rSKäilSä El üSühhS A gazdaságirányítás fejlődése hazánkban III. Már 380házat Pest megyében a dunai árvíz következtében 14 ház dőlt össze és 513 épület rongálódott meg. Az elemi csapás a szentendrei és a szobi járásban okozta a legnagyobb kárt, iiV'tÖbti " Wint " 450 ' VüiShaz helyreállításáról kell gondoskodni. A megyében a megrongálódott épületek közül eddig 380- at állítottak helyre s az ösz- szedűltek helyébe épülő házak közül nyolc már tető alatt áll. Az építők ígérete szerint ezekbe hamarosan beköltözhetnek a tulajdonosok. A szakemberek megállapítása szerint sokkal gyorsabb lenne a megrongálódott házak helyreállítása, ha ezeken a területeken nem állna még mindig magasan a talajvíz szintje. A talajvíz miatt ugyanis a házak átnedvesedett falai igen lassan száradnak ki. A megyei tanács kezelésében lévő nyári gátak közül a dunabogdányi, a kismarosi, a dunakeszi, a tököli és a ráckevei védvonalak szenvedtek súlyosabb kárt. Az összesen 20 kilométer hosszúságú nyári gátak helyreállítására a mégye 4 rrííllió forintot költ. A terv az, hogy az átvágásokat, a megroskadt részeket december 15-ig az árvíz előtti magasságoknak megfelelően helyrehozzák. Később, ahol szükséges, tovább emelik a nyári gátak magasságát. Az ehhez szükséges számításokat a VIZ1TERV szakemberei végzik el társadalmi munkában. Uta%ó halastó Űj típusú élőhalszállító kocsi készült el a székesfehérvári járműjavító vállalatnál. A külsőre is tetszetős vagon valóságos „utazó halastó”, A gazdasági irányítás komplex, összefüggő rendszerének reformját azért határozta el a párt, mert az elmúlt években hazánk termelőerői — (az iparban, a mezőgazdaságban) — és termelési viszonyai — elsősorban a mezőgazdaságban — jelentősen fejlődtek, s mert a nemzetközi munkamegosztás, a műszaki-technikai forradalom eredményeinek hasznosítása, gazdaságfejlesztésünk intenzív fejlesztése megköveteli a gazdaság irányításának fejlettebb módszereit. Az elvek, amelyek e reformok alapját képezik, már korábban kialakultak és a munkás-paraszt forradalmi kormány 1957. évi nyilatkozatában is megtalálhatók. Megvalósításukért az elmúlt években sok erőfeszítés történt, melyeket jelenlegi tennivalóink helyes megítélése céljából érdemes röviden áttekinteni. Gazdaságirányítási rendszerünk lényeges módosítását jelentette a mezőgazdaságban a kötelező terménybeszolgáltatás megszüntetése és helyette a szabad árufelvásárlás bevezetése. Ezt követően bevezették az új, egységes mezőgazdasági árrendszert, s s ez elősegítette a mezőgazdaság szocialista átszervezését, érdekeltebbé tette a termelőket az árutermelés foltozásában. Ez a lépés számottevően fokozta a piac és a piaci módszerek jelentőségét, gazdasági útra terelte több olyan fontos feladat megoldását — például az árutermelés növelését —, amelyeket korábban utasításokkal akartak végrehajtani. A gazdasági eszközök kiterjedtebb alkalmazását és ezzel egyidejűleg a vállalatok önállóságát növelte tervezési rendszerünk fejlesztése, a kötelező tervmutatók számának csökkenése. Ezt követően bevezették az értékesítési irányok — külkereskedelem, beruházások — szerinti tervezést, amely fokozta a tervben kitűzött célok és a szükségletek összhangját. A tervezésben — egyre szélesebb körűen — alkalmazásra kerültek a különféle gazdaságossági számítások. Igen lényeges a vállalati gazdálkodás fejlődése is a nyereségrészesedési rendszertől a mai devizaérdekeltségig bezárólag. Fontos lépés volt a termelői árak rendezése, amikoris megszüntették a gazdasági tisztánlátást zavaró és pazarlásra módot adó szubvenciókat Magyarországon talán éppen az árképzésben értük el a legnagyobb eredményeket. Jelzi ezt az is, hogy több iparágban — például a műszer-, a gyógyszer-, a műanyagfeldolgozó-iparban — rugalmas árképzést vezettünk be, s áraink a ráfordításarányokon túl a használhatóságot, a műszaki színvonalat is figyelembe veszik. Fokozott gyártmányfejlesztésre ösztönöz a gyártmányfejlesztési ár- kiegészítés és az árkiegyenlítési forgalmiadó. Jelentős lépés volt az eszközlekötési járulék bevezetése. Fogyasztói árrendszerünk is lényegesen rugalmasabb (lásd: az alkalmi árleszállításokat, áremeléseket), a divatcikkek piacra- dobásra ösztönöz, (divatfelár stb.) A munkaügyi gazdálkodásban az 1957 előtti béralapellenőrzéssel szemben előrehaladást jelentett az átlagbérellenőrzési rendszer és ezzel egyidejűleg a különböző bérformák rugalmas alkalmazása. Szinte évről évre módosult, fejlődött a prémiumrendszer, a legutóbbi minisztertanácsi határozatot erről éppen a közelmúltban közölte a sajtó. Az anyag- és készletgazdálkodás korábban merev rendszere is rugalmasabb lett, nőtt a raktári kiszolgálás köre és aránya, egyes területeken egyszerűsödött a megrendelési rendszer, differenciált hitelés kamatpolitikát alakítottunk ki. Ebben az évben pedig teljesen szabad kereskedelmi módszereket alkalmaznak a feleslegessé vált készletek hasznosítására, E tények felsorolása is elegendő bizonyíték arra, hogy: a) 1957-ben gazdasági irányításunkban gyökeres változások történtek; b) a gazdasági irányítás — gyorsabb-lassúbb ütemben —, de állandóan fejlődött, tökéletesedett. Egyesek felvethetik, miért nem vezettük be már annak idején azokat a módszereket, amelyekről most szó van? Nos, azért, mert a felismerés: folyamat, a fejlődés eredménye, a gyakorlati tapasztalatok általánosítása. Természetesen van más oka is, mégpedig az, hogy hét-nyolc évvel ezelőtt mások voltak gazdasági viszonyaink (szétaprózott, egyéni gazdálkodáson alapuló mezőgazdaság, kevésbé fejlett ipar stb.) és — nem utolsósorban — gazdasági vezető kádereink képzettsége és gyakorlata is más színvonalon állt. Most, a megváltozott körülmények lehetővé és szükségessé teszik, hogy a gazdasági irányításnak ne csak egyes elemeit, hanem egészét tovább fejlesszük, tökéletesítsük. Most sem azzal az igénynyel, hogy „tökéleteset” alkossunk. Az állandó fejlődés kizárja az „abszolút tökéletes" irányítási rendszer létrehozását. A lényeges: olyan módszerek kialakítása, amelyek előrelendítik a fejlődést és hatékonyabbá teszik egész gazdálkodásunkat. Dr. Varga György Titattony, teretem... ra tapadt. A földre tepertők, erősen fogták, de már sokkal határozottabban, mint az előbb. Ez nem Lacika — gondolta. Szájába rongyot tömtek, semmit sem látott, hiába erőlködött. Szívét smirgli- papírral simogatták, hányingere volt. Azt érezte, hogy a föld hideg, hogy pálinkától, szivartól bűzlik az a száj, amely arcától milliméterekre liheg. Tudta, hogy egyszer már ezt a szájat ellökte magától. Megértette, hogy most mi történik. Nem sok ereje volt, de nem adta meg magát. A zsebkendőt nagy üggyel-bajjal nyelvével kilökte szájából, sóhajtott, si- koltott. Lacika eddig bamba vigyorral nézte, mit csinál a másik férfi. Semmit sem értett abból, ami előtte zajló- dott. Azt különösen nem értette, hogy az ő kontójára történik itt a borzalom. A sikoltásra balga értelmében valami pislákolni kezdett. Lomha teste megmozdult, torkát artikulátlan hangok hagyták el, százkilós súlyával a férfire vetette magát. Keze a másik arcát kaparászta, megakadt a szájában, aztán a torkára siklott, állati félelmében és féltésében uj- jai görcsbe ugrottak, a másik férfi holtan hullt a fűre. Lacika vigyorgott és any- nyit mondott: — Titattony, teretem Apolló modi lett az enyém. : 1 Suha Andor Az osztályban német óra volt. Magda felelt amikor az ablakban megjelent az idióta bambán vigyorgó képe és a félre nem érthető szövegű tábla. — Liebe dich, az annyit tesz, mint szeretlek téged — mondotta a lány, mert éppen ezt kellett fordítania, amikor az osztály meglátta az ablakban a különös képet. Az osztály röhögött. A tanárnő kiabált. Magda sírt. A pincemester egy hétíg folytatta a könnyűlovassági hadjáratot. Közben mamák üzentek mamáknak, papák üzentek papáknak, párbajra hívták egymást, de mit lehetett venni egy bolondon? A hátteret senki sem ismerte. A második héten nehéztüzérséggel folytatta bosz- szú hadjáratát a pincemester. Este kilestók a lányt Lacikával. Magdáék ott laktak fönt a Kálvária parton, ahol már a lámpák sem pislákolnak, csupán néhány új ház jelzi, hogy ez még itt a város. Jött Magda szép szőkén, mit sem sejtve, amikor a bolond ráugrott és nyálas puszikkal borította az arcát. Dulakodás közben felismerte a fiút és szépen kérte: „Lacika nem szabad, Lacika te jó kisfiú vagy...” Az őrült bambán vigyorgott és lihegve azt suttogta: — Titattony, teretem... A lány sikított, akkor egy erős határozott kéz a szájámikor nyitják már az Apolló mozi előcsarnokát, mert ott Csobolya Lacika olyan ingyen cirkuszt rendezett, felért a legizgalmasabb filmekkel. Mégis megtörtént a baj. müiler Magda szép szőke gimnazista lányba beleszeretett egy idősebb férfiú. Müllerék- nek fűszerüzletük volt, a férfi pincemesterként dolgozott a szeszgyárban. Rangbéld differencia nem is nagyon lett volna, csupán az egyszem lánynak más jövőt szántak a szülei. A nagyobbik baj: a lány sem szerette a férfit A kiutasítás fölöttébb kínosan és kellemetlenül történt, mert a férfi nem akart hinni a fülének. Bosszúvágya azonos erejű volt kínjával. Ki tudná ma már megmondani, mi adta az ötletet neki? Tény, hogy bosszúja eszközéül a város szerencsétlen flótását, használta fel. Először csupán kompromittálni óhajtotta a kegyetlen lányt. Nagy papírtáblára ráfestette a lány nevét, mellé ragasztotta fényképét, néhány sikamlós mondatot pin- gált a szerelemről, aztán a hülye kezébe nyomta a táblát. Odamentek a gimnázium épületéhez, felsegítette a fiút a fal párkányára és elszaladt. figuráknál történni szokott, mindenki céltáblájává vált. Amikor már nagy szőrös fiúvá érett, felfedezte a másik nemet. Az ilyenféle felfedezés általában nagy detonációkkal jár, képzelhető Lacikánál. Közveszélyessé vált. A Főtéren, ahol sokan sétáltak, mozik előcsarnokában, ahol vasárnap délutánonként fiatal cselédlányok adtak egymásnak találkozót, fel-fel- tűnt Lacika, elefánt a porcelánboltban. Meglátta a lányokat, szeme elhomályosúlt, térde remegett. Odament hozzájuk, meghajolt és azt#mond- ta: — Titattony, teretem. Nee- tem lett autó. Titattony, ta- bad ed tandót? Jót nevettek először, aztán elzavarták. A világban sohasem a bolondok csinálják a bajt, hanem a félbolondok. Lacika évekig űzte a lányokat meghatóan együgyü szerelmi vallomásaival. Időnként a szövegből kihagyott valamit, vagy éppen finomított rajta: — Titattony, enyém lett a Apolló modi — aztán megint a tangó és hogy szeretem, de mindezt ártatlanul mondta eL A gyerekek, kiknek nem jutott pénz mozira, minden vasárnap, epedve várták, hogy Borgőzben, szomorúságban fogant, mégis mindig fülig ént a szája. Ha sírt is, vigyorgott Ügy hívták, Lacika, Gsobolyó Lacika. Embrionális fej, de kövér és ettől még bizarrabb. Két hatalmas lapátfül és pici orr, állandóan vörös, áttetsző. Szája nedves. Sosincs zárva. Kis vaksi malacszem, fénytelen, az értelem elől lehúzta a rolót a teremtő. Beszédhibás, dadog. Minden groteszk, amit mond. Legfurcsább mégis a teste. Száz- nyolcvan centis porhüvely, leányosan keskeny, sörösüveg csapásé vállak, asszonyos széles csípő, nagy fenék, negyvenhatos lúdtalpak. Elefántmozgás. Különös kontraszt volt ez az alak,, mert finom jó ruhákba öltöztették, buta fején drága velúrkalap ült, jobb családból származott, akire egyetlen hozzátartozója sem volt büszke. „Szegény”, mondták az idegenek. „Hülye!” — mondták a rokonok, de azért enni-inni kapott Lacika. Egyetlen osz- tálvt sem végzett. Az apja doktor volt, ügyvéd. Testvérei is. Ahöjjv nőtt, belenőtt a város képébe, a város különös színfoltja lett. Ahogy ilyen
