Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-06 / 262. szám

1965. NOVEMBER 6, SZOMBAT "“kMÍtÍOP 3 AZ ÚJÉRT - MEGHARCOLVA FOGSZABÄLYOZÄS ARÁNYOS ARC: SZÉP SZÁJ: Szülők és gyermekeik érdeke Az újat akarók dolga se­hol sem könnyű: az iparban sem. Az esetek többségében kemény és hosszú ideig tartó harc eredménye az új elfo­gadtatása, bevezetése, elismer­tetése. A három szó — há­rom fokozat. Az elfogadtatás legtöbbször csak pecséteket, aláírásoikat, null-szériát je­lent, a bevezetés már azt, hogy hasznosítják a termelő munkában, az elismertetés pedig... szóval ez a legne­hezebb: ne csak kényszerűen tudomásul vegyék, beletörőd­jenek az újba azok, akik ad­dig ellenezték, vagy legalább­is nem támogatták, hanem elismerjék, hogy valóban jobb, többet ér, mert — töb­bet, olcsóbban, s jobhat ter- miél'hetünk vele. © Annak Idején, amikor a Dunamenti Hőerőmű még csak terv volt, nem kis vi­ták zajlottak szakmai körök­ben, hogyan s milyen mód­szerekkel építsék fel; ma, amikor a százhalombattai óriás mindinkább elnyeri vég­leges körvonalát, jó néhány eredmény már lemérhető, s jó példája annak, hogy ér­demes harcolni az újért, bát­ran töretlen útnak vágni, A tényeket — többek között la­punk hasábjairól is — isme­ri a közvélemény: európai rangú erőmű született itt, ma is sokféléi érkeznek szak­emberek, üzletemberek, akik a félszabadtéri, szabadtéri el­helyezéseket tanulmányozzák, mint a gazdaságosság fokozá­sának nagy lehetőségét, a gaz­daságosság számadatai azon­ban már nem közismertek. A DH építésénél az egy mega­wattra jutó beruházási költ­ség mintegy ötven százalék­kal kisebb, mint eddigi hazai eröműépítkezéseink bárme­lyikénél ! Annak idején való­ban bátor dolog volt belevág­ni a kazánok, turbógeneráto­rok hagyományokkal homlok­egyenest ellenkező elhelyezé­sébe, hiszen a Szovjetunió­ban is csak 1962-ben kezdte meg működését — Ali Baj- ramliban — a hasonló szisz­témával épült erőmű. Hazai erőműtervezésünk újat akaró s adni tudó erőinek nagysze­rű győzelme volt a DH épít­kezése; ennek tudható be, hogy itt a legkedvezőbb a faj­lagos ópülettérfogat és telje­sítmény — a szakmai szóval: kubatúra — aránya hazai erőműveink viszonylatában, s hogy a most épülő C-blokkok — három 150 MW-os egység — nemcsak a legnagyobbak lesznek hazánkban — két leg­nagyobb eddigi erőművünk, az oroszlányi és a tiszapal- konyai összteljesítménye 200 —200 MW — hanem gőzter­melésük is — tonna/óra — a leggazdaságosabb lesz. © A nagy ipari országok ma már gigawattokban számol­ják villamosenergia termelé­süket: hazánk természetesen nem tartozik közéjük, ener­giaszegénységünk közismert. Éppen ezért nagy jelentőségű mindaz, ami a DH építésénél történt: nemcsak maga az épületek, berendezések fel­építésekor, elhelyezésekor, ha­nem a gépészeti (anyagok le­gyártásában is. A 150 MW-os egységekhez készülő, illetve elkészült generátor nagyság­rendjét tekintve első a ma­gyar ipar történetében, s a próbák bebizonyították, a ta- máskodók megint kudarcot vallottak, azt állítván, képte­lenek leszünk jól megcsi­nálni. A korszerűség követel­ménye a turbógenerátoroknál: százezer üzemóra! Ezt le­mérni ma még természetesen nem lehet, de az tény, hogy a már működő 50 MW-os egységekben dolgozó Láng­turbinák — percenként há­romezer fordulat! — a