Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

MONORI TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓJA Ma este hat órakor Len- gyeli József a Földváry-ta- nyán, Orosházi József a Kos­suth Tsz-ben, ifjú Otrokocsi István a Munkásőr utcai is­kolában, Gál Imréné laká­sán (Zólyom utca 6.) tartja tanácstagi beszámolóját. M0H0R°VmftI EST.MEGYEI^HIRLAP KÜIÖ NKl'ADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 272. SZÄM 1965. NOVEMBER 18, CSÜTÖRTÖK Ötórai tea a monori művelődési otthonban Azoknak a fiataloknak (fia­tal házasoknak is) részére, akik szeretnének kultúráltan eltölteni öt órát, minden va­sárnap délután öt órától tí­zig ötórai teát rendezünk. Terített aszalókkal, kellemes zenével és udvarias kiszol­gálással várjuk vendégein­ket. A férfiak lehetőleg sötét öltönyben és nyakkendőben jelenjenek meg. Tánc köz­ben lekérni nem lehet. A zenekar felváltva ját­szik modern lassú és gyors számokat. Az első „Tea” 1965. november 21-én dél-11 utón öt órakor. Szeretettel várjuk a szó­rakozni vágyó fiatalságot a művelődési otthonba. A vezetőség 2,10 félét f«»ffigsavr Wigyáraf, méreg I lit; tuetiiL. reszkessetek! Rohamosan terjed a kémiai növényvédelem, évről, évre több vegyszert alkalmaznák a mezőgazdaságban is. Jel­lemző, hogy amíg például 1955-ben 130 féle növény­védő anyagot használtak, ma már 250 különböző vegyszert vesznek igénybe gyomirtáshoz és az ál­lati károkozók ellen. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Boldogság napja-. *or; Halál a Cukorszigeten. Scsorsz. Mo­Uri: Hazánkban is gyors ütem­ben terjed a kemizálás, a mérgező anyagokat már nemcsak a nagyüzemekben, de a háztáji gazdaságokban is használják. Pest megyében tavaly már 31,5 millió forint értékű növényvédőszert szórtak, vagy permetezitek ki a földekre. Minthogy ezeknek az anya- I goknak nagy része vesze­delmes méreg, kezelésük, raktározásuk, de a felhasz­nálásuk is rendkívül nagy óvatosságot igényel. A gya­kori mérgezések figyelmez­tetnek a kemizálás elterje­désével járó növekvő veszély- lehetőségeikre. Most már a já­rásunkban levő közös gaz­daságokban is nagy mennyi­ségű vegyszert, • mérgező anyagot használnak. Sajnos a méregraktárak egy része még nem megfelelő. Nem mindenütt kezelik szakszerű­en a vegyianyagokat, s ami még nagyobb baj, a szak- képzettség hiányában nincse­nek vele tisztában, milyen kár származhat ebből. Az el­lenőrzések során akadtak olyan közös gaz­daságok, ahol a hibákról felvett jegyzőkönyvet nem is akarták aláírni. Minthogy a vegyszerek alkal­mazása tovább növekszik, a jövőben sokkal gondosabban, nagyobb körültekintéssel kell kezelni és felhasználni a la­kosságra is1 veszélyes vegyi- anyagokat. SZÁLKÁK OLVASÓINK ÍRJAK Kávé gorombasággal Már többször előfordult, hogy a monori 61-es számú népboltban Szauer Károlyné Köszönöm Köszönetemet fejezem ki a tápiósülyi Virágzó Tsz veze­tőinek, tagságának. Nemrégen azzal a kéréssel fordultam a tsz-hez, hogy adjanak 11 má­zsa aprókrumplit, s én szerves trágyát adok helyette. Hivat­koztam arra, hogy nagy a csa­ládom, s építkezem. Kérésem meghallgatásfa ta­lált. Ezúton mondok köszöne­tét a tsz-nek megértő támoga­tásáért, Svercsek János Tápiósáp, Kossuth Lajos út 246. pénztárosnő nem megenged­hető hangnemben beszélt a vásárlókkal. Egy alkalommal 15 deka kávét kifizettem és darálásra visszaadtam. Ekkor a pénztá­rosnő félreállított, és hosszas várakozás után közölte, hogy elvitte más a kávét. Csak eré­lyes követelésemre volt haj­landó ismét kiadni. Kisgyermekkel állt sorban egy fiatalasszony, és a vevők kérték, hogy szolgálják ki so­ron kívül. Erre megjegyezte, hogy: ő is sorbanállhat. Megjegyzései, magatartása mindennek nevezhető, csak éppen a szocialista kereske­delem alapelveivel összeegyez- tethetőnek nem. Kulcsár Istvánná Monor Mindnyájunk emlékezetében él még a két év előtti felhő- szakadás, mely különösen a külső Acsády utcában méteres mélységű gödröket vájt ki az úttesten. Ezeket a gödröket részben már betemették föld­del, salakkal, szeméttel, de még jócskán akad méteres mélyedés. Éppen ezért nagyon helytelen, hogy a már el­egyengetett részek tetejére ócska, lyukas füstcsövet, sze­neskannát, zománcozott mos­dótálakat dobálnak, melyek a közlekedést akadályozzák. Ha ezek az ócskaságok már any- nyit sem érnek, hogy a MEH- nek eladják, legalább a pár méterei távolabb eső mély gödörbe dobják őket, ahol nem tehet kárt sem emberben, sem állatban. ★ A halottak emlékére mint mindenki, akinek szerettei a temetőben nyugosznak, úgy én is kisétáltam a református temetőbe, ahol régen elhalt szüleim nyugodnak. De a jól ismert csapáson (útnak nem le­hat nevezni) bandukolva nem találtam a sírokat. Félórai ke­resgélés után bukkantam rá­juk. Egy méter magasan gaz volt rádobva, melytől a magas fejfának a teteje sem látszott ki. A „tettes” talán egy-két nappal előbb hozta rendbe a sírt, melyben szerettei feksze­nek és a gazt rádobta az én szeretteim sírjára! „Kedves" ismeretlen! Az idő múlásával majd az én síromat, de a te sírodat is gaz fogja belepni, mert majd az én és a te szeretteid is elhalnak. Vi­szont akad valaki, aki teledo­bálja gazzal. És akkor már egyiken sem tudunk tiltakozni ellene. Szűcs Gyula Rátonyi Yecsésen És újra szállnak a darvak Szorongó félelem ül benned, tudod, hogy mi fog történni, hogy mi történt. A férjed jut az eszedbe, aki azt ígérte, hogy visszajön ér­ted, s a gyerekért — és aki a Don-kanyarban halt meg. Könnycsepp gurul az arco­don, az enyémen is. Látod, az a férfi is sír ott. Mert sírni kell! — és emlékez­ni. Ö is emlékezik. Szeretett és nem szerethetett. Egy sárga csillag elválasztotta őt attól, aki mindene volt. És elválasz­tották az élettől is a kedve­sét — a halállal. Nézd, hogy ökölbe szorul a keze. Hogy ökölbe szorulnak a kezek. A tied is, az enyém is. Elkapod a fejed, nem, nem odanézni! Sírsz. Nézd, hogy zokog az az öreg néni fekete kendőben. Szép fekete fia volt, olyan volt a haja színe, mint a kendőjéé. Keresztülfutott a szívén egy golyó. Ennyi egy emberi élet. Csak az emléke maradt. Most is úgy van a szobája, mint akkor. Hiszen hátha hazajön. Hátha tévedtek és megjön — nem halt meg. De mikor jön? Mondd, mikor? Zsetbbtt réítfó tanulság A vecsési Zöld Mező Ter­melőszövetkezetben kártérítés­re kötelezik azokat, akik a vállalt földterületet hanyagul művelték, s emiatt kisebb lett a termés. Körülbelül nyolc- tíz tsz-tagot érint az intézke­dés. Most bizottság vizsgálja fölül, jogos-e a büntetés. Jö­vőre várhatóan kevesebb lesz a hanyagul dolgozók száma. — Most még egyszer találkoz­nak. Az utolsó találkozás. Tu­dod és érzed. Végigpereg előtted életed filmje. Amikor rózsával vár­tad őt a randevún, de nem jött. Másnap sem — soha többé. És a rózsák, amiket a randevúra vettél, a sírjába kerültek. És te sírtál, mint most — és sír a néni is —, mert keresztülfutott a főhős­nek egy golyó a szívén — mint a fiáén. Kavarognak a fák; szédül a világ és szédülsz te is. A férjed jut az eszedbe, a kedvesed, a fiad — akik visz- sza már sosem térnek — és elszorul a szíved, elcsuklik a hangod. — Meghalt. Most már összefut előtted minden. A híradó jut az eszedbe: tankok dübörögnek, azok a tankok, amelyek fél Európát legázolták és elpusz­tították az embereket. Akik megölték az emberi érzéseket, akik széttépték az emberi kapcsolatokat és akik Dachau- kat építettek lakóházak he­lyett. ök ülnék bent a kocsi­ban, vagy a fiaik és te szeret­nél felkiáltani: Vigyázzatok, emberek! De nem jön ki hang a torkodon. És a látomások: az atom­bomba gombafelhőjét látod és a semmit, ami a mindenség- ből megmaradt. Égett holt­testeket, csontvázakat. Nem bírod tovább. Kinyitod a sze­med. Egyedül vagy a moziban. Vége a filmnek. Kimégy, meg­csap a hideg novemberi szél. Felnézel az égre. Nem — nem szállnak a darvak. És lassan megindulsz — és nincs már ökölbe szorítva a kezed. Szalontai Attila November 21-én, vasárnap este fél nyolc órai kezdettel „Nő nélkül nem lehet” címmel nutonyi Róbert, Szil- vássy Margit, Mikes Lilla, Ka- dai Győző és Gál Péter köz­reműködésével vidám estet rendezünk a művelődési ott­honban. Ha jól akar szórakoz­ni, már előre biztosítsa jegyét! ★ A KISZ Központi Művész- együttesének fúvósötöse és Deák Agnes hegedűművésznő közreműködésével vasárnap tartotta a vecsési művelődési otthon oan az öt hangverseny­ből álló sorozat első előadását Sajnos csak gyér számú kö­zönség élvezte és gyönyörkö­dött a színvonalas hangver­senyben. A sorozat legköze­lebbi előadása december 18- án, szombaton este hat órakor lesz. (-i-s) TÍZRŐL TIZENNEGYMILLIORA Monoriak Békésen Tornában jobbak a mieink Katalinok bravúrja Baráti kapcsolat alakult ki a monori és a békési gimná­zium között. Már-már hagyo­mány lesz a két iskola sport- találkozója. A múlt hét vé­gén a monoriak viszonozták a békésiek tavalyi látogatá­sát. Tornában a mieink igen jól szerepeltek. Biztosan nyerték meg a versenyt. Egyéniben a lányoknál a következő sor­rend alakult ki: 1. Palkovits Katalin (Monor), 2. Jeney Ka­talin (Békés), 3. Wodiáner Katalin (Monor). A fiúknál az első, második helyen Pete László és Földváry Zsolt (Mo­nor) végzett. Labdarúgásban ismét a mo­noriak nyertek. A csípős hi­degben lejátszott mérkőzésen a monoriak irányították a já­tékot. Az első félidőben Illa- nicz, a másodikban pedig To- mozi lőtt gólt, s így alakult ki a 2:0-ás monori győzelem. Kosárlabdában először a lányok léptek a „parkettra”. A mérkőzésen kidomborodott hazaiak nagyobb tudása, ami az eredményben is meg­mutatkozott, mert a hazaiak 46:22 arányban nyertek. A fiúk már sokkal jobban ját­szottak. Pozsonyi, Liptay és Vladár vezényletével a csa­pat 75:32 arányban győzött. Különösen Vladár volt elemé­ben, amit mutat az, hogy a pontoknak több mint egyhar- madát ő dobta. A jól sikerült sporttalálko­zók után éjfélig tartó bál volt. Hozzátehetjük: a mieink itt is megállták a helyüket. (rj) HHHS mm GYÖMRŐ BIZONYÍT — Érdemes volt, — mondja az elnök, s ugyanezt érzi a főagronómus is Amikor az elnökséget — a közgyűlés egyhangú és hatá­rozott kívánságára — a hu­szonnegyedik órában elvállal­ta, sötét volt a haja színe. Az­óta három és fél esztendő telt el s Hayt Ferenc, a gyömrői Petőfi Termelőszövetkezet fia­tal elnöke félig-medddg meg­őszült — sőt, szerzett egy élet­re szóló hypertoníát is. De elmondhatja, hogy amit K. Nagy László főagronómussal, György Károly főkönyvelővel, a vezetőséggel és a kedvüket szegett szövetkezeti gazdák­kal összefogva elkövetett, az csakugyan férfimunka volt. Mert Gyömrő — ahol a ko­rábbi, . tehetségtelen és hará­csoló vezetés beárnyékolta a közös gondolatot, most már bizonyít: mire is képes a jól működő szövetkezeti nagy­üzem. 1963. végén 10 645 000 forint volt a szövetkezet kö­zös vagyona, rá egy évre már 14 362 000 forintot számlálhat­tak. Annikor megválasztották Háyt Ferencet elnökül, 7—8 ezer forint körül mozgott a munkákban . ..... .rendszeresen résztvevőik évi jövedelme. Ta­valy. már 28—35 ezer forin­tot is megkerestek a szorgal­masan dolgozó tagok. Szak­emberek a megmondhatói, mennyit jelent az, hogy 1570 holdnyi szántóra már 386 szá­mosállat jut. Hayt Ferenc el­nöksége kezdetén két traktora volt a szövetkezetnek, most már tizenkét erőgép és két teherautó könnyíti a mun­kát. Odébb még a zárszám­adás, de annyi már bizonyos, hogy a betervezett jövede­lem, a várt eredmény, az idén is meglesz, pedig erre­felé is sok bajt, nehézséget okozott a szélsőséges időjárás. Állták a próbát a gyömrőiek, dacoltak a természet viszon­tagságaival. a károkat pótol­ta a szorgalom, a nehézsége­ken úrrá lett a lelemény. Az­előtt — az uraság idejében — igen jó esztendőnek szá­mított, ha elérték a holdan- kénti 8—9 vágy 10 mázsás búzatermést. A nyáron 12.93 mázsa búzát . arattak le. A rozs, ami azelőtt legfeljebb 6—7 mázsát adott, 300 hold átlagában 10,5 mázsával há­lálta meg a jobb munkát. S miközben az idei gondokkal birkózták a szövetkezet tagjai, a jövő esztendő előkészítésé­ről sem feledkeztek meg. Ok­tóber 27-re elvetették a ga­bona magját, november 1-re a kukoricát is letörték, lehet, hogy a mélyszántással készen vannak. Gyomrán az uradalmi, de később a szövetkezeti gazdál­kodásnak is jelképe volt a Töves-major. Ma is az. Igaz, az ötvenes években nemhogy túlnőtte volna a tövesi gaz­dálkodási színvonal a háború előttit, de el sem. érte. Most már ahogy egy volt cselédem­ber is fogalmazta: „Nem is­merne rá a majorjára, ha föltámadma és hazalátogatna a gróf”. Nem ám, mert a ro­zoga, nádtetős épületek he­lyén modern istállók emel­kednek. Bennük laboratóriu­mi tisztaság, fehér köpenyes asszonyok, férfiak vigyázzák a rendet. Az állatállomány ugyancsak büszkesége lehet már a környéknek. Az a 2000 leghorn törzsbaromfi, amely a leendő üzemágnak az alap­ja, a külföldi kiállítások dí­szére is válhatna. „Hidegle­vegős” górókíban — az új korszerű módszernek megfe­lelően — szárad a kukorica, A hatalmas szénakazlak ugyancsak ventillátorok fö­lött dicsérik a kazalmesterek szakértelmét. Iskolát láthat itt az ember arról, hogyan is kell kinéznie egy szövet­kezeti gazdaságnak, mire ké­pes a gondos vezetés, hogyan lehet egy-két óv leforgá­sa alatt teljesen megváltoz­tatni egy majorság arculatát. Járjuk az elnökkel, meg a főagronómussal a majort, fi­gyeljük hol, mit szándékozik építeni, még a vezetőség. Most már nem okoz gondot a takarmányhiány, a készle­tekből még felesleg is marad. Főként a szarvasmarha-te­nyésztést szándékoznak fej­leszteni, s már az itatásos borjúnevelést is bevezették. Minthogy az adottságaik meg­vannak, a jövőben szeretnék kiszélesíteni a baromáitar- tást. Egy tízezer férőhelyes .tojóház — ahogy a főagronó­mus mondja — jól jönne a szövetkezetnek. Mindez nem­csak a gazdaságon, másokon is múlik még... Megyünk kifelé a vadonat­új makadámúton, megál­lunk, még egyszer szemügy­re vesszük a tövesi szövetke­zeti tanyát, s az elnök azt mondja: „Ha duplán terhel­tek is bennünket a „háborús évek”, azért érdemes volt veszekedni, békíteni, buzdí­tani és az apró kudarcok után újra, meg újra kez­deni”, (sp) Fehérre meszelt, modern istálló a zsúptetős helyén (Foto: Gábor Viktor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom