Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
ms r seem 1965. NOVEMBER 21, VASÁRNAP Szorít a határidő! Látogatás a tsz-épUkezéseknél AZ ŐSZI SZÁNTÁS, vetés, betakarítás után az áttelelte- tés gondja nehezedik a szövetkezeti gazdák vállaira. Könnyebben megbirkóznak a nehézségekkel ott, ahol van elegendő férőhely, s az istállók védelmet nyújtanak a zi- mankós időjárás ellen. Szerencsére, a szövetkezeti gazdaságok többsége, már rendelkezik ilyen istállókkal. Néhány szövetkezet tagsága abban a reményben kezdte az évet, hogy mire beköszönt a tél, korszerű istállókba kötheti az állatokat. Az állam ugyanis másfél millió forint hitelt adott ezeknek a gazdaságoknak. Hol tartanak az építkezésekkel? Ezzel a kérdéssel kopogtattunk be három termelőszövetkezetbe. Mindháromban a Ceglédi Építőipari Vállalat dolgozik. A FARMOSI ÜJ ÉLET TERMELŐSZÖVETKEZETBEN Szajkó János elnökhelyettes vezet végig az építkezésen. Száz férőhelyes, modern istálló épül itt. A tetőszerkezet és a hullámpala fent van már az épületen, tehát kívülről nézve biztató a kép, de az elnökhelyettes szavai kétséget támasztanak afelől, hogy egyhamar fedél alá kerülnek az állatok: — Az első átadási határidő november húszadika volt, a mostani szerint december tizenötödikére kellene átadni. Mi azonban nem bízunk benne. A falakon belül teljes a káosz. Az elnökhelyettes szavait megerősíti a brigádvezető és Bede János művezető is, aki éppen itt tartózkodik: — Talán-talán január elsejére átadjuk, de nem biztos. Kevés a szakember és a segédmunkás. — Nagyon kellene az istálló — mondja Csák István ÍÍ5- állattenyésztő, aki ugyancsak az építkezést jött megtekinteni. — Zsúfoltak az istállóink, de még így sem tudtuk fedél alá tenni valamennyi állatot. A borjak fészerben vannak, s ugyanígy ki vannak téve az időjárás viszontagságainak a hét-nyolc hónapos vemhes üszőink is. Az építkezési naplóba piros tintával két-három naponkint a műszaki ellenőr jegyzi be észrevételeit. Nincs olyan bejegyzés, amelyből hiányozna a sürgetés: — Kérjük, hogy a vállalat több embert állítson be! A művezető az elnökhelyettest kéri, adjon a tsz embereket. ígéretet kap, hogy másnap 5—6 tsz-tagot küldenek, akik ' földmunkát végeznek majd. o AZ ŰJSZILVÁSI KOSSUTH rsz-BEN Józsa János főagro- nómus tájékoztat az építke- eés helyzetéről: — Vontatottan kezdődött az építkezés, majd egy kicsit jobban belelendültek. Az utóbbi hetekben ismét lassult a munka. Hiányzik a hullámpala. A szövetkezet vezetősége, amellett, hogy állandóan sürgette az építkezést, segítséget is adott ahhoz. — Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Az állatokat szük- ségistáilókban helyeztük el, de olyan hidegek, hogy hat fokos hidegnél megfagy az ivóvíz is — folytatja tovább az ag- ronómus. Kint az építkezésen: Az épületről hiányzik a tető. Belül a földmunkákat végzik, hozzá sem kezdtek a betonozáshoz. Bakos Ferenc brigádvezető elmondja: — A hullámpala hiánya miatt az épületen belül sem tudunk dolgozni. Nagyon örülünk, ha februárban átadhatjuk. , — Hányán dolgoznak az építkezésen? — Nyolcán! • A CEGLÉDI KOSSUTH TSZ-BEN először Dőry Miklós főállattenyésztő mondja el véleményét: — Már nem is merünk gondolni arra, hogy január elsejére átadja a vállalat az istállót. Pedig nágyon kellene. Állataink össze vannak zsúfolva, le sem tudjuk kötni őket Tokaji elvtárs, a tsz elnöke testes dossziét húz elő íróasztalából, amely az istálló ügyében lefolyt levelezést és jegyzőkönyveket tartalmazza. — Néhány héttel ezelőtt feltették a hullámpalát, de az istálló egyik végén a falat még nem húzták fel. A betonozást meg sem kezdték, nagyon lassan halad a munka — mondja és egy jegyzőkönyvet mutat. A jegyzőkönyvet október hatodikén vették fel, amikor is a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatóságának szakemberei vizsgálták az építkezést. Ilyen megjegyzéseket talál a jegyzőkönyvben: Piros Benő, az építőipari vállalat termelési osztályának vezetője mondja: — Sem anyag- sem munkaerőhiány nincs. A határidőre való befejezéssel kivitelezési probléma nincs. A bank emberei megállapították: — A teljes építési időszak alatt — a kezdéstől a vizsgálat napjáig — a maximális létszám a napi 10—12 főt nem haladta meg, de átlagosan 2— 3 kőműves és 2—3'segédmunkás dolgozott. Ugyanakkor 20 —25 fős brigád kellene az építkezésre. Végül egy korántsem megnyugtató megállapítás: — Az építkezés 1966 júliusára sem fog elkészülni. csolatosan így vélekedett az iroda vezetője: — A vállalat vezetői egész évben nem hivatkoztak létszámhiányra, amikor mi sürgettük az építkezéseket. Ennek ellenére tárgyaltunk á járási tanácsok vezetőivel, hogy a termelőszövetkezetek nyújtsanak segítséget a munkaerőhiány megszüntetésére. A vállalatnak ezt a lehetőséget jobban ki kellett volna használnia. — Tudjuk, hogy a tanácsi építőipari vállalatok anyag- ellátása nehézkesebb, mint az állami építőipari vállalatoké, de az is igaz, hogy a ceglédi vállalat sem tett meg mindent az anyagbeszerzés érdekében. Amikor szükség volt rá, mind a megyei tanács illetékes osztályai, mind pedig irodánk a legmesszebbmenő segítséget nyújtotta — folytatta Müller Endre, majd hozzátette: — A mi véleményünk az, hogy a szervezési hibák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban a lemaradás ilyen nagy mérvű. MEGHALLGATTUK a termelőszövetkezeti építkezésekben érdekelt feleket. A helyzet bizony nyugtalanító. Az istállók már most kellenének, de a tbrmel őszöve ékezetek vezetői és tagjai örülnének, ha a vállalt határidőre rendelkezésükre bocsátanák az istállókat. Mindenesetre december 31-án mi újabb látogatást teszünk a termel ősze vetkezeti építkezéseken. Mihók Sándor MEGJELENT AZ ÚJSÁGOLVASÓK ÉVKÖNYVE A Kossuth Könyvkiadó évente csokorba gyűjti az esztendő kül- és belpolitikai eseményeinek krónikáját — azaz megjelent az Újságolvasók Évkönyve 1966-os kötete. Megtalálja benne az olvasó az év eseményeinek pontos ismertetését és értékelését, időrendi és abc sorrendben, a legfontosabb nemzetközi szervezetek üléseinek napirendjét és határozatait, gazdasági, kulturális és szociális vonatkozású adatokat a világ minden tájáról, az év jelentősebb tudományos és technikai felfedezéseinek magyarázatát; nemzetközi és hazai sporteredményeket; személyi adatokat politikusokról, állami és művészeti díjakkal kitüntetettekről. Sok érdekes összeállítás, táblázat és térkép teszi e kis könyvet minden újságolvasó számára hasznossá. Az ízléses kivitelű, műanyagfóliával kötött, 15 Fiba kerülő Újságolvasók Évkönyve megrendelhető minden alapiszervezet politikai irodalom terjesztőnél, valamint a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségein. Novemberben — pálmák között ÁLLATKERTI ÚJDONSÁGOK: Odakint a víztócsákat már jégréteg fedi, s havasak a hegyek. Annál üdítőbb a látvány, amikor belép a látogató az állatkert pálmaházába. A trópusok végtelen gazdagsága fogad: a tűzpiros mikulásvirágok, az orchideák papucsformájú virágai, s az első hajtatott pirossárga tulipánok. A nemrég érkezett zsíráfpár jól érzi magát. Barátságosak, hozzászoktak új otthonukhoz. A napokban érdekes hibrid bárány született. Apja karakul kos, főleg Ázsiában található. Nagy méretű, dús fekete gyapjú borítja. Anyja Kelet-Af- rlkából való szo- máli fajta. Fekete fejű, fehér testű. Hogy a kis hibrid mit örököl, az csak akkor derül ki, ha sikerül felnevelni. A madárházban egzotikus pintyek fészkelnek. A nagy tavon fehér hazai gólyákat lát a csodálkozó: jó élelmezéssel, megfelelő takarmányösszeállítással elérték, hogy a vándormadarak nem keltek útra ez idén sem. A trópusi akvárium gyöngyhalakkal gazdagodott. A terráMikilásvirág, hibridbárány, kígyó, gólya, krokodil riumban kockás óriáskígyó ütött tanyát. Délkelet- Ázéiában őshonos, s ha felcseperedik, elérheti a 6—8 méter hosszúságot is. A terrárium lakója lett a félméteres kis páncélos krokodil: Afrika dzsungeljében látott napvilágot. Több újdonsággal, s a régi érdekességekkel várja a Budapesti Állatkert látogatóit; reggel fél 9-től délután fél négyig. U Az első „bűvészóra“ Budapesten a Fazekas Mihály gyakorló iskola napközi otthonában nem mindennapi foglalkoztatás-t vezettek be. A gyerekek a bűvészet alapfogalmait sajátítják el, természetesen nem azért, hogy hivatásos bűvészek legyenek, hanem elsősorban azért, hogy egymásnak és a családjuknak kedves szórakozást szerezzenek. Az általános iskolásokat Kútvölgyi Kálmán amatőr bűvész képezi ki „bűvészinasokká”. A képen Kútvölgyi Kálmán legügyesebb bűvszinasának mutatja be a zsinórcsomózás mesterfogásait. Gödöllői festőművész kiállítása Franciaországban Egy hónapja utazott Franciaországba Gödöllőről Rem- sey Jenő festőműpész, hogy december elsején Mantonban megnyíló kiállítását előkészítse. A most kiállított képeket Gödöllő műértő közönsége már nagy tetszéssel megszemlélte. A mantoni kiállítást a helybeli polgármester nyitja meg, s a monte-carlói rádió is tudósítja, ami különösen nagy megtiszteltetés az idős, nyolcvanéves művész számára. Csiba József tudósító A járási titkár azért is nagy------------------------bajban volt, m ert azzal marcangolta magát, nem segítenek eleget az öregnek. Meg azután akkor is tudták, hogy nem szakember, minek rakták oda, lelkesedésből? Akkor most is bírják ki. Azzal nyugtatta lelkiismeretét, hogy ebbe az üzembe jóval többet járt, de nyögött a súly alatt. A munkatársai már ferde szemmel néztek rá, a megyén többször is számonkérték a gyár sorsát: — Csináljatok valamit Ferencz elvtárs, abban a gyárban — mondogatták, és ő bólogatott. Ezeket ezerszer végiggondolta, álmatlan éjszakáin az asz- szony először azt hitte, a gyomra kínozza, aztán az új, fiatal, csinos titkárnőre gyanakodott, hogy amiatt sóhajtozik az embere. Meg is mondta neki. Ezen jót nevetett: — Kovács elvtárs, a fiatal titkárnő! Nem rossz! — Nagyobb fáról van itt szó, fiam —, szólt feleségéhez. Nem lehet, nincs szívem ezt a fát kidönteni. Én is az ő termést hozó ágán termettem, az ő gyümölcse vagyok. Most vágjam ki az öreg Kovácsot? — Szegény — mondta akkor az asszony. — Hát róla van szó? — s örömében, hogy nem a titkárnőről, tiszta szívből sajnálta a férjét és Kovács elvtársat. „Ezek a férfiak ...” — mormogta, és elaludt, mint ártatlan kisgyermek. Behozták a feketét. A titkár gondolataiból semmit sem árult el, várta, hogy a másik beszéljen. — Nem is tudom, hol kezdjem, Talán ott kell kezdenem mi is hozcjtt ide. Miért jöttem magamtól, miért nem vártan meg, amíg ti... Tudod, titkár elvtárs, voltam én már nag ember ötvenhat előtt is, nagy tekintély. Akkor ledöntötte! . Mindegy, hogy kik, de a barátaim, elvtársaim is közöttük vo! tak. Talpraálltam, de nem akartam többé szobor lenni. Tudoc te jól, nem a hitemmel van baj, legfeljebb magamban nem hiszek. Akkor ötvenhat után ti visszaállítottatok a magaslatra, a piedesztálra. De én egy elfuserált szobor vagyok csupán. Nem. nem titeket akarlak vádolni, tudom én, hibát hibára halmozok, s nem akarom megvárni, hogy újra ledöntsenek. Ti kíméletesek vagytok, mert jó elvtársnak tartotok. De nem értek a gyárhoz. És már nincs is időm megtanulni a vezetés művészetét. — Itt megállt az öreg, hogy egy kissé összeszedje magát, aztán megkönnyebbülve folytatta: — Mondják, írja a sajtó is, nehéz nálunk az egyéni érdeket a közérdekkel összehangolni. Szerintem azért nehéz, mert bennünk, kommunistákban is sok az álhumanitás, túlságosan figyelembe veszünk egyéni erényeket, érdemeket és kevésbé a hibákat. Mert ugye, ti is humanitásból hagytatok ott a gyár élén, hadd éljen jól az öreg Kovács, a nagy igazgatói fizetéséből, megérdemli, mindig kiállt. De gondoltatok-e a lelkiismeA járási első titkár kiszólt, főzzenek két feketét, és most --------------------------------jenki se zavarja őket. Aztán leült szembe, ,a megtörtnek látszó ötvenéves férfival, és bíztatta: „Beszélj, hát Kovács elvtárs, szívesen hallgatlak, egész délutánra szabaddá tettem magamat, minden tárgyalásomat lemondtam”. — Nem akarok többé igazgató lenni, titkár elvtárs. Lemondani jöttem... — Micsoda? Elment a jódolgod, elvtársam? Csak úgy lemondani? Mi ütött beléd? A titkár nem mondott igazat. Nem a szívéből jöttek a szavak. Évek óta azon gondolkodik, hogyan lehetne leváltani ezt az embert, kecske-káposzta alapon, hogy a gyár is jól járjon, és az öreg se sértődjék meg. Kovács János igazgatónak nagy tekintélye van a járásban. Munkásmozgalmi múlt, becsületes, a legnagyobb vállalat igazgatója és még nem is túl koros, tehát nyugdíjaztatni sem lehet. A káderminősítésével sem volt addig baj, míg ezeket kellett leírni. Á toll ott kezdett remegni : és- döcögni, amikor a szakértelmét, vezetői képességét kellett ; volna méltatni. A kommunista kézben a toll itt mindig meg- ; alkudott és évek óta odaírták: „megfelelő, de javasoljuk, ké- : pezze tovább magát”. Igen, Kovács elvtárs mindenki példaképe volt. Negyven- i ötben is, ötvenhatban is. Igazgató, tagja a pártbizottságnak, i munkásőr, nem is lehet tudni, hogy bír ki ennyit egy ember. : Ilyen embert nem szabad leváltani, pedig a gyárban állandó ; volt a baj, úsztak a milliók, füstölögtek az emberek. De a papír | szenvtelenül tűrte, hogy a temérdek hibát, a sok emberi kese- | rűséget, a gyenge keresetet és az elpocsékolt pénzt egy olcsó | mondattá degradálja az írás: a gyárban sok a probléma és I ezeket meg kell, mint ahogyan meg is lehet oldani. De mik : ezek a problémák? Mekkorák? És miért vannak? És kik áll- ; nak mögötte? A titkár mindezt tudta, sokat járt az üzembe, I mégsem volt szíve megmondani. Ez az ember nevelte őt is, i ettől hallotta először a szót, hogy kommunista, hogy önfelál- i dozás, hogy párthűség. Ez fogta meg a kezét negyvenötben, : amikor ő még gyerekember volt és ez segített a lelkén ötven- ; hatban. Igen, nem szégyelli. ő, a járási pártbizottság első tit- i kára ötvenhatban félt. Kovács Jani bácsi viszont nem félt. Azt : mondta, hogy fogjunk fegyvert, ne féljetek, jönnek a szovje- ; tek. Sokan azt mondták, hogy nagy szektás, marha, aztán 'mégis megjöttek a szovjet elv társak. A CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Sőreg. Pál főmérnököt kérdeztem meg: mi az ő véleményük, mikor adják át az épületeket? — Vállalatunk kapacitásának 96 százalékát a termelőszövetkezeti építkezések kötik le. Nyársapáién, a. közelmúltban adtunk át egy gyümölcs- tárolót, Nagykőrösön ugyancsak gyümölcstárölót építünk és rövidesen átadjuk. Betartjuk a határidőt a ceglédber- celi Egyetértés Tsz-nél épülő sertéshizlaldánál, a ceglédi Vörös Csillag Tsz tejházának építésénél is — mondotta elöljáróban. Négy szarvasmarha-istálló elkészítése, illetve átadása szerepel a vállalat tervében, az eddig ismertetett tsz-ekben és a kakucsi Lenin Tsz-ben. A főmérnök beszélt a vállalat s; nehézségeiről, amelyeket há- $ rom pontban foglalt össze. $ Az egyik az anyag — főként 5 a hullámpala — hiánya, a má- $ sik a munkaerőhiány, s végül $ az a tény, hogy a vállalat 5 későn kapta meg a tervdoku- $-entációt, így az anyagot is 5 későn rendelhette meg. . Végül a következő párbe- $ széd zajlott le: — Átadják-e határidőre az 5 épületeket? — Igen! — December' 31-én jelen le- t szünk az átadásnál! ^ — Jó, de csak akkor tudjuk $ átadni, ha az időjárás nem 5 fordul rossz"H-"a!? • A BERUHÁZÁSI IRODA $ amely a tsz-építkezések fel- $ ügyeletét gyakorolja — veze-$ tője Müller Endre mondotta:; — Mi nem vagyunk olyan í derűlátók, mint a vállalat fő- t mérnöke. Az építkezés nehézségeiről, $ amelyre a vállalat főmérnöke 5 hivatkozott, a következőket 1 mondotta: — A vállalat eredetileg 1966 ; közepére vállalta az építkezé-; sek befejezését. Tekintettel a $ sürgősségre, a megyei tanács ; végrehajtó bizottsága határo- $ zatban kötelezte a négy is- j tálló év végi átadására. Vé- $ leményem szerint a vállalat- 5 nak elegendő idő állt rendel- $ kezésáre ahhoz, hogy felké-! szüljön az építkezésekre. Igaz, ; hogy a tervdokumentációt feb- ä ruárban, márciusban kapta: kézhez, de mire már a múlt * év decemberében átadtuk az ; adaptálatlan terveket, hogy > idejében gondoskodhassanak > az anyag megrendeléséről. A > tervek hiánya tehát nem aka- > 'lá'vozta a vállalatot. A munkaerőhiánnyal kap