nem­zetközi szabvány szerint megengedett ötven mikronos berezgésnek még a felét sem érik el, általában a húsz mik­ront nem haladja meg a be- rezgés, s ez nemcsak erkölcsi dicsősége a magyar iparnak, hanem — új, külföldi meg­rendelések forrása is lett! Jó- néhány példát sorolhatnánk még — az ún. gőz jellemzőket, a pakúra tüzelés kifizetődő voltát stb. de úgy hisszük, ez is elég ahhoz, hogy érzé­keltesse az olvasóval: meg­érte, még pedig bőven meg­érte az országnak, hogy az újat akarók győztek, s .elkép­zeléseik megvalósultak. © A DH építkezéséből talá­lomra kiragadott példák bi­zonyítanak, de a megvalósu­lás itt sem volt sima, harcok nélküli, sőt, nemegyszer az önös érdekek bonyolult szö­vevényben az országos veze­tés okos és határozott szava tudott csak utat vágni, s így lett az újért való harc pozitív példája mindaz, ami a százhalombattai határban történt. Másutt azonban — s ezt saját tapasztalataiból jól ismeri mindenki — ennyire még nem jutottunk. Igaz, a sokat emlegetett közszelíem kedvez az új harcosainak: nemcsak a párt politikája ösztönzi az újat, hanem az egyszerű emberek is öröm­mel üdvözlik azt. (Gondol­junk csak a Nehéz emberek keltette szimpátiára a „nehéz emberek” iránt, s a felháboro­dásra, azok miatt, akik unos- untalan gáncsot vetettek — és vetnek! — a nehéz embe­rek útjába.) A baj ott van — s ez egyben a teendők fon­tossági sorrendjét is meg­szabja —, hogy még mindig büntetlenül tehetik ezt azok, akik saját érdekeik, kénye­lem féltésük, a felelősségtől való irtózásuk, irigységük miatt hihetetlen károkat okoznak az országnak az új elvágásával, vagy akár csak késleltetésével is. A FORTE- gyár egyik fiatal mérnöke — aki maga egy eljárás ki­dolgozásának részeseként milliók megtakarításához se­gíti az országot — joggal kér­dezte: elég-e, ha felháboro­dunk azokon, akik nem lát­nak tovább az orruknál, s akik beosztásukat féltve, „semmit nem kockáztatva” a fejlődést, a holnapi jobbat kockáztatják!? Felháborodni — nagyon ke­vés ■ A felháborodás csak akkor válik érzelmi erőből „anyagi” erővé, ha cselekvés követi, ha nemcsak beszé­lünk, hanem teszünk is azért, hogy ami megtörtént, többé ne ismétlődhessék! (És vajon teljesíthetetlen vágyálom len­ne-e addiig eljutni, hogy ne is történjék, hogy megelőz­zük a gáncsoskodók idegeket őrlő, hónapokat hónapra hal­mozó, s ezzel tekintélyes pénzösszegeket kárbaveszni hagyó időhúzását?) A Nagy­kőrösi Konzervgyár egyik újítója — társával alkotott barackfelezője sikerrel dol­gozik — azt kérdezte: mi tör­tént a Nehéz emberek című film nyomán? Kiket vontak felelősségre, s kikkel szem­ben alkalmazták az eltaná- csolást, hogy többé ne aka­dályozhassák a gyakorlatban azt, amit elviekben az egész ország magáénak vall, az új szeretetét és támogatását? Mit válaszolhattam neki? Ki tud­ja, hogy mi történt? Történt-e valami? És micsoda? © Szavak és tettek nem kibé­kíthetetlen, . de nem egy eset­ben reménytelennek látszó el­lentmondásával találkozunk nap mint nap: szat>akban mindenki egyetért azzal, hogy kell az új, hogy támogatni kell, de tettekben fele, negye­de annyi sem valósul meg, mint ami szavakban elhang­zott. Nem segíti élő a hely­zet javítását a Luca-szóke módjára készülő új újítási rendelettervezet késése, de az sem, hogy bürokratikus meg­kötöttségek miatt hetekig-hó- napokig vitatkoznak filléres dolgokon — az újítást el­bíráló szakértőnek mennyit fizetnék — stb. — s ugyan­akkor forintokat érő javasla­tok, ötletek megvalósítása ha­lasztódik holnapról holnap- utánra, meg azutánra... Nem elég unos-untalan ar­ra hivatkozni, hogy: a „köz­szellem”, a „társadalmi fele­lősség”; hanem végre igen határozott cselekedetekben kell megnyilvánulnia annak is, hogy amit a „közszellem­től” meg a „társadalmi fele­lősségtől” elvárunk — már­mint az új támogatását, ha kell, harcokkal is — azt leg­alább annyira elvárjuk azok­tól, akiknek nemcsak dolga, hanem — a tömegek őket posztra állító bizalmának vi­szonzásaként — kutyaköteles­sége az újat segíteni, még álékor is. ha harcolni elsősor­ban — önmagukkal kell... Mészáros Ottó A KISZ kulturális munka­tervének vitáján különösen sok szó esett az ifjúsági klubmozgalom és az eszpresz- szókban szervezett szesz­mentes szórakozások kilátá­sairól. Ez év januárjában rendez­tek először Pest megyében szeszmentes napokat. Az esz­presszóvezetők gazdasági ag­gályai ellenére, a Belkereske­delmi Minisztérium és a SZŐ VOSZ felkarolta s a jövőben még fokozot­tabban támogatja ezt a kezdeményezést. A meglevők mellett első­sorban olyan helyeken fog­nak szeszmentes napokat tar­tani, ahol művelődési ház, s egyéb összejövetelekre al­kalmas helyiség híján, nem találkozhatnak a fiatalok, s nincs biztosítva számukra kultúrált szórakozási lehető­ség. Megyénkben mintegy 100 \ if júsági klub működik. Leg­nagyobb részük az utolsó másfél évben alakult. Az el­következendő évadban 40 új klub létrejöttét akarja elősegíteni a me­gyei KISZ-bizottság. Aszódon, Vácon, Cegléden, Dunakeszin, Nagykőrösön ipa­ri tanulók, Nagykátán, Rác­kevén, Nagykőrösön tsz-fiata­tok kapnak majd klubot. Ezenkívül hét üzemi és hiva­November 11-én kezdődő és 17-ig tartó országos fogászati hét keretében különösen nagy gondot fordítanak a gyerme­kek fogszabályozására. Dr. Merétei Klára, a Pest megyei KÖJÁL munkatársa elmondta, hogy egy egészség­ügyi miniszteri rendelet ér­telmében az SZTK-ellátás az isko­láskorban a nem bizto­sítottak gyermekeire is kiterjed, így orvosi kezelésben min­den rászoruló gyermek ré­szesíthető. — Nagyon fontos lenne — hangsúlyozta — hogy a szü­lők felismerjék a fogszabá­I tali, több középiskolás és te- ! rületi klub alakítását terve- i zik. Az ifjúsági klubok előtt I nagy jövő áll. Változatos tar- S talmi munkájuk, kötetlen for- i májuk vonzza a fiatalokat. ] Programjukba a tánctól, ve- I télkedőktől az író-olvasó ta­lálkozókon és öntevékeny művészeti tevékenységen át, a szakmai vitákig minden be­lefér. A megyében számos spe­ciális klub működik: foto- és filmklub, például Vá­cott, műszaki klub Aszódon, irodalmi klubok, például Gö­döllőn, Cegléden, pedagógiai klub Pécelen. Az ifjúsági klub, tartalmi törekvései mellett, csak úgy teljesítheti a feladatát, ha megfelelő kulturált, ízléses környezetet nyújt a fiatalok­nak. A megyei KlSZ-bizott- ság ezek figyelembevételével akarja a klubmozgalmat to­vább fejleszteni. — d — Felavatták a gyermekvárost A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tiszteletére Egerben pénte­ken ünnepélyesen felavatták az új gyermekvárost. lyozás fontosságát. A fogrend­ellenességek csak egy része öröklött, vagy betegség miat­ti állapot. Az előreálló felső fogak viszont értelmetlenné teszik az árckifejezést, fel­nőttkorban pedig a kiugró áll, az úgynevezett bulldog-hara­pás a legszelídebb embert is erőszakosnak mutatja. A szabálytalan harapást nagyon sok esetben az ujjszopás, a köröm vagy tollrágás okozza. Az ilyen eldeíormálódásokat javítják a megfelelő készülék segítségével. Rendszeres hasz­nálatukkal elérik, hogy a száj­formát és az árckifejezést kedvezően megváltoztatják. A dolog természeténél fog­va a fogszabályozás lassú, sokáig tartó munka s a szü­lőnek kell ügyelni, hogy a gyerek ne igyekezzék szaba­dulni tőle, mert a legjobb ké­szülék sem segít, ha nem vi­selik rendszeresen. — Reméljük, hogy egyre többen élnek majd a fogsza­bályozás lehetőségeivel — mondotta dr. Merétei Klára. „Ha a film a néptöme'geké lesz és ha a szocialista kul­túra igazi művészeinek a ke­zébe kerül, a nép szellemi fölemelkedésének egyik leg­hatalmasabb eszközévé válik.'’ Lenin mondta ezt, emigrá­ciója idején, egy baráti be­szélgetés közben. Följegyez­ték, hogy szeretett moziba járni, s hogy — akárcsak Gor­kij — rendkívül korán ész­revette, micsoda kulturális lehetőségek rejlenek az ak­kor még meglehetősen kez­detleges filmben. Nyilván nem véletlen, hogy a film történetének első, igazán át­fogó művészi korszaka, a klasszikusok között mind­máig az első, éppen a szov­jet filmművészet virágkora volt. Nem túlzás azt állíta­ni, hogy a fiatal szovjet országot körülbilincselő blo­kád áttörésében a filmmű­vészetnek ez a klasszikus korszaka különösen nagy és értékes szerepet játszott. Ami­kor a néphatalomról ellensé­gesen és gyűlölködve szól­tak, a szovjet film hallatlan eredményeit — kénytelen­kelletlen,' vagy örömmel — világszerte elismerték és irányadónak tartották. Eizen- stein, Pudovkin és Dovzsenko — de különösen az első — olyan világhírnevet szerzett a szovjet művészetnek, amely évtizedeken át megőrizte ra­gyogását és mindmáig sok művészt ihletett meg. Őszin­teség és lelkesültség, a mon­danivaló és a kifejezés tel­jes biztonsága jellemezte ezt a korszakot, a Potyomkin páncélos, az Október, a Régi és az új, Az anya, a Föld filmtörténeti korszakát. A szovjet filmművészet hosszabb ideig tartó meg­torpanás és útkeresés után az elmúlt években visszatért az első nagy virágkor ered­ményeihez és azoknak a nagy filmeknek értékeiből merí­tett erőt, szerzett tanulsá­gokat, amelyek azóta is a világ legjobb filmjei közé tartoznak. Az idei szovjet filmnapokon fölújítják azt az új ab bk őri szovjet filmet, amellyel az új virágzás kez­detét számítani szokás. Ez a film Kalatozov műve, a Szállnak a darvak. Határkő­volta helyes még akkor Is, ha az új virágzás egyik-má­sik filmje — például A negy­venegyedik, Csuhraj remeke — keletkezését tekintve meg­előzte is. A Szállnak a dar­vak népmeséi hangja, őszin­tesége, igazságszeretete, egy­szerűsége és kifejezéseinek drámai ereje mintegy ösz- szefoglalása az akkoriban már megkezdődött s napjain­kig tartó fejlődés irányának. Az új virágbaborulás idő­szakára talán leginkább mégis a népballadai hang jellemző (gondoljunk akár az Emberi sorsra, akár a Tiszta égboltra,. akár a Szom­SZEKSZÁRD Új tbc-gyógyintéiet Szekszárdon megtörtént a Balassa János megyei kórház részeként felépített 300 ágyas tbc-gyógyintézet műszaki át­adása. Ha a kivitelezők ígére­tük szerint november 16-ig pótolják az átadásnál felfede­zett kisebb belső hiányosságo­kat, úgy a berendezést köve­tően körülbelül december kö­zepén megnyílik az új szana­tórium. Móricz-levelek az Ács-lányoknak Kölcsey-dokumentumok ku­tatása közben eddig isme­retlen Móricz-levelekre buk­kant Csorba Sándor, a nyír­egyházi Kölcsey gimnázium tanára. A szatmárcsekei re­formátus pap gyűjteményé­ben talált három ilyen le­velet, amelyet az 1900-as évek elején küldött az író az Ács-lányoknak: Vilmának és Emmának. jóságra, a Hurrá, nyaralunk, az Elmentem a nap után vagy az Iván gyermekkora stilá- risan különösen modern tö­rekvéseire). Ez az irányzat eddigi ' csúcsát Csuhraj leg­szebb filmjében, Ballada a katonáról című felejthetet­len remekművében érte el. Az idei szovjet filmnapok műsorán látható Csuhraj leg­újabb filmje, a Volt egyszer egy öregember..., amely bi­zonyos tekintetben továbblé­pés ezen az úton. Csuhraj mind ez ideig múltbeli témá­kat dolgozott föl, habár két­ségkívül nagyon is a mához szólva. A Volt egyszer egy öregember... éppen ezen a ponton szakad el a fejlődés eddigi vonalától és lép to­vább: mai témához nyúl, nap­jainkban játszódik, közvetle­nül ábrázolja a hétköznapok manapság előforduló problé­máit. Grigorij Csuhraj mon­danivalóját most is balladai, népmeséi ízű történetben adja elő; a mesés formát már a cím is sejteti. A mesemódszer­ből egyszerűség, tisztaság, kedves közvetlenség követke­zik, s talán csak az a hát­ránya, hogy az elmélyült vizs­gálódást inkább jelképes be­széddel váltja föl egy-egy mozzanatában. Csuhraj útján halad az idei szovjet filmnapok első filmje is, A katona apja. Rendezője, a grúz Réz® Csheidze már a meseszövésben is leplezetlenül balladai formákat alkalmaz; nem tudjuk, tanítványa-e Csheidze Csuhrajnak, de nyil­vánvalóan tanult Csuhraj tói. A Ballada a katonáról rokon­ságát mutatja az is, hogy a film történetével egyértékű, talán olykor még fontosabb is, az a történelmi körkép, amely a cselekmény fővonalának hátterében föltáruL A részle­tek hűséges, sokatmondó áb­rázolása, egy-egy költői vonás — mint például a szőlőtőkére taposó tank jelenete — érté­kessé teszi ezt a valóban szép filmet, amely különben az idei moszkvai fesztiválon a legjobb színészi munka díját szerezte meg a főszereplő Szergo Zakariadzenak. Az ő játéka is népi hangvételű s innét ereje. A rendező külön­ben még azért is dicséretet érdemel, mert könnyed, szinte humoros hangú kezdő képek­től vezeti a néző figyelmét és tudatát a mind komolyabb és maradandóbb élmény, a mon­danivaló felé. Ezek a filmek mind egy- egy nagy lépést jelentenek azon az úton, amelyen Lenin a filmművészet önmagára ta­lálását, a nép szellemi föl- emelkedésében vitt nagy sze­repét megjósolta: a szocialista kultúra avatott, tehetséges művészeinek kezében a film így lesz valóban a néptöme­gek művészetévé. Zay László •• ' .\>r .• Géppel könnyebb A monori Új Élet Tsz- ben nem kell már zsá­kolniuk a tagoknak — mint a képen is látható — szállítószalag segítségével telik meg kukoricával a góré (Gábor felv.) Még több szeszmentes napot! Hol szórakozzanak a fiatalok? — A kluboké a jövő A megyei KISZ-bizottság munkaterve A MPTÖmiK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom