Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

1965. NOVEMBER 13, SZOMBAT

rtsr

diet»

s^Curiap

3

Ahol a fejlődés nehezíti a fejlődést

Pál Sándor, a nagymarosi községi tanácselnök mondja:

— Valaha az egész Dunakanyarban nem volt keresettebb nyaralóhely Nagymarosnál. Most pedig...

Lemondóan legyint a kezével.

— Habár azt azért nem lehet mondani, hogy megállt az élet községünkben, de kétségtelen, hogy jóformán egyhelyben topogunk. Nagymaros a fejlődésben elmaradt, távolról sem közelíti meg az ország falvainak a gyors haladásban megtett iramát.

— És mi lassítja le a község fejlődését?

— Az, hogy amit ideterveznek, . tulajdonképpen örömünkre szolgál: a Dunai Vízierőmű. Szabatosabban szólva, építésének elhúzódása.

Nagymarosi panaszok — Mikor kezdődik a Dunai Vízi erőmű építése ?

\rSSSSfSSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSf

I CÉDULA 1 ! A SZŐNYEGEN

s

§ II as ok említi Svejk történe- ^ tében, hogy az osztrák katonai ^ raktárban Mária Terézia óta „macskákat alkalmaztak, mi- S vei az intendáns urak a mun- S dérokkal elkövetett összes disz- § nóságaikat az egerekre ken*

^ ték”. Az adminisztráció örven- ^ detesen fejlődött a kétfejű sas birodalmában: később a kincs- S tári macskákat egy „K. u. K.

S Militärmagazinkatze” című ro- ^ vatban tartották nyilván. Ma- § gyárul: császári és királyi ka- tonaraktári macska. Hasek S hozzá fűzi még, hogy lápot S császár alatt hadbirósági íté- \ let alapján felakasztottak hat S nyugdíjigény nélküli császári ^ és királyi macskát, mivel nem ^ teljesítették kötelességüket.

Túl sok mundérnak veszett s nyoma. Nyilván az elszaporo- S dott egerek fogyasztották el az s öltönyöket.

§ Egy nagytekintélyű testület ^ elnökével ültem szemben a minap. Irodája lenyűgözött: s párnázott ajtók, pálma, sző- S nyegek, festmények, bőrfotel,

S a faragott íróasztalon négy § telefon. Érzékeltette a hely- szín is, hogy akivel beszélge- S tek, fontos ember, megbecsült s személy, kinek tudására, eszé- S re, tapasztalatára és nem S utolsó sorban becsületességére döntések százait, forintok mil- S lióit bízzák... Éppen egy lé- nyeges problémáról szólt a S megbecsült személyiség, ami- S kor figyelmem a szőnyeg sár- S kára terelődött. Kezemben ^ megállt a toll, és borzalmas ^ nevetési inger környékezett.

Borzalmas, mert leplezni kel- § lett.

S A szőnyegen egy cetlit, azon § leltári számot láttam. S gon- § dolatban ezt mondtam a fon- ^ tos embernek: lehetsz te, ba- rátom, akármilyen megbecsült, s de annyira még sem lehetsz S az, hogy rád bízzanak egy sző- S nyeget. Nem véletlenül fityeg § ott az a cédula! Gyanakodnak,

^ hogy este, amikor már a taka- rítónők is elhagyták a szék- S házat, fontos teendőre hivat*

S kozva orvul bennmaradsz az S irodában, és amikor senki sem ^ látja, sunyi módon hónod alá ^ csavarod a szőnyeget, haza- sompolyogsz vele. De ráfizetsz S mesterkedésedre, mert a válla- s lati leltárvezető tudja a sző- § nyeg számát. Nyomozók jelen- § nek meg lakásodon, rábukkan*

^ nak az áruló jelre, és lebuktál!

Országjáró túrán vettem részt S a kolléganőmmel. Este alvás- s hoz készen már a vidéki szál- N lodai ágyon könyököltünk,

^ amikor négyjegyű szám me- § redt rám a szomszédos fek- J vőhelyről: 4569. Gondoltam,

S azért festették oda, mert kü- S lönben nem tudnák nyilvántar- S tani, az ágyakat. Az nem len- § ne elég érthető, ha a leltár- ^ könyvben az állna: 60 darab fekvőhely ... A kolléganőm S viszont úgy vélekedett, azért S jelölték meg, nehogy ellopjuk.

S Igaz, a portás a hallban meg- ^ nézi, nem visz-e föl, vagy le § valaki — egy ágyat. De biztos,

^ ami biztos. 4569 — ez a legbiz- ^ tosabb.

Kár, hogy nem lehet min- s dent megszámozni. Például S azokat a téglákat, amelyekből S Z. úr, hétvégi nyaralója épül.

^ Z. úr esténként beül a Tra- ^ hantjába, meglátogatja a kör- nyékbeli építkezéseket. „Két- s száz téglát is összeszedek eg>

S fuvarnál” — büszkélkedik.

S Még rajta csípni sem lehet, —

^ legfeljebb in flagranti. De ki 5* ellenőrzi az építőanyagok ere- ^ detét?

Mondhatja valaki, hogy S könnyebb megszámozni az iro- s dai szőnyeget, a szállodai fek- S vőhelyet, mint az építőanyagot.

§ Mondom én, hogy felesleges ^ megjelölni az előbbieket, meri ebben az országban keveser s lopnak szőnyeget, és ágyat N Azt nem mondom, hogy he- § lyettük vegyék leltárba a tég ^ Iákat. De azt igen, hogy in- ^ kább azt őrizzék. Legalább égj § kerítés erejéig. Mert a soh S tégla, a sok ez, meg az, am S eltűnik, nem ehető. Neu § mondhatjuk, hogy elszaporo- ^ dott egerek fogyasztották el ^ De még ha okolhatnánk is as egereket mindazért, ami rop- S pant leltározási kultúránk kö n zepette szőrén szálán eltűnik ^ akkor sincsenek császári és ki § rályi kincstári macskáink ^ hogy hadbíróság elé állíthassul J őket a mulasztásért.

P. A.

W/iW/////#//«YSSSS/SSVSSJSS/SSSSSS.

véli a nagymarosi bizonytalanságok

Természetesen Nagymaroson is tudják és megértik, hatalmas létesítmény, a vízi erőmű, megépítéséhez hosszú és megfontolt előkészületek szükségesek. Eddig nem is türelmetlenkedett a község és az sem nevezhető türelmetlenségnek, ha a nagymarosi tanács szeretné mégis teljes bizonyossággal tudni, hol és mikor épül meg a 121-es út átmenő szakasza? Továbbá aziránt is érdeklődik, hogy mikorra remélhető a vízi erőmű építésének’ megkezdése?

Barta Antal, a Szobi Járási Tanács vb-elnökétől halljuk a következőket:

— A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkoztunk Nagymaros problémáival. Határozatot hoztunk, amelynek alapján a megyei tanácshoz fordultunk. Felkértük annak tisztázására, hogy a Dunai Vízierőmű és a 121-es út átmenő szakaszának építése miatt jelenleg érvényben levő építési és egyéb tilalmak egy része mikor oldható fel?

Űjfalusi Ferenc, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője mondja:

— Jövő héten a helyszínen megvizsgáljuk az építési és tatarozási tilalmak kérdését. Még pedig külön-külön minden egyes házat és telket, hogy ahol csak lehetségesnek látszik feloldhassuk a tilalmat. Any- nyit mindenesetre előrebocsát- hatok, hogy a vasút mentén erre nem kerülhet sor, mert itt épül meg a 121-es út átmenő szakasza. Hogy mikor? Erre a kérdésre én nem tudok választ adni, csak reményemet fejezhetem ki, hogy rövidesen.

Sz. E.

Hatásos újítás:

Csutka ellen — injekció

Dunakeszire és Nagykőrösre egyaránt tíz- és százezer- számra érkezik, s kerül hordóba, tartályba, üvegbe a paprika. A savanyítani valóval nincs különösebb gond, de ha tölteni akarják, vagy lecsót készítenek belőle, úgy tartósítás, feldolgozás előtt el kell távolítani a magházat Mindmáig lassú és körülményes, többnyire kézimunka ez, ha gépesített, az sem túlságosan szapora

Most megszületett egy új megoldás. Lényege, hogy a paprika injekciót kap; belsejébe levegőt nyomnak, s az így körbevágott csutkát gyorsan kilövi, maradéktalanul eltávolítja. Mindez önműködő, gépi úton történik. Az ötletet elfogadták, s a gyors kivitelezést várják a konzervgyárak.

Árutermelés és gazdaságirányítás V.

Úttörők

— a választásokon

Vácon az úttörők, a jövendő választópolgárok is segítséget nyújtanak a közeljövőben sorra kerülő lakóbizottsági választásokhoz. Szerves része ez az „Úttörők a hazáért” mozgalomnak. Feladatuk: kézbesíteni a meghívókat, személyesen meghívni a címzetteket.

„Áru, érték, ár, piac” — mindennapi, ismert fogalmak. Aki nem tanulmányozta a közgazdaságtant, semmi meghökkentőt nem talál abban, hogy a szocialista társadalomban árutermelés van. Pedig a dolog távolról sem ilyen egyszerű.

A szocialista társadalomban folyó árutermelés alapjaiban más, mint a megelőző társadalmak árutermelése. Elég arra utalni: az áruk döntő .többsége, a sok nyersanyag, a bonyolult, nagy értékű gépeik, műszerek stb. áruforgalmának az a sajátossága, hogy amikor az egyik vállalat eladja, s a másik megveszi, a tulajdonos nem változik, 'hiszen az mindkét esetben a szocialista állam.

A különbségek

mellett figyelembe kell venni az azonosságot, a megegyezést is a megelőző árutermeléssel, hiszen azonos vonások nélkül aligha tekinthetnénk „árutermelésnek” a szocializmusban folyó termelést. Milyen vonásokra gondolunk? Hogy csak néhány leglényegesebbet említsünk: arra, hogy a termékek ára nagyjából az előállításukra fordíJO A CIROK - SEPRŰKÖTÉSHEZ

A ráckevei Rákóczi Termelőszövetkezetben már az utolsó erőfeszítések vannak csak hátra az őszi mezei munkákból. A vetés befejezése után nagy erővel fogtak hozzá a kukorica betakarításához és a mélyszántáshoz, amelynek nagy részét el is végezték. Már a télre gondol a termelőszövetkezet vezetősége, arra, hogy a tagok egy részét foglalkoztatni tudják.

A megoldást a tiz hold cirok kínálja, amelynek termését mosit takarították be. Igaz, hogy a m-agtenmés nem érett be megfelelően a hűvös időjárás miatt, de a szára megfelelő nyersanyagul szolgál a seprűkötéshez.

A tojáspatkoló

Saiga István mohácsi cipészmester szabad óráiban különös szenvedélynek hódol. Busó álarcokat, kulacsokat, díszdobozokat farag. A busó hagyományokat jól Ismerő és a mohácsi vonatkozású történeteket fába faragó cipész most azon kevesek táborába lépett, akiket méltán nevezhetünk ügyes kezű embereknek: megpatkolja a tojást. íme!

tott költségek összege, pontosabban értékük közeiébe alakuljon ki, hogy növeket. jen a pénzbevételek és kiad/ sok összevetéséneit, a jövede. mezőségnek és gazdaságos

Ságnak súlya, jelentősége,

hogy a piaci viszonyok, a kereslet és a kínálat alakulása gyakoroljon megfelelő befolyást a termelésre. A gaz dasági irányító rendszer át alakításának egyik lényege;, mozzanata az, hogy az árutermelésnek ezeket az általá nos vonásait, követelményt'. jobban érvényesítsük.

A piac

nálunk nem szabályozza 8 nem is szabályozhatja a termelést, hiszen erre a terv hivatott. Ugyanekkor az eddiginél nagyobb szükség van arra. hogy a kereskedelem közvetítse a piac, a fogyasztás „véleményét” a termelésről, s ez befolyásolja, a szükségletek változásához igazítsa a termelést. Közismert, hogy e szükségletek és ennek megfelelően az igények e technika gyors fejlődése alapján bel- és külföldön, termelési eszközökben és fogyasztási cikkekben egyaránt gyorsan változnak. Ezeket — csak a termelés területén mozogva , nem mindig és főleg nem időben tudjuk feltárni. A piac, a piaci viszonyok átgondolt, jobb, szélesebb fel- használása segíthet ezen, a szükségletek iránti nagyobb érzékenységre, rugalmasabb alkalmazkodásra serkenthet: a .termelést.

A termékek áruvoltából ered az is, hogy értéküket, a rájuk fordított összes kiadást számontartsuk. így derül ki, hogy nem fordi- tunk-e többet egy-egy termékre, mint amennyit kellene, nem túl drágán termelünk-e? A vállalatokat, minden termelő kollektívát, minden vezető és beosztott dolgozót arra kell ösztönözni anyagilag is, hogy olcsóbbá tegyék a termelést. Ez a piac egyik fő követelménye és a nemzetközi piacon különösen parancsolóan jelentkezik ez az igény. A gazdasági irányítás átalakításának egyik alapelve az, hogy ennek az igénynek minél jobban meg kell felelni.

Az áru és piaci viszonyokból eredő igen fontos követelmény az is, hogy az árak — mind a vállalatok közötti forgalomban érvényes termelői árak, mind a fogyasztói árak — az eddiginél jobban tükrözzék: mennyibe is került a valóságban a szóbanforgó termék előállítása. Ezt „közgazdásznyelven” úgy fejezik ki, hogy az árak valóban a termékek árát tükrözzék, azon alapuljanak. Ennek a követelménynek a kielégítéséhez az kell, hogy az új gazdasági irányító rendszer keretében tökéletesítsük árkép- | zési rendszerünket.

Az árképzés,

| ármegállapítás fő baja az,

| hogy túlságosan központosi- | tott. Az Országos Árhivatal i jelenlegi létszámának több- ! szőrösével sem tudná gon- ! dósán és pontosan kidoi- i gozni az összes termelői árat, I az árképzés fő elveit kell | kidolgozni és őrködni ezek | végrehajtásán.

i A fogyasztói árak képzé- i sében lényegében ugyanez a i probléma. Ezeket a Belke- i reskedelmi Minisztérium szab- ; ja meg. De gondoljuk csak |el: képes-e az árkalkuláció j helyességét ellenőrizni egy j központi szerv, amikor több I mint százezer cikkről van [szó? Nyilvánvaló, hogy ered- ! ményesebb, ha csak az elvek | kidolgozására és a legíön- i tosabb cikkek árának helyes ! megszabására koncentrálják a i központi szervek erejét, és megfelelő ellenőrzés melled növelik az alsóbb szervek ! jogkörét.

i Bognár Gyula

Egy autóbusz lekerül a napirendről...

sabb szakmunkás. Már hatvan felé jár s azt mondja: hanem lesz busz, ő sajnos, nem tud ide kijönni késő ősszel és télen. Aztán a többiek is sorra hozzászólnak a témához. A buszállomás, közös ügy. Nem zúgolódva, hanem hangoskodva és követelőzve beszélnek, de látni, jólesik nekik, hogy valaki érdeklődik mun/cáju.k, gondjuk, életük iránt. Rossz érzés, nem lehet a buszügyet megoldani.

Bizony, rossz érzés ... Mert ugyanezek az emberek kijárnak ide műszakjuk előtt és után és társadalmi munkában építik fel új üzemüket. Itt mindenki beleépített néhány napot a gyárba; van, aki 80— 100—150, sőt, akad, aki 200 órát is „beírt” építőmunkájával az üzem történelemkönyvébe. Ezt egyébként közülük most senki sem emlegeti. Lehet, hogy nem jut eszükbe, lehet, hogy restellik felhány- torgatni, Amit tettek — s ezt őszintén hiszik — maguknak csinálták. A gyárnak szüksége van rájuk és nekik is a

Sorolja, egy évtizeden keresztül mi mindent akasztott meg és nehezít a hatalmas munkára való készülődés. Valamennyi panaszát jegyezni sem győzzük, csupán mutatóba említünk meg néhányat

Építési és taitarozási tilalom.

Zokszó nélkül vették tudomásul még az érdekeltek is Nagymaroson, amikor sok évvel ezelőtt a Duna-part egy részére a Vörösmarty utca és a Gépgyár közti területre építési és beköltözési tilalmat rendelték el. Annas pedig, hogy a vasúti töltés mellett a község másik részében is életbe léptették ezt a tilalmat, i.ündenki kifejezetten örült. Itt építenék meg a 121-es út új átmenő szakaszát. Legfőbb ideje, lelkendezett a község apraja-nagyja, mert egész Nagymaros restelli, hogy a falu szűk, girbe-görbe, hepehupás utcáin bonyolódik le a sűrű autóforgalom.

Csakhogy még most sem tudják, hogy végleges-e a döntés és a töltés mellett építik-e meg az új utat, azt pedig még kevésbé, hogy mikor fognak bele az építésébe? És azt sem, mikor kezdődnek a vízi erőmű munkálatai. Már pedig az üres telkekben oly szegény községnek éppen ezen a két területén áll ötvenkét beépítetlen házhely.

Nagymaros általános rendezési terve már 1962-ben elkészült és az a tervbe vett erőműre figyelemmel jelöli ki a lakóházak építésére felhasználható területeket. Ezekhez viszont nem vezet út, sem villanyhálózat és természetesen még házhelyekre is fel kell parcellázni a területet. Mindez nagyon sok költséggel jár, a község nem rendelkezik ennyi pénzzel. Az eredmény: úgyszólván alig épül új ház Nagymaroson.

Az építési tilalom alá vont községrészek lakóházai pedig kopnak. Tulajdonosaik tisztában vannak azzal, hogy amint megindul a vízi erőmű és az út építése, ingatlanaikat kisajátítják. Ezért aztán nem viselik gondját az épületeknek, különösen a tavaly kiadott tatarozási tilalom óta. A tilalmak alá vont község- részeken csaknem kivétel nélkül öreg. s állandóan javításra szoruló házakban mintegy ötszáz ember lakik. Nagymaros lakosságának közel egyt izédé.

Lesz jó ivóvíz.

És szennyvízcsatorna?!

Iható vízben mindig szűkölködött Nagymaros. Heteken belül elkészül törpe vízműve, 21 kilométer hosszú vízvezetékén megindul az egész község lakott területén a vízszolgál-i tatás. A vízmű és a vízvezeték; építésénél is tekintetbe kellett \ venni az erőmű igényeit és ép- j pen ezért az eredeti költség-: vetésnél közel két és fél millió: forinttal többe került. Sokan: a házukba is be szeretnék ve-i zetni a vizet, éppen ezért most: már a szennyvízelvezető csa-i torna szintén elengedhetetlen/ Beruházási programját el Is készíttette a községi tanács, az erőműépítkezés elhúzódása miatt azonban megépítésére nem kerülhetett sor. Az pedig, hogy mikor kezdhetik meg, teljesen bizonytalan.

Hová kerül a gépgyár?

Különösen nehéz a Nagymarosi Gépgyár problémája. Egyike lévén az ország kevés szerszámgépjavító üzemének, rendkívül sok a munkája. Fejleszteni, korszerűsíteni, na- gyobbítani kellene, de nem lehet. Jelenlegi helye víz alá kerül, ha működni kezd a tervezett erőmű és még most sem tudni, hová helyezik át, hol épül meg új telepe, Nagymaroson-e vagy másutt?

A község természetesen ragaszkodik a gyárhoz, sok helybeli embernek jelent munkahelyet, Szóba került azonban már is, hogy esetleg elköltöztetik a községből, s ez csak nögyárra. Ha nem kapnak busz- ^ járatot, nyilván nem hagyják § itt munkahelyüket, de hogy fizikai és lelki sérelem éri ^ őket, annyi szent.

Ismerjük az objektív ne- i kézségeket. A MÁVAUT mű- ^ szaki osztályvezetője szerint ^ a kocsik negyedrészét ki kel lene cserélni, de csak 2—-3 ^ százalék „felfrissítésre” van § lehetőségük. A gyárra in- $ szont nagy kötelességet ró az ^ apport. MÁV AUT-berkekben $ viszont egy-egy járat elindí- ^ fását körültekintés, mérlege- J lés előzi meg. Különösen ne- ^ héz az ügy mondják — ha ^ „menet közben” jelentkezik az i igény. Am nem ritka az ilyes- $ mi sem. A nyáron például, § szinte tervezés nélkül, kel- \ lett lebonyolítani az idegen-§ forgalmat. Kis ügy volna a $ ceglédi kérés? Nem hiszem. ^ Csak addig kicsi, míg távol- ^ ról nézzük. $

Ne utasítsuk el vita. fejtő- ^ rés nélkül az interpellációt. S Van egy javaslatom: tekint- \ sük „idegenforgalmi ügynek” $ a ceglédi témát. Csak ne ide- $ gennek.

Hátha azon a pár kilómé- $ térén és 230 emberen is ke- ^ resheiünk — üzlet, üzlet jj ugyebár — egy kis kemény $ valutát. $

(and r is) 5

Minden olyan világos, egyszerű, tiszta. Valaki interpellál a megyei tanácsülésen: „230 emberről van szó elvtársaim, uraim. 230 cipőgyári dolgozó autóbuszjáratot kér Cegléden a cipőgyárhoz, mert ősszel, télen nagyon fárasztó dolog naponta kétszer 2—3—4 kilométert gyalogolni, vagy kerékpározni. A dolgozók túlnyomó része nő, otthon még házi munka is vár rájuk”.

Az illetékes megyei osztályvezető felhívja a MÁVAUT- központ forgalmi osztályát, a forgalmi osztályvezető közli: „Kevés a kocsi, nem indíthatunk járatot”. „Elfogadja, elvtársnő, a választ?" Mit lehet mondani? Elfogadja.

Most, hogy végigvezet a termen, azt mondja: talán nem is kellett volna belenyugodni a válaszba, de hirtelen nem jutott eszébe semmi „okos dolog”. A megyei tanácstag, akiről szó van, Ke- mencés Pálné, itt a cipőgyárban művezető. Először Gyi- gor Györgynére mutat. Gyi- : gór néni egyik legszorgalma-