Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

rtar HBCTZt ^Űrtop 1965. NOVEMBER IS, SZOMBAT BARKASZTRÁJK Két hete, hogy Ben Barkát fé­nyes nappal elrabolták Párizs­ban. Mind ez ideig nem sikerűit megállapítani, hogy a marokkói ellenzéki politikus életben van-e vagy sem. A Ben Barka-ügy sok részletét még homály fedi, a nyomozás eddigi eredménye alapján azon­ban már kirajzolódik a titok­zatos bűntény lefolyása és hát­tere. A rendőrség megállapítot­ta, hogy Ben Barkát francia gengszterek rabolták el, a ma­rokkói titkosszolgálat megbízá­sából. A banditák október 29-én, pénteken adták át áldozatukat a marokkói titkosszolgálat embe­reinek Boucheseiche nevű főnö­kük Párizs környéki villájában. Ettől a pillanattól kezdve nyoma veszett Ben Barkának. A francia rendőrség mindösz- sze két személyt tartóztatott le. Az egyik Lopez, a másik egy El Mahi nevű fiatalember, Oufkir rokona és volt személyi titkára. A francia hatóságok az ember­rablás végrehajtásában vezető szerepet játszott Boucheseiche kiadását kérték. A gengszter még a bűncselekmény után Casablan­cába szokott, ahol nyilvános- háza van. Marokkóban a szakszervezetek pénteken 24 órás általános sztrájkot tartottak. II. Hasszán király tervezett párizsi látoga­tását elhalasztották és a francia földművelésügyi miniszter sem utazott Rabatba, ahol pénteken kellett volna elhelyeznie a fran­cia támogatással épülő mező- gazdasági főiskola alapkövét. A marokkói király kiállása Oufkir mellett meglepetést kel­tett Párizsban. Francia megfi­gyelők véleménye szerint II. Hasszán . nem mer ujjat húzni belügyminiszterével, aki Wa­shington támogatását bírja. Több francia lap nem tartja ki­zártnak, hogy, Ben Barka eltű­nésében az amerikai titkosrend­őrség keze is benne van. ★ Pénteken délben a marokkói szakszervezeti szövetség felhí­vására 24 órás általános sztrájk­ba kezdett a munkásság az egész országban, hogy tiltakozzék Ben Barka elrablása ellen. A sztrájk miatt Marokkó városaiban riasz­tották a katonaságot és a rend­őrséget. Lapzártakor érkezett TOKIO Ratifikálták a japán-déi-koreai szerződést Péntekre virradó éjjel a ja pán kormánynak sikerült rati- fikáltatnia a parlamenttel a japán—dél-koreai szerződést A szavazást a házszabá­lyok megsértésével, az ellenzék tiltakozásának semmibevételével tartották meg. Most, hogy az alsóház jóváhagyta a szerződést azt a felsőházhoz továbbítják, mely 30 nap elteltével elfogadott­nak nyilváníthatja. A japán közvélemény elíté­li a japán—dél-koreai meg­egyezést, amely Korea kettéosztottságát hivatott rögzíteni és egy új katonai tömb alap­jait rakja le Eszakkelet-Ázsiá- ban. Djakarta. Subandrio kül­ügyminiszter újságírók előtt kijelentette, hogy Indoné­zia és a Kínai Népköztársa­ság megállapodott rövid ide­je stagnáló kereskedelmi kap­csolatainak felelevenítésében. Farsang Rhodesiában (Folytatás az 1. oldalról) lentette: „Ez csak a fejezet vé­ge, de nem az egész könyvé.” A zambiai határterületen megfigyelték, hogy rhode- siai részen fehér csapatok beásták magukat, katonai állásokat létesítettek. A Viktória-vízesésmél húzódó határszakaszt keresztezi a két ország vasútvonala, amely Zambia számára létfontossá­gú. Lusakába érkezve, Johnston volt rhodesiai brit főmegbí­zott kijelentette, hogy Sir Humphrey Gibbs, az angol koronát képviselő főkor­mányzó nincs őrizetben. Gibbs vidéki birtokára vonul vissza. A rhodesiai minisztertaná­csi ülés egy óra eltelté­vel közlemény nélkül ért véget A főváros viszonylag nyugodt. A bankokban ideiglenesen szünetel a valutaátváltás. Londonban a déli órákban megkezdődött a Rhodesiával kapcsolatos parlamenti ülés. A Wilson-kormány rendkí­vüli hatalmat kért a Rhodesia ellen foganatosítandó meg­torló intézkedések végrehaj­tásához. A Reuter-iroda egy indonéz katonai bejelentést ismertet, amely szerint a múlt héten Közép-Borneóban fegyveres felkelést hiúsítottak meg, A közlemény részleteket nem ismertet, csak annyit mond el, hogy a felkelést Tahja Tá­gan őrnagy, a buntoki hely­őrség parancsnoka akarta ki­robbantani. ★ London. Elárverezték Chur­chill két festményét. Az egyi­ket, amelyet az elhunyt poli­tikus 1925-ben Dél-Francia- országban festett, Richard W. Sampson amerikai szupermar­kettulajdonos vásárolt meg 27 930 dollárért. Az új tu­lajdonos megelégedését fejez­te ki, hogy ilyen olcsón jutott a képhez. „El voltam készül­ve rá, hogy legalább 85 000 dollárt fizetek majd” — mon­dotta. Moro Dubrovnikben Aldo Moro olasz miniszter­elnök, áld Petar Sztambolics jugoszláv kormányfő meghí­vására tartózkodóik Jugoszlá­viában, pénteken délelőtt Zágrábból rövid pihenőre Dubrovnikba utazott. HEROIN A francia rendőrség csü­törtökön Le Havre-ban he­roint csempésző bandán ütött rajta. Két bandita a rendőr­ség fogdájába került, a le­foglalt 10 kilogramm heroin értéke félmillió frank. Ifjabb „Super Sabre" vadászbombázók érkeztek a Bien Hoa-i támaszpontra Da Nang és Chu Lai kö­zött a tengerpart egy lakatlan részén dél-vietnami kormány­csapatok és amerikai tenge­részgyalogosok partraszállási műveletet hajtottak végre, mert egy újabb támaszpont létesítése céljából meg akar­ták tisztítani a területet. Egy amerikai katonai szóvivő ez­zel kapcsolatban cáfolta azo­kat a híreszteléseket, amelyek szerint szovjet halászhajók tartózkodnak a partok közelé­ben az amerikai—dél-vietna­mi hadművelet ideje alatt. Egy amerikai katonai köz­lemény pénteken bejelentette, hogy a Bien Hoa-i támaszpont­ra 20—25 újabb „Super Sabre” típusú amerikai vadászbom­bázó érkezett. Tanácskozik az országgyűlés Apró Antal képviselőkkel beszélget (Folytatás az 1. oldalról) két órában tanulnak világné­zetet. Abban a forradalmi átala­kulásban, amely hazánkban végbement és végbe megy, né­pünk életének új vonásai születtek, új erkölcse, új fe­gyelme, új felelősségérzete, új nemzeti öntudata alakult ki. Ezeket mint új nemzeti érté­keinket kell kezelnünk, ápol­nunk és fejlesztenünk. Ez is­koláink kötelessége is, Cseterki Lajos nagy taps­sal fogadott beszéde után Varga Paine Hajdú-Bihar me­gyei képviselő emelkedett szólásra. Egyebek között a szakmunkásképzés fejleszté­sének fontosságára hívta fel a ügyeimet Berta Mihály felszólalása Berta Mihály Pest megyei képviselő a mezőgazdasági szakoktatás néhány kérdé­séről beszélt felszólalásában. Hangoztatta, hogy a reform szellemének megfelelően a mezőgazdasági technikumok­ban egészében véve sikerült jó összhangot teremteni az elméleti és a gyakorlati ok­tatás között. Ez nagyban hoz­zájárult a fiatalok növény­termesztési, állattenyésztési, gépesítési ismereteinek bőví­téséhez. Halmágyi Ivánná Csong- rád megyei képviselő helye­selte a sokprofilú, koncent­rált szakközépiskolák kialakí­tására, életrehívására irányu­ló törekvéseket. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. A szünet után Molnár György, Szolnok megyei képviselő szó­lalt fel, a KISZ-nek az okta­tást támogató munkáját ele­mezte. A következő felszólaló Andrási Béla Szolnok me­gyei képviselő az új felső­fokú intézetekben képzett pedagógusokról szólt. Dr. Háklár Mária, Fejér me­gyei képviselő a kultúrforra- dalom fontos periódusának mondotta az iskolareform ki­bontakozása óta eltelt eszten­dőket. Kaszás Imre, Tolna megyei képviselő a középfokú fel­nőttoktatás néhány problé­májával foglalkozott. Varga Gáborné Borsod me­gyei képviselő elismeréssel szólt az elmúlt években meg­jelent új oktatási dokumentu­mokról, tankönyvekről, mun­kafüzetekről, amelyek értékes eszközei a közoktatás fejlesz­tésének, korszerűsítésének. Az elnök ezután ebédszüne­tet rendelt eL Délután Ebédszünet után Pióker Ig­nác budapesti képviselő nyi­totta meg a felszólalók sorát. Egyebek között rámutatott, hogy a szülők jó része sem látja világosan, nem érti, érzi felelősségét és feladatát a pá­lyaválasztás előtt álló fiata­lok útjának egyengetésében. Ezután Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter emel­kedett szólásra. Felszólalásá­ban a szaktudásnak a mező- gazdasági fejlesztésben betöl­tött fontos szerepével és a mezőgazdasági szakképzés helyzetével, feladataival fog­lalkozott. Kiemelte: a mezőgazdaság szakemberellátását nagymér­tékben segítette, hogy az is­kolatörvény fő célkitűzései a mezőgazdasági szakemberkép­zés terén is érvényesültek. Emellett megkönnyítette az agrár­mérnökképzés növelését az is, hogy általában fo­kozódott a szakemberek megbecsülése. — A mezőgazdasági üze­mekben dolgozó mérnökök és technikusok munkája azonban csak akkor lesz hatékony — mondotta a miniszter —, ha azt sok tízezer szakmunkás te­vékenysége támasztja alá. Befejezésül a , miniszter hangsúlyozta: a mezőgazda­ság jelenlegi helyzetében most már megállapítható, hogy a termelés fejlesztése, korszerű­sítése hány és milyen kép­zettségű szakembert, szak­munkást igényel, az oktatási reformtörvény továbbfejlesz­tése pedig jó keretet ad en­nek a szükségletnek megfele­lő kielégítéséhez. Nagy Károlyné Vas megyei képviselő az általános és kö­zépiskolák helyzetét ismer­tetve a körzetesítéssel foglal­kozott. A következő felszólaló Elek László, Békés megyei képvi­'tkencteresi Botcsoron A kormányzói szíkis (5) A vörös-fehér-vörös osztrák -—magyar császári és királyi haditengerészeti lobogó alatt esküdött fel a császárra és a királyra. A nagy eseményen megjelent a teljes élő rokon­ság. Azt a Horthyt, aki Rákóczi fejedelem hűséges társa volt, már csaknem két évszázaddal előbb ragadta el a halál a fe­jedelem táborából. A Radetzkytől a Taurusig A Radetzky, egy ócska, fá­ból épült fregatt Horthy Mik­lós másodosztályú tengerész- hadapród első szolgálati he­lye. Itt kezdődik meg az egy­folytában 23 esztendeig tartó tengerészélet, amely bővelke­dik kalandokban, élmények­ben, jóllehet különösebb si­kert — egészen addig, amíg Ferenc József szárnysegédje nem lesz — nem hoz Horthy számára. A Radetzky Pólában, az osztrák—magyar haditengeré­szet arzenáljában állomásozik. A polai élet, az ottani tenge­részeti kaszinó élete — a ten- gerész-hadapród még nem tiszt, csak tisztjelölt, de a tiszti kaszinó üveges ajtai már meg­nyílnak előtte — megnyeri a 18 éves fiatalember tetszését. Annál kevésbé tetszik az élet a hajón. A Radetzky pa­rancsnoka szerint a kadét szükséges rossz. Valamennyit be kell hajózni, hogy befejez­hessék kiképzésüket, viszont a császári és királyi hadiflotta kevés hajóval rendelkezik, így hát a kelleténél jóval több kadét kerül a Radetzkyre is. „Kaszon”-jaik, a körülbelül egy köbméter űrtartalmú falá­dák, ahol minden holmijukat tartják, mindenütt útban van­nak. Étkezőjük szűk lyuk, amelyben egyszerre legfeljebb tízen ülhetnek le, pedig két tucatnál is több kadét van a hajón, így aztán turnusokban, egymás után étkeznek, este pedig, amikor itt gyűlnek ösz- sze, hogy egy kicsit elbeszél­gessenek, alig férnek egymás­tól és olyan sűrű a füst, hogy vágni lehet. A tengerész-hadapródnak sehogyan sincs ínyére ez az élet. Nagy örömmel értesül azonban róla, hogy a téli hajó­raj -egységeként a Radetzky is Dalmáciából Spanyolország­ba vitorlázik. A hajóraj vezérhajójának, a „Hum”-nak Károly István fő­herceg, fregattkapitány a pa­rancsnoka. A spanyol trónon pedig XIII. Alfonz, Károly Ist­ván unokaöccse ül. Ezért az­tán a spanyolok mindenütt különös ünnepélyességgel fo­gadják az osztrák—magyar té­li hajórajt A kadétok csak­úgy isszák az élményeket. Hor­thy szép kirándulást tehet Malagából a Sierra Nevada hegyein át Cordobába és Gra­nadába. Aztán alig várja, hogy meg­ismerkedhessen Barcelonával. Azonban itt egy kis malőr történik. A Radetzky parancs­noka valamilyen szabálytalan­ságért kétheti fogsággal bün­teti Horthy Miklós másodosz­tályú hadapródot. így nem léphet partra, el kellene mu­lasztania azokat az élménye­ket, amelyeket Barcelona Ígér. Horthy azonban megkockáz­tatja, hogy amikor társai el­távozásra, a partra mennek, kövesse őket. Emlékirataiban — csaknem 70 esztendővel az események után — így írja le csinytevését: „Alig hagyták el barátaim a hajóit, gyorsan polgári ruhába bújtam. Lemásztam egy oda­intett spanyol csónakba és máris követtem őket. A kikö­tőhely közelében ott várako­zott a parancsnak csónakja. selője kiemelte a munkára nevelés, a politechnikai ok­tatás politikai társadalmi szükségességét Schuchmann Zoltán, Nóg- rád megyei képviselő hang­súlyozta, hogy a szakmunkás­tanulóik oktatásának színvo­nalasabbá tételével egyidejű­leg helyes az a törekvés is, hogy ezek a fiatalok a há­roméves tanulóidejük után es­ti vagy levelező tagozaton két esztendő alatt letehessék a középiskolai érettségit. Mándity Mihály, Bacs-Kis- kun megye országgyűlési kép­viselője indítványozta, hogy a Művelődésügyi Miniszté­rium főhatósága alatt műkö­dő, úgynevezett továbbképző iskolák egy - részét alakítsák át a mezőgazdasági szakmun­kásképzés előkészítő iskolá­jává. Molnár József, Heves me­gyei képviselő olyan jelensé­gekre hívta fel a figyelmet, amelyeket jellegüknél fogva nem lehet egyszerűen tör­vényben szabályozni és eg­zakt módon megfogalmazná.' Ilyen jelenség például: a megyék oktatásügyi ve­zető szervei nincsenek kellő pontossággal tájé­koztatva sem a közeljövő, sem a távolabbi évek munkaerő igényéről, s így alkalmasint gondot okoz a különféle oktatási formák helyes arányainak és optimá­lis hallgatói létszámának ki­alakítása. A munkaerő-mer- leget és az oktatási tervet tehát párhuzamba kell állí­tani. Orosz József né, Fejér me­gyei képviselő szerint a szü- Iqk, a diákok, igénye egybe­esik az oktatási reform cél­jaival, s ez oktatási rendsze­rünk megújításának helyes­ségét, megalapozottságát bi­zonyítja. Dr. Révay Zoltán, Győr- Sopron megyei képviselő he­lyeselte a művelődésügyi mi­niszter beszámolójának és több felszólalásnak azt a ré­szét, hogy mindenféle is­kolatípusnak a munkára, a ter­melésben való részvéteire kell felkészítenie a fiatalokat — e célt azonban nem csu­pán a gyakorlati foglalkozá­sokkal, gyárakban, intézmé­nyeknél, tsz-ekben eltölte­tett órákkal lehet és keli elérni. Fiataljainkat érzelmi, pszichológiai neveléssel is elő kell készíteni az életre. Varga Károly, Somogy me­gyei képviselő megyéjének oktatási helyzetéről beszélt felszólalásában. Dr. Petri Gábor, Csongrád megyei képviselő az egye­temi felvételi rendszerről szólva megállapította, hogy e rendszer jobb, méltányosabb, emberségesebb, mint bárme­lyik korábbi. Dr. Petri Gábor felszólalása után az elnöklő Vass Istvánná az ülést bezárta. Az ország- gyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját A szombati ülésen folytató­dik a művelődésügyi mi­niszter beszámolója feletti vita, majd a Legfelsőbb Bí­róság elnöke tart beszámolót, végül pedig interpellációk kö­vetkeznek. Annak a szórakozóhelynek 1 irányába siettem, ahová tud- ! tarn, hogy bajtársaim mentek, : amikor a Calle Largan egy- ! szerre csaik szembe találtam J magam a parancsnokommal! ; Zsebkendőmet nagyhirtelen ! az arcom elé kapva, befordul- S tam egy mellékutcába és ! ahogy bírtam, rohantam visz- ; sza a kikötőbe. Ott beugrottam ; a parancsnok csónakjába és az ; evezősök padja alá lapulva, ; megbújtam. Nem tartott soká, ! megérkezett a parancsnok és > máris vezényelt: „eltaszítani, ! előre”. Szinte repülve értük el : a „Radetzky”-t. A parancsnok j mihelyt felért a fedélzetre, a ; szolgálattevő tiszttel rögtön ; engem hivatott. Nekem sike- 1 rült egy ajtócskán át az üteg- . fedélzetre besurrannom. A had- ! apródok étkezőjében gyorsan ! átöltöztem. Az értem küldött $ őrszolgálaté« hadapród úgy; bámult rám, mintha kísértetet ? látna, hiszen tudta, hogy part- S ra szálltam. Hagytam, hogy t annyi idő elmúljék, mint $ amennyi szükséges ahhoz, $ amíg valaki, kit álmából riasz- $ tottak, felöltözködhessék. Az- ^ után felmentem a fedélzetre és ^ álomittas képpel jelentkeztem ^ a parancsnok előtt. Láttomra ^ úgy elképedt, hogy szótlanul ^ elbocsátott. Hosszú évek múl- ^ tán mint tengernagy meg- ^ kérdezett mint tiszttársát, $ hogy hát miképpen is történt | az a dolog, ott Barcelonában? ^ Nevetve bevallottam, hogy ő ^ saját maga volt oly szíves és ^ vitt tulajdon csónakján vissza § a hajóhoz.” s (Folytatjuk) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom