Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

rin MBCYEI 'yJCztIop 1965. NOVEMBER 17. SZERDA Felröppent már a Venus-3 Is A Szovjetunióban újabb bolygóközi állomást indítot­tak a Venus felé. A Venus—3 e«tornataállo- mást ugyanolyan rendszer szerint vezérelték nap körüli pályára, mint elődjét, a Ve­nus—2 automata állomást A közlemény szerint a november 12-én felbo­csátott Venus—2 hétfőn, jnosakvai idő szerint 18 órakor 1 149 000 kilométer távolságra volt a földtől. Az újabb automata állomás felbocsátásának fő célja, hogy segítségével növeljék és bővítsék az adatszerzést a Vénásról és a kozmikus tér­ségről A Venus—3 súlya kilenc- százhatvan kilogramm. Szerkezete a tudományos ké­szülékek tekintetében ■némi­leg különbözik a Venus—2 állomás konstrukciójától. A Venus—3 újabb kísérleti fel­adatok megoldáséra szolgál. A Venus—3-at a kiszámí­totthoz közelálló pályára ve­zérelték. Mi okozta a tízórás sötétséget ? RELÉ - RÖVIDZÁRLAT - LÁNCREAKCIÓ Joseph Swidler, az amerikai energiaügyi bizottság elnöke hétfőn Johnson elnök elé ter­jesztette első beszámolóját a múlt heti áramszünet okáróL A beszámoló szerint Papaszpiru győzött, de BOTRÁNY a görög parlaaienilien A görög parlamentben bot­rányos jelenetek játszódtak le a parlamenti elnök meg­választásakor. A Sztefanopulosz kormány­nak sikerült 149 szavazattal 143 ellenében keresztülhajszol­nia jelöltjének, Papaszpiru- nak megválasztását. Az ellen­zék a szavazás után. tüntetőén kivonult az ülésteremből, mi­után törvénytelennek tekintet­te Papaszpiru jelölését, aki egyébként szintén a Centrum Párt egyik „disszidense". Papaszpiru ugyanis a ka­binet igazságügyminisztere volt s így a törvény értel­mében nem lett volna sza­bad jelöltetnie magát a par­lamenti elnökségre. Törvénytelennek tekin­tette az ellenzék azt is, hogy a jelenleg Londonban tar­tózkodó király külföldön ír­ta alá azt az okmányt, amely­ben elfogadja igazságügymi­niszterének lemondását, hogy betölthesse a parlament elnökének tisztét. A Centrum Párt és az EDA a régi parlamenti elnökre, Bakladziszre szavazott KINA-VITA Újabb USA-manöver Hétfőn folytatódott az ENSZ-közgyűiés vitája Kína ENSZ-képviseletének kérdé­séről. A hétfői ülés előtt az amerikai ENSZ-küldöttség újabb manőverhez folyamo­dott — nyolc más országgal együtt határozattervezetet nyújtott be, amelynek értel­mében az ENSZ megújítja négy évvé* korábban, ugyan­csak az USA nyomásá­ra elfogadott határozatát és „fontos kérdésnek tekinti a Kína képviselet-problémá­ját. Ez azt jelenti, hogy míg rendesen az egyes országok képviselete ügyrendi kérdés­nek számít és ilymódon a határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges csupán, ez a probléma, mint „fon­tos politikai kérdés” két­harmados többséget igé­nyel. Az amerikaiak azért terjesz­tették be ezt a határozati ja­vaslatot, mert félnek attól, hogy különben nem tudnák továbbra is kirekeszteni a Kí­nai Népköztársaságot az ENSZ-ből. a kanadai Ontario állam­beli Queenston erőműben elromlott egy relé. A reléállomás kiesése miatt New York állam és a közeli államok energiarendszere óriási mennyiségű elektromos áramot kapott, amely meghaladta az egyes állo­mások kapacitását. Ez több helyen rövidzárlatot okozott. A láncreakció követ­kezményeképpen az egész energiaszolgáltató rendszer összeomlott. Bstiltották a Szudánt kommunista pártot 150:12 Khartoumban a rendőrség könnygázbombákat és gumi­botot használt a Mohamedán Testvériség nevű szervezet tagjai ellen, akik azt ünnepel­ték, hogy a nemzetgyűlés el­fogadta a kommunista párt betiltásáról szóló javaslatot. A döntés után, amelyet ki­lenc tartózkodással 150:13 arányban megszavaztak, a kommunisták kijelentették, hogy a földön semmi erő nem számolhatja fel a pártjukat. A megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy a párt illegalitás­ba fog vonulni. Mohamed Ahmed Mahgub miniszterelnök szintén meg­szavazta a törvényjavaslatot, de a vitában nem vett részt. Lapzártakor érkezett: Sukarno kcmmunistaellenes rendelet© Csőmbe híveinek reagálása - Egypárf- ■ rendszer Csádban A djakartai rádió ismertet­te Sukarno elnök rendeletét, amely arra szólít fel, hogy a kormányhivatalokat tisztítsák meg a kommunistáktól és más baloldali szervezetek tagjaitól Egy másik adásá­ban a djakartai rádió azt kö­zölte, hogy Kelet-Jáván egy fegyveres összetűzés során a fegyveres erők megöltek ötven kommunista fiatalt, ötszáznyolcvanat pedig le­tartóztattak. ★ Léopoldville-ben folytató­dik a harc a politikai hatalo­mért. Kaszavubu elnök újra a parlament által megbuk­tatott Kimbát bízta meg kor­mányalakítással. A döntésre Csőmbe hívei nyomban rea­gáltak. Albert Kalondzsi, Csőmbe CONACO pártja po­litikai bizottságának vezető­je nyilatkozatában kijelen­tette, hogy pártja nem vesz részt a megalakítandó új kor­mányban. ★ A Csád Köztársaság nem­zetgyűlése kedden elfogadta az alkotmánynak azt a módo­sítását, amely szerint egy- pártrendszert vezetnek be az országban. A csádi alkotmány­ból törölték azt a cikkelyt, amely kimondja, hogy az or­szág polgárainak joguk van pártokat és politikai cso­portokat alakítani. A Csád Köztársaságban csupán a kormánypárt — a Haladó Párt — működhet a jövőben. PLEI ME Ellentámadás A dél-vietnami fennsíkon, Plei Me körzetében tovább folynak a súlyos harcok. A kambodzsai határtól mind­össze tíz kilométerre hét­főn délután az amerikaiaknak sikerült a hfetár felé szorí­tani a szabadságharcosokat. A partizánok azonban az éj beálltával átcsoportosították erőiket és kedden reggel ellentámadásba mentek át. A veszteségek mindkét rész­ről súlyosak. Válasz — válaszra A Pravda keddi számában a lap pekingi tudósítója a „Szov- jetelicncs anyagok a kínai saj­tóban” címmel a következőket írja: „Válasz az SZKP új vezetősé­gének az akcióegységről hangoz­tatott fecsegéseire” címmel ter­jedelmes szerkesztőségi cikk je­lent meg a Kínai KP központi sajtóorgánumában, a Renmin Ribaóban és a Vörös Zászló cí­mű folyóiratban. A szerkesztősé­gi cikk rendkívül durva és tá­madó hangjával kitűnik a kínai sajtóban rendszeresen közölt ha­sonló anyagok közül. A cikk arról tanúskodik, hogy a Kínai KP vezetősége az imperializmus és a vietnami amerikai agresz- szió ellen, a békéért és a népek társadalmi előrehaladásáért folytatott harcban végképpen el­utasította az SZKP-val és más marxista-leninista pártokkal va­ló akcióegységet. A cikk rágal­mazó módon revizionizmusnak minősíti a Szovjetunió harcát a béke fenntartásáért és az új vi­lágháború veszélyének elhárítá­sáért, s azt állítja, hogy a Szov­jetunió tagad és ellenez minden antiimperialista forradalmi har­cot. A cikk továbbá azt állítja, hogy a világ feletti közős ural­kodás érdekében a Szovjetunió összeesküdött az amerikai im­perializmussal. Ennek egyik „bi­zonyítéka” a Szovjetunió által aláírt moszkvai atomosend- szerződés, amelyhez — mint is­meretes — a világ több mint száz országának kormánya csat­lakozott. A szovjet—amerikai összeesküvés másik „bizonyíté­kaként” a Renmin Ribao és a Vörös Zászló az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződésre vonatkozó szovjet javaslatot hozza fel, amely meg­akadályozná a nyugatnémet re- vansistákat az atomfegyverek megkaparintásában. Mindazt a segítséget és támogatást, ame­lyet a Szovjetunió a VDK kéré­sére és kétoldalú megállapodása alapján nyújt a vietnami nép­nek az amerikai agresszió elle­ni harchoz, a cikk az amerikai imperializmussal való összees­küvésnek tünteti fel. Az SZKP irányvonalát, amely a kommunista társadalom fel­építésére, a jólét növelésére, a termelőerők fejlesztésére és a szocialista gazdaság tartalékai­nak hasznosítására irányul, a cikk a szovjet nép „burzsoá át­alakítása” irányvonalának kiált­ja ki. Azokat az intézkedéseket pedig, amelyeket az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány tesz a kolhozfalu ter­melőerői szüntelen növelése ér­dekében, s ezzel összefüggésben az SZKP Központi Bizottságának márciusi plénumhatározatait, a szóbanforgó cikk a következő­képpen tálalja: az SZKP új ve­zetősége a tőkés fejlődést gyor­sítja falun is. Fejleszti a ma­gángazdálkodást, növeli a ház­táji gazdaságok nagyságát, a ma­gántulajdonban levő állatok szá­mát, bővíti a szabadpiacot és ösztönzi a szabadkereskedelmet* A szeptemberi plénumhatároza- tokat a cikk úgy értékeli, mint a kapitalizmus visszaállítását a Szovjetunióban. Pártunknak azt az irányvonalát, hogy az állam életében helyreállítsák a lenini normákat és elveket, hogy fej­lesszék a szocialista demokrá­ciát, kibontakoztassák a dolgo­zók alkotó kezdeményezését, a szerkesztőségi cikk revizioniz­musnak állítja be. Miközben a közös ellenség, az imperializmus elleni aktív hare kibontakoztatása céljából az -SZKP és más marxista—leninista pártok sürgetik az összes kom­munista párt akcióegységét és ezen az alapon törekszenek tö­möríteni a kommunista mozga­lom sorait, a cikk szerzői kije­lentik, hogy a Kínai KP és az SZKP között csak az van, ami elválasztja őket és nincs az, ami egyesíti. Csak az van, ami ellentmond egymásnak és nincs az, ami közös lenne, hogy a Kínai KP és az SZKP akcióegysége lehetetlen, mivel a két párt merőben ellentétes ál« Jásponton áll. Válaszul az SZKP és más mar« xista—leninista pártok felhívá­saira, hogy küzdj ék le az ellen­téteket, a cikk kijelenti, hogy mind politikai, mind szervezeti szempontból határvonalat kell húzni a Kínai KP és követői, valamint a többi kommunista és munkáspártok között. Valamennyi kitétel elejétől vé­géig hemzseg a megengedhetet­len és teljesen alaptalan rágal­maktól, provokációs koholmá­nyoktól, amelyeket a szovjet nép, az SZKP, valamint az an­tiimperialista és haladó erők összefogását célzó politika elle­ni ellenséges érzület hat át. Az ilyen megnyilatkozások óriási károkat okoznak az imperializ­mus ellen, a békéért, a népek biztonságáért, a nemzeti függet­lenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közös ügyének, annak az ügy­nek, amelyért önfeláldozóan küzd a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szocialista országok világközössége és a nemzetközi kommunista mozgalom. DJAKARTA Parlamenti határozat - falion utasítása Az indonéz parlament, ame­lyet Sukarno maga nevezett ki, hétfőn idei őszi üléssza­kának első napján határo­zatban követelte, hogy tilt­sák be az Indonéz Kommu­nista Pártat. Az ülésen nem voltak jelen a kommunista képviselők, akiket már ko­rábban eltávolítottak a tes­tületből. Nasution tábornok, az in­donéz hadügyminiszter hét­főn utasítást adott, hogy a fegyveres erőket tisztítsák meg a kommunistáktól tKendet-m, 3 Olcsóról ’A kormányzói szénié (8) „Még Kalkuttában levelet fc ptam Mám íüashwonge K -ob sziámi kir. hercegtől, aki a: nak idején a mi hadapród­iskolánk növendéke volt és 14 év t töltött mint huszártiszt a M narchiában. Egyik, velem eg; évjáratú bajtársam család­ja körében ismerkedtem meg vele. Meghívott és azt ígérte, hogy Bangkokból elémjön. A Mer am folyó, melynek partján Sziá n fővárosa fekszik, olyan seké y, hogy messze kint kel­lett horgonyt vetnünk, ahon­nan a part még alig látható. Néhány órával megérkezésünk után nyomban indulhattunk. Három órába tellett, amíg Bangkokot elértük. Vendéglá­tóm mentegetődzött, hogy nem vihet saját házába, mi­vel ő háremben lakik. Kifo­gástalan kényelemmel beren­dezett szállóban bocsátott ren­delkezésemre szobát. Vacsora után ellátogattunk a színház­ba, ez a külügyminiszteré volt és abban kizárólag az ő asszonyai léptek fel. A cse­lekményt a színpad hátterében képes magyarázat kísérte. A táncosnő minden porcikáját lendületbe hozta, követte moz­dulataival a dobok, csengety- tyűk és sipok zenéjét. Megle­hetősen hosszú időbe tellett, míg valamilyen egzotikus dal­lamot éreztem ki a hangokból. Mom Krob büszkén hívta fel figyelmemet arra, hogy a ze­nekar hangjegy nélkül játszik. Bangkok a maga díszes épü­leteivel úgy hatott rám, mint valamely valósággá vált mese. A három nap szinte elrepült. Arról, hogy a király előtt is megjelenhessek, az előírt ru­házat hiányában le kellett mondanom. Persze akkor nem sejtettem, hogy ötven évvel később Gödöllőn vendégemül köszönthettem az ő utódját, VII. Barna Prajadhipok ki­rályt. Jáván megismerkedtünk a holland gyarmatosítással, mely Németalföldi—India termé­keny szigeteit kaucsukban, kávéban, teában és egyéb ter­mékekben a világgazdaság legjelentékenyebb szállítójá­vá tette. Batáviában a főkor­mányzó vendégei voltunk. Buitensorg-ot is megtekintet­tük, a kormányzó nyári szék­helyét. Bár ez az Egyenlítő közelébe esik, magas fekvése miatt mégis kellemes az ég­hajlata. Az időjárás a mon­szun-széltől függ, mely hat hó­napon át Japán és Fokváros között északkelet-délnyugati és a másik hat hónapban el­lenkező irányban fuj. A vi­torlások ehhez alkalmazkod­hatnak. Soerabajából kilova­goltunk a szent Bromo hegy­hez, mely egyike a világ leg­nagyobb tűzhányóinak. Ma­gassága 2400 m és kráterének hatalmas átmérője mintegy 800 m. Lelovagoltunk a töl­csér mélyébe kígyózó ösvé­nyen az újképződésű ma is működő kapuhoz, s erre fel is másztunk. Egyszerre csak minden oldalról sűrű köd szállt ránk. Ez igen nyugtala­nítóan hatott és az embernek közeli vulkánkitörésre kellett gondolnia. Gyorsan lóra száll­tunk és sietve búcsút vettünk Bromo hegyétől. Azonban csak felhőszakadás zúdult ránk, amilyenben már előző nap is részesültünk. Legközelebb Albany-ban, Délnyugat-Ausztráliában kö­töttünk ki. A távolság, me­lyet megtettünk óriási, mert a délkeleti passzátszéllel egé­szen Dél-Afrika közelében vitorláztunk, hogy elérhessünk a nyugati viharok övezeté­be. Amióta a világ áll, a déli szélesség 35 és 53 foka kö­zött megszakítás nélkül tom­bol ez a nyugati vihar. Az Antarktisz hideg levegője a meleg tájak felé áramlik és a föld forgásának hatására arra kényszerül, hogy nyugat­nak forduljon. Minthogy az Indiai-óceán errefelé kb. 6000 m. mély, a vihar szörnyűséges hullámokat ver, amilyenekhez foghatót a mi szélességeinken nem is ismerünk. Amikor ezek a mérhetetlen vízhegyek hátulról ránkjöttek, az az ér­zésünk támadt, hogy az ösz- szeomló hullámokkal hajónk is menthetetlenül a mélybe süllyed. Szerencsére a hul­lám csak sekély vízben tö­rik meg. A vihar miatt hete­ken át nem étkezhettünk te­rített asztal mellett és éj­szakánként állandóan abban a veszélyben forogtunk, hogy kiröpülünk ágyainkból. Mást se láttunk, mint tajtékozó vizet és óriási albatroszokat, melyek vitorlázórepülők gya­nánt keringtek hajónk körül, hogy ehető hulladékot kapa­rintsanak. örültünk, amikor végre Albany-ben ismét csen­des vizekre kerültünk. Mint­hogy konzulunktól jelentést kaptunk, hogy a városban ra­gály dühöng, parancsnokunk elhatározta, hogy friss élel­miszerek felvétele után nyomban folytassuk utunkat Melbourne felé. A part köze­lében, viszonylagosan nyugodt tengeren siklottunk a nyugati vihar előtt és óránkint 15 mérföldnyi sebességet értünk el. Melbourne, 800 000 Lakosá­val, a legmodernebb város volt akkoriban, amit addig láttam. Még éltek itt em­berek, akik mint első tele­pülők, egykor sátrakban lak­tak; most azonban már fel­épültek előrelátó terv szerint a tökéletes rendszerességgel felsorakozó, szép széles utcák. Bennszülött sem itt, sem Syd­neyben nem akadt. Az auszt­ráliai angolok később is je­les várostervezőnek bizo­nyultak. Az egyesült Auszt­rália számára a Sidney—mel- boume-i vasútvonaltól nem messze, addig teljesen elha­gyatott vidéken 1913-ban megteremtették az új fővá­rost: Camberra-t. Victória tartományt akko­riban a mindössze harminc­éves Earl of Hopeton kor­mányozta, és nagy vagyona lehetővé tette, hogy szinte ki­rályi udvartartással rendel­kezzék. Kitűnő istállót is tartott, mert szenvedélyes lo­vas lévén, részt vett minden falkázáson, akár rókára, akár kengurura szólt az. Ha meg­hívott ebédre, a feketekávét az istállóban szolgálták feL A magyarok iránt határozott rokonszenwel viseltetett. Ezt valószínűleg a mi csoda­kancáknak, Kincsemnek kö­szönhettük, mert ennek mind az 56 győzelmét részletesen ismerte. Meghívást kaptam tőle a legközelebbi falkava- dászatra és ezt, habár vörös frakkom nem volt, szíves un­szolására örömmel fogadtam el. Különvonat vitt bennünket arra az állomásra, ahol a lo­vakat a vasúti kocsiból kive­zették és mi a magas deszka- palánkkal körülvett udvaron nyeregbe szálltunk. Rövidesen megérkezett a „huntsman” a „whip”-ekkel és a falkával. „Are we ready?” kérdezte a kormányzó és, — bár a kapu nyitva volt, — nekilovagolt a deszkapalánknak és átrepült fölötte. Én ötéves korom óta lovagolok, számos va­dászlovagláson vettem részt, de hogy valaki ilyen magas szilárd akadályt ugrasson át, ilyet még nem láttam. Mit tehettem? Nem választhattam. A kanca, melyet alám adtak, szerencsére olyan készségesen és biztosan ugrott, hogy ne­kimehettem volna nyugodtan bármely akadálynak. (Folytatjuk) Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya (Folytatás az 1. oldalról) pedig mintegy 4 hétig tar- I tott a szesztilalom. A felvásárlás eredményei egészében véve nem felel­nek meg az előirányzat­nak, ezenbelül azonban kiemelkedő pozitívumok figyelhetők meg. ' Így például a burgonyafel- : vásárlás tervét 154, a gyü- ; mölcsét 108 százalékra sike- ; rült teljesíteni, a 2500 vago- ; nos exportértékesítési e!ö- i irányzattal szemben 3600 va- : gon a november 15-ig tel- : jesített exportértékesítés, i amelyből 500 vagont tesz ki : a szilva export. Ez az üzem- ; ág 15 millió forint nyere- i séget mutat ki. : Ezekben a hetekben folyik a ! jövő évi ellátás alapját biz- i tositó termelési szerződéskö- í tés; az előirányzott 8300 hold i burgonya 96 százalékát, a i 11 750 hold zöldség 72 száza- : lékát kötötték le október 31- í ig. További javítást igényel ; a szaktanácsadói munka, a pontosabb termésbecslés és nem utolsósorban a helyi ellátás megszerve­zése a háztáji és kisegítő gazdaságok terményeiből. A lakosság körében nagy ér­deklődést váltott ki a facseme> te és szaporítóanyag akció 1 házikertek és szórványgyü* mölcsösök felújítására. A takarékszövetkezetek mű­ködési területe az idén be­kapcsolt 16 újabb községgel együtt már 88 községre s mintegy 350 ezer lakosra ter­jed ki, 6,6 százalékkal emel­kedett a falusi bankok betét­állománya s népszerűvé vál­tak az új kölcsönformák: a termeltetési és építési célú kölcsönök. Az összes mutatók alapján Pest megye takarék­szövetkezeti hálózata országo­san az első helyen áll. D. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom