Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
1965. NOVEMBER 21, VASÁRNAP ■'^Míríav 5 A panaszok többsége helytálló ttvftavíff«ftés a Post mvyyei WEB tcr>éhenyséyéről A népi ellenőrzés társadalmi erőkre támaszkodva, az állami ellenőrzés funkcióit teljesíti. A megyei és a járási népi ellenőrzési bizottságok tagjai, a községi népi ellenőrzési csoportok lelkes aktívái, munkájuk elvégzése mellett a népgazdaság, a gazdasági és kulturális élet legkülönbözőbb területein rendszeres és tervszerű ellenőrzéseket tartanak. Erről a nagy jelentőségű munkáról beszélgettünk a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével, Forgács Józseffel, és helyettesével, Balassa Bélával. — Megyénkben az ellenőrzések során rengeteg anyag gyűlt össze. A nyolc év alatt összesen kétezer vizsgálatot folytattak a népi ellenőrök. Annyit jelent ez, hogy 2300 ember — az állandóan tevékenykedőket és az időszakosan felkért szakembereket is beleértve — átlag évenként 250 vizsgálatot tart. A lakosság bejelentések, panaszok formájában, milyen mértékben veszi igénybe a népi ellenőröket? — A dolgozók egyre nagyobb számban fordulnak hozzánk észrevételeikkel. A panaszok száma nő: az utóbbi időben évenként már 650—700 bejelentést tettek a megyében a népi ellenőrzési bizottságoknál. Hogyan határozzák el; milyen területet, mikor ellenőriznek? — Általános gyakorlat: szinte kizárólag aktuális problémákat vizsgálunk, olyanokat. amelyek a szocialista építés adott időszakában az egész népgazdaság, vagy a megye, illetve egyes járások számára fontosak. Néhány idei példa: több ízben is külön foglalkozott a népi ellenőrzés a párt decemberi határozata alapján hozott gazdásági intézkedések végrehajtásával. Külön vizsgálat- tártá' feí az ipari üzemek, vállalatok készletgazdálkodásának helyzetét. Ez megálla- pitotta, hogy többek között a Dunakeszi Járműjavítóban, az Egyesült Izzó váci képcsőgyárában, de másutt is, a túlzott biztonságra való törekvés, a meglevő eszközök figyelmen kívül hagyása és egyéb okok nyomán, nagy elfekvő készletek halmozódtak föl. Ezek nagy anyagi erőket kötöttek le, így károsan befolyásolták az egyes vállalatok gazdaságosságát, de országos szinten is kedvezőtlenül hatottak. Az idei normarendezés ellenőrzésekor komoly hibákat lehetett megállapítani a DCM-ben. a budakalászi, a pomázi textilüzemekben, és másutt. Sok helyen elsősorban a köny- nyebb. de a dolgozókat érzékenyebben érintő megoldást választották; a műszaki intézkedések úgyszólván minimálisak voltak és csak a normaidő csökken tésével akartak eredményeket elérni. Ez bár helyes lehet, de egyoldalú értelmezése a termelékenység növelésének. Volt olyan üzem is, — a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat — ahol ezt a kormányintézkedést egyáltalán nem hajtották végre. A mezőgazdasági témák közül melyek voltak a legfontosabbak? — Tavaly a megye területén megvizsgáltuk a szőlő- és a gyümölcsteiepítések helyzetét. Ez nagy jelentőségű kérdés, ugyanis Pest megyében a most befejeződő második ötéves terv időszakában, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek, mintegy 25 ezer holdon telepíthettek szőlőt és gyümölcsöst. Míg a tervezett területen elvégezték a telepítéseket, már a fajták aránya nem alakult ilyen kedvezően. Többek között igen kevés a csemegeszőlő, különösen a termelőszövetkezetekben. Ennél is súlyosabb helyzettel fenyeget az a tény, hogy eddig nem valósultak meg a járulékos beruházások. A feldolgozó épületek, tároló helyiségek, pincék és a hozzájuk v szükséges felszerelések hiánya, a termőre forduláskor nagy gondot és zavart ókozhat. Egy másik fontos és; időszerű táncával fogt, iafkÖzik n\os.t a..néí>f Zés: 'idén a gépállomásoktól a traktorok nagy többsége átkerül a tsz-ekhez. Azt vizsgáljuk, ezeknek a gépeknek hogyan oldják meg az üzemben' tartását, folyamatos karbantartását és javítását. — A népi ellenőrzés figyelme kiterjed olyan problémára is, minit a művelődési házak helyzete, a különböző intézmények, vállalatok kulÖt éven helül: 60 új orvosi, 18 gyermekorvosi, 50 fogorvosi körzet Teljes lesz a megye orvosköneti hálózata A következő ötéves tervidőszak mutatószámait most kapta meg a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya és örömmel vette tudomásul, hogy a következő esztendőkben a követelményeknek megfelelően növelheti a megye területén az orvoskörzetek számát, öt év folyamán, esztendőnként körülbelül egyenlő arányban hatvan új orvoskörzet kialakítására kerül sor. Az orvos állásán kívül műiden új körzetben ápolónői és védőnői állást is szerveznek, töltenek be. Elsősorban a megye négy városában, de I ezenkívül nagyobb községekben is 18 új gyermekorvosi körzet egészíti ki öt év múlva a jelenlegi hat ilyen körzetet. A harmadik ötéves terv folyamán mindezen kívül ötven új körzeti fogorvossal is bővül a megye egészségügyi hálózata. A jövő év elején Vácon és Cegléden kezdődő kórházépítkezés befejezése a tervidőszak eLső harmadában remélhető. A két új kórház a mostaniaknál nagyobb lesz, úgy hogy azokban is több új orvos alkalmazására kerül sor. De a szükségletnek megfelelő arányban növekedni fog a rendelő-, és gondozóintézetek orvosainak száma is. Előreláthatólag öt év múlva a megyében végeredményben összesen mintegy 150 orvossal több dolgozik, mint most. — Nagy jelentőségűnek tartom az új orvoskörzetek kialakítását — szögezi le véleményét dr. Békés Zoltán, az egészségügyi osztály vezetője. — Most 262 körzeti orvosunkra egyenként átlag 3300 lakos jut. 1970-re a lakosság várható szaporodását is beleszámítva, ,az addigra 312 főre növekvő körzeti orvosi karunk egy-egy tagjára csapán 2200 lakos. Hogy az ellátandó betegek számának csökkentése milyen nagy mértékben javítja meg a betegellátását, felesleges külön rámutatnom. 1966 folyamán az első új körzete- i dig csak ott, ahol az orvos két természetesen a jelenleg j részére megfelelő lakást biz- legzsúfoltabbak kettéosztásé- tosítliatunk. val hívjuk életre, de min- 1 Sz. E. Tón vagyon szeretnek Kőrösön pipázni, hogy pipagyárat létesítettek? A, dehogy. Valaki valamikor rájött, hogy van a pipagyártásban fantázia” s nekifogott pipát csinálni. Aztán messze piacokra is elvitte az árut. Az idő szállt., a kényelmes pipa helyébe általában a gyors cigaretta lépett, ám a pipagyár- tás Körösön mégis virult, sőt, időközben nagyüzemi gyökeret is eresztett. Miközben e derűs gyártmányokat szemlélem, pipagyári emberekkel ismerkedem. I mi lesz a Iáikkal? Semmi, sze- I rencsére. Sikerült találni vóg- | re kifogástalan pipa-lakkot Szabó László, a főművezető I egyáltalán nem pipás, mégis szintén talál fantáziát a pipában, de nem egészen úgy, ahogy száz évvel ezelőtti maszek-elődei. Egyrészt csakugyan üzleti fantázia táplálja pipaszeretetét, másrészt i azonban kicsit művészileg sze- I relmese e fura jószágnak ez ' a fiatal fiú. Komoly teikintete ki tudja, mit lát, ebben a látszólag egyszerű vonalban, mely a szopókától a pipafej búbjáig ived? Egyszerű vonal? Előszedi vagy kétszáz darabból álló üzemi mintakollekcióját. Valóságos kiállítás, pápamúzeum. Az „egyszerű” vonalnak számtalan variációja van, s a világ pipiázó része folyton más divatcikket kíván. Kecses francia fazonokat, angol szabású, majd „északi” ízlés szerint készült darabokat mutat. Miért ne szolgálja a százféle ízlést a körösi pipiagyár kemény valutáéit ? Itt van mindjárt Gyapi Im- réné. Baboskendő, munkaköpeny, meg a marógép. Pár perc s kiformálja vele a pipatest felső felét. Nahát, ő igazán nem pipiázik. fssssss/ssfssssssssssssssssssssss/ssssss/sssssssssssssssssss/ss/sssssss/sssssss/sssss/sssssssssssssssssfsssssssssssssssfsssssssssssssj'srsssssssssssssssrsssssssssssssssssssssssssss, retemre, az álmatlan éjszakáimra, a gyomorfekélyemre, melyet a gyárban szereztem. Hát ez mi, tán humanizmus? És a gyár, benne az emberek, akik nem kapnak nyereséget, prémiumot és akik tudják, hogy azért nem, mert én rosszul vezetek — ez is humanizmus? A titkár barackpálinkát bontott, a vizespoharakat félig öntötte és ittak. Világért sem szólt volna. _ Fütyülök én pajtása tapsoló kárörvendőkre. Én kibí-------------------------------------rom, hogy nem leszek igazgató, azt i s, hogy az emberek egy része röhög majd rajtam. De azt már nem bírom ki, hogy a portás is szégyelli magát, milyen híres az igazgatója a járásban. Híres, mert rossz vezető, nem érti a dolgait. Azzal a portással én együtt voltam cseléd. Igaz, ötvenéves vagyok, nem kívánok még meghalni, nyugdíjba sem megyek, dolgozni akarok. Nem vagyok öreg, de mint igazgató, nagyon megöregedtem. Ismered az életem?! — Apámat tizenkilencben agyonlőtték a fehérek. Akkor ötéves voltam. Az egészben az volt a legkellemetlenebb, hogy később az iskolában vörösnek csúfoltak a gyerekek, holott én a tükörbe nézve azt hittem, fekete vagyok. A tanár úr titokban megsímogatta a fejemet, mert apám jó embere volt, meg aztán neki is volt takargatni valója tizenkilencből. A harmadik elemit sem tudtam befejezni. Szilveszterkor már cseléd voltam, az új évet a lovak fara mellett köszöntöttem az új helyemen. Volt itt egy öregebb kocsis, az apámmal szolgált a vörösöknél. Az is megsímogatta a fejemet, csak a keze volt durvább, mint az iskolamesteré. De ezeken nem volt időm gondolkodni, ezek amolyan balga kis félérzések voltak. Egyszer elaludtam. Három óra után tíz perccel etettem az állatokat, a gazda akkor vasvillával fejencsapott és azt mondta, vörös faty- tyú vagyok. Az öreg kocsis később megvigasztalt és elmondta, hogy a vörösök jó emberek voltak, az én apám is az volt vele együtt. „Csak szegények voltunk, fiam, ezen akartunk segíteni tizenkilencben, nekünk nem sikerült, majd nektek sikerülni fog”. — Húszéves koromban már ültem röpirafterj észt ésért. __________________________ A tanyán járt egy nadrágos ember, a kocsissal susmusoltak, aztán én is kaptam egy tarisznyára való papírt és vasárnap széthordtam a szomszéd tanyákon. Miért is mondtam volna nemet? Hiszen annyira szeretett az öreg kocsis. Meg gondoltam, az apámért törlesztek valamit, az ő igazságát hirdetem. — A csendőrök kegyetlenül megvertek, aztán bezártak. Egyenesen a börtönből vittek a Don mellé, büntetőszázadba, aknát szedni. Mikor már nagyon sok volt a kegyetlenség, és az éhezés, harmadmagammal átszöktem a szovjetekhez. Azt hiszem, 1944. végén én voltam Magyarország legboldogabb embere, mert vöröscsillagos sapkában a szovjetekkel együtt érkeztem haza. Földet osztottam, megválasztottak országgyűlési képviselőnek, pedig a nadrágom rohgyos volt. Senkié sem rongyosabb a faluban. — Agitáltam a szegény népet, ütöttem a gazdagot. Téged & is én neveltelek, titkár elvtárs, tudom, hogy most ez zavar, de § én mondóm, ne zavarjon. Gondold meg, akkor könnyű volt, $ egyszerű igazságot kellett hirdetnem, bár a legnagyobbat az $ ember számára. Mikor ezt a gyárat államosítottuk, nekem csak $ annyit kellett mondanom a tőkésnek, hogy menjen haza, mert ^ a gyár a miénk, elvettük tőle, mert erősebbek vagyunk. Ké- ^ sőbb jöttek a nehéz évek és én, elvtársam, ma sem szégyellem, ^ mindent végigcsináltam. Amit tőlem a párt kért, mindig meg- S tettem. ^ — ötvenhatban már tudtam, hogy sok hibát cselekedtünk, ^ de gondoltam azt nem úgy kell helyrehozni, ahogy az embe- ^ rek javasolják. Fegyvert fogtam veled együtt, titkár elvtárs. 5 Utána visszaraktatok igazgatónak. Kár volt. Nem akartam vál- < lalni, emlékszel? De ti azt mondtátok, hogy a párt így akarja, S- Kovács elvtárs. í § Titkár elvtárs, én azért jöttem, hogy megmondjam, nem ér- í------------------------tek semmihez, csak az emberekhez. Meg is 5 é rezték ezt. Jöttek a takarítónők, a portások, jöttek az embe- $ rek, baj van a fizetéssel, baj van a családdal, rossz a fűtés, hi- ^ deg a fürdő és én ezeket szépen elintéztem. De jöttek a mű- ^ szakiak. A többi gyár képviselői, a minisztériumi emberek, és ^ én úgy hallgattam a műszaki fejlesztés számait, terveit, mint-Ss ha arabul beszéltek volna hozzám. Égett a pofámon a bőr, nem | akarom, hogy tovább égjen. ^ — Mindig arra tanítottalak benneteket, hogy a pártért $ mindent, még az életet is. Most csak a hiúságomról van szó. ^ Képes voltam államosítani a gyárat, megvédeni az ellenforra- $ dalomtól, nem vagyok képes vezetni. Lemondok az igazgatói ^ székről... ^ A titkár nehéz helyzetében még egyszer öntött a pálinká- ^ bői. Az öreg egyszerűen, tiszta becsületes szemmel nézett rá. ^ Semmi huncutság, ravaszság a vizenyőskék szemben. Még vá- ^ rakozás sem, hogy no, mit szól a titkár? Az öreg most is, eb- ^ ben a helyzetben is tanító maradt — gondolta. Nagyon férfiat- % lan dolognak tartotta a sírást, de most közelállt hozzá. Ezeket $ az embereket derékba kapta a felszabadulás. Három-négy ele- ^ mivel kezdtek dolgozni. Nem, nem dolgozni, harcolni és sem- ^ mire sem volt idejük. Nem tanultak, nem éltek, gyomor- és ^ idegbetegséget kaptak, asszonyuk is ötvenéves korban elfá- ^ radva, elnyűve kapja vissza őket. Itt tartott gondolataiban, § amikor az öreg még egyszer megszólalt: & y — Tudcd, mit mondott nekem az öreg kocsis, „csak sze- i gények voltunk fiam, ezen akartunk segíteni tizenkilencben, ^ nekünk nem sikerült, majd nektek sikerülni fog”. — Itt meg- ^ állt egy kicsit, gondolkodott, aztán így folytatta: — Majd nektek sikerülni fog, az alapoknál azért mi Is se- § gítettünk valamit. § $ Elbúcsúztak. Otthon az asszony kérdezte a titkártól, hogy ^-------------------- mi a baj, miért olyan rosszkedvű? Azt válaszol- ^ t a, hogy nagy fa dőlt ki, amiből a felesége egy szót sem értett. % Varga Dani bácsi pipázott viszont eleget, még hivatalból is. Ha új lakkal próbálkoztak, Dani bácsi végezte a próba- szívást. De le kellett tennie a pipát, nem szíhat ma már sem hivatalosan, sem magángyönyörűségből : az orvos örökre megtiltotta neki. Most A főművezető mindössze egy esztendeje került szoros viszonyba a termeléssel, nemrég még a könyvelési kartonok s a KÁLISZ mellett ült. Most már kollekciókat állít össze, hollandusokkal, norvégokkal tárgyal, gyártási folyamatot szervez s büszkén mutat egy tetszetős fazont, melyet maga álmodott a fáiba Ha a gyártási cikk szárnál mondják neki: rögtön megjelenik képzeletében a megfelelő pipa képe, s a pipára is eszébe jut a gyártási szám. A modern szabású példányok után felsorakoztatja az iparművészek közreműködésével készített furcsaságokat is. I „íme az egyedi darabok”. Van ] bulldog, van rumszítta tengerészarc és van oroszlánpofa is — ki tudja miért? A legmeglepőbb a pipába öntött halálfej. Ez viszont nagyon ötletes, valódi „antireklám”. Nem is fogok többet halálfejből pipázni. (andrás) Fotó: Gábor 700 UJ TÁBLA - A DUNA MENTEN A Duna Bizottság ajánlására a nyolc dunai állam elhatározta, hogy ez év végéig egységesíti az országonként változó part menti hajózási jelzéseket. A Duna magyar szakaszán a Vízügyi Igazgatóságok már elkészítették az újfajta, nemzetközi jelzőtáblákat. Csaknem hétszáz új táblával váltották fel a régieket, amelyeknek fehér-fekete jeleit csak viszonylag közelről tudták felismerni a hajósok. Most viszont a közúti forgalomjelzőkhöz hasonlóan a víziót part menti tábláin is általábar piros-fehér színnel jelölik a tilalmi és egyéb korlátozó rendelkezéseket, í kékkel és fehérrel pedig az útbaigazítót, a figyelmeztetést és a valamire engedélyt adó intézkedést Az új táblákat foszforesz- káló festék helyett Angliából hozatott különleges fényvisz- szaverő fóliával vonták be. turális alapjainak felhasználása. A közelmúltban végzett vizsgálat igen súlyos megállapításokat tett. Többek között azt, hogy a művelődésre biztosított összegeket a vállalatok, tsz-ek, kisipari szövetkezetek többsége szétforgácsolja, elaprózza, sőt, sok esetben más célra, felesleges reprezentációra, evészetre, ivá- szatra fordítja. A föltárt visszásságokat, hibákat, az érintett vállalatok és szervek hogyan fogadják? — Gyorsan reagálnak és a hibák megszüntetésére megfelelő intézkedéseket helyeznek kilátásba. Ha országos jelentőségű témáról van szó, az esetek többségében maga a kormány és egyes minisztériumok, Pest megyében a megyei pártbizottság, a tanács, de a járási, városi tanácsok is megteszik a szükséges intézkedéseket. Amikor indokolt, javaslatot teszünk a mulasztásokat elkövetők felelősségre vonására. Tavaly például tizenegy vezető állású és húsz beosztott dolgozó ellen folytattak ennek nyomán fegyelmi eljárást. A visszaélések, a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények, minden esetben átkerülnek az ügyészséghez. Nem egy esVt- ben a lakosságtól érkező bejelentések hívják fel a figyelmünket. Lopások, adócsalások, egyéb visszaélések derültek így ki. Többen fordulnak a NEB-hez különböző munkaügyi panaszokkal is. Ezekkel érdemben nem tudunk foglalkozni, de minden esetben segítséget nyújtunk a megfelelő elintézéshez. A lakosság bejelentésednek nagy többsége helytálló, ezért szívesen vesszük, ha tapasztalataikkal hozzánk fordulnak. — Végezetül azt szeretnénk még elmondani: a népi ellenőrzési munkának nagy szükváif á'“'bynváaos^S-a. Ezért >. - mi támogatjuk «azt, hogy- mindenki saját -lakóhelyén vegyen részt a közügyekben. A nyilvánosság érdekében igénybe vesszük az újságok és a rádió segítsér gét, de nemegyszer, egy-egy vállalatnál folytatott vizsgálat után, a dolgozók előtt, an- kóton tárjuk fel és beszéljük meg tapasztalatainkat. Hetes! Ferenc Pál
