Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

1985. NOVEMBER 2, KEDD PEST HEGYE I kMíríap 3 Elgondolkoztató tanulságok Az ideológiai irányelvek vitája az Agrártudományi Hónapok óta a taggyűlések és pártnapok egyik legfon­tosabb napirendje az ideo­lógiai irányelvek feldolgozása, megvitatása az egész ország­ban. Hol tartunk az ideoló­giai munkában, milyen hi­bák, téves nézetek gátolják az előrehaladást, hogyan to­vább? — ezekre a kérdé­sekre keresik a konkrét vá­laszokat az üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, intéz­ményekben és hivatalokban egyaránt Érmek szellemé­ben tárgyalták meg az ideo­lógiai irányelveket a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanárai és hallgatói is. © A taggyűlések és kibőví­tett partcsoport-értekezletek kiindulópontja az irányelvek­nek az a meghatározása volt, miszerint „Az egyete­meken és főiskolákon uj ér­telmiségi nemzedék neveiken dik, amely már a mi társa­dalmunk értelmisége... mégis jórészt az egyetemi és főis­kolai nevelőmunka gyengesé­geiben kell keresnünk an­nak okát, hogy ifjúságunk egy része közömbös a világ­nézeti kérdések iránt és pol­gári hatások alá került”. A viták résztvevői azt vizsgál­ták, milyen eredményeket értek el az ideológiai nevelő­munkában, milyen hiányos­ságok tapasztalhatók, s me­lyek azok a téves nézetek, amelyek megtalálhatók a hall­gatók körében csakúgy, mint az egyetem tanárainak so­rában. Nem sokkal az elmúlt tan­év befejezése előtt, közvetle­nül az ideológiai irányel­vek megjelenése után, érde­kes és tanulságos felmérést végzett az egyetem párt- és KISZ-bizottsága, a mezőgaz­daságtud ományi ka r első és negyedéves hallgatói között. A felmérés az ideológiai irányelvekből fakadó kérdé­sekre kereste a választ, a hallgatók erkölcsi-politikai magatartását, a munkához és tanuláshoz fűződő viszo­nyát vizsgálta. Arra a kér­désre például: milyen világ­nézetűnek vallód magad, a megkérdezett elsőéves hall­gatók 12,3 százaléka, a ne­gyedéveseknek tizenkét szá­zaléka vallotta nyíltan idea­listának magát! Az első éve­sek 37,7, a negyedévesek 3,3 százaléka pedig nem tudott dönteni világnézeti hovatar­tozásáról. Elgondolkoztató számok! Érthető, ha a viták során jelentős helyet kapott ez a kérdés. Nemcsak a beszámo­lók, a felszólalók is őszintén beszéltek az ifjúság nevelé­sében meglevő hibákról, hiá­nyosságokról. Elmondották, hogy az egyetemi ideológiai munka nem elég hatékony, leginkább csak a felmerült kérdésekre igyekszik választ adni, de azokra sem eléggé gyorsan reagál. Az ifjúság erénye, hogy élesen figyel a jelen eseményeire, hibáira és visszásságaira. Minden eset­ben őszinte választ vár kér­déseire. A baj az, hogy a marxizmus tanításának jelen­legi módszere és a valóság között még gyakori az el­lentmondás. Túlságosan síma, egyenes utat mutat az if­júságnak, nem készít fel a várható nehézségekre, nem mutatja meg az életben je­lentkező nehézségek forrá­sait feltételeket egyéni boldogulá­sához. A valóságnak és az il­lúzióknak az összeütközése végső soron kiábrándultságot és pesszimizmust szül, segíti a polgári nézetek terjedését. Olyan vélemény is hangot kaphatott a tanév kezdetén: miért kell a jegyzeteket, tan­könyveket, ideológiai szem­pontból megvizsgálni, hiszen „a tudomány mentes a politi­kától”, és milyen tudós vagy oktató az, aki eltűri ezt. A mai ifjúságnak nincsenek személyes élményei a kapita­lista Magyarországról és ezért gyakran idealizált kép él ben­nük a mai nyugati kapitalista világról is. Ezeket az országo­kat az „autós-jólét" országai­nak képzelik el csupán — hangsúlyozták a felszólalók, és elmondották, hogy az egyete­men folyó ideológiai munka nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a kapitalista világ valós arcát tárja fel a hallgatók előtt. S ami szintén gátja az eredményes munká­nak: sokan kizárólag a mar­xizmus—leninizmus tanszék feladatának tekintik, az ifjú­ság ideológiai nevelését. Ez sú­lyos tévedés. Az ifjúság ideo­lógiai nevelése minden tan­szék, minden oktató feladata. Keresni és kutatni kell azokat a módszereket és alkalmakat, amelyek közelebb visznek az if jósághoz, segítenek erkölcsi­politikai világnézetük kiala­kításában. Az első kezdeményezés már megtörtént ennek érdekében. Az új tanévben létrehozták az évfolyam- és csoportfelelős ne­velőtanárok gárdáját. Vagyis: egy-egy húsz—huszonkét fós tanulócsoportot egy-egy tanár kísér végig az első évfolyamtól kezdve egészen az államvizs­gáig, függetlenül attól, hogy tanítja-e a diákokat vagy sem. Ezeknek a nevelőtanároknak módjuk nyílik rá, hogy a négy, illetve öt esztendő alatt alaposan megismerjék a gond­jaikra bízott húsz—huszonkét hallgató egyéni problémáit, jellembeli fogyatékosságait és erényeit, segítsék, formálják őket, befolyásolják jellembeli fejlődésüket Az államvizsgák alkalmával elmondott vélemé­nyük hozzásegíti az állami vizsgabizottságot a jelölt reá­lisabb elbírálásához. © Az élet minden területén még jelentős szerepet játszik az individualizmus, annak sok­féle, a burzsoá szemlélet és magatartás felé húzó változa­ta. Ennek következménye, hogy olyan nézet is hangot kaphatott az egyetemen, mi­szerint a végzett mérnököt miért nem várja kész, beren­dezett lakással a termelőszö­vetkezet, miért a végzett mér­nöknek kell megteremtenie a Az ideológiai viták részve­vői jelentősnek ítélték az if­júság nevelésének ezt a most bevezetett módszerét, bár — s ezt is el kell mondani őszin­tén — akadtak ellenzői is. Az eltelt másfél hónap munkája azonban máris azokat igazol­ta, akik az új módszer beve­zetése mellett foglaltak állást. Lenin mondotta: „Minden iskolában legfontosabb az óra eszmei, politikai iránya. Mi határozza meg ezt az irányt? Teljes egészében és kizárólag az előadások összetétele... Semmiféle ellenőrzés, semmi­féle program sem képes arra, hogy megváltoztassa a foglal­kozásoknak azt az irányát, amelyet az előadók összetéte­le meghatároz.” Ez a lenini megállapítás talán még foko­zottabban vonatkozik egye­temeinkre, ahol már tudomá­nyos szinten képezik a hallga­tókat Érthető, ha az ideoló­giai irányelvek megvitatása­kor sok szó esett a tanárok ideológiai felkészültségéről, világnézetéről, hovátartozásá- ról az Agrártudományi Egye­temnek is. Nem véletlenül. Az, hogy milyen ifjúságot képe­zünk az egyetemen, hogyan formáljuk-alakftjuk erkölcsi- politikai-világnézeti arculatu­kat, túl minden tanterven és paragrafuson, elsősorban a ta­nárok oktató-nevelő munkájá­tól függ. Ezért nem lehet* kö­zömbös — hangsúlyozták a felszólalók — senki számára sem, az oktatók világnézete, ideológiai hovátartozása, er­kölcsi-politikai magatartása, állásfoglalása. A harmadik nagy kérdés- csoport, amely az ideológiai irányelvek vitája során fel­merült, a szövetségi politiká­val kapcsolatos. Az egyik ol­dalról bizonyosfajta értelmet­lenség, a másik oldalról fél­igazságok hangoztatása az, ami zavart kelt és hátráltatja a párt helyes szövetségi po­litikájának sikeres valóra vál­tását Az értetlenség forrása az a téves nézet, miszerint a mun­kásosztály felhígult, gyengült vezető szerepe. Tény, hogy va­lóban megnőtt a munkásosz­tály létszáma; soraiba sok új elem került, s ezekkel rend­szeresen foglalkozni kell, gon­doskodni szakmai fejlődésük­ről, s ideológiai felvilágosító munkán keresztül politikai nevelésükről. Ez azonban nem jelenti azt hogy a munkás- osztály gyengült volna. Nem­csak azért nem, mert a mun­kásosztály létszáma a háború előttinek mintegy kétszeresére nőtt, hanem azért sem, mert képessége és öntudata emel­kedett, a szocializmus építésé­ben sokoldalú tapasztalatot szerzett — mindez vitathatat­lanul erősíti a társadalomban elfoglalt helyét és szerepét A másik téves nézet, ami­kor a szövetségi politikából csak a szövetség jelleget hangsúlyozzák. Tény, hogy a munkásosztály, a parasztság és a kispolgárság alapvető ér­dekei megegyeznek, de arról megfeledkezni, hogy ugyan­akkor szükségszerűen sok mindenben eltérnek egymás­tól, súlyos hiba. A szövetségi politika nemcsak szövetség, hanem harc íj. osztályharc is. Az osztályharcnak olyan sajátos formája, amikor a munkásosztály célkitűzéseiért küzdve fellép a szövetsége­seinek sorában megmutatko­zó és érdekeivel ellentétes törekvésekkel szemben. Tár­sadalmunkban ma is a mun­kásosztály a legkövestkezeter sebb szocialista erő éis annak élcsapata a párt. Aliik a szö­vetségi politikának csupán szövetség jellegét hangsúlyoz­zák, erről feledkeznek meg, és a pártnak a párton kívü­liek iránt folytatott helyes politikáját torzítják el. A gyakorlatban ez a kommunis­ták munkájának lebecsülésé­ben, a szerényen, becsülete­sen dolgozó kommunisták félreállításában, a hangosko- dók és ügyeskedők előtérbe helyezésében nyilvánul meg. A taggyűlések részvevői ál­lást foglaltak a párt szövetsé­gi politikájának helyessége mellett és az ideológiai munka hatékonyabbá tételével kí­vánnak válaszolni a téves né­zetek hangoztatóinak. Az ideológiai irányelveket tárgyaló gyűlések legnagyobb pozitívuma abban áll, hogy az Agrártudományi Egyete­men is erőteljes érdeklődés tapasztalható az ideológiai kétdések iránt. Olyan embe­rek is bekapcsolódlak a poli­tikai élet vérkeringésébe, az ideológiai kérdések vitájába, akik eddig a szavukat sem hallatták. Egyetlen példa is beszédesen bizonyítja ezt. A mezőgazdaságtudományi kar kibővített pártcsoportjainak vitájában több mint háromszáz ember vett részt, s ezek mint­egy fele őszintén elmondta véleményét az irányelvekkel kapcsolatban. Kommunisták és pártonkívüiliek egyaránt. Az elhangzott vélemények és javaslatok megerősítették azt, hogy az egyetem pártbi­zottsága jó munkatervet ké­szített, amelynek középpont­jában az ideológiai irányel­vek további feldolgozása és az ideológiai mur.ka fellendí­tése áll. Ebből következik, hogy az ideológiai kérdések vitái egy hosszú időre szóló feladat 1 ’■•■tét jelentik csu pán. i .V PniUner Pál Jó hír Tatabányára: Dicsérik a vasipari ktsz-t Igaz, hogy nem a mi me­gyénk ipari kisüzeméről van szó, de számunkra sem érdek­telen, amit a cím ígér. Isme­retes, hogy a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem kollektí­vája által tervezett libatömő­gépet a Tatabányai Vasipari Ktsz készíti. S mert az is tény, hogy a nagyüzemi liba­hizlalás a megyében terjed legnagyobb arányban, a leg­több libatömőgépet is nálunk vásárolják. A megye különböző termelő­szövetkezetei nemcsak azzal elégedettek, hogy a libatömő­gépek jók, hanem elsősorban a mellékszolgáltatásaiért di­csérik a Tatabányai Vasipari Ktsz-t. Bárhol érdeklődtünk — legutóbb például a zsámbéki Üj Élet Tsz-ben —, a tsz-ek vezetői elmondották, hogy a ktsz nemcsak az alkatrészellá­tásról gondoskodik gyorsan, hanem a javítást is idejében igyekszik elvégezni. Házépítők figyelmébe: Van-e még üres telek a szobi járásban? Az első lépés a telekvásár­lás. A megyében nem egy olyan község akad, ahol már gond telket találni. A községi tanácsok oly módon igyekez­nek segíteni, hogy az eddig üresen hagyott területek sor­sát tisztázzák és utána átad­ják az OTP-nek parcellázásra. A szobi járásban Verőce, Nagymaros és Szob kivé­telével sok még az üres, jófekvésű telek. Nagybörzsönyben két évvel ezelőtt parcelláztak fel egy 18 holdas részt, amelynek kisajá­títására most kerül sor. Nagy­maroson — mivel összefüggő terület már nem áll rendelke­zésre —, úgy próbálnak segí­teni, hogy a még megépítet­ten, foghíjas telkek tulajdono­sait felszólítják, nyilatkozza­nak, szándékoznak-e építeni? A közeljövőben, ha megold­ják ennek a területnek a köz­művesítését — újabb százötven telket ad­hatnak el. SZÉTSZEDIK ÖSSZERAKJÁK ÄZ ÖRIÁSKAZÁNT Most építették fel, máris szétszedik? — kérdi a tájéko­zatlan szemlélődő. Mi történik valójában? Az, hogy az első, 150 mega­wattos áramtermelő berende­zés többemeletes kazán­ját már felhúzták Százha­lombattán. Tekervémyes cső­rendszerét, amelyben a hajtó­erő, a gőz születik, már ko­rábban összeállították. Az így végzett próbák után hozzáfog­tak a tisztításhoz. A vezetéke­ket szakaszonként megnyitják, Kombájn a kukoricatáblán A tápióbicskei Április 4 Tsz 130 holdas, vegyszerrel kezelt kukoricatáblájáról, kombáj­Gyimesi Imre, a tsz agronómusa: — Nem volt még ilyen kukoricatermésünk. Szobon már nem ilyen jó a helyzet, mindössze három ház­hely vár gazdára. Verőcén el­készült a Dunamező rendezési terve, de a terület kisajátítá­sát még nem kezdték meg. Itt, Verőce és Nagymaros között kívánnak újabb — a vácihoz hasonló — KISZ-házakat épí­teni. szétvágják, s a belsejében ta­lálható vasrészeket, hulladé­kokat speciális folyadékkal ki­maratják. A rendkívül fontos munkát azért végzik el, mert a legkisebb eltömődés, leváló fémdarabka is nagy bajt okozhat a gőz erejét forgó mozgássá alakitó turbinában. A savazás hamarosan befe­jeződik. Az ismét lezárt cső­rendszerben ezután megkezd­hetik az igazi próbát, a fű­tést, a gőzfejlesztést. nokkal takarítják be az igen jónaik mondható — 35—38 má­zsás — szemtermést. A kombájn tartályából a vontatóra kerül a morzsolt kukorica O Foto: Mihók i ? § I I tv.figVelö I I I Szombat este \ I a képernyő | előtt s $ Érdekes, új formában jelent- ^ fi kezett a televízió rövid idő § s alatt népszerűvé vált Szombat fi N este című műsora. A legfőbb fi § érdem ezúttal Szepesi Györgyé, S aki játékvezetője és riportere § volt ezúttal a közel három ^ ^ órás, szórakoztató műsornak, v ötletesség, frisseség, techni- § ka — ez jellemezte leginkább s S ezt a produkciót. A szom- s S bat esti program a Hungária $ ^ kávéházban kezdődött — nem fr- a legszerencsésebben. A két' § interjú — Darvas Lili, Pethes $ fi Sándor — kevésbé sikerült, ; fi akárcsak a két fiatal, kezdő f s énekes bemutatása. Szatmári J S Imre énektudása még nem kö- ‘ ^ zönségképes, Szentkirályi Ibo- v lya pedig csupán unikumként * S érdekes. 5 § A szokásos szombat esti krl- 5 S mi következett ezután. Ezúttal fi a Leclerc felügyelő sorozatban J ^ Az áruló telefon című produk- 5 S ció jelenetsora kezdett peregni- ^ ^ a képernyőn, amikor ... a mű- í ^ sor színvonala ugrásszerűen ‘ § megjavult. A filmet a kibonta- *. fi kozás előtt félbeszakították s £ s egy rögtönzött kerekasztal kon- * § ferencia közepébe csöppen- ^ ^ tünk, amelynek során egy kri- § minalista, egy jogász, egy író, 5 N egy gépkocsivezető és a ripor- ^ fi tér arra a kérdésre kereste a $ fi választ, hogyan fejeződik majd s S be Leclerc felügyelő legújabb s ^ kalandja. Aztán pergett tovább 5 a film és — senkinek sean lett ^ ^ igaza. J ÜJabb váratlan fordulat t i S máris a televízió I-es stúdiójá- 5 fi ban voltunk a Kristóf a ma- s s gánzó című, készülő tv-játék § S próbáján. Kitűnő részletet kap- J § tunk előzetesként Rideg Sán- $ ^ dór művéből, amit a főszereplő $ Bodrogi Gyula és Fónay Már- 5 ^ ta magánszáma egészített ki. ^ ^ Heltai Jenő A nagy nő c£- ^ s mű mulatságos jelenete volt a fi Szombat este következő pro- J ^ dukciója. Szellemes, de hosz- s § szú lére eresztett tréfálkozás 5 ^ volt néhány színészi telitalálat- ^ § tál: Káló Flórián, Várad! Hédi § S Csákányi László, Báró Anna. < fi A rendező — Seregi László — *5 > pergőbbé, gyorsabb ritmusúvá s ^ tehette volna Heltai jelenetét. ^ ^ Megint meglepetés követke- ^ fi zett: rögtönzött hangverseny a s > Rákóczi úti hangszerboltban, s § rejtett kamerával Ízesítve. El- ^ ^ sősorban Ambrus Kiri produk- ^ dója tetszett, Zelatnay Sarolta £ fi ízléstelen előadásmódja, s az í § Erkel Palotásából fabrikált s § dzsessz-szám már kevésbé. ^ Jó ötlet volt a Görbe tükör v § együttes szerepeltetése. Remek s paródiáját adták a Ki mit tud- $ ^ nak. Kellemesen szórakoztunk ^ § Stella Adorján Jól megérde- ^ fi melt pihenő (Bilicsi Tivadar, J S Bárdi György, Fejes Teri) és J S Tabi László Ketten beszélnek $ § (Kállai Ferenc, Bárdi György) 5 című jelenetén. ^ Minden jó, ha a vége jó — ^ fc; csattanós befejezése volt a mű- ^ ^ sornak a Népszabadság vasár- S fi napi számának humorelőzetese. £ fi (Az újságíró noteszából, Mészá- fi § ros András karikatúrái, Tab! J1 ^ László népszerű Pardon egy í percre című írása a kártyává- ■ ^ sárról.) * jü összegezve: igen jól szóra- fi koztunk ezen a szombat estén § a televízió képernyője előtt, x Kíváncsian várjuk a folytatást. P. P. I >SSSjrssss/sssssssss/sssssssssssssss/ssss

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom